Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-08 / 263. szám
jfc A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt a Hősök temetőjében, a szovjet hősök emlékművénél koszorúzást ünnepséget tartottak. A pártbizottságok nevében dr. Havasi Béla. a megyei pártbizottság titkára. Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára és Bialis József, a Miskolc járási Párt- bizottság első titkára helyezte el a megemlékezés virágait az ünneplő miskolciak százaitól körülvett emlékmű talapzatán. Koszorúztak a tanácsok, a fegyveres testületek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ-bizottságok és a Hazafias Népfront képviselői is. (Herényi László felvétele) Szerelemmel, asztalt is verve szereti a várost Egy tevékeny hatvanas A OH várospolitikai fóruma — Mit jelent magának ez a város? — Nincs erre egyetlen mondat ... Oravecz Antal annak a háznak a konyhájában fogad, ahol 1914-ben született. Írjuk ide a pontos címet, mert fontos: Pereces, Bánya út 9. — Húsz éve tanácstag? — Igen, húsz éve. Soha nem fogom elfelejteni, milyen érzés volt az az első választás. Az ember csak érezni kezdte, hogy bíznak benne Egyszercsak összesűrűsödött minden, a gyerekkorom, a felnőttkorom, a kérések sokasága... — Kérések? — Gyerekkoromban Pereces a bányáé volt. Mondhatom így is, hogy most a tanácsé lett. Még csak azt sem mondhatom, hogy valamikor a bányászkolónia nem élt jobban és szebben, nem élt tartalmasabban, mint az, aki most él Perecesen. Én nyolcgyermekes bányászcsaládból származtam, nekem ünnep volt, hogy az LKM-ben lehettem kovácstanuló, s még nagyobb ünnep, hogy felfedeztek: értek, vagy érzékem van az elektromossághoz Az egyik szakma hozta a másika és azt hiszem, hogy ez az élet hozta azt is. hogy megtanultam nemcsak magamnak gondolkodni Ha valaki megvallat, akkor beismerem. hogy nagyon szeretem Perecest. Ha valaki tovább vallat, akkor be kell ismernem azt is. hogy az élet megtanított nem Perecesben, hanem a városban gondolkozni Innen egy lépés addig, hogy nagyon szeretem Miskolcot. Szeretem, mert úgy érzem nogy az enyém, és jóllehet húsz éve vagyok tanácstag, de ez a’att a húsz év alatt az asztalt verve is veszekedtem érte. — Manánélet? — Nyugdíjas vagyok, ráérek. Különben van egy jellemző történetem. Mi ide a házba behozhattuk volna a vizet anvagilag sent árezten volna meg nagyon, de nerr hoztam be Nekem kell az hogy kimenjek a kútra, nekem kell az, hogy jó reggelt köszönjek valakinek még r ggel előtt. — Információk? — Az információk egy része a kút. Azokkal élek, akik- ne tulajdonképpen, mint tanácstag. számadással is tartozom. — Munkaidő? — Hát ilyen nincs. Nem is lehet Ha kilyukad valami egy vízvezetékcső, akkor nem a vízműveket keresik, hanem engem. Ha két szerelmes ember kiver egy lámpakörtét. akkor nem az É ASZ-t keresik, hanem engem. És nekem kell intézkedni. tennem valamit, segítenem. Ezt vállalja az ember, mert egész egyszerűen nem tudnék úgy élni, hogy ne vállaljak valamit Abban a nyolcgyermekes bányász- családban, emlékszem rá, volt. hogy hazajött apám es nozta a fizetéséről p listát. Nem volt azon más. csak a nincs. A tejadósság, a fűsze-. rés számlája, meg ki tudja, még mi minden. Nekem volt ?gy olyan gyerekkorom, amikor az ember kénytelenség- 5Ő1 előre élt. A holnapot ásta mindig. Lett egy felnőttkorom, amikor elkezdtük kalapálgatni a mát, és életVélemények, javaslatok az uszoda építéséhez ben tudott tartani a tegnap. Értse meg: jóllakhattam abból, amit dolgoztam. És ez nem rám igaz, ez nagyon sok emberre igaz, ugyanitt Persze hogy szeretjük ezt a világot. Nekünk való és egyre inkább belőlünk való... — Meddig? — Nem tudom, amíg bírom. Meg, amíg az én tudásommal szükség lehet rám. Aztán? Ugyanúgy fogok élni. Ugyanúgy fogom szeretni ezt a várost. Ugyanúgy számon tartom, ami változik... Oravecz Antal vázlatos portréjához sok minden hozzátartozhatna még. Fúró-faragó ember. Ügyessége, a kertiét művelő gazda meg- gondoltsága, a közéletben jártas ember kitüntetései, a maga földjét szerető ember rá- tartisága is. Az ember így lenne teljes. A kép így teljes. Oravecz Antal, túl már a hatvanon, habozás nélkül felsorolja. hogy három szerelme volt: az egyik a család, a másik a munka, a harmadik a város. A város, ahol időnként most is gyalog indul el, és örül annak, ami változik. Mert általa változik ... BARTHA GÁBOR | Néhány héttel ezelőtt ugyanezen a helyen arról olvashattak tudósítást, hogyan értékelte a városi pártbizottság várospol. ikai munkabizottsága a miskolci sportlétesítmények helyzetét, a minőségi és tömegsportot szolgáló beruházásokat. A cikk visszhangja után ítélve, e kérdések élénken foglalkoztatják a város közvéleményét. Sokan értettek egyet olvasóink közül a bizottság értékelésével: a város dinamikus fejlődésével nem tartottak lépést a sportcélú beruházások. Ugyanakkor örömmel üdvözölték az olvasók az utóbbi években tapasztalható kedvező változásokat és a fejlesztési terveket. Az uszodák ügyében azonban megoszlanak a vélemények. Többen nem értik, hogy miért a tapolcai strand versenymedencéjét fedik be ideiglenes jellegű szerkezettel, s miért nem az Augusztus 20. fürdő hasonló medencéjét, hiszen az utóbbi strand gazdagabb meleg vízben. Pedig ott több a meleg víz o • Ez a kérdés elhangzott a munkabizottság ülésén is. A városi sporthivatal vezetője akkor azt a választ adta, hogy az Augusztus 20: fürdő teljes rekonstrukcióját tervezik. Az eddig elkészült tanulmánytervek azonban — tehetjük hozzá — 100 milliós nagyságrendű beruházást igényelnének. A város anyagi lehetőségeiből erre a közeljövőben aligha futja. Ha pedig így van, akkor nem egészen indokolatlan olvasóink kérdésbe fogalmazott javaslata. Még akkor is megfontolandó az Augusztus 20. fürdő medencéjének ideiglenes befedése, (például felfújható sátorral), ha -magán a medencén is kisebb átalakításokat kellene végezni, hogy versenyzésre alkalmas legyen. Miért épp Diósgyőrben? Az a bejelentés is megütközést keltett néhány olvasóban, hogy mindössze egy 25 méteres fedett uszoda épül Miskolcon a közeli években, és az is Diósgyőrben. Azok csodálkoznak leginkább, akik emlékeznek rá, hogy a jelenlegi tervidőszak kezdetén még szó volt róla, hogy gyakorlóuszodát kap két általános iskola, sőt a Gyermekváros is. „Ha már nem futja többre, csak egyre, akkor azt miért éppen Diósgyőrben, a DVTK-stadion közelében építik fel, ahol köztudottan nincs meleg víz?” — fogalmazták meg a kérdést olvasóink. Csak emlékeztetőül: sajnálatos módon elhúzódott a fedett uszoda építése, és a hosszú évek óta rendelkezésre álló 40 millióból ma már csak egyre futja. (Még jó, ha futja!) Ha már a tervidőszak kezdetén sikerült volna — dinamikusabb, jobb szervező munkával — elindítani a beruházást, akkor nem maradt volna el a társadalmi segítség sem, és most két uszoda épüléséről beszélhetnénk. Ami pedig a helyet illeti: a DVTK-stadion környékén sportligetet alakítanak ki a tervek szerint, és ennek egyik létesítménye lesz az uszoda. A döntésben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a DVTK- nak, — mint kiemelt sportegyesületnek — feladata az úszósport ápolása. Hévíz lenne, csak... Méltánylandó érvek, de az is igaz, hogy mindenféle vízforgató, -tisztító, -melegítő berendezésnél olcsóbb, jobb megoldás a hőforrások kihasználása. Miskolc gazdag hévizekben, és talán éppen ez a gazdagság tesz egy kissé könnyelművé, pazarlóvá bennünket. A múltkori cikkben is szó esett róla, hogy az uszoda után áhítozó egyetem és Gyermekváros szomszédságában évek óta buzog és folyik el a patakba egy hőforrás vize. Az egyetem most 50 méter átmérőjű, kör alakú tornacsarnokot épít. Nagy szüksége van rá, uszodára egyelőre nincs pénze. Ugyanezt mondhatjuk el a Gyermekvárosra vonatkozóan is, jóllehet nekik már a gyakorlóuszoda berendezései is megvannak. A műjégpálya felépítése bizonyítja, hogv egy jól kiválasztott közvéleménnyel találkozó cél ezreket mozgósít. A múltkori cikkre érkezett észrevételek, javaslatok is arra utalnak, hogy az uszodaépítés lehet ilyen, tömegeket megmozgató cél. (békés) Városi tanácstagok tooaáóórái 1978. november 8. Budai Bamánc, III/12. párt- alapszervezet, Kuruc u., 18 órá- tói; Csetneki Józsefné, UI/14. pártalapszervezet, Győri kapu 123., 17 órától; Dr. Ivánkiewicz Dénesné, Szemere u. 3., 16 órától; Sebők Ferenc, Közdomb u. 45., 17 órától; Tasnádi László, BAÉV, felvételi iroda, Magyar— Szovjet Barátság tér 4., 18 órától; Vágó Péter, Fazola H. utcai általános iskola, 17 órától. 1978. november 9. Sóváry Sándor, II. kér. Hivatal, Csaba vezér u. 53., 14 órától. Teljesítették az idei lakásépítési tervet Leninvárosban (Tudósítónktól) Leninvárosban 190 lakást adtak át november 3-án az építők és ezzel teljesítették idei építési feladatukat. Po- zsa Sándorné, a Borsod megyei Beruházási Vállalat le- ninvárosi kirendeltségének vezetője elmondotta, hogy a terv megvalósításával két hónap megtakarítást értek el. Mindez a Leninvárosi Párt- bizottság kezdeményezésére a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat együttműKitüntetések november 7-e alkalmából ködési szerződésének eredménye. Jelentős részük van ebben.a szocialista brigádoknak, akik a november 7-e tiszteletére vállalt lakásépítési feladatot — a tervezett költségen belül — teljesítették. A 190 lakás minőségileg kifogástalanul készült el. Ez az eredmény annak is tulajdonítható, hogy a majdani "'-emelő, a városgazdálkodási vállalat folyamatos ellenőr- J zést végzett a lakások építése során. (Folytatás az 1. oldalról) A Munka Érdemrend ezüst fo- kozata kitüntetést vették át: Borkesz István, a zemplénagárdi Szőke Tisza Tsz brigádvezetője, Eperjesi József, a Mezőkövesd városi Pártbizottság titkára, Kállai Tibor, az Ózd városi Párt- bizottság csoportvezetője, Láda Béláné, a Diósgyőri Gépgyár előadója. Lukács Mihály, a bor- sodsziráki Bartók Béla Tsz párt- vezetőségi titkára, Németh Gyula, az Encs nagyközségi Pártbizottság titkára, Skapinyecz Gyula, a Sátoraljaújhely járási Pártbizottság titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Bártfai Imre, a Tiszai Erőmű Vállalat főművezetője. Gál Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, Kalas László, a megyei pártbizottság munkatársa, Ka- lóczkai Istvánná, a megyei párt- bizottság munkatársa, Kertész Miklósné, a hejőkeresztúri Hejő- mente Tsz brigád vezető je. Kormos Zoltán, az Ózdi Kohászati Üzemek hengerkormányosa és Vadászi László, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat gépgazdálkodási vezetője. Kiváló Munkáért kitüntetést kaptak Illovai István, a megyei nártbizottság munkatársa és Rábai István, a Miskolc városi Pártbizottság osztályvezetője. a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Sztojkó Lászlóné, a megyei pártbizottság szakelőadója. A i0 év után adományozol' Honvédelmi Érdemérem kitünte tést ka*>ta: Kovács Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa. Nagyházi Gyula, az Encs járási Pártbizottság titkára. Porkoláb Albert, a Sátoraljaújhely járási Pártbizottság első titkára és Újvári István, a Leninvárosi Párt- bizottság titkára. Az MSZBT ;:ranvkoszorús jelvény kitüntetést vette át Hutka Vendel, a Sátoraljaújhely járási Pártbizottság csoportvezetője. Az ünnepségen tízen részesültek törzsgárda elismerésben, ketten pedig a Balesetmentes közlekedésért kitüntető jelvényt és oklevelet vették át A II. Rákóczi Ferenc Me gyei Könyvtár tanácstermé ben vasárnap délelőtt ren dezte kitüntetésé tadási ün népségét a KISZ Miskol városi Bizottsága. Ünnep beszédében Varga Zoltán, ; KISZ Miskolc városi Bizott ságának titkára méltatt; a Nagy Októberi Szociálist Forradalom történelemformá ló jelentőségét, szerepéi majd Fülöp Péter, a KISÍ Miskolc városi Bizottságánál első titkára kitüntetéseke nyújtott át. Kiváló Ifjúsági Vezető kitün tetésben részesült Kollár Sán dorné, a MÁV Miskolci lgazga tóságának előadója. Farkas Jó zsef, a Lenin Kohászati Műve* esztergályosa, Berecz Agn« Miskolc megyei város Tanács: előadója, dr. Váczi István orvos- Sípos Sándor, a Diósgyőri Gép gyár villanyszerelője és Apr* Lajos, a MÁV Miskolci Jármű javító Üzemének művezetője Az aranykoszorús KISZ-jeí- vény kitüntetést tizenhármán, t KISZ KB dicsérő oklevelét 37-er vették át.
