Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

f >|c A nyertes és a játékvezető. (Vadas Zsuzsa felvétele) Egy tejszínhabos kockát hcpyatt félbe Gulyás Mi- hályné, hogy megnyerje a r.épsjorü zenei vetélkedőt az Aranycsillag kávéházban. A tizéves műsort többször cd- ták már városunkból, Bo­res Attila pedia szívesen jön mindig Miskolcra. Búr most az adás előtti percekben még nem műjtö- dött az egyik vonal, a tech­nikus. Kovács István még­sem esé-tt pánikba, hiszen a műsor történetében már az is előfordult, hogy a ripor­ter nem érkezett meg idő­ben a helyszínre, és a stú­dióból tették fel a kérdése­ket a játékosoknak. Mindez elsősorban a műszaki dolgo­zókon. és természetesen az ügyelőn múlt. Tegnap Erdélyi József irá­nyította a műsort, kezével karmesterként intve a zene, vagy a beszélgetés indulását. Pedig az igazi karmester itt Boros Attila volt, aki hét éve vezeti már a játékot. Az adás előtt mesélte, hogy itt tanult meg helyesen kérdez­ni. Nekem elárulta, hogy fő­ként . romantikus műveket hallunk majd a játék tíz per­cében. de a versenyzők sú­gás nélkül is kitűnően vizs­gáztak zenéből. Az ötödik kérdést megnyert versenyző talán a munkahelyén nem kap komoly büntetést rövid „lógásáért'’. A trónörökösök ne utazzanak együtt Pandúrból lesz a „betyár térje Az idősebbek még emlé­keznek rá, hogy amikor Vili. Edward, a később — lemon­dása után — windsori her­ceg címet nyert angol ural­kodó kénytelen volt házas­sága miatt elhagyni a trónt, utódja, VI. György meglehe­tősen felkészületlenül lépett trónra: senki sem számított rá, hogy neki kell ilyen hir­telenjében uralkodnia. Noha Angliában pillanatnyilag ilyen „veszély” nem fenye­get. mert Károly trónörökös nem szándékozik „rangon alul” nősülni (ma már Ang­liában amúgy sem veszik ezt olyan szigorúan, mint negy­ven esztendővel ezelőtt), VI. György lánya, a most ural­kodó II. Erzsébet úgy dön­tött. hogy „tartalék-trónörö­köst” teremt, mégpedig má­sodik fia Andrew herceg személyében. A másodszülöt- tel is felkészítik egy esetle­ges uralkodásra, és — ami a negyedszázada uralkodó királynő előrelátását dicséri — azt is elrendelte a „felsé­ges marra”, hogy a két fiú ne utazzon együtt repülőgé­pen, Elvégre, ha így zuhan­nának le. megint egy felké­születlen uralkodó kerülne Anglia trónjára. Nem királynő, de feltétle­nül „trónörökösnő” Patty I-learst, a milliárdos kisasz- szony, aki nemrégiben bör­tönbe került mert felcsapott terroristának és bankot ra­bolt. A börtönből feltételesen szabadlábra Welyezték (az óvadékot a milliárdos papa, csodák csodája, ki tudta fi­zetni), de még mindig hátra van számáiu egy kis „sit- kó”. Persze, ennek megrövi­dítését is meg lehet oldani, és elég frappáns megoldást találtak: Bemard Shaw (a névazonosság mellett, leg­alább olyan frappáns a tör­ténet csattanója, mintha a nagy Shaw találta volna ki) amerikai rendőrtiszt, aki a szabadlábra helyezés idején felügyelt u milliomoslányra, elveszi feleségül Pattyt, aki így hamarabb szabadulhat. A hátralevő időt majd odaha­za. férje „őrizetében” tölti. MÁTÉ IVÁN Osztrák zongoraművész a könyvtárban Bécsben született Igo Koch, s 17 éves korától játszik a bécsi szimfonikusokkal. Részt vesz nemzetközi koncerteken szólistaként és kamaraze­nészként, s vendégszerepeit már Londonban, Párizsban, Berlinben, Kölnben, Varsó­ban, Rómában, Bernben és Kairóban. Hétfőn este hét órakor az Előadóművészek pódiuma című rendezvényso­rozat keretében Miskolcon, a megyei könyvtár