Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-08 / 263. szám

jfc A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából vasárnap dél­előtt a Hősök temetőjében, a szovjet hősök emlékművénél koszorúzást ünnepséget tar­tottak. A pártbizottságok nevében dr. Havasi Béla. a megyei pártbizottság titkára. Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára és Bialis József, a Miskolc járási Párt- bizottság első titkára helyezte el a megemlékezés virágait az ünneplő miskolciak százaitól körülvett emlékmű talapzatán. Koszorúztak a tanácsok, a fegyveres testületek, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a KISZ-bizottságok és a Hazafias Népfront képviselői is. (Herényi László felvétele) Szerelemmel, asztalt is verve szereti a várost Egy tevékeny hatvanas A OH várospolitikai fóruma — Mit jelent magának ez a város? — Nincs erre egyetlen mon­dat ... Oravecz Antal annak a háznak a konyhájában fogad, ahol 1914-ben született. Írjuk ide a pontos címet, mert fon­tos: Pereces, Bánya út 9. — Húsz éve tanácstag? — Igen, húsz éve. Soha nem fogom elfelejteni, mi­lyen érzés volt az az első választás. Az ember csak érezni kezdte, hogy bíznak benne Egyszercsak összesű­rűsödött minden, a gyerekko­rom, a felnőttkorom, a kéré­sek sokasága... — Kérések? — Gyerekkoromban Pere­ces a bányáé volt. Mondha­tom így is, hogy most a ta­nácsé lett. Még csak azt sem mondhatom, hogy valamikor a bányászkolónia nem élt jobban és szebben, nem élt tartalmasabban, mint az, aki most él Perecesen. Én nyolc­gyermekes bányászcsaládból származtam, nekem ünnep volt, hogy az LKM-ben le­hettem kovácstanuló, s még nagyobb ünnep, hogy felfe­deztek: értek, vagy érzékem van az elektromossághoz Az egyik szakma hozta a mási­ka és azt hiszem, hogy ez az élet hozta azt is. hogy megtanultam nemcsak ma­gamnak gondolkodni Ha va­laki megvallat, akkor beisme­rem. hogy nagyon szeretem Perecest. Ha valaki tovább vallat, akkor be kell ismer­nem azt is. hogy az élet meg­tanított nem Perecesben, ha­nem a városban gondolkozni Innen egy lépés addig, hogy nagyon szeretem Miskolcot. Szeretem, mert úgy érzem nogy az enyém, és jóllehet húsz éve vagyok tanácstag, de ez a’att a húsz év alatt az asztalt verve is veszekedtem érte. — Manánélet? — Nyugdíjas vagyok, rá­érek. Különben van egy jel­lemző történetem. Mi ide a házba behozhattuk volna a vizet anvagilag sent árezten volna meg nagyon, de nerr hoztam be Nekem kell az hogy kimenjek a kútra, ne­kem kell az, hogy jó reggelt köszönjek valakinek még r ggel előtt. — Információk? — Az információk egy ré­sze a kút. Azokkal élek, akik- ne tulajdonképpen, mint ta­nácstag. számadással is tarto­zom. — Munkaidő? — Hát ilyen nincs. Nem is lehet Ha kilyukad vala­mi egy vízvezetékcső, akkor nem a vízműveket keresik, hanem engem. Ha két szerel­mes ember kiver egy lámpa­körtét. akkor nem az É ASZ-t keresik, hanem en­gem. És nekem kell intéz­kedni. tennem valamit, se­gítenem. Ezt vállalja az em­ber, mert egész egyszerűen nem tudnék úgy élni, hogy ne vállaljak valamit Abban a nyolcgyermekes bányász- családban, emlékszem rá, volt. hogy hazajött apám es nozta a fizetéséről p listát. Nem volt azon más. csak a nincs. A tejadósság, a fűsze-. rés számlája, meg ki tudja, még mi minden. Nekem volt ?gy olyan gyerekkorom, ami­kor az ember kénytelenség- 5Ő1 előre élt. A holnapot ásta mindig. Lett egy fel­nőttkorom, amikor elkezdtük kalapálgatni a mát, és élet­Vélemények, javaslatok az uszoda építéséhez ben tudott tartani a tegnap. Értse meg: jóllakhattam ab­ból, amit dolgoztam. És ez nem rám igaz, ez nagyon sok emberre igaz, ugyanitt Per­sze hogy szeretjük ezt a vi­lágot. Nekünk való és egyre inkább belőlünk való... — Meddig? — Nem tudom, amíg bí­rom. Meg, amíg az én tudá­sommal szükség lehet rám. Aztán? Ugyanúgy fogok él­ni. Ugyanúgy fogom szeretni ezt a várost. Ugyanúgy szá­mon tartom, ami változik... Oravecz Antal vázlatos portréjához sok minden hoz­zátartozhatna még. Fúró-fa­ragó ember. Ügyessége, a kertiét művelő gazda meg- gondoltsága, a közéletben jár­tas ember kitüntetései, a ma­ga földjét szerető ember rá- tartisága is. Az ember így lenne teljes. A kép