Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-12 / 292. szám
Negyven új busz A Miskolci Közlekedési Vállalatnak — Miskolc megyei város Tanácsa jelentős segítségével — sikerült 40 új autóbuszt beszerezni, s ezek a közeljövőben már munkába is állnak. Minden bizonnyal egybítik a zsúfoltságot az ünnepek időszakában. Vállalatok, szocialista brigádok csatlakozását várják! A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 361. sz. boltjának — a Marx téri vegyesiparcikk-bolt — ifjúsági szocialista brigádja felhívással fordult a vállalat dolgozóihoz. szocialista brigádjaihoz, amelyben csatlakozásra hívta fel az egész kollektívát egy nemes cél érdekében. Arányvasárnapi munkabérüket! felajánlották az egy'e’őre még tervekben szereplő miskolci fedett uszoda építéséhez. A vállalati kollektíva egy emberként csatlakozott e felhíváshoz, s azok a boltok, amelyek nem tartanak nyitva aranyvasárnapon. szombati munkabérükkel járulnak majd hozzá az építéshez. Miután a felhíváshoz a BIK valamennyi dolgozója bejelentette csatlakozását. a vállalat vezetése úgy határozott: csatlakozásra hívja fel a városi, megyei vállalatokat, szocialista brigádokat az ..Építsünk együtt fedett uszodát” jelszó jegyében. Lovunkban mindig örömmel adunk helyet szép kezdeményezéseknek, amelyek nyomán tovább épiil-szépül városunk. A fedett uszoda egyelőre csak álom. Am hasonló álom volt a műjégpálya is. s ma már több mint egy hónapja áll a nagyszerű létesítmény. A sor most az illetékeseken van, hogy kijelöljék az egyszámlaszámot. amelyre a vállalatok. szoc ali"ta brigádok — elsőként a BIK — befizethetik az erre a célra szánt összeget. Mint megtudtuk, már a BIK által befizetendő összeg sem kicsi, 35—40 ezer forintra tehető. S ugye, a sok kicsi Soltra megy. T. Z. A tervgazdasági bizottság ülése A Borsod megyei Tanács tervgazdasági bizottsága ma délelőtt 9 órától ülést tartott. Megtárgyalták a megye 1979. évi költségvetési és fejlesztési alap tervét, tájékoztató hangzott el a Baranya és Somogy megyei építőipari szervezeteknél tett tapasztalatcsere-látogatásról, maid a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hosszútávú fejlesztési tervét beszélték meg. Pályázat tiszthelyettesi iskolára A Honvédelmi Minisztérium jelentkezesre hívjír fel azokat a 8. osztályos, fiútanulókat, akik vonzódna^ a katonai életpálya, a tiszthelyettesi hivatás és a választott szakma iránt, s akik szüleikkel egyetemben erkölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy tanulmányaik befejezése után a Magyar Néphadsereg tiszthelyetteseiként teljesítenek szolgálatot. A felvételi követelményeknek megfelelt la- nulók növendéki állományba kerülnek, majd tanulmányaik során gépjárműtechnikai szakon tiszthelyettes és autószerelő szakmunkásképesítésben részesülnek. A képzés során* hivatásos gépjárművezetői jogosítványt szerezhetnek a minisztérium költségén. A jelentkezési feltételeknek megfelelő pályázók „Jelentkezési lap”-ot töltenek ki, amelyet a Borsod megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságtól, vagy az iskola igazgatójától szerezhetnek be. A pályázók áprilisban később megjelölt helyen felvételi vizsgát tesznek; a felvételi bizottság döntéséről május 31-ig kapnak tájékoztatást. A pályázati határidő február 20. Mi van az asztalon? Kinek, mi tetszik a legfőbb fórum üléséről kiadott közleményből? A beruházó húzza a nyakát, hogy a beruházási költségek jövőre csak néhány százalékkal nőhetnek. A háziasszony meditálhat, hogy mi fér abba az árucsomagba, amely a csaknem ötszázalékos árnövekedést, jelenti. Az albérletben tengődök örülnek az 1979-re tervezett kilencvenezer lakásnak ... Ki-ki érdeklődési köre, szakmája, beosztása, anyagi helyzete, vérmérséklete szerint részesíthet előnyben egy- egy passzust a Központi Bizottság múlt heti, jelent értékelő, jövőt mutató felméréséből. Mi kerül a mérleg serpenyőjébe? Tudjuk, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés a terv előirányzatainak megfelelően alakult. Nehéz nyár után jó volt a termés, példás dinamizmust produkáló iparágakat, üzemeket nevezhetnénk meg, utalhatnánk az életszínvonal növekedését jelző statisztikákra . . . Ám eredményeinknek túl nagy ára volt, mivel a népgazdaság egyensúlyi helyzete nem javult. Magyarán: eladósodásunk nőtt, a külföldi piacon a magyar munka leértékelődése tartósnak bizonyult, s több munkával és több költséggel több exportálható árut kell előállítani ahhoz, hogy az egyre dráguló, s nélkülözhető importot fedezni tudjuk ... Persze, éppen ezért helyezi a határozat a középpontba az egyensúlyi helyzet javítását, minden másnak alárendelve a mérleghiány kiegyenlítését. Ez a szándék nem a külkereskedelem megtépázott hírnevének helyreállításához szükséges. Bármilyen ellentmondásosnak tűnik is, de az egyensúly a további dinamikus fejlődés feltétele. A mutatónak középre kell állnia ahhoz, hogy az életszínvonal, a családi költség- vetések mutatója jobban kilenghessen. Mostanában Miskolcon jó néhány olyan eszmecserét rendeztek, amelynek summája jól rímel a határozatokból adódó tennivalókra. A múlt héten tartott ülést a Kohász Iparági Bizottság, ahol az újítómozgalom helyzetét térképezték fel. Túl a számszerűsíthető, s a nehezen számba vehető eredményeken, sokan kifogásolták: nálunk az ötletek megvalósulása még mindig lassú, óriási veszteségek keletkeznek a bürokrácia, a vastagodó irattartók miatt. Pedig a jó ötletek milliókat érhetnek, s milliókat érő hírnevet teremthetnek. A Hét című televíziós műsor vasárnapi adásában a számítógép vezérelte szerszámgépek sorsáról, jövőjéről volt szó. Ezen a földrészen pillanatnyilag Magyarország állít elő ilyen magas technikai színvonalat jelző gépkollekciót. A prototípust már eladták. Még az idén újabb masinát indítanak a határon túlra, de a sorozatgyártás — a hazai gyakorlat szerint — csak 36 hónap múlva kezdődhet el. A gyártók, kivitelezők azt szeretnék, ha ez a fátumszerűnek mondott terminus a felére csökkenne. S ez nemcsak az ő érdekük! A Központi Bizottság határozata feszesebb és fegyelmezettebb munkára ösztönöz, s a teljesítménnyel még inkább arányos bérezést helyez kilátásba... Ne ringassuk, nem ringathatjuk magunkat illúziókban! Többet nem lehet elvenni az asztalról, mint amennyit az asztalra teszünk. A csillagos Csillag brigád Olyan frissnek tűnik a talpam alatt a beton, hogy visz- szanézek, nem hogy-e nyomot benne a csizmám sarka. ■ ■ Tegnap délelőtt az Avas Bútorgyárban egy új üzemcsarnok átadásának örvendeztek. Kísérőm Nagy István, a főmérnök: — Nem hittem volna, hogy ekkorra ebből épület lesz. Július 22-én még álltak a réginek a falai. Az égvilágon senki sem .akarta elvállalni. A még csupasz csarnokot egyelőre szóban, géfifelikfel bebútorozza: — Ez lesz a lakköntő üzem, az meg a fényező. Itt kapják meg köntösüket a bútorok. A réginek tejfehér volt a teteje a csiszolóportól. Most nedves leválasztórendszerrel működő masina lesz benne. Nem szennyezzük a környezetet, de a legfőbb, hogy a munkatársaink egészséges körülmények közé kerülnek. Aktív- szenes szűrő szívja el a káros gőzöket a szárító alagútrendszerben. Az elektrosztatikus feltöltődés ellen is berendezés védi majd őket. A görgőpályának itt a vonala. A tolópad is a hórukk-munkától mentesíti az embereket. Az igazgatói szobában; mintha munkaértekezletre csöppentem volna. Farkas György, a szolgáltatóipari pártbizottság titkára, dr. Pálos Lajos, a Miskolci Építőipari Vállalat igazgatója és Máté József, a pártvezetőség ti lkára a házigazdák társaságában beszélgetnek. Miskolc beruházási gyakorlatában meglehetősen szokatlan egy hatmilliót érő épületet pár hónap alatt tető alá hozni. Mi a titok nyitja? — Ha rajtunk állna, mindig így lenne — így az építőipari vállalat igazgatója. — Mondjam, hogy a dicséret szárnjrakat ad. s ennyit, mint most, az utóbbi öt évben nem kaptunk. Ez a vállalás nem szerepelt az idei terveinkben. nagy erőbedobásra volt szükség. Farkas György: — Ha a vállalatok nem azon rágódnának, hogyan lehet jogász- kodni, terveket módosítgatni, akkor így zajlik egy beruházás. Ennyi a titok nyitja, semmi több. Deák István, a bútorgyár igazgatója: — A megrendelésen és a visszaigazoláson kívül nem gyártottunk aktákat. Nem papírokkal, hanem az élethez igazodva dolgoztunk. Ma még fólia alatt dolgozik az a 22 munkás, akiknek ez az új üzemcsarnok épült. Olyan sátor alatt, amelyet tízfokos hidegben lehetetlen felfűteni. Ha ez a Csillag brigád nem olyan gárda, amilyen, akadt volna egy kis baj az idei termeléssel. A 11 millió forintos exporttervet egy fóliasátor alatt teljesíteni ; termelési bravúr. Van. aki azt tartja: ők hozták a legnagyobb áldozatot ezért az üzemcsarnokért. O. E. földje séget, sajtot és gyümölcsöt fogyasztanak. Más vidékek hosszú életű lakosaitól eltérően, a karabahiak sok húst esznek. A karabahiak nem hisznek az idegbetegségekben és azoíiat az orvosok kitalálásának tartják. Egyes hosszú életű enjbe- rek (150—160 év) korábban is éltek Karabahban. de az átlagéletkor a szovjethatalom éveiben növekedett meg ugrásszerűen... A szovjethatalom ugyanis megváltoztatta az éghajlatot — a szó átvitt értelmében. Valamikor a lakosság 20 százaléka a cári hatalom provokálta nemzetiségi villongásokban halt meg. Égtek az örmény és az azerbajdzsáni falvak, szomszéd a szomszédját lőtte. Az emberek elhagytak szülőföldjüket. Már maga az a gondolat, hogy egy örmény nő egy azerbajdzsáni férfi felesége lehet, vagy hogy egy örmény keresztény feleségül vegyen egy muzulmán. azerbajdzsáni nőt. teljesen vad és képtelen dolognak tűnt. Az ellenségeskedés a szovjethatalom éveiben átadta helyét a barátságnak, amelyet egvmás kölcsönös segítése jellemez. Minden kara- oahi örmény beszél azerbajdzsáni nyelven is, s minden azerbajdzsáni örmény nyelven is képes megértetni magát. Amikor oroszországi vendégek érkeznek. akik nem tudnak sem örményül, sem azerbajdzsáni nyelven, akkor ékes orosz nyelven folyik a beszélgetés, akárcsak a többi nemzetiségi területekről érkezőkkel. Ebben van az igen fontos karabahi éghajlatváltozás... ie Utolsó simítások az Avas Bútorgyár tegnap átadott nagy csarnokában (Solymos László felvétele) ÍVcin «> vártól lak aktákat... & * A gyümölcsök cárja itt terein... Matuzsálemek los neve Nagorno-Karabahi Autonom Terület. Mi a titka a karabahiak hosszú életének? Először is a kitűnő éghajlat. Másodszor, itt magasak a hegyek, a hegyek pedig megedzik az embereket. De — hangzik az ellenvetés — ezeknél a hegyeknél nagyobb hegyek is lehetnek, például az Alpokban, a Pireneusokban vagy a Kárpátokban ... Csakhogy — s ez a harmadik, és legfontosabb: — Karabahban van valami, ami máshol nincs, itt terem ugyanis a nevezetes Sah-tuta, a gyümölcsök cárja. A botanikus számára ez a szederfa egyik változata, a karabahiak áfcámára viszont minden betegség ellen gyógyszer. Amikor valakit fekély miatt gyomorműtét fenyeget, a bakui. a jereváni, és a tbiliszi orvosok néha javasolni szokták, hogy a beteg utazzon a „tuta” kedvéért Karabahba. ha az sem segít, akkor feltétlenül szükség van .a műtétre. Nos, a tuta rendszerint segít. De ez a növény nemcsak fekély, hanem reuma és szívbetegségek esetén is gyógyító hatású. Ráadásul igen ízletes. 32 százalékos a cukortartalma. A tuta számára ismeretlen a rossz termés vagy a terméskiesés, minden évben bőségesen terem. Egyébként belőle készül az égjük legerősebb vodka, a Tutovka. amelyet csak az igazi férfiak képesek meginni ... A karabahiak táplálkozásában ettől eltekintve semmi szenzáció sincs. Macunt. savanyú tejet isznak, sok zöldHol van földünkön a legjobb éghajlat? Hol él legtovább bolygónkon az ember? — Nálunk — mondják teljes meggyőződéssel Karabah, a szovjet Kaukázusontúl hegyvidékének lakói. Valóban, itt nagyon sokáig élnek az emberek, sok százéves öreg még nem is gondol a nyugdíjra... Karabah története a távoli múlt ködébe vész. Láthatunk itt váiTomokat, ősi kolostorokat és templomokat. Maga a Karabah szó azt jelenti, hogy „sűrű kert”, errefelé egymást érik a szőlős- és gyümölcsöskertek, a gránátalma, a füge és a földiszeder ültetvényei. A vidék hivata★ A karácsonyi bevásárlás megkönnyítésére új, önkiszolgáló játékbolt nyílt Budapesten, a Mártírok útján. Hárommillió forint értékű játék vár ja a vásárlókat A 8IK leírása ledell uszcria építésére