előadóter­mében lép fel az osztrák zongoraművész. A béke forradalma S. Őszirózsás katonasapkák Fiataloknak alkalomra Sok gondol, Fejtörést okoz a tizenéves lányoknak az úgyne- vezett megjelenés, amikor szín­házban, viigy egy iskolai baráti összejövetelen nagyon csinosak akarnak lenni. i/iy egyszerű, de rendkívül csi- nos ruiiM szeretnénk a figyel­mükbe v' ni. A modell szí­ne niályvaniros, de elképzelhető más, egyszínű, finom szövetből, vagy jersey bői is. A blúza vo­nalát a vállfolt teszi érdekessé,^ onnan a felsőrész lezserségét a hozás adja meg. A szép formájú töl cséruj fát csul\lóban mand­zsetta fogja össze. Allógallcros, s az eleje oessz-rész három gomb­bal záródik. ­A szoknyafodor ebben a sze­zonban rendkívül divatos. A cle- rékLászen a masni csokorra kö­tődik. Az övbe tűzött ibolyaeso- kor teszi még ünnepélyesebbé est. az öltözékei. Az SZDP, a szocialista ta­nok befolyása a háború ide­jén egyre nőtt. bár a párt idoktrinér és tétovázó vezetői kezéből egyre inkább a tag­ság tömegei felé tolódott el a kezdeményezés. Megerősödött a párt balodali ellenzéke is, a Vágó Béla, Szántó Béla, Rudas László és Hirossik János nevevel fémjelzett cso­port. Így nem csoda, hogy 1918 októberében a szociál­demokraták voltak képesek a leghatározottabb és legéret­tebb követelések megfogal­mazására. Az október 8-i Népszavában megjelenő 10 pont (Magyarország népéhez) pártprogramja és a pár nap múlva összeülő kongresszus a baloldal további térnyerését és a radikális szociális át­alakulás ígéretét hordták magukban. 1918. október végén úgy tűnhetett, hogy ezek a tuda­tos szervezett erők fogják megdönteni a régi rendet és teljesíteni a tömegek vágyait és óhajait. Mindenesetre ma­guk a tömegek tőlük várták volna a vezetést. Október 23-ón lemondott az immár senkit és semmit nem képviselő utolsó háborús ka­binet , a Wekerle-kormány. Másnapra virradóra a három demokratikus áramlat Káro­lyi Mihály palotájában meg­alakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. Miközben a kulisz- szák mögött folytak a reali­tásokhoz alig kapcsolódó al­kudozások az új kormányról, a lojális és határozatlan Nemzeti Tanácsnak a léte mégiscsak forradalmi csele­kedet volt: a parlamenten kí­vüli népkormány funkcióját töltötte be. ha időnként csak eszmeileg is. A tömegek ön- tevékenysége nagyon megnőtt. Munkástanács és katonata­nács alakult, amelyek hason­lóan más. már létező „legá­lis'’ szervezetekhez, csatla­koztak a Nemzeti Tanácshoz. (Voltaképpen a kettős hata­lom intézménye jött létre Bu­dapesten.) Az úgynevezett lánchídi csatában játszott szerepétől megszeppent rend­őrség is felesküdött pár nap múlva. Az utcákon állandó­sult a tömeg, gyűlések és fel­vonulások értek egymást. 29- én a nép feltörte a sorok­sári fegyverraktárt és fegy­verkezett. A Nemzeti Tanács munkásfunkcionárius, értel­miségi és arisztokrata gentle-, manjei voltaképpen nem is tudták, mi történik a város­ban. vagy ha értesültek va­lamilyen megmozdulásról, a törvényesség jegyében, pro­vokációtól tartva rögtön le­szerelni siettek azt. Csupán a katonatanács és a forradal­mi érzelmű szocialista bizal­miak, mozgalmi vezetek mu­tattak határozottságot, bár a felkelés megindulását ők is november 4-re tűzték ki. A forradalom hamarabbi győ­zelme azonban egyértelmű­en azt bizonyította, hogy az események menetét nem a tétovázó vezérkarok, hanem az utca, a tömegek határoz­zák meg. Így érkezett el október 30-a. a döntés napja. Reggel még semmi sem jelezte a for­dulatot. A hangulat ugyan izgatott volt, de az üzemek­ben rendben megindult a munka. S aztán megérkezett — mint 1848-ban — a bécsi forradalom híre. Egyszeriben eltűntek a K-betüs, Károly királyt jelképező sapkaró­zsák. helyükre őszirózsa ke­rült, s áradatként vonultak az emberek az Astoriába, a Nemzeti Tanács főhadiszállá­sára. Az újonnan kinevezett miniszterelnök. Hadik gróf hatalma hivatali épületére, a Sándor-palotára korlátozó­dott. A karhatalom vezetői — a telefonos kisasszonyok sza- botálása miatt — képtelenek voltak utasításokat adni a kü­lönben is teljesen demorali­zált és bomló csapatoknak. FelfegyverzeU munkások, fegyveresen kóborló, már ré­gebben megszökött katonák és a katonatanács tisztjei jár­ták az uffcákat, szerveztek és lelkesítették. Gyűlt a tömeg az Astoria körül. A szétosz- latására és a Nemzeti Tanács letartóztatására kiküldött jár­őrök azonnal átálltak. A tö­meg később a Keletihez vo­nult és megakadályozta két menetszázad frontra küldését. „Alig van civil ember, akinek kezében ne lenne fegyver. Ki puskát, ki kardot, ki bajonet- tet, ki meg revolvert lóbál a kezében és élteti a forradal­mat, a köztársaságot” — írja egy korabeli szemtanú. A lojalitás és legalitás il­lúzióihoz még mindig ragasz, kodó, Károlyi hivatalos kirá­lyi miniszterelnöki kinevezé­sére váró Nemzeti Tanács azonban éjjelre hazaküldi a tömeget. A tanács tagjai kö­zül is ki hazamegy aludni, ki marad — izgulni,.. A szét­oszló tömeg katonatagjai út­közben még elfoglalják a vá­rosparancsnokságot. A hely­zetet végül a régi rendszer gyűlölt exponensének, Luka- chich tábornoknak, az Asto­ria elleni utolsó, kétségbeesett és eleve eredménytelen tá­madása oldotta meg. A tá­madás visszaverése után ,a felháborodott munkások és katonák még az éjszaka fo­lyamán megszállták a tele­fonközpontokat, a pályaud­varokat. hidakat, élelmiszer- raktárakat, az ügyészséget. Hajnalra a forradalom éjsza­káját átaludt Nemzeti Tanács arra ébredt, hogy az előző este szétszéledő tömeg újra megjelent — immár fegyve­resen — a Várban, és József főherceg, a király megbízott­ja nem tehetett egyebet, ki­nevezte Károlyi Mihályt, az utca óhajtottját miniszterel­nökké. „Még kora reggel volt — írja Károlyi —, amikor gya­log lesétáltam a városba. Az eső elállott, a köd szétoszlott, a nap is kisütött...” Győzött' a forradalom!? (Folytatjuk) DÉRER MIKLÓS Levelem, leveled Kedves Gábor! Nem tudom, az emberiség fejlődésének melyik szakaszára tehető a rongálási hajlam kialakulása, de ezt kihagyhattuk volna. Be kell vallanom, néhány rongálás láttán főt hajtok a rongáló szellemi törpesege előtt —, mert olyan nekem eszembe se jutott volna. Adva van egy W. C.-tartály, ame­lyikből lefelé vezető műanyag cső bicskával (vagy szöggel) lei van lyukasztva, tehát lehúzáskor a víz a lehúzást végzőre spriccel, W. C.-kultúránk egyébként is rendkívül fejlett, de akik rímbe szedve vagy rajzos ábrákkal nem tudják mon­danivalójukat közölni, azok szintén bicskával vésik bele jó mélyen a falba, hogy hová nem szabad és ki merre fordul­jon ültében. Láttam már frissen festett épület falába bele­vésve azt, hogy „de szép”, Ártatlan rongálásnak nevezem, amikor a sietök a park szélén hercig utacskákat taposnak, mert átlósan sokkal rövidebb, mint szegletesen. Azon már nem ütközöm meg. hogy a járdalapokat a kö­zelben lakók elviszik. Nem az egészet viszik el, az épilölc úgyis eleve számítanak rá, hogy másnak is kell, A padok ülő- és támlarészébe vésett szerelmi