így tel­jes. Oravecz Antal, túl már a hatvanon, habozás nélkül fel­sorolja. hogy három szerel­me volt: az egyik a család, a másik a munka, a harma­dik a város. A város, ahol időnként most is gyalog in­dul el, és örül annak, ami változik. Mert általa válto­zik ... BARTHA GÁBOR | Néhány héttel ezelőtt ugyanezen a helyen arról ol­vashattak tudósítást, hogyan értékelte a városi pártbizott­ság várospol. ikai munkabi­zottsága a miskolci sportlé­tesítmények helyzetét, a mi­nőségi és tömegsportot szol­gáló beruházásokat. A cikk visszhangja után ítélve, e kérdések élénken foglalkoz­tatják a város közvélemé­nyét. Sokan értettek egyet olvasóink közül a bizottság értékelésével: a város dina­mikus fejlődésével nem tar­tottak lépést a sportcélú be­ruházások. Ugyanakkor öröm­mel üdvözölték az olvasók az utóbbi években tapasztalható kedvező változásokat és a fej­lesztési terveket. Az uszodák ügyében azon­ban megoszlanak a vélemé­nyek. Többen nem értik, hogy miért a tapolcai strand ver­senymedencéjét fedik be ide­iglenes jellegű szerkezettel, s miért nem az Augusztus 20. fürdő hasonló medencéjét, hiszen az utóbbi strand gaz­dagabb meleg vízben. Pedig ott több a meleg víz o • Ez a kérdés elhangzott a munkabizottság ülésén is. A városi sporthivatal vezetője akkor azt a választ adta, hogy az Augusztus 20: fürdő tel­jes rekonstrukcióját tervezik. Az eddig elkészült tanul­mánytervek azonban — te­hetjük hozzá — 100 milliós nagyságrendű beruházást igé­nyelnének. A város anyagi lehetőségeiből erre a közel­jövőben aligha futja. Ha pe­dig így van, akkor nem egé­szen indokolatlan olvasóink kérdésbe fogalmazott javas­lata. Még akkor is megfonto­landó az Augusztus 20. für­dő medencéjének ideiglenes befedése, (például felfújható sátorral), ha -magán a me­dencén is kisebb átalakításo­kat kellene végezni, hogy versenyzésre alkalmas legyen. Miért épp Diósgyőrben? Az a bejelentés is megüt­közést keltett néhány olva­sóban, hogy mindössze egy 25 méteres fedett uszoda épül Miskolcon a közeli évek­ben, és az is Diósgyőrben. Azok csodálkoznak leginkább, akik emlékeznek rá, hogy a jelenlegi tervidőszak kezde­tén még szó volt róla, hogy gyakorlóuszodát kap két ál­talános iskola, sőt a Gyer­mekváros is. „Ha már nem futja többre, csak egyre, ak­kor azt miért éppen Diós­győrben, a DVTK-stadion közelében építik fel, ahol köztudottan nincs meleg víz?” — fogalmazták meg a kérdést olvasóink. Csak emlékeztetőül: sajná­latos módon elhúzódott a fe­dett uszoda építése, és a hosszú évek óta rendelke­zésre álló 40 millióból ma már csak egyre futja. (Még jó, ha futja!) Ha már a terv­időszak kezdetén sikerült volna — dinamikusabb, jobb szervező munkával — elin­dítani a beruházást, akkor nem maradt volna el a tár­sadalmi segítség sem, és most két uszoda épüléséről beszélhetnénk. Ami pedig a helyet illeti: a DVTK-stadi­on környékén sportligetet alakítanak ki a tervek sze­rint, és ennek egyik létesít­ménye lesz az uszoda. A dön­tésben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a DVTK- nak, — mint kiemelt sport­egyesületnek — feladata az úszósport ápolása. Hévíz lenne, csak... Méltánylandó érvek, de az is igaz, hogy mindenféle víz­forgató, -tisztító, -melegítő be­rendezésnél olcsóbb, jobb megoldás a hőforrások ki­használása. Miskolc gazdag hévizekben, és talán éppen ez a gazdagság tesz egy kis­sé könnyelművé, pazarlóvá bennünket. A múltkori cikk­ben is szó esett róla, hogy az uszoda után áhítozó egyetem és Gyermekváros szomszéd­ságában évek óta buzog és folyik el a patakba egy hő­forrás vize. Az egyetem most 50 méter átmérőjű, kör alakú tornacsarnokot épít. Nagy szüksége van rá, uszodára egyelőre nincs pénze. Ugyan­ezt mondhatjuk el a Gyer­mekvárosra vonatkozóan is, jóllehet nekik már a gyakor­lóuszoda berendezései is meg­vannak. A műjégpálya felépítése bizonyítja, hogv egy jól ki­választott közvéleménnyel ta­lálkozó cél ezreket mozgósít. A múltkori cikkre érkezett észrevételek, javaslatok is ar­ra utalnak, hogy az uszoda­építés lehet ilyen, tömegeket megmozgató cél. (békés) Városi tanácstagok tooaáóórái 1978. november 8. Budai Bamánc, III/12. párt- alapszervezet, Kuruc u., 18 órá- tói; Csetneki Józsefné, UI/14. pártalapszervezet, Győri kapu 123., 17 órától; Dr. Ivánkiewicz Dénesné, Szemere u. 3., 16 órá­tól; Sebők Ferenc, Közdomb u. 45., 17 órától; Tasnádi László, BAÉV, felvételi iroda, Magyar— Szovjet Barátság tér 4., 18 órá­tól; Vágó Péter, Fazola H. utcai általános iskola, 17 órától. 1978. november 9. Sóváry Sándor, II. kér. Hivatal, Csaba vezér u. 53., 14 órától. Teljesítették az idei lakásépítési tervet Leninvárosban (Tudósítónktól) Leninvárosban 190 lakást adtak át november 3-án az építők és ezzel teljesítették idei építési feladatukat. Po- zsa Sándorné, a Borsod me­gyei Beruházási Vállalat le- ninvárosi kirendeltségének vezetője elmondotta, hogy a terv megvalósításával két hó­nap megtakarítást értek el. Mindez a Leninvárosi Párt- bizottság kezdeményezésére a Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat együttmű­Kitüntetések november 7-e alkalmából ködési szerződésének ered­ménye. Jelentős részük van ebben.a szocialista brigádok­nak, akik a november 7-e tiszteletére vállalt lakásépíté­si feladatot — a tervezett költségen belül — teljesítet­ték. A 190 lakás minőségileg kifogástalanul készült el. Ez az eredmény annak is tulaj­donítható, hogy a majdani "'-emelő, a városgazdálkodási vállalat folyamatos ellenőr- J zést végzett a lakások építé­se során. (Folytatás az 1. oldalról) A Munka Érdemrend ezüst fo- kozata kitüntetést vették át: Borkesz István, a zemplénagárdi Szőke Tisza Tsz brigádvezetője, Eperjesi József, a Mezőkövesd városi Pártbizottság titkára, Kál­lai Tibor, az Ózd városi Párt- bizottság csoportvezetője, Láda Béláné, a Diósgyőri Gépgyár előadója. Lukács Mihály, a bor- sodsziráki Bartók Béla Tsz párt- vezetőségi titkára, Németh Gyu­la, az Encs nagyközségi Pártbi­zottság titkára, Skapinyecz Gyu­la, a Sátoraljaújhely járási Pártbizottság titkára. A Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetésben részesült Bártfai Imre, a Tiszai Erőmű Vállalat főművezetője. Gál La­jos, a megyei pártbizottság mun­katársa, Kalas László, a megyei pártbizottság munkatársa, Ka- lóczkai Istvánná, a megyei párt- bizottság munkatársa, Kertész Miklósné, a hejőkeresztúri Hejő- mente Tsz brigád vezető je. Kor­mos Zoltán, az Ózdi Kohászati Üzemek hengerkormányosa és Va­dászi László, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat gép­gazdálkodási vezetője. Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak Illovai István, a megyei nártbizottság munkatársa és Rá­bai István, a Miskolc városi Pártbizottság osztályvezetője. a Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozatát kapta Sztojkó Lászlóné, a megyei pártbizottság szakelőadója. A i0 év után adományozol' Honvédelmi Érdemérem kitünte tést ka*>ta: Kovács Lajos, a me­gyei pártbizottság munkatársa. Nagyházi Gyula, az Encs járási Pártbizottság titkára. Porkoláb Albert, a Sátoraljaújhely járási Pártbizottság első titkára és Új­vári István, a Leninvárosi Párt- bizottság titkára. Az MSZBT ;:ranvkoszorús jel­vény kitüntetést vette át Hutka Vendel, a Sátoraljaújhely járási Pártbizottság csoportvezetője. Az ünnepségen tízen részesültek törzsgárda elismerésben, ketten pedig a Balesetmentes közleke­désért kitüntető jelvényt és ok­levelet vették át A II. Rákóczi Ferenc Me gyei Könyvtár tanácstermé ben vasárnap délelőtt ren dezte kitüntetésé tadási ün népségét a KISZ Miskol városi Bizottsága. Ünnep beszédében Varga Zoltán, ; KISZ Miskolc városi Bizott ságának titkára méltatt; a Nagy Októberi Szociálist Forradalom történelemformá ló jelentőségét, szerepéi majd Fülöp Péter, a KISÍ Miskolc városi Bizottságánál első titkára kitüntetéseke nyújtott át. Kiváló Ifjúsági Vezető kitün tetésben részesült Kollár Sán dorné, a MÁV Miskolci lgazga tóságának előadója. Farkas Jó zsef, a Lenin Kohászati Műve* esztergályosa, Berecz Agn« Miskolc megyei város Tanács: előadója, dr. Váczi István orvos- Sípos Sándor, a Diósgyőri Gép gyár villanyszerelője és Apr* Lajos, a MÁV Miskolci Jármű javító Üzemének művezetője Az aranykoszorús KISZ-jeí- vény kitüntetést tizenhármán, t KISZ KB dicsérő oklevelét 37-er vették át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom