Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-04 / 285. szám
Legnagyobb gond: a kézbesítés Koczka Antal igazgatóval Mindennapjaink során szinte elkerülhetetlenül kapeso. latba kerülünk a Magyar Postával, annak szolgáltatásaival. Mégis, aránylag kevesen tudják, mennyire szerteágazó is a posta tevékenysége. — Mivel foglalkozik tulajdonképpen az igazgatóság? — kérdeztük Koczka Antalt, a Miskolci Postaigazgatóság igazgatóját. — Az igazgatóság két megyére kiterjedően a különböző levélpostai küldemények, csomagok, táviratok felvételét, feldolgozását, szállítását, kézbesítését végzi. Jelentős részt vállalnak postásaink az országos pénzforgalom lebonyolításában, ugyanakkor az Országos Takarékpénztár munkáját könnyítjük a takarékbetétek kezelésével. Az eddig elmondottak jelentik a klasszikus postai munkát. Ezen túlmenően a távbeszélő- és távirószolgálat ellátása, a telefonközpontok karbantartása, a távbeszélők, üzemeltetése is feladatunk. Jelentős szállítási üzemmel rendelkezünk, ugyanis a postai szállítás döntő többségét ennek segítségével közúton végezzük. — Hogyan sikerül e szerteágazó tevékenység emberi és technikai feltételeit biztosítani? — Borsod és Heves megyében 447 postahivatal és 6 műszaki üzem megközelítőleg 5300 - postással látja el. véleményünk szerint a nehézségek ellenére is egyre javuló minőségben a postai szolgáltatásokat. Legnagyobb gondunkat a kézbesítőszolgálat ellátása jelenti. Ezeknek a dolgozóknak — a vasárnapi hírlapkézbesítés miatt — nemcsak a szabad szombatot, de a heti pihenőhapot sem tudjuk biztosítani. A technikai feltételekkel kapcsolatban el kell mondani, hogy bár az utóbbi években sok új hivatalt építettünk, a postahiva- , talok állapota sok helyütt még ma sem megfelelő. Miután megítélésünk szerint a forgalom tovább növekszik, szükséges lenne a postaforgalmi területen nagyobb ütemű kisgépesítési bevezetni, másrészt a nehéz fizikai munkát csökkentő gépeket beszerezni. Sajnos, a fejlesztési források szűkös volta miatt ezt kellő ütemben eddig nem tudtuk biztosítani, s a kilátások sem kedvezőek. T. Z. Nyolcezer miskolci várja Hiánycikk a telefon A Közlekedés és Hírközlés című szaklap 1978. 4—5. számában az alábbi érdekes cikkre bukkantunk: , „1974-ben az 52 millió franciának mindössze hatmillió A holiós-címerü céghez mindenkinek köze van. Van, aki levelet ír, van aki levelet kap . .. Egy oldalba mi fér e nagy hagyományú, manapság sokat emlegetett, de nemigen becsült mesterség művelőinek mindennapjaiból? Alig több, mint pár- szávas táviratra. Azaz: jól vagyunk, dolgozunk ... A gyakorló postahivatal az iskolában, a bélyeg is igazi, a mérleg is, ám a kezelő tanuló ... (Solymos László felvétele) 72 helyre 170-en Sportoló postások A Miskolci Postaigazgatóság tartja fenn az egykor jobb napokat látott miskolci úszósport egyik szakosztályát. A Miskolci Postás versenyzői egyelőre csak szárnyaikat bontogatják, ám a szakvezetők bíznak benne: egykor majd országos bajnokok is kikerülnek tőlük. A bizakodás nem alaptalan ... Nevelik az utánpótlást A bélyeg is igazi, a levelezőlap is, a pénzt befizető nyugtákat kezelő kisgép is az. A mérleg próbalevelekcl, s próbacsomagokat mér, a postahivatal ablaka mögött ülök viszont nem „igaziak”: tanulók. Az 1-es számú Ipari Szakközépiskola postaforgalmi tagozatának hallgatói. Tizennyolc évvel ezelőtt, 1960-ban indult a postásképzés — mondja Anger Árpád igazgató. — Akkor még a Földes Gimnáziumban, majd 1963-tól már itt, az 1-esben tanítjuk a gyerekeket. A szakma? Erről beszéljen Kőszegi Emma tanár: — Két osztályt indítunk minden esztendőben — bár most az igazgatóság három osztályt szeretett volna, de nincs helyünk —, a hetvenkét helyre 170-en jelentkeztek. Sok a lány, s nagyon kevés a fiú. A négy évfolyamon nyolc osztályunk van, s csak 50 fiú tanul összesen postásnak. — Nincs megfizetve a postásszakma — folytatja Kőszegi Emma. — A lányok csak akkor kereshetnek jól az első években, ha helyettesítéseket vállalnak. A fiúkkal más a helyzet: ők nem az ablak mögött ülnek, hanem bent, a hivatalokban .töltenek be. különböző beosztásokat. Az ő fizetésük már magasabb. Évente 60—70 „középfokú” postás hagyja el az iskolát, s hogy belőlük mennyien maradnak a pályán, arról nincs statisztika. Mindössze csak következtetnek az illetékesek: kevesen. Pedig, a felkészítéssel, a felkészüléssel nincs baj: az országos tanulmányi és szakmai versenyeken az 1-es szakközép tanulói mindig előkelő helyezéseket értek el. Az iskola csendjét hatalmas kopácsolás veri fel. Mintha milliónyi kis kalapácsot ütögetnének gyorsan, egymás után. Telexgépek. Nem egy, nem kettő, össze- , sen a teremben több mint másfél millió forint értékben vannak telexmasinák. — Ezt is a postától kaptuk — mondja az igazgató. — Nemcsak a mi tanulóink használják, hanem a posta is itt képzi emberéit. A tizennyolc év alatt körülbelül másfél ezer érettség gizett postást adott az orz szagnak ez az iskola. A fiat talok mér az itt eltöltött évek alatt is megismerkednek a gyakorlati munkával: nyári szakmai gyakorlatukat postahivatalokban töltik (összesen 120 hivatallal van az iskolának kapcsolata). 1 — S az innen kikerülő fiatalok — vallja az igazgató — udvariasabbak, figyelmesebbek a munkahelyükön is. Saját magam tapasztalom ezt. A levél útja Amikor a levélszekrénybe, a postai gyűjloládába bedobunk egy levelet, vagy a postán feladjuk azt, el sem képzelnénk. hány kézen megy keresztül, mire a címzetthez ér. A minap próbát tettem, s ezen a próbán segítőtársul Szele Mihály, a Miskolci Postaigazgatóság postaforgalmi osztályvezetője volt. A postai gyújtóiadéba egy Borsodba, egy Győrbe, valamint egy Ausztriába szóló levelet dobtunk. A gyűjtőládán levő tájékoztatás szerint a láda tartalmát 18—20 óra között ürítik. Szele Mihály magyarázta : — A ládák tartalma menetrendszerűen zsákokba kerül, ezek pedig a Miskolc 2. számú Postahivatalba, közismertebb nev.én a Tiszaira jutnak. Amennyiben a levelet, küldeményt valamely postahivatalban adják fel, ott már egy előzetes szűrésen átmegy valamennyi levél. Bélyegzik, majd csoportosítva irányítják a küldeményeket, Ez irányítószám, illetve rendeltetési hely szerint történik. Ha az adott postahivatalban legalább 15, egy helyre címzett levél összejön, már közvetlen köteget alakítanak ki. A Miskolc 2. sz. Postahivatal különtermeden gyors kezű embereidhez kerülnek a küldemények a gyűjtőzsákokból Bámulatos gyorsasággal rakosgatják a különböző falakokba azokat, amelyeken irányítószám jelzi, melyik gócterületre címzett a küldemény. A borsodiak természetesen maradnak Miskolcon, a többi az esti postavonatra kerül. A postavonaton tovább folyik a szortírozás, az út- közbeni állomásokon ugyanis a már kész zárlatot leadják. A döntő többség azonban Budapest 72. sz. Postahivatalba, a Toshiba masinára kerül, amely automatikusan osztja szét az ország különböző részeibe szóló leveleket. — Mi történik a Győrbe feladott levelemmel? — kérdeztem a postaforgalmi osztályvezetőt! — Ha megfelelő az irányí- tószárn, úgy a japán automata az irányftószámnak megfelelő fakkba juttatja el a levelet, amely egységrakományként, a hajnali órákban indul Győrbe a postavonattal. A kora reggeli órákban már az irányítószámnak megfelelő postahivatalban kell lennie, ahol átadják a terület kézbesítőjének. — S az Ausztriába szóló levél? — Ha a külföldi címzésnél használatos X jelet megfelelően feltüntette, úgy a gép az irányítószám leolvasásakor ezt a levelet a külföldi küldeményeket gyűjtő fakkba juttatta, s innen a különterembe szállítják, ahol a külföldre szóló küldeményeket manuálisan szortírozzák. — Milyen ma a levélforgalom pontossága hazánkban? — Éppen most végzünk egy felmérést, november 29-i adatok szerint az A napon feladott levelek 94 százaléka a B napon. 4 százaléka a C napon, s mindössze 2 százaléka a D napon jut. el a címzfett- hez. Ez utóbbiak általában pontatlan irányítószámmal, r cjmzéssel ellátott küldemények. Azt hiszem, ez jó arány . TÓTH ZOLTÁN telefonkészülék állt rendelkezésére. A telefontéma már viccnek is unalmas volt. A helyzetet az a szólás fejezte ki, hogy Franciaország fele készülékre vár, a másik fele vonalra, 1974-ben még nem volt utcai telefonfülke Franciaországban ...” A telefontéma Miskolcon is már-már viccnek számít. A telefonra várakozók sokasága szinte minden fogadónapján ellepi a postaigazgatóság illetékeseinek előszobáját. Koczka Antal postaigazgatótól azt kértük, vázolja a fejlesztési elképzeléseket. — A Postaigazgatóság és a lakosság között a legnagyobb feszültséget a teleíonhélyzet okozza. Miskolcon jelenleg kereken nyolcezer igénylést tartunk nyilván. A rendelkezésünkre álló 21 600 főközponti kapacitás szinte teljes egészében leterhelt. A város I. és II. kerületi lakóinak rövid időn belül még ígéretet sem tudok adni. Jelentősen javította volna a helyzetet, ha az Avas-déli lakótelepen a tervezett időpontra elkészül új postahivatalunk, benne a 4000 állomásos Crossbar-rendszerű távbeszélő központtal. Az építőipari kapacitás hiánya miatt azonban erre csak két-hároméves csúszással kerülhet sor, az 1980. december 31-i előzetes határidő helyett. Emiatt azután az érintett két kerületben a VI. öteves tervidőszak derekáig a feszültség csak tovább fokozódik. — Némileg kedvezőbb a helyzet a III. kerületben, ahol a 10. számú Postahivatalban levő központunk 4000 állomással való bővítése lévén a jövő év második felétől fokozatosan ki tudjuk elégíteni a mutatkozó igényeket. Ezzel a bővítéssel egyébként Miskolcon a távbeszélő-hálózat iöbb mint 25 ezer főközponti kapacitással rendekezi'' '"aid. (tóthj Toshiba és lovas kocsi Még békésen megférnek... Kedves, régi postás néninkre emlékezem. Télen olyan kesztyűt viselt, aminek uj- jahegyét levágta, hogy a pénzt számolni tüdja. Alig százötven centi magas termetéhez nehezep idomult az óriási postástáska. Talán azért őriztem meg az emlékezetemben, mert mindig jó híreket, várva várt leveleket kaptam kézhez tőle. A vasútra azt mondjuk: az ország érrendszere; a posta az ország idegrendszere. Ha valami fennakadás támad a rendszerben, bosszúsak vagyunk. Ahhoz, hogy ez az idegrendszer zavartalanul működjék, a postások hadseregének ezredeire van szükség. Arra, hogy , a nagyvárosokba a napi milliónyi küldemény megérkezzen, a tanyasiak ezrei is megkapják a nekik- szóló csomagokat, -táviratokat, újságokat. Munkahelyük az egész ország. Az idő pénz, felgyorsult világunkban az idő sürget. Ebben a munkaerő-ínséges világban egyetlen megoldás a gépesítés. Legalábbis ott, ahol van rá mód, és lehetőség. Ki hitte volna pár évvel ezelőtt, hogy a japán Toshiba-cég csodamasinája levelek ezreit szortírozza olyan boszorkányos gyorsasággal. hogy szemmel alig követhető? Partnerei vagyunk-e már a gépnek? Olyan érzékeny jószág, hogy mást olvas, ha pontot teszünk az irányítószám után, ha talpat rajzolunk az egyes alá, kettesnek „látja”, ha a nulla vonala nem tökéletesen záródik, ha a boríték alján nem marad meg a húsz milliméter széles szabad terület — tehetetlen. De amit így is produkál, az emberileg utolérhetetlen. Ami a postákon a kezelés gépesítésével történt, az az utóbbi néhány év vívmánya: az utalványfelvevők, a bélyegzőgép, az összeadok és a lapozok, valamint a levélkötegelők. Nem is annyira a technikai bravúr írható a számlájára, de ötletességükkel laikusok számára elképzelhetetlenül sok idő takarítható meg. S hogy ezzel a sorban állástól kímélnek meg — bár nem küszöbölik ki teljesen — már nem is kevés. A városi kézbesítőszolgálatnál sokat segítenek a gépkocsik. De néhány kis faluba a legközelebbi vasútállomástól még lovas kocsi fuvarozza a leveleket, s onnan a gyalogpostások viszik a címzettekhez. Hogy miképpen fér meg az automatizált levélfeldolgozás, a kisgépesítés, a lovas kocsis módszer és a gyalogposíás munkája, egyetlen technológiai folyamatban? Egyelőre még békésen. A postások azt mondják: ügyfelük az egész ország. A küldeményeket csakis a címzettnek. a megadott címre kell eljuttatni. így - mindennap, minden úton elindul egy postás . .. O. E. A mérőhang rendben, egy készülékkel ismét több szólal meg Miskolcon (Kerényi László felvétele) 1959. augusztus 7-én egy brémai lakos levelezőlapot adott fel Kölnből, brémai címre. A lap — kideríthetetlen okokból - csak tizennyolc év után érkezett meg a címzetthez. Én is feladtam egy képeslapot. Három hét múlva megérkezett a címzetthez. /