megnyilatkozásokat is ériem, Egy alkalommal kb. négy percre szaladtam fel egy bérházba, mire leértem, Trabantom külső visszapillantó tük­rét Izmos János csak úgy puszta kézzel megcsavarta, össze- toppantotta, azzal az ö nagy erejével. Ezt is megértem. Rész­ben kiállt a visszapillantó, részben ő arra ment, részben egyetlen rokona sem volt közelben, mert akitor biztos annak a nyakát csavarja meg. Azt is megértem, hogy egy sikertelen telefonálás után mi­ért veri szét a fülkét a telefonáló. Valahol le kell vezetni a negatív sikerélményt. Ilyen rongálás egyre kevesebb lesz, mert sok f ülkéről már ránézésre is látni, hogy itt már „szak­ember" járt! * Nem azt kérdezem, mit kellene tenni, hanem azt. hogy véleményed szerint még mi várható? BÉRCZES JÓZSEF Kedves Józsi! Képzeld, már megint megkaptam kedves leveled, melyet tegnap személyesen adtál át személyes kezembe. Mit szólsz hozzá, már megint milyen gondjaid vannak az emberiség­gel? Rongálnak ezek a rossz fiúk? (Mert jobbára — vagy inkább rosszabbára — a férfinem tagjai közül kerülnek ki ezek a bizonyos Izmos Jánosok, Vandál Vendelek, Törő Ti- hamérok.) Rongálnak. Miért rongálnak? Azért, amiért Te megérted őket. (Vagyis levezetik idegességüket, feszültségü­ket, rombolási hajlamukat.) Félretéve a viccet, én sem értem meg — mint ahogy ked­ves, szerény személyes személyed sem —, hogy lehet valakií olyan... (pont, pont, pont), hogy utcai világítótest fényét oltsa ki kövei, vonaton üléshuzatot szabdaljon szét késsel, egeret dobjon más kocsijának benzintankjába, cigaretta- parázzsal melegítse utcán andalgó hölgy kívül hűvös irha­bundáját (imported by maszek, from Törökország), nem aka­rok ötleteket adni, noha Te arra vagy kíváncsi, szerintem mi jöhet még ezek után? Hogy mi jöhet? Baltával kergeti feleségét — embertársi rongálás —, kerékbe töri anyanyelvéi, mások idegein táncolj rosszul tervez, rosszul kivitelez, rosszul átvesz, öl, butít és nyomorba dönt, képembe fújja a cigarettafüstöt, csak a ki­csit becsüli, a nagyot nem, ez utóbbit nem is érdemli (ma­gántulajdon — társadalmi tulajdon), de lehet, hogy ezek már nem jönnek, hanem lassan megszűnnek? Lehet. Lassan Különben sajnálhatod, hogy nem kérdezted meg tőlem, mit lehetne tenni a rongálok ellen, mert több jó tippem van.. De ezeket most már juszt se mondom el, mert nem bíztál bennem. A rombolás, pusztítás tehát folytatódik Te vagy érte a felelős! Vállald magadra, mást már nem tehetünk. Minden jót! SZABADOS GÁBOR Ünnepélyesen nyitották meg Moszkvában, a Köz­ponti Forradalmi Múzeum­ban azt a kiállítást, ame­lyet a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum és szov­jet testvérszerve együt­tesen készített a Kommu­nisták Magyarországi Párt­ja létrejöttének 60. évfor­dulójára. Szerepel például a bemuta­tott tárgyak között Kun Bé­la belépési nyilatkozata az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pált magyar tago­zatába. Sok emléktárgy idé­zi fel a magyar internaciona­listák emlékét. Külön tárló­ban szerepel például egy vá­szondarabra írt futárigazol­vány, amelyet a Magyar Ta­nácsköztársaság egyik / illegá­lis futárának adtak ki: a fu­tár- a frontvonalakon át kí­sérelte meg az átjutást a Vörös Hadsereg csapataihoz. Sok érdekes dokumentumot mutatnak be ismert magyar forradalmárokról, így Zalka Mátéról, a spanyol polgárhá­ború legendás Lukács tábor­nokáról. ( Miskokon tanuk meg kérdezni... Ki nyert tegnap? Kiállítás a Ki 60 évéről Moszkvában

Next

/
Oldalképek
Tartalom