Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-08 / 289. szám

Három évig idegenben 4. Együtt élünk, együtt dolgozunk A fogadtatás igazán ked­ves. A magyarok szállását, a kolóniát Berlin modern la­kótelepén nem nehéz észre­venni: a kapu fölött piros- fehér-zöld színű lobogót len­get a szél. bent. az előtérben Magyarország, a több mint ezer kilométerre levő haza térképe díszíti a falat, s egy gondosan megrajzolt plakát köszönti a belépőt az újon­coknak kedveskednek vele a régiek. Szeretettel köszönt- jük új kollégáinkat, kíván­juk. hogy... — olvashatjuk rajta a sorokat. Fent. a tízszintes épület második emeletén bőrönd­hegybe ütközünk. A kolónia vezetői, az állami megbízott, a helyi párt-, KISZ- s a szakszervezet képviselői el­igazítást tartanak, majd a frissen érkezettek átveszik a lakáskulcsokat, az ágyne­műt. Munkásszállás, otthonosan A régiek közül van olyan is, aki m,ar nem lakik a ko­lónián. Sokan megnősültek, elköltöztek. Kis Tóth József két éve él s dolgozik az NDK-ban. — Két hónapja vertem fe­leségül egy német lányt — mondja. — Náluk lakunk, a múlt hónapban vettünk tele­víziót, most mosógépre gyűj­tünk.- Lassacskán csak beren­dezzük a szobát. Nehéz volt elszakadni a kolóniától, a társaság nagyon összetartott, összefogott... Minden lépcsőházban két lakás, általában háromszo­básak. Konyha és fürdőszo­ba tartozik még az ottho­nokhoz. te Kerékcsere a KIB-ben. Évente nyolcezer gépjármű­vet vizsgálnak, s javítanak itt. a magyar szakmunkások segítségével... (Solymos László felvételei) te A Pallas Republik, a K A bejárás mindenki számára — Igyekeztünk nem mun­kásszállás jelleget adni a la­kásainknak — magyarázza Kurt Kowalewski, aki a K1B Kombinátban a magyar ügyek felelőse. — A fiúk nem mehetnek mindennap haza, be kell rendezkedniük, ott­honossá kell tenni a három esztendőt. Főzhetnek, ha nem ízlik nekik az üzemi ebéd. s harminc márka lakbért fi­zetnek ... Nyelvi sziget j p Most még a legtöbben fá­radtak az utazástól, az újak ünnepélyes fogadtatása így holnapra marad. A klubban viszont zajlik az élet. Fogy­nak a sörök, szédületes gyor­sasággal pörög a kezek alatt az asztalifocik karja, s egy- egy sikeres biliárdparti után harsány üdvrivalgás hallat­szik. — Én már öregnek érzem magam — mondja Dalnoki Sándor. — Hiszen már egy éve dolgozom itt. Ide, hogy úgy mondjam, valami elől jöttem ki, s nem valamiért. Most viszont azt érzem, hogy ezt a soha nem kere­sett „valamiértet” is felfe­deztem. önálló lettem, meg­becsülnek, a fizetés is egy jó ezressel több, mint ott­hon. Az otthon vezetője s neve­lője. Zsebényi József, család­jával él. Az ízlésesen beren­dezett lakásból szinte semmi sem hiányzik. — Két évvel ezelőtt még a nullán vol­tunk — mondja —, azóta rendezkedtünk be. — Ilyenkor mindig megso­kasodnak a gondok, az újak fogadása rengeteg munkát ad — meséli. — Elkészítettük ■.társaság Palotája Berlinben, ■egengedett... a havi tervünket, a program elég változatos: lakógyűlés az újak számára, esti város­nézés Berlinben, ünnepélyes KISZ-taggyűlés, uszodaláto­gatás, képes hangdokumen­tumok 1956-ról, újságíró—ol­vasó találkozó. — Hatalmas szerepe van az NDK-ban a kolóniának, itt válnak igazán munkássá a gyerekek, s ez a cseppnyi kis nyelvi sziget az, ami ösz- szehoz és összetart bennün­ket. A három esztendő alatt a fiúk negyven százaléka morzsolódott lé, az ismert okok miatt. Ez az arány azon­ban évről évre javul. Viszontlátásra itthon A havi tervben, amelyet az otthonvezető már részle­tesen ismertetett, ünnepélyes lakógyűlés is szerepel, első­sorban az újak számára, kis műsorral színesítve. Voss József, Högye György, Csó­kás András jóval éjfél után is az előadást próbálgatják. Ök hárman már az öregek közé tartoznak, két éve, hogy kijöttek. — Hogyan éljünk az NDK-ban?, ez a műsorunk címe — mondja Vass József, aki a kolónia KISZ-titkára is. — Mi itt együtt lakunk, egy vállalatnál dolgozunk, A fiatalok az első négy hét során gyorsított német nyelv­tanfolyamon vesznek részt. A négy hét letelte után he­tente kétszer járnak oktatás­ra, összesen egy évig. Mun­kaidő alatt. — Auf Wiedersehen! — Vi­szontlátásra idehaza! ILLÉSY SÁNDOR A Nap révén: A Magyar Posta december vé­gén 1 forint névértékű bélyeget ad ki az emberi jogok egye«c- mes nyilatkozata 30. évforduló­ja alkalmából. A jubileumra az egyetemes Postaegyesület (UPU) ajánlása alapján számos ország­ban jelenik meg emlékbélyeg. / magyar kiadvány az emberi jo­gokat jelképező lángot ábrázolja amely már a tíz évvel ezelőtti bélyegünket is díszítette. A most megjelenő bélyegek egy részéhez valószínűleg ''szelvény kapcsoló­dik majd, anie'v az ENSZ emh lémáját mutatja be. Szunyogh András grafikusművész tervre j- ;' az Állami Nyomda ofszetnyomás sál készíti el. Értesülésünk szerint a Dürer sorozat és blokk is decemb" vegén jelenik meg. ★ Alkalmi bélyegzések: Egészsé­ges életmóddal a magas vérnyo­más ellen, Miskolc, december 10. Húsz éves a V13KM—VÁV bélyeg­gyűjtő szakkör Budapest, alkalmi hivatal, december 11—15. Száz­éves a Kohász Művelődési Köz­pont, Salgótarján, december 16. Bajnok Magyarország Sakkolim- >ia, Buenos Aires, Budapest, de- •ember 21. ★ A bolgár történelmet felidéző, égörökít ö újabb belyegsorozat elem meg október végén. A száz- év ve! ezelőtti nemzeti újjászüle­tés egy-egy alakját, eseményét idézik fel a bélyegek, festmények reprodukálásával. A sorozat pél­dányszáma 310 ezer. Névértékek: 1, 2, 3, 13, és 23 szt. T. GY. több termés A napenergia az emberiség élelmezéséhez is nagy segít­séget nyújthat; megteremti ugyanis a feltételeket a me­zőgazdasági kultúrák hoza­mának növeléséhez. A világ számos kutatóközpontjában folytatott kísérletek bebizo­nyították. hogy a napenergi­át a búza vagy más kultúr­növény vetőmagjaira össz­pontosítva. pozitív irányban lehet befolyásolni öröklődő jegyeikét és igen sokat ígérő, nagy hozamú új fájták ter­meszthetők. Emlékülés a Sarlóról A csehszlovákiai magyar értelmiség egykori haladó mozgalma, a Sarló megindí­tásának 50. évfordulója al­kalmából tegnap délelőtt tu­dományos ülést tartottak az Irodalmi Múzeumban. — Szükségünk van nemzeti múltunk, mozgalmi életünk állandó újragondolására, fe­lülvizsgálatára. Fontos, hogy pontosabban megismerjük a magyar és a kelet-európai társadalmak 20-as, 30-as évekbeli belső mozgását, ide­ológiai irányzatait, törekvé­seit.- Népiség és internacio­nalizmus, nemzeti kérdés és az osztályharc állása, a konkrét, s ezért megoldásai­ban a valósághoz kötődő és az általánosító elmélet szere­pe, mind megannyi kérdés, amellyel a Sarló szembené- nézett, a maga módján vá­laszt adott — mondotta egye­bek között Szabolcsi Miklós, akadémikus, elnöki megnyi­tójában. Gyermekbénulás elleni védőoltások A három oltásból álló, gyer­mekbénulás elleni oltássorozat utolsó kampányára 1978. decem­ber ll—ltí. között kerül sor. Oltásra kerülnek azok a gyer­mekek is, akik az 1978. július 1— szeptember 30. közötti időben születtek. A védőoltást Sabin-eseppeknek teában, szájon át történő beadá­sával végzik, ezért a szülök, il­letve hozzátartozók kávéskanalat, valamint az oltások idejének be­jegyzése miau a gyermekek oltá­si könyvét is vigyék magukkal. Amennyiben a kötelező oltásra kijelölt korú gyermekek hozzá­tartozói — átköltözés vagy egyéb ok miatt — az oltási értesítést nem kapnák meg, a lakás sze­rint illetékes gyermekkörzeti ren­delőben jelentkezzenek. Miskolc megyei város Állami Közegészségügyi-—Jár­ványügyi Felügyelősége Ötszáz tonna mosófazék Olvasom (hallgatom) a tudósítást (rádióriportot) arról, hogy a vállalat (szövetkezet) dolgozói november közepére (decem­ber elejére) teljesítették éves tervüket, és így az év végéig még ötszáz tonna (tízmillió pár) akármit gyártanak és ad­nak át a népgazdaságnak — áldozatos munkával. Tudom, hogy ezt komoly vezetők, komolyán mondták — ezért kell róla komolyan beszélni. Itt van mindjárt az „éves terv". 1968 — a gazdaságirá­nyítás reformja — óta a magyar vállalatok maguk csinálják terveiket. Ezeket — bizonyos alapvető közellátási cikkek ki­vételével — senki sem kéri tőlük számon, az egész terve­zés — kifelé — csupán információs, állapotjelző szerepet ját-- szik. A kötelező tervmutatókat — többek között — azért szüntették meg immár tíz éve, mert azelőtt gyakori volt az olyan eset, hogy mondjuk, a fazékgyár tonnában megkapott termelési tervét csupa harmincliteres mosófazékkal teljesí­tette, amiből ugye kevesebb megy egy tonnára. A magyar iparban több mint tíz éve vezették be a nyereségérdekelt­séget, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy egy tervét túl­teljesítő vállalat még vígan mehet tönkre, illetve mehetne, ha egészen mostanáig nem mentette volna meg szinte min­den esetben egy-egy egyedi beavatkozás, támogatás. Aztán itt van az a kifejezés, hogy „átadta a népgazdaság­nak”. Az ilyen ködbevesző „átadások” mögött könnyen meg­bújnak az olyan esetek, mint az egyik legnagyobb cipőgyá­runké, amely éveken át millió párakkal túlteljesítette ter­vét, miközben eladhatatlan termékei számára elhagyott bá­nyákat bérelt... És végül az „áldozatos munkáról”. Tény, hogy a magyar iparban évek óta stagnál az élőmunka hatékonysága. Ha te­hát egy vállalatnál tizenegy hónap alatt teljesítik a tizenkét hónapra tervezett munkát, akkor az feltehetően a laza terv következménye. Az ilyen laza terveket a legtöbb helyen elő­re betervezett, igen rossz hatékonyságú, de viszonylag jól fizetett túlórákkal szokták „túlszárnyalni”. Felelős vezetőink nagy nyilvánosság előtt több ízben el­mondták, hogy a magyar népgazdaság egyensúlyi helyzete az elmúlt években nem javult, változatlanul tart túlkölteke­zésünk. Átmenetileg a gazdasági növekedést és az életszín­vonal-emelkedést is a mielőbbi egyensúlyteremtésnek kell alárendelni. Ennek érdekében igen szigorú intézkedések 'éptek és lépnek életbe, amelyek elsősorban a vállalatokat hintik. Lesznek vállalatok, amelyek — népgazdasági szin­ten hatékony, kqrszerű — termelésük révén kiugróan fej­lődnek, mások stagnálni fognak, a gazdaságtalan termelést pedig meg kell szüntetni. A ráfizetéssel dolgozó üzemekre az átszervezés sorsa vár ... A vállalat dolgozóit és a közvéleményt tehát egyaránt (ét- reinformálja az a vállalati vezető, aki azt az illúziót ébresz­ti, hogy pusztán mennyiségi eredményekkel meg lehet ala­pozni a szúkebb kollektíva — és az ország — további bol­dogulását. .» P. É. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Tovább nőtt a közúti forgalom Ülést tartott a megyei KBT elnöksége Dr. Koleszár István rend­őr vezérőrnagy, a megyei főkapitányság vezetőjének el­nökletével tegnap ülést tar­tott a Borsod megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­nöksége. Több napirend kö­zött szerepelt az a tájékoz­tató is, amelyet Hever Ist­ván rendőr alezredes terjesz­tett az elnökség elé a megye közúti forgalombiztonságá­nak háromnegyed évi tapasz­talatairól. Borsodban a közúti for­galom ebben az évben is nőtt. Az adatok szerint a gépjár­művek száma 9 százalékkal gyarapodott, s így mintegy 140 500 darab gépjármű üze­mel a megyében. A gépjár­művezetői engedéllyel' ren­delkezők száma 137 400 Eb­ben az évben eddig még nem tapasztalt mértékben növe­kedett az átmenő forgalom, mindenekelőtt az idegenfor­galom révén; becslések sze­rint 30 százalékkal volt na­gyobb. mint a múlt évben. Mindez azt eredményezte, hogy a megye egyes útvona­lain a forgalom egyes idő­szakokban akadozott, az utak telítődése miatt. Miskolc szempontjából nagy gond. hogy csak mini­málisan javult a közutakon a közlekedésbiztonság. Példá­ul, ami a Korvin Ottó utca és a Beloiannisz utca forga­lomnak történő átadását il­leti. sorozatos volt a határ­idő-tolódás. Továbbá még most sem mehet végig a ter­vezett egyirányú forgalom a Vörösmarty utcai kitörés megépítésének hiánya miatt. Augusztus végére tervezték, hogy ideiglenesen forgalom- irányító lámpát helyeznek el a Búza térnél, de mindmáig ez sem történt meg. A forgalom nagyarányú növekedése, az utak és az úttechnikai berendezések vi­szonylagos elmaradottsága el­lenére, a közlekedésbiztonsági helyzet stagnál, az összbal- esetek száma minimálisan emelkedett. Kedvező, hogy a halálos kimenetelű esemé­nyeknél csökkenés tapasztal­ható. A súlyos sérüléssel já­ró balesetek száma 0,3 szá­zalékkal volt kevesebb, a könnyű sérüléses baleseteké pedig 8.7 százalékkal volt több, mint 1977 első három- negyed évében. A megye egészét tekintve, a járműve­zetők hibájából bekövetkezett balesetek nagyságrendje azo­nos az előző év hasonló idő­szakában bekövetkezett bal­esetekével. Ijesztően megnőtt viszont a gyalogosok által előidézett események száma (31,1 százalék). A balesetek elsődleges okai­ként emelkedett a gyorshaj­tás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a követési távol­ság be nem tartása miatti események száma Igen fi­gyelemre méltó a szabályta lan kanyarodás miatt bekö­vetkezett balesetek szokatla­nul nagymérvű (84.3 százalé­kos) emelkedése. Kilencven­négy volt az olyan balese­tek száma, amelyek a balra kanyarodó járművek előzése miatt történtek: a balra ka­nyarodó járművek vezetője kanyarodás előtt nem győ­ződött meg arról., hogy a járművét balról előzik, illet­ve kerülik. Továbbra is nagy veszélyt jelent a közlekedés biztonsá­gára a szeszes ital hatása alatti járművezetés gyakori­sága. A hatékony propagan­dán túl* szükséges a még szi­gorúbb felelősségre vonás. A gyalogosok esetében is to­vább kell erősíteni a propa­gandamunkát. Az általuk okozott események leggyako­ribb oka a vigyázatlan, hir­telen lelépés az úttestre, va­lamint az álló jármű vagy oszlop előtt való áthaladás. Általános tapasztalat, nogv az eddigieknél is több gon­dot kell fordítani a baleseti okok felderítésére és az okok gyors megszüntetésére. te A Közlekedésbiztonsági Ta­nács megyei elnöksége a to­vábbiakban megvitatta, majd elfogadta az 1979. éyi mun­kaprogramot. Megtárgyalta azt a tájékoztatót is, amelyet az SZMT munkavédelmi osz­tálya társadalmi aktívái be­vonásával készített a megye vállalatainak közlekedésbiz­tonsági helyzetéről. Végül tár jékozódott a Miskolc városi és járási Közlekedésbiztonsá­gi Tanács ez é+ben végzett munkájáról. BÉLYEGGYŰJTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom