Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-30 / 306. szám
Az olvasás gyönyörűsége Dialógus a könyvekről Nem is tudnám hirtelen felsorolni, hány oka van annak. hogy Hegedűs Géza kis könyvét — melynek tartalmat pedig .jórészt ismertem már a rádióelőadásokból — érdeklődéssel vettem a kezembe. Az első indíték mindenképpen a szerző tisztelete. szeretete. aki ahhoz a tanár- (a szót a legtágabb értelemben használom) generációhoz tartozik. akik meg tudnak és szeretnek mesélni. Tudnak, mert életük folyamán megannyi szellemi kincset halmoztak fel magukban (van tehát mit szétosztani), és szeretnek, mert különös öröm számukra. ha másokat gazdagíthatnak. ■ ■ Ha jól emlékszem. Hegedűs tanár űr — ahogy egykor mesélte nekünk — napi négy órát mindenképpen olvas. (Gondolom, legalább ennyit ír és ugyanennyit tanít is.) Mikor a teljesítménynek nagy tisztelettel adóztunk. megjegyezte, hogy ez tulajdonképpen nem is olyan sok. hiszen Lukács György felnőtt életében napi nyolc órát olvasott. Ez a mennyiség már Hegedűst is meghökkentette. úgy annyira, hogy megkérdezte Lukács Györgytől: mindig ennyit olvastál? A válasz: sajnos nem. A háborúk és forradalmak időszakában napi öt óránál többet nem tudtam olvasni. Nos, Az olvasás gyönyörűsége című kis könyRádióműsorok a gyermekek évében 1979-et, a gyermekek jogait védő deklaráció elfogadásának huszadik évforou- lóját a gyermekek évének nyilvánította az ENSZ. A Magyar Rádió ifjúsági osztálya is új műsorokkal köszönti a gyermekek évét, és műsorokkal reagál a hazai, nemzetközi eseményekre. Az önálló műsorok közül kiemelkedőnek ígérkezik az a három egységből álló do- kumeiitumjáték-sorozat, amely a hazai gyermekek világát mutatja be. Nemzetközi útiörö-találko- zót rendeznek júliusban Zánkán és Csillebércen. A tábor fontosabb eseményeiről. éleiéről hetente háromszor tudósítják majd a hallgatókat. Az elmúlt években sokat írtunk a gyermekszinjátszás szerepéről, a gyermekek „akciójának” fontosságáról. Az irodalmi és színjátszó csoportok részére hirdetett vetélkedővel is helyszíni közvetítések ismertetik meg az érdeklődőket. Művészi élményt kínál a hallgatóknak a Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál, amelyen szocialista országok és Finnország gyermekkórusai vesznek részt. Az országjáró koncertek után közös zeneakadémiai hangverseny zárja majd a találkozót. Természetesen mindezzel a rádión keresztül ismerkedhetünk meg. Május vége a határideje annak a mese- és gyermekjáték-pályázatnak. amelyre neves írókat hívott meg a Magyar Rádió. A legjobbnak ítélt műveket 1979-ben hallhatjuk is. Színes, változatos hazai rendezvények, a gyermek- könyvnapoktól a játékkiállításig teszik érdékessé a jövő évet, s minderről hírt ad majd az MR 10—14 és az ötödik sebesség. vében természetesen nem biztat ilyen teljesítményekre Hegedűs Géza. Az átlagolvasó naponta 25 oldalnyit olvas — fejtegeti —. ez egy év alatt valamivel több. mint kilencezer oldal. Ha egy könyvet általában 300 oldalasnak veszünk, akkor ez egy évben harminc kötet. Tíz év alatt háromszáz kötet. Aki tehát már 12—13 éves korában rendszeres olvasó. az 45 éves fővel túl lehet az ezredik elolvasott könyvön, még akkor is. ha a számára legkedvesebbeket néhány évvel később újra elolvassa. Ezer könyv nedig nagyon sok. ha jól válogatjuk olvasmányainkat. Ezek után azt várnánk, hogy Hegedűs Géza két beszélgetőpartnerének — mert hiszen Az olvasás gyönyörűsége Platón példájára dialógusban íratott meg — valamiféle receptet ad. hogy miként válogassuk meg szellemi táplálékunkat. Receptet nem kapunk — bár Fruzsina. a professzor egyik beszélgetőpartnere kér ilyet —, legfeljebb azt a tanácsot, hogy vegyes legyen a koszt, mert az egyoldalú olvasás éppen úgy zavart okoz a lélekben. mint a test egyoldalú táplálása. Recept helyett azonban az öt beszélgetés számos, alapvetően fontos dologra hívja fel figyelmünket. Eligazít bennünket a könyvek világában, fogalmat nyerünk az olvasmányok súlyáról, taglalják számunkra a klasszikus szó valamennyi jelentését. megtudjuk, mi a modern és mi a modernizmus, végül pedig arról szól a dialógus, hogy miket szoktunk olvasni. Bevallom, első pillanatban egy kicsit idegenkedtem (legalábbis így leírva) a dialógusformától, végül azonban Valló professzor. Tamási üzemmérnök és Fruzsina személyes ismerősöm lett; gyakran mondtak ki helyettem kérdéseket, fogalmaztak meg olvasmányélményeik alapján bizonyos nézeteket. Hegedűs Géza kitűnő dramaturg. és erőteljes alakokat teremt magának (vagyis Valló professzornak) partnerül. akik szenvedélyes érdeklődők és őszintén bevallják kétségeiket, esetleges tájékozatlanságukat. sőt alkalomadtán még vitatkoznak is. A könyvből többek között az is kiderül, hogy mennyi mindent nem tudunk soha elolvasni. Fruzsinát, az élénk szellemű szövőlányt aggasztja is, hogy minden jó szándéka ellenére olyan keveset olvasott még. A professzor megnyugtatja: nem az a fontos. hogy szóm szerint menynyit olvastunk, hanem az. hogy életformánkká váliék az olvasás. Azt hiszem. Hegedűs Géza dialógusa sokat segít ebben; kedvet teremt és fogódzókat nyújt a könyvekhez. Gy— jfc A 11. számú, belvárosi Általános Iskola aulájában látható Szakái Edit grafikusművész kiállítása. Az oly jól ismert, sokat látott plakátok az utcákról, terekről bevonullak a ki- állítóterembe, hogy együtt bizonyítsák alkotójuk tehetségét. A plakátokon kívül néhány szép textilmunkát is bemutat Szakái Edit (Kovács Attila felvételei) Fcllini-filmek Az új év mindenkinek új filmélményt is jelenthet. Különösen a filmbarátoknak, akiknek a Rónai Sándor Művelődési Központ kedveskedik. A már korábban bemutatott Fellini-sorozat elmaradt, nagy hírű alkotásait mutatja be a szokott időpontokban. Attila hatalmának delHö.jén, 441-ben a liun követ Konstantinápolyban panaszt tett a mar- guai püspök ellen. Azt állította, hogy annak emberei titkon behatoltak a Duna—Tisza közén a hun főhadiszállás közelébe, ott kirabolták nemesemberek friss sírjait, elemelték “az oda temetett aranytárgyakat. A vizsgálat tisztázta a püspököt a vád alól; a perből azonban kitűnik, bogy a sírok kirablása, amely Európában, Afrikában és Ázsiában is évtizedeken át dívott, nem kímélte meg az Európába előretört hun fejedelmek és főnemesek sírját sem. A Góbi-sivatag vidékén és a hosszú hun vándorút mentén eltemetett hun törzsfők sírja fölé az ősi kelet-ázsiai rítus szerint — nagy halmot (kurgánt) emeltek. Nálunk „kunhalomnak” mondják az ilyen földből emelt síremléket, illetve annak maradványait. A hunok Duna—Tisza-közi tartózkodása idején, az 5. században azonban a halmok egyre laposabbak lettek; a kegyeleten valószínűleg úrrá lett a belátás, hogy az őrizetlenül magasodó mesterséges domb elsősorban a sírrablókat figyelmezteti, hol bukkanhatnak valamilyen zsákmányra. A mi „kunhalmaink” is magukon viselik a kutatások ismétlődő nyomait. Az első kegyeletsértők talán még találtak is valamit. Utódaik azonban hoppon maradtak. Amióta történészek és régészek kutatják a földben rejlő emlékeket, egyetlen kurgánból, vagy más, hasonló rendeltetésű műdombból sem kerültek elő hun fejedelem földi maradványai. Az önjelölt örökösöket azonban furcsa módon ez a sok sikertelenség nem riasztotta vissza. A kutatók — mint látni fogjuk — az álomlátástól a mesélő kedvű öregek elbeszéléséig és saját elképzelésükig mindenféle ..nyomot” felkutattak a hun kincsek után. Miután legtöbben mesek után indultak el. Attila halála a kutatás nem szorítkozott Dél-Magyarország, a Bánát és a Vajdaság területére. A kunkincs-kutatás a Nibe- lung-ének és a skandináv sagák Attila alakján keresztül Németországban. Svéd- és Finnországban is dívott. Volt olyan osztrák önjelölt örökös, aki a magyar és a csehszlovák határvidék szép, Duna menti városánál, Hamburgnál kutatott a hármas koporsó után. Búvárok ástak az Ets folyó medrében. Pet- tauban, Stájerországban és Krajnában is. A chalonszi csatateret. Vesigneul határát a helyi lakosok többször is felforgatták, mert az a hír járta, ott alussza Attila örök álmát. Lengyelországban is vannak néhányan. akik eskü alatt vallják: a vas—ezüst— arany koporsó csak Galíciában lehet. Olaszhon szépséges földjét sem kerülte el a furcsa aranyláz: a régészeti emlékekben oly gazdag országban is akadnak, akik nem' nyugodtak bele még. hogy Attila kincséről le kell mondaniok. Az arany birtoklásának vágya különösen alkalmas arra. hogy hatalmába kerítse az ember gondolatvilágát. A bűnözés egyik „klasszikus” forrása ez a feltételezés; a tehetséges mese- és regényírók, költők kezében veszedelmes fegyver a rejtett kincsről szóló történet; az olvasó szívesen veszi a szó szoros értelmében ..készpénznek". amit erről olvas. így született a Tisza medrébe süllyesztett. szinarany koporsóban örök álmát alvó, világverő Atilláról szóló mese is. Volt idő, hogy haza- íiatlannak, bitangnak bélyegezték. aki nem hitt benne. Móra Ferenc, a kiváló író. a tudós múzeumigazgató is mentegetőzésre kényszerült, amikor kimutatta ennek a mesének a képtelenségét. Miért is kell megbolygatni egy olyan tévhitet, amely tu- lajdonképnen senkinek se okoz kárt? MATE GYÖRGY Új év — új túrák Ki a szabadba! Amint az már szokás, az idén is sok-sok szervezett turista búcsúztatja az öesz- tendőt valamelyik turistaházunkban. Az új év első napján pedig elindulnak az évnyitó túrák. Itt jegyezzük meg. hogy 1979-ben — amely a gyermekek éve — a Magyar Természetbarát Szövetség új túramozgalmat indít gyermekek—szülők részére „Gyermekeinkkel ki a szabadba!” címmel. Az a csa-, Iád, amelyik 1979. január 1. és december 31. között' legalább (j olyan gyalogtúrán vesz részt, amelyek távolsága 5 km. . emléklapot kap. Az igazolólapok Miskolcon, a Dayka Gábor utcai sporthivatalban szerezhetők be. (Következik: A dá ja.) sir legenAz MKV jegyes bérletpénztárai 1979. január 1-től az alábbiak szerint tartanak nyitva: Tiszai pu. 5.00—22.00-ig naponta Ady-híd 5.00— 18.30-ig Búza tér 5.00—20.00-ig Szemere u. 5.00—20.00-ig Marx tér 5.00—20.00-ig Vasgyár 5.00—20.00-ig munkanapokon 8.00— 15.30-ig ünnepnapokon Kilián 6.30—17.30-íg munkanapokon 8.00— 15.30-ig ünnepnapokon Diósgyőr It. 5.00—20.00-ig naponta Majális-park 8.00—15.30-ig „ Repülőtér vá. 7.00—14.30-ig „ Miskolci Közlekedési Vállalat Kincses Attila •• 4. Önjelölt örökösök
