Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-28 / 304. szám

% 7 •• w w j wl joto ősztől: Szabadon választható tárgyak a gimnáziumban A gimnázium a legrégibb iskolafajtánk, ám most itt készülnek napjaink pedagó­giájának egyik jelentős vál­tozására: az új tantervekkel egyidejűleg szabadon vá­lasztható tantárgyakat ve­zetnek be a jövő tanévben. Ezzel fokozatosan megszűn­nek a szakosított tantervű, népszerű nevükön a tagoza­tos osztályok. Mi az újítás lényege? A harmadikos-negyedikes gim­nazisták maguk dönthetik majd el, hogy néhány tan­tárgyat. akarnak-e tanulni vagy sem. AKIK TOVÁBBTANULNAK ÉS AKIK MUNKÁBA ÁLLNAK A gimnázium alapvető fel­adata kétirányú: egyrészt az egyetemi-főiskolai továbbta­nulást választó növendékeit fel kell vérteznie elméleti ismeretekkel, másrészt gon­doskodnia kell azokról a ta­nulókról is. akik közvetle­nül az iskola befejezése után munkába állnak. A kettős igénynek csak akkor tud megfelelni a gimnázium, ha az egységes általános műveltség megalapozásán kí­vül differenciált ismereteket is nyújt tanítványainak. Ezt a célt szolgálja a szabad tantárgyválasztás, a fakultá­ció. aminek lényege: lesznek a gimnáziumban olyan el­méleti-közismereti tantár­gyak. tantárgycsoportok, amelyek elsősorban a to­vábbtanulásra készítik fel a tanulókat, illetve olyanok, amelyek a végzés utáni munkába állásukat segítik. Ilyenek például a közgazda- sági és közigazgatási isme- re'ek. a műszaki rajz. a geo- és gyorsírás, a kör­nyékbeli üzemek igényei alapián meghatározandó speciális ismeretek s4b. Sokan attól tartanak, hogy a tamaigyválasztás valami­féle zűrzavarhoz vezet az is­kolában, hiszen ki-ki azt ta­nul ezentúl, amit akar és a reform nem szolgálja maja a hátrányos helyzetű gyere­kek műveltségben fölzárkóz­tatásának célját. Ezeken az aggodalmakon kívül jó néhány egyéb gond is jelentkezik a fakultatív tantárgyakkal kapcsolatban. Ámde a mintegy tíz éve fo­lyó kísérleti tanítás tapasz­talatai alapján ezeknek egy része rém általános jellegű, más részük pedig gondos szervezéssel elkerülhető, te­hát nem akadályai a szabad tárgyak bei ktatásának. PÉLDÁUL: GÉPJÁRMŰVEZETÉS \ valóságban szó sincsen a tanulók ötletszerű válasz­tásáról. egyes tárgyak teljes elvetéséről. A választás ugyanis csak a harmadik osztályban lesz lehetséges és a minden tanulóra kötelező heti 33 órából a harmadik­ban hét, a negyedikben pe­dig kilenc óra jut a fakulta­tiv keretbe. Ez két vagy há­rom tárgy választását teszi lehetővé. Jogában áll a di­áknak heti óraszámát 33-ról 35-re növelnie egy heti két­órás szabadon választható tárgy tanulásával. A fakultatív tantárgyak többsége elméleti: egyrészt a gimnáziumban egyébként is tanult ismeretek elmélyíté­sét. kiegészítését szolgálják, másrészt olyan stúdiumokra adnak lehetőséget, amelyek nem szerepelnek a kötelező anyagban (pl. pszichológia, logika, ábrázoló geometria, néprajz, szociológiai. Természetesen gyakorlati jellegű tárgyakat is választ­hatnak a tanulók. Ezek ál­talánosan művelő szerepük mellett mindenekelőtt a munkába állást segítő tud­nivalókhoz. leikészültséghez juttatják őket (idegenveze­tés. gépjárművezetés, posta- forgalmi intézés. kémiai anyagvizsgálat, számítógép­kezelés, államigazgatási is­meretek stb.). A pedagógiai pályára készülök nevelési alapismereteket is tanulhat­nak. ÉS A KÉT ALSÓ OSZTÁLY? Ha csak a harmadikban kezdődik meg a fakultatív tárgyak tanítása,# vajon mi­lyen szerepet szánnak , a gimnázium két alsó osztá­lyának? — kérdezi sok szü­lő. A továbbhaladási esély­egyenlőségek megteremtése végett az első osztályban ki­emelt feladat — persze ké­sőbb sem feledkeznek meg erről — a hátrányos hel - zeíű gyerekek fölzárkóztatá­sa. amit szervesen összekap­csolnak a diákok pályavá­lasztásának előkészítésével. A második osztályban ez utóbbi tevékenység válik a legfőbb nevelési feladattá. Azt kívánják előmoz iítani. hogy. minden gimnazistában kialakuljon a pályairány el­döntéséhez szükséges érett­ség. (Csak a pályairányról van szó — egészségügyi, me­zőgazdasági. műszaki, peda­gógiai stb. —. mivel a konk­rét pálya vagy szakma meg­választása később lesz idő­szerű. (Ezt heti egyórás fog­lalkozással külön is segíti az iskola. A kísérleti iskolák tapasz­talatai egyértelműen azt mutatják, hogy a szabad tantárgyak jelentősen hozzá­járulnak a nevelés erősíté­séhez. jól 'szolgál iálc a ta­nulók személyiségének sok­oldalú fejlesztését. P. KOVÁCS IMRE CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- nű<a. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.05: Széchenyi István naplója. — 12.45: Zenemúzeum. — 14.00: Mindenki könyvtára. — 14.39: Magyar fúvószene. — 13.00: Hí­rek. — 15.10:. Daloló, muzsikáló tájak. — 13.49: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa éne­kel. — 16.00: Útközben. — 16.05: Ember közelben. — 16.35: Men­delssohn kamarazenéjéből. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Franck: d-moll szimfónia. — 17.50: Vujicsics Tihamér népzenei ■feldolgozásaiból. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti magazin. — 10.15: Magyar elő­adóművészek. Kocsis Zoltán zom g -lázik. - 20.10: Nagy énekesek — a harmincas évekből. — 20.43: Szárny László. Gencsy Sári és Mo/.sar Imre nótákat énekel, ifj. Balogh László cimbalmozik. — 21.30: Egy év a külpolitikában. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. — 22.30: Kéttűsök zenes Já­tékokból. — 22.30: Meditáció a gazdasági döntések meghatáro­zottságáról. — 23.00: Zenekari muzsika. — '24.00: Hírek. — 0.10: Pásztor László táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak éneke. — 12.55: Nyíregyházi stúdiónk je­lentkezik. Lakodalom van a mi utcánkban. — 13.23: Ifjúsági könyvespolc. — 13.30: Télidó. Schumann zongoraművei gyer­mekeknek. — 14.00: Keltétől ötig... — 16.33: Idősebbek hul­lámhosszán. — 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hélvégl panora­ma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20213: ..Ogy hírlik, meg­haltam'*. összeállítás Gádor Béla írásaiból. — 21.33: Kérek egy sztorit! — 22.00: Egy óra dzsessz. Hazai felvételeinkből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Esti hangulatban — könnyűzene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hirek. időjárás. — Női dolgok, női gon­dok. Nők éjszakai műszakban. Ftioorier: Jakab Mária (ismét­lés). — Brahms: Magyar táncok — a Győri Silmfonlkus Zene­kar előadásában. — Törzsgárda- tagok. Önodvári Miklós jegyzete. — Beatkedvelöknek: a Lokomo­tív GT és a Silver Convention (elvételeiből. — 18.00—1R.30: Es/.ak-magyarországi Krónika. (A költségvetési térdről tárgvall .Eger és Hatvan város Tanácsa. — Kereskedelmi ankét Kazinc­barcikán. — Kitermelték az egy- milliomodik tonna szenet Lyu- kóbánván.) — Könnyűzenei bang- szerszó'.ók. A .,Tooth” szájhar­monika-együttes játszik. — Hí­rek, lapelözetes. műsor Televízió, 1. műsor: 15.40: Hí­rek- — 16.15: Tévébörze. — 16.25: Képes Sport Teremlabdarúgó Ku­pa. II. nap. — 18.05: Szépen, jól magyarul. — 18.20: Falujárás. Riportmüsor. — 19.1Ö: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Nappali vonat. Szovjet film. — 21.05: Négy fal között. — 21.50: Zene. zene, ze­ne. — 22.40: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Szo- phoklész: Philoktétész. Tragédia egy részben. — 21.20: Tv-hirado 2. — 21.40: Szemle. Szlovák televízió: 15.05: Gyere­keknek. — 15.40: Pionírok mű­sora. — 17.05: Egy nagy ország történelme. — 17.35: Természet­film. — 18.00: Magazin. — 18..40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Kórház a város szélén. — 20.20: Szórakoztató műsor. — 21.05: Dokumenlunflműsor. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: A rendőrség' naplójából. — 22.05: A világ 1978-ban. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A koldusdiák. — Zsebszínpad (7): . . . távollétében. FILMSZÍNHÁZAK BÍKE Kockázat Szí. szovjet film Kezdés: 3 órakor Huszadik század III—IV. Szí. olasz film 18 éven felü’ieknek! Dupla helyér! Kezdés: 5. 8 órakor KOSSUTH A malájt tigris Szí. francia—olasz—NSZK film Másfél hely ár! Kezdés: í3 órakor Rocky Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: hnö, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Nézd a bohócot Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés.; Iá, a orákot TÁNCSICS A Csendes-óceán kalózai Mb. szí. román—NSZK film Kezdés: f5 órakor Kéldioptriás távolbalátás Mb. szí. bolgár film Kezdés: f7 órakor SZIKRA Lila akác Szí. magyar film Kezdés: 5 órakor A hét mesterlövész Szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor FÁKLYA Hugó, a víziló Szí. amerikai—magyal­ra jzfilm Kezdés: f5 órakor Sokat akar a szarka Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kekdés: f7 órakor PETŐFI Keménykalap és krumpltorr Szí. magyar film Kezdés: ÍS, f7 órakor MISKOLC, HÁMOR A kék madár Mb. szovjet—amerikai film Kezdés: 6 órakor MISKOLC, PERECES Már ez is probléma? Francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! » Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Hétalvó állatok. — 8.37: A Fruska. Rész- le'ek Sullivan—Gilbert operettjé­ből. — 9.30: Sírjunk, ríjunk. Óvodások műsora. — 9.50: Lottó- sorrolás. — 10.00: H^rek. — 10.05: Csiribiri. — 10.35: Ősszel. Arany János versét Bessenyei Ferenc mondia el. — 10.40: Michel Dens operaáriákat énekel. — 11.00: Gondolat. — 11.45: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bár­dos Lajos kórusaiból énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Indulók, láncok fúvószene­karra. — 8.20: Tíz perc külpoli­tika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slá­germúzeum. — 9.23: Népdalok. — 9.30: Lottósorsolás. — 10.00: Ze- nedélelőtt. — 11.45: . Tánczenei koktél. Televízió. 1. műsor: 9.45: Tévé­torna. — 9.50: Lottósorsolás — 52. . hét. — ÜU10.; Szünidei matiné. Kockázat 4c Vetkőző (Makrisz Aqa- memnonnak a Budavári Pa­lotában látható kiállításáról.) A Királyok könyve / A Firenzei Nemzeti Könyv­tárban Firduszi perzsa költő híres művének, a Sáhnáme- nak (Királyok könyvp) újabb példányára bukkantak. Az eddig ismeretlen példányra Angelo Piemontese, a római egyetem professzora lelt rá. A több mint hétszáz éves, aranyporral gazdagon díszí­tett - könyvet négyszáz éve senki sem lapozta fel. A filmet beharangozó „elő­zetesnek” olyan izgalmasak a képsorai, hogy bizonyára sokan v A kanak jegyet Jakov Szegei új alkotására. Bár se Mimii ép­pen sem akarjuk lehűteni a kedélyeket, el kell mondani, hogy a Kockázat nem tartozik a nagy igényű szovjet filmek közé. A történeknek számtalan variánsa van az irodT lomban és a filmművészetben is. Arról van szó, hogy valaki — ez­úttal egy kiöregedett sportoló — újrakezdi az életét. Minden újrakezdés rend­kívül nehéz, és bizonyos konfliktusok közepette megy végbe. A filmbéli atlétának sem könnyű, hogy akárcsak önrrv'ga számára is bevall­ja: harmincegynehány éve­sen már nem képes a régi teljesítményekre. Kényte­len-kelletlen vissza kell vo­nulnia. A hősnek persze vén hátországa megtalálhatná helyét zongorahansoló s^ak- társai között is. A véletlen a7onkfin — egv lelkes ren­dező asszisztensnő képében — ú.i utakra irányítja. Az. egykor neves atléta kalandfilmek dublőrje le^z. feladatának kitűnően meg­felel. ám az. új szakmában nem jegvzik a nevét; még arcát sem mutatja a kame­ra. Akár ez a tény is lehet­ne a konfliktus forrása, hi­szen nagyon nehéz lemon­daniuk a nyilvánosságról, a népszerűségről mindazok­nak, akik sokáig voltak ref­lektorfényben. Az, alkotók azonban nem élezik ki kü­lönösebben a helyzetet; úgy látszik, a volt sportoló — akit közben véglegesítenek a filmgyárban — hosszú távon is vállalja ezt a megerőltető és kockázatos, ám arc nélküli feladatot. Ekkor következik be egy véletlen baleset, •mely' ismét fordulatot hoz a hős életében. A filmesek ugyanis rájönnek, hogy a dublőr nemcsak lélegzetelállí­tó mutatványokra kéoes. ha­nem emberábrázoló készség­gel. képességgel is rendelke­zik. így hát valódi filmsze­reppel bízzák meg. Ekkor kezdi valóban újra életét! A történetet eléggé kimó- ((oltnak és színtelennek érez­zük. bár az alkotók min­dent megtesznek a hiteles atmoszféra megteremtése ér­dekében, s megfelelő lát­ványról is gondoskodnak, hogy lekössék a nézőt. Az atléta sodródása, a vékony szerelmi szál. és a filmgyár­belsők azonban ’ kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy igazán jó és izgalmas film szülessen. Pedig a főszereplő Alekszandr Mihajlov alkal­mas volna árnyaltabb, mű­vészileg igényesebb felada­tok megoldására is. Gy— Kincses Attila 2, Mesés gazdagság? * Ivóedeny a nagyszentmiklósi leletből Igaz-e, hogy Attila és a hun vezérkar olyan gazdag volt? Minden bizonnyal így volt. Erre a későbbiekben szereplő lele­teken kívül hiielesnett látszó korabeli forrásmü is tanúsko­dik: Priszkosz Rhetor bizán­ci diplomata leírása. A bizánci udvarban élt, korának művelt­jei közé tartozó férfi ugyan­csak megszokhatta a fény­űzést: a kelet-római biroda­lom uralkodó osztálya dúskált az aranyban és ezüstben. Mi­kor 448-ban Priszkosz a kons­tantinápolyi küldöttség tagja­ként cilá.ogaloít Attila szék­helyére. valahol a Bánátban, vagy Bácskában, meglepődött, mennyi kincset látott. Irodai-' mi értékű leírásában Attilát puritánnak mondja. Az uralt kodó fakupából ivott, egysze­rűen öltözködött; még lová­nak kantárán sem tűrt ne­mesfém-díszt. Al\ezérei, poli­tikusai, vendégei ugyanakkor mesés fényűzés közepette mu­lattak: aranytányérból, arany evőeszközzel eltek, arany- és ezüstkupából ittak. A történetírók évszázado- kon át töprengtek azon, honnan szerezték a hunok ezt a roppant gazdagságot? A közmegegyezés szerint egy részéhez az említett portyá­kon zsákmányolt kincs ké­pezte az alapot. Ehhez jött az adó, amelyet a gazdag " rabszolgatartó államoktól, elsősorban a nyugat- és ke­let-római birodalomtól szed­tek. Az itáliai történészek egy része úgy értékelte At­tila meglepő döntését. Róma alatt, hogy a pápa által ígért adót többre tartotta, mint a zsákmányolást — ez utóbbinál ugvaqis a kincs 4 nagyobb fele elfolyt a törzs­fők. a zsoldosok és a kato­nák kezén. A kelet-római udvar 440 és 447 között 22 ezer bizánci font (kb. 7000 kiló) aranyat fizetett Attilá­nak annak fejében, hogy az békében hagyja a birodal­mat. A bizánci történetírók szerint a hun követeket is bőkezűen ajándékozták meg, aranytárgyakat küldtek az uralkodónak és udvartartá­sának is. Ebből a roppan aranymennyiségéből csupán kevés jutott arra a Duna— Tisza közi területre, ahol a hun főhadiszállás volt; a hu­nok legfeljebb 40 évet töl­töttek ezen a sík vidéken. Kincseiket bizonyára ma­gukkal vitték, ha előrenyo­multak és akkor is, amikor kelet felé húzódtak, a Ti­A régészeket is, a művé­szettörténészeket is meglep­te, hogy a mai magyaror­szági, jugoszláviai és romá­niai területeken talált hun sírokban túlnyomórészt bi­zánci, római, afrikai arany és ezüst ötvösmunkákat ta­láltak. Ebben azonban nincs csodálnivaló. A hunok; bőke­zű megrendelők is voltak. A Fekete- és Földközi-tenger­nél foglyul ejtett ötvösökkel is dolgoztattak, és nem min­dig kívánták meg tőlük, hogy az óízlést elégítsék ki. Éppen fordítva történhetett: a „barbár” fejedelmek, asz- szonyaik behódoltak a „mű­velt nyugat'’ választékos íz­lésének és ennek megfelelő­en dolgoztatták fel az ara­nyat. Néhány Belső- és Kö- zép-Ázsiából származó aranytárgy is bizonyítja azonban, hogy a hunok nem Európában kerültek az irány bűvöletébe, de őshazá­jukból, a mai Kínából és Mongóliából is bőven hoz­tak magukkal nemesfémet. Az arany egyik értékes tu­lajdonsága, hogy könnyen olvasztható: ha a kardhü­vely arany borítása, egy tőrmarkolat, vagy ruhacsat formája kimegy a divatból, az ügyes aranyműves köny­ja az új módinak megfele­lően. Az időszámítás előtti két évszázadból számos kínai for- , rás emlékezik meg arról, hogy Kínában nemcsak ék­szerkészítéshez használtak aranyat, de az a cserének is fontos eszköze volt. Az i. e. 2. századában például Csang Kien, „a nagy politikus”, Po Vang hercege követségbe in­dult a Vu-Szun uralkodóhoz, hogy megnyerje őt a hunok elleni szövetségre. A korabeli történetíró hosszan sorolja, milyen ajándékokat vitt ma­gával. A legjelentősebb a 3000 aranypénz volt. A „nagy politikus” utazása eredmé­nyes is volt: a szövetség lét­rejött. Kínában nem is nagy rit­kaság az időszámítás kezde­te körül készült aranytárgy, vagy aranyozott bronzedény. Nincs kétség, hogy a hunok is készítettek akkortájt öt­vöstárgyakat. A Szovjetunió területén sok olyan hun sírt tártak fel. amelyből a ván­dorló északhun nemzetségek 1 saját készítményű ékszerei, aranyedényei, lószerszámai kerültek elő. (Következik: Az aranyi jel­kép is.) szatáj felöL nyen beolvasztja és átalakít­MATÉ GYÖRGY /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom