Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-09 / 290. szám
írók a sajtóban i Rütlkay György egyel emi kiállításán egy Kassák-levél is olYasható. A pályakezdő Képzőművésznek írta a Mester — Kassák szerkesztő úr. Mint Ruttkay vallja, egész további munkásságára nagy — szinte meghatározó — hatással voltait a sorok. Nem csodálom. Kassák olyan figyelemmel és annyira szakszerűen elemzi.' bírálja a beküldött rajzokat (számos szakmai tanáccsal is ellátva a fiatalembert), amire ma nagyon kevés példa lehet. Kassák neve — nyilván véletlenül — nem merült föl a debreceni irodalmi napokon, de sok szó esett Móricz Zsig- mond. Ady. Szabó Lőrinc szerkesztő úrról, sőt Marxról, En- getsről és Kossuthról is, akik szintén újságot írtak, csináltak. Elég csak ötletszerűen belelapozni a korabeli sajtóba, s számos orgánumban találkozhatunk a nevükkel. Most miért nem ennyire nyilvánvaló az írók jelenléte a sajtóban? — erre a kérdésre kerestek választ két napon at — Boldizsár Iván vitaindítója után — Debrecenben az írók, újságírók. A kérdésre könnyen lehet gyors és egyértelmű válaszokat adni. Manapság nincsenek kenyérgondjaik íróinknak. Sok író nem alkalmas az újságírói munkára. Az egyre jobban szakosodé sajtóban csak ,,dilettánsként" szólalhat meg az író a specialisták között. Még az is felvetődött, hogy nem mindig kaptak az írók teljes bizalmat. De az említetteknél sokkal izgalmasabb —. amire Boldizsár Iván is célzott —. hogy csökkent az újságírói munka presztízse. Boldizsár mosolyt fakasztó anekdotaként elmondta, hogy kislánya annak idején miként -tiltakozott az iskolában. mikor édesapja foglalkozásaként azt akarta beírni az osztályfőnök: újságíró. Kétségtelen, hogy voltak évek, mikor az újságírót csupán jó szolgának tekintették. De hát ez már csak rossz emlék. Bár lehet, hogy a reflexek itt-ott tovább élnek . .. Igaz, fordíthatunk is a dolgon. Tamási Áron mesélte el egyszer, hogy miként világosított fel egy hírlapírót, aki őt következetesen „kollégának’’ szólította. — Az igaz, hogy mindketten írásból élünk — mondta Tamási —, csak nem egyformán rakjuk egymás mellé a szavakat. Ez is igaz. De hát az újságírótól nem is írói produktumot varnak (ha ilyenre képes, az persze külön öröm és szerencse), mint ahogyan az írókat sem kényszeríti senki szerkesztőségi aprómunkákra. És, hogyan állunk ezzel a specializálódással? A kérdésre Rényi Peter adott választ. Az író valóban nem léphet fel ipari, gazdaságpolitikai stb. kérdésekben szakemberként, az emberi viszonylatok ismeretében azonban hóink a legjobb szakemberek. Ebből nem nehéz megállapítani, hogy mit várunk az íróktól. A többi már a szerkesztőkön múlik. Kinek-kinek meg kell találni az utat az írókhoz. A Kassákéhoz hasonló figyelemmel. Mert a magyar sajtó szegényebb nélkülük. Azt hiszem, az újságokban való publikálás lehetősége több író számára csábító, mint első pillanatban hinnénk. Végül is milliós példányszámban sokszorozódhat meg szavuk, s az sem mellékes, hogy kikívánkozó mondanivalójuk gyorsan kaphat nyom- da festéket. Hisszük, hogy egyre többen lesznek, akik elkötelezetten — érezve, tudva közös gondjainkat és örömeinket —, s magas művészi szinten szólalnak meg lapjainkban. Rajtuk is rajtunk is múlik ... i (gyarmati) Uj Fábri-film Ócsán forgatják Fábri Zoltán új filmjét, amelyet Balázs József „Fábián Bálint találkozása istennel" című regényéből készítenek. Hosz- szas keresés utón döntöttek a fővároshoz közel fekvő, Pest megyei nagyközség, Ocsa mellett. Az akusztikájáról híres ócsai templom tőszomszédságában — igaz. nem egymás mellett —. található tucatnyi nádfedeles ház lesz a -helyszín magva. További tíz házat maszkirozóssal tesznek hasonlóvá, a foghíjas telkeken pedig tizenhat nádfedeles házat, valamint boltot és iskolát „építenek fel". A forgatás mind a négy évszakban tart majd. s előreláthatólag novemberben fejeződik be. A címszerepet Koncz Gábor alakítja. Egy hétig vendégségben Egyhetes vendégszereplésre a Szovjetunióba utazott tegnap a Magyar Rádió és Televízió énekkara. Az együttes december 17-ig négy városban. öt alkalommal ad hangversenyt. Hajdani herendi figurák Múlt században gyártott herendi figurákat emelnek le a múzemok polcairól, s restaurálásuk, esetleges átformálásuk után ismét megkezdik gyártásukat — kis meny- nyiségben — a Herendi Porcelángyárban. Az első újjászülető figura a csaknem száz éves farkasbundás férfi, ezt követi majd a rokokópár, a halárusító nő és az osztrigaárus. Ezek a darabok egykor hozzájárultak Herend világhírnevéhez, később azonban feledésbe merültek. Kertek alatt a szilveszter Még néhány hét, és elbú- csúztathatjuk az óévet. Majd jön a farsang, a báli szezon. L nem mindennapi alkalmakra ajánlunk nem mindennapi viseleteket.- A modelleket a Magyar Divatintézet novemberi dL vatbemutató.ján vonultatták. fel. Az első bohókájs, légies — de csak harmincéves korig! Készülhet selyemzsorzsettből vagy diolenből. A húzott nyakrészt állógallér fogja össze, s a vállat teljesen szabadon hagyja. Érdekessége az alatta viselt bő nadrág, amit a bokarészen bújtatott gumipánt fog ösz- sze. Természetesen enélkül is viselhető. Aki délutánra és alkalomra akar csinosan, de valamivel szolidabban megjelenni, annak ajánljuk a másik két modellt. A vékony, puha szövetből készült kiskosztümök széles váltakkal készültek, a sötétebbiken a mellbőséget adó hajtást kockás dísatűzés fogja le, s a karcsúságát a derékrészen elhelyezett övpánt adja. Alkalmi hangulatot kölcsönöz a nyakában a bársonymasni. A világosabb kiskosztüm sálgalléros, két- gombos, s az övrész más, világosabb anyagból készült. A szoknya egyenes vonalú, elöl levasalt hólos. >|c Útban a hölgy felé..., akinek a retiküljéből előveszi a pénztárcát..., majd abból a papírpénzt. Már „csali" a legalsó folyóiratba kell beletennie, aztán az egészet átadni a közönség által kijelöli fiatalembernek. hio, Úri Geller, Jolánba cs mások trükkjei Csodák, magyarázattal Dániel Béla gondolatolvasó — a megfigyelés művésze \ Nyugodtan nevezhetjük szenzációsnak azt a bemutatót, amit Dániel Béla gondolatolvasó művész tartott tegnap este a Molnár Béla Ifjúsági és Üttü- röházban. Nagy élmcnynen volt részük azoknak, akik eljöttek, hogy lássák a csodát: egy ember, aki kitalálja gondolatainkat, végrehajtja ki nem mondott utasításainkat. (Egy régebbi Csak ülök és mesélek műsorban már szerepelt Dániel Béla, de hát más a képernyőn látni — noha akkor is igaznak bizonyult tudománya —, és más személyesen meggyőződni rendkívüli képességeiről.) A program első részében Király József pszichológus, a téma egyik legnagyobb hazai szaktekintélye — aki évtizedek óta folytat kísérleteket, tanulmányokat a rendkívüli lelki jelenségek feltárására — tartott előadást csodákról és csalókról, bűvészekről, mágusokról, illuzionistákról. Még Jolánka' a. putnoki halottlátó is '„terítékre került’’. Kezdjük talán az utóbbival Király József — a Belkereskedelmi Minisztérium pszichológiai osztályának vezetője, a Vendéglátóipari Főiskola tanára — másfél évtizeddel ezelőtt kapott megbízást Jolánka „tudományának" tanulmányozására. Megállapította — az előadáson az akkori Jolánjáról készült felvételeivel illusztrálta —, hogy a „tudós nő” tudománya nem más. mint betegség. Jolánka idegbeteg (volt), Miskolcon is- kezelték, könnyen epileptikus állapotba került — erről láttunk diákat —, az ilyen „transzok” után „látta” a múltat és a jövőt. Úri Geller. Magyar származású férfiú — eredetileg Geller György —, aki az egész világot — annak idejen a hazai sajtót is — eliíábítolla „csodálatos képességeivel’'. Villákat, kanalakat hajlított meg szeme pillantásával, de médiumai kezében is deformálódtak a tárgyak Geller „delejes erejétől”. A jelenségre a magyarázatot Király József adta meg. — Úri Gellernek van egv csodálatos asszisztense, egy fizik o- kémikus. Nem tudományos intézetben, laboratóriumban, hanem a színpadon kamatoztatja képességeit, ötvözeteket készít, amelyek a kézmelegtől, vagy pusztán bizonyos idő elteltével deformálódnak. Sohasem sikerültek azok a kísérletek, amikor nem előre preparál- evőeszközöket kelle't Gellernek szeme erejével mégha hítahia. Emlékeznek még Kióra. aki búzatáblát varázsolt a Fővárosi Nagycirkusz porondiára, oroszlánná változtatott egy hölgyei, és más, fantasztikus trükkökkel ejtette ámulatba a világot? Király József magyarázata: — Valóban trükkökröt van szó, remekül felépített, összehangolt, begyakorolt technikai mutatványokról. Nem véletlen, hogy amikor Kio a porondra lépett, a cirkusz magyar személyzetének el kellett hagynia helyét, az ő másfél száz technikusa vette át az irányítást, ők kezelték a süllyesztőt, az összes hazai és hozott berendezést, kelléket. Lehet-e kézzel látni? Igen. Illetve ... Hallgassuk meg Király Józsefet. — Ilyen „kézzel látó'’ volt a szovjet Róza Kulesova, vagy az a lengyel lány, akit 1975-ben egy monte-carlói kongresszuson tanulmányoztam. De ismerünk magyar „kézzel látót” is, valamikor Miskolcon volt színész az illető. Nos. a csalást, szélhámosságot kizárva — mert ilyen is van —, bizonyos mértékig lehet kézzel látni. Ez nem formalátást, hanem színérzékelést jelent. Bizonyos személyek képesek felfogni a színhőmérsékletet — tehát bőrük, biokémiai reakciók .hatására érzékeli a piros, sarga, kék stb. színek hőmérsékletét, pigmentjükben olyan változások következnek be, amelyek által „látják” a színeket. Ha az ilyen személyekkel sötét helyiségben. vagy nagyon alapos kézmosás — kézáztatás — uián végeztek, végeztünk kísérleteket, megszűnt bőrlátó képességük. Hosszan lehetne még sorolni a leleplezett csodákat, de térjünk rá az utolsóra, Dániel Béla gondolatolvasó művészetére. Két vendég a közöség sorai- ból — mindketten miskolci fiatalok, nincs összebeszélés — kikíséri Dániel Bélát á teremből, utólag egyként tanúsítják, hogy nem hallatszott ki egy szó sem. Mi összebeszélünk, a feladatok nem könnyűek. Csavarja fel a vetítővásznat, majd húzza ki a vetítőből a konnektor!, és tegye azt — mármint a vetítőt — egy előre meghatározott helyre, egy másik asztalra, valaki kiszól az nj*ón, be lehet jönni» Bejönnek. Az egyik kísérő, egy kislány, lelkendezve újságolja, hogy kint, az előtérben „maszek” kísérletet folytatott Dániel Bélával. Arra gondolt, hogy a salját tegye át a ruhatár pultjáról egy asztalra. Az „utasítást” pillanatok alatt végrehajtotta „Béla bácsi”. Akárcsak bent, a teremben, a közönség előtt. A segítő — a „gondoló” — először Király tanár úr volt. Szorosan Dániel Bela mellé állt — de nem ért hozzá majd erősen a feladatra koncentrált, a gondolatolvasó gyors léptekkel megindult — a céllal ellentétes irányba. Majd lassított, megfordult, az állványhoz „vezette” kísérőjét, és felcsavarta a vetítővásznat. Utána következett a vetítőgép. Pillanatok alatt megoldotta ezt a feladatot is. Üjabb két kísérő ment ki t művésszel. Most egy hölgy — ö maga találta ki a feladatot — retiküljéből kellett kivennie a pénztárcát, abból egy papírpénzt, a pénzt beletenni az asztalon álló folyóiratcsomagból a legalsóba, végül a folyóiratot — benne a pénzzel —■ átadnia egy, a közönség áltál kijelölt fiatalembernek. Minden úgy zajlott le, mint az imént. (Beleértve azt is, hogy kint ismét produkálta képességeit Dániel Béla az egyik kísérőnek.) Megérdemelt nagy taps jutalmaz la. Következett, a nehezebbje. (Hiszen Király József két évtizede tanulmányozza Dániel Bélát, megszámlálhatatlanul sok tudományos kísérletet végzett vele, egymás gondolatát is ismerik.) Most egy helybéli lány volt a gondolatátadó. Most is sikerüli a mutatvány, ha nehezebben is. (Panaszkodott is a kislány, hogy „nem tudok eléggé koncentrálni”.) De azért a sál, rajta két csomóval, végül is a kijelölt fiatalember csuklójára került. A magyarázat? Mert csalásról szó sem lehetett, ezt legalább százan tanúsítjuk. Király József és Dániel Béla készségesen megmagyarázták a gondolatolvasás mibenlétét. Az erős koncentrálás — a gondolatátadó összpontosítása — következtében mások számára észrevehetetlen változások — impulzusok — keletkeznek annak testében. Önkéntelen parányi mozdulatok, szemvillanások, megállások, a lélegzet felgyorsulása vagy lassulása — idio- metrikus reflexek — irá- ínyitják az ugyancsak koncentráló művészt. — Jó emberismeret, gyakorlat, megfigyelő képesség kell hozzá — mondta Dániel Béla. — Ha bármilyen idegen nyelven gondolnak is a feladatra, én akkor is megcsinálom, mert nem a gondolatokat „veszem”, hanem az alany rezdüléseit figyelem. A „leleplezés” tovább tartott. — Nagyon érdekes látni önöket — vette át a szót Király. József —. önök is nagyban segítik Dániel Bélát, tekintetük, mozdulataik, a sóhajok rengeteg információt adnak. Egyszer két fiatalember — egy hasonló előadás után — megpróbálta begyakorolni Béla bácsi tudományát. Ha nem is ilyen szinten, de néhány hónap múlva nekik is sikerült Amit láttunk, nem csoda, hanem a megfigyelés művészete. Tessék, meg lehet próbálni, lebet gyakorolni! SZABADOS GABOR • ' H \ + kislány gondolatban utasítja Dániel.Bélát, hogy tegye a siklat a fiatalemberre. (Kovacs-Attjlt.lfelueteley.
