Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

% Helikopter tetején az elsőévesek. A borítólemez mögötti Tisztek lesznek Az álmok szépek, és sok­szor megvalósíthatatlanok. Nekem a valóság is álom ma­radt. Elsőéves hallgatókat kér­deztem meg. hogy miért je­lentkeztek a szolnoki Kilian György Repülő Műszaki Fő­iskolára Utána a kérdést ma­gamnak is teltettem: annak idején a felvételi papírjaimat miért is erre az iskolára ad­tam be? A válasz: vonzott a katonatiszti pálya, de meg jobban a repülés. Ég és föld közö t. nagy sebességgel szá­guldás — számomra csak á om maradt. Akik itt tanul­nak. azoknak valóság. 7 ízszer a mi \ ián A főiskola politikai osztá­lyának főtisztje, dr. Bálint Sándor elsőként az iskola múzeumába kalauzol: — Névadónknak. Kilián Györgynek szenteltük az el­ső termet, bemutatjuk a tab­lókon életútját, munkásságát, harcosságát. Jövőre lesz har­minc esztendeje, hogy meg­alakult az iskola, a kezdettől, a hőskortól napjainkig látha­tó a másik teremben fejlődé­sünk. a repülőgépek korsze­rűsödése. Az utolsó tabló után a je­lenre térünk át. — Hajózókat. megfigyelő­ket és repülő műszaki szakon képzünk tiszteket. Rendkívül ma as a követelményrendsze­rünk. mégis sokszoros a túl­jelentkezés. Hajózónak általá­ban tízszer annyian jelent­keznek. s ezer fiatalból keve­sen mennek át az orvosi vizsgán. Fizikai felkészültsé­gük izonban lassan már ja­vul. érezteti hatását az Ed­zett ifjúságért mozgalom. Több ilyen nincs az országban Repülni jó! Különösen — gondolom — hangsebesség fe­lett. — Sokoldalúan képzett em­ber a pilóta — mondja dr. Bálint Sándor. — Magas szinten kell vezetnie, a had­tudományok fejlődését követ­ni kell. s rendszerint közéleti ember is. A jövő: a mérnök­pilótáké. A főiskola hangárja a re­pülőtér hangárjához, képest meglepően kicsi. Nem harc­ra kész repülőgépek pihen­nek itt. hanem oktatásra kész MIG-ek. hajtóművek, s heli­kopterek a tanulást segítik. Videokamerákkal körülbás­tyázott MÍG—21 típusú repü­lőgép. szemléltető táblák a falon. Az egyik tanszék vezetője. Greiz Bertalan alezredes: — Nem lehet táblával és krétával megtanítani a fia­talokat a repülős szakmára. Olyan oktatási felszerelésünk laboratóriumunk van. amely nincs több az országban. világot most láttuk először ... Az iskola jövőre jubilál. Ez a tanszék képezte ki a három évtized alatt talán a legtöbb tisztet. Először szerelőmliába n A hangár sarkában, a he­likopter tetején, ott, ahol egy­kor a rotorok pörögtek, há­rom elsős: Rontó András, aki a Herman Ottó Gimná­ziumban tanult. Tóth Gábor Kazincbarcikáról, s Molnár Janos Ozdról. Két hónapja-, hogy a mundér rajtuk van. két hónapja, hogy tiszfiisko- lások. a hangárt a repülőte­ret. az iskolát úgyahogy is­merik. de helikopter tetején, repülőgép kabinjában, hajtó­mű közelében nem voltak. A szerelőruhát is most veszik * fel először. — Hetvenkét ruhadarabunk van. a cipőkkel együtt — mondják. — Négy párat kap­tunk belőle!.. Elé" kikeres­ni. hogy melyiket is vegyük fel. Ezenkívül kapunk még minden hónapban ötszáz fo­rint ösztöndíjat, illetményt. Ketten a repülőgépen ta­lálható elektromos, műszeres, oxigénes berendezésekkel foglalkoznak. Az iskola a MALÉV számára is képez szakembereket: Molnár Ja­nos, a polgári légi forgalom üzemmérnöke l°sz. rádióloká­tor >s. — Volt. aki sajnált, volt, aki irigyelt, s volt olyan is. aki kinevetett — mondja Rontó András. — Megoszlot­tak a vélemények az osz­tályunkban. Én műszaki let­tem. Fgy repülőgép kabinjában nem tudom hány műszer ta­lálható. Tanácsolják, számol­jam meg A negyvenediknél feladom. — Ezekre mind figyelni kell? — Egyszerre képtelenség, de mind szemmel kell tar­tani. Milliós érték a repülő­gép. az emberélet meg felbe­csülhetetlen. 'Hogy miért is választották az iskolát? A repülés vonzot­ta őket Ám. hogy mit is vár­nak az iskolától, azt még nem nagyon tudják: két hó­napja vannak itt; a java még ezután jön. (Folytatás az 1. oldalról.) A hosszú távú terv tehát stabil alapon nyugodhat. A munka dandárja azonban meg hátra van. hiszen a té­nyék gondos elemzése után ezután kell kidolgozni a tanácsi szakembereknek a tizenöt évre szóló koncep­ciót. Mi tagadás, kevesen vannak ehhez a hatalmas munkához, hiszen a tervezéssel párhuza­mosan a napi feladatokkal is meg kell birkózniuk. De se­gíti őket számos, már koráb­ban elkészült részprogram, és segítheti a város egész közvéleménye. Kérik is ezt a segítséget — hangsúlyozta vitaösszefog­lalójában Rózsa Kálmán ta­nácselnök —, várospolitikai fórumokat szerveznek a nagyüzemekben, intézmé­nyekben. és felhasználják a nem tanácsi szerveknél dol­gozó szakemberek javaslatait is. Kerepesi Ferenc, az Észak­terv igazgatója egyebek kö­zölt az építőművészek szö­vetségét említette számba vehétő segítőpartnerként, de nyugodtan ide sorolhatjuk a különböző tudományos egye­sületeket, az egyetemet, tá- gabb értelemben Miskolc minden tenni kész lakóját. Egyetértett a végrehajtó bizottság abban is. hogy a koncepció kidolgozásakor nagy figyelmet kell szen­telni Miskolc regionális szerepére, ezen belül az agglomeráció­ra. Bár jelentős súlypontlé- vesztést nem követtek el a városfejlesztők az elmúlt tíz évben, a fejlődés nem volt teljesen harmonikus. Dicséretes ütemben folyt a lakásépítés, ám az új lakóte­A kenyérről szólni: egy­szerre nagyon hálás és rop­pant hálátlan dolog. A kenyér: az élet. a job­ban élés szimbóluma. A ke­nyér születésének különféle mesterségei az emberi fog­lalatosságok legjelentősebbje volt a történelem folyamán. De a kenyér, most. min­dennapi vitáink kereszttüzé­be keiült. Van. aki azt mond­ja: ehet-tlen. Más. finomab­ban fogalmazva, arra utal. hogv a nagyüzemi gyártás és forgalmazás a legjobb ízektől, a legjobb illatoktól fosztja meg a fogyasztót És a ké­nyeiét pazaroljuk is ... löbb fo«v, de kevesebbet D 7 fo«vasztunk Az okos és bölcs Déry Ti­bor — akit a napi két kis szelet erejéig vidéki rokon­sága látott el házi Sütésű ke­nyérrel — másfél évvel ez­előtt így írt a mindennapi­ról: ..Az asszonyok panaszol­ják. hogy a kenyér ehetetlen. Hogyan?... az arany kalász- szal ékes rónaság kenyere? A régi, híres acélos magyar búza lisztjéből vagy a még híresebb olasz és orosz bú­zafajtákból sütött kenyér ehetetlen volna? Keletien, sü- letlen, sótlan. sáros, raga­csa. homokos, szalonnás; ha az ember belenyomja az uj­ját, utána dehogyis ugrik össze, marad a lyuk. Nem embernek való étel. a nép a disznókat eteti vele.” Egy mértékadó felmérés szerint hazánkban annyi ga­bonából készült élelmiszer kerül a szemétbe (jobbára a lepeken élőknek sok bosszú­ságot, kényelmetlenséget oko­zott. sőt okoz mindmáig, hogy jelentős késéssel készülnék el a boltok, gyermekintéz- mények. Több szellemi és anyagi erőt kívánatos fordítani a jövőben a közművelődést, a szociális ellátást szolgáló beruházá­sokra. A vízellátás sokat ja­vult. de további fejlesztések­re van szükség. Az utóbbi megállapítás fokozottan vo­natkozik a csapadék és szennyvíz elvezetésére szol­gáló csatornahálózatra. Továbbra is vannak neuro­tikus pontok a város közle­kedésében. Ezek közé tartozik a Tiszai pályaudvar és környéke. A súlyponti feladatok között említették még a 'felszólalók, a környezetvédelmet, a pe­remkerületek és a történelmi városmag rekonstrukcióját. Talán kicsit furcsán hat, hogy így egymás mellett em­lítették az utóbbi két teen­dőt. de csak azok számára, akik nem tudják, hogy Mis­kolc központjának számos negyedében falusias, vagy rosszabb körülmények között élnek a családok. Csak néhányat említettünk a hosszú távú tervkoncepció céljai közül. Ám ezek eléré­se is súlyos milliárdokkal ter­heli meg az államkasszát. Anyagi erőnk véges, ezért kell egyszerre nagy­vonalúnak. és reálisnak lennie a tizenöt évre szóló tervkoncepciónak. Az anyagi és szellemi erők koncentrálására van szükség, ennek viszont a teendők kö­rültekintő rangsorolása a fel­tétele. (békés) guberálók transzmisszióján kérészi ül a magán- vagy kö­zösségi hizlaldákba), mint amennyi egv kisebb afrikai ország lakosainak a hazai normák szerinti kenyérellá­tását fedezné. Lapát — nyugdíjban A kormány november el­sejei. kenyérügyben is tár­gyaló ülését így kommentál­ták: „A hazai kenyérfogyasz­tás sajnálatos jellemzője a nagyfokú pazarlás. Az évente veszendőbe menő kenyér ér­téke több száz millió forintot tesz ki. Jelentős az a meny- nyiség. amely a belkereske­delemben száraz kenyérként marad vissza, de ennek több­szöröse a háztartásokban vá­lik értéktelenné.” Déry Tibornak lenne igaza? Egyik utolsó, sok vitát kivál­tó cikkében írta: ..Életem során Európa nagy részét be­utaztam: közölhetem, hogy Magyarországon esszük a leg­rosszabb kenyeret.” Persze, nem rossz ez a ke­nyér. . . De nagyanyáink — hazudna, aki mást állítana — jobbat sütöttek a mostaninál. Iszonyú, szép munka volt cipót sütni. Két nap telt el a lisztszitálástól a kemence­bontásig. Közben kovészolni kellett, dagasztani, keleszle- ni, a kemencét íölfűteni, la­pátolni . .. Emlékszem, hogy amikor Miskolcon megszűnt a sok kis pékség, büszkén, kevélyen ír­tam le. hogy az új kenyér­gyárban a pékek nyugdíjba küldték a szakma szigorú, kemény jelképét, a péklapá­tot. Dagasztani sem kellett, s egy magyar szabadalom alap­ján — citopan a neve a kü­lönleges kovászpornak — Az Országos Fodrász és Kozmetikus Szövetség Immár hagyományosan rendez őszi országos szépészeti versenyt. Az Aranyfésű, aranyecset versenynek most Veszprém adott otthoni, november 6-án. A nagyszabású vetélkedőn remekelt a borsodiak csapa­ta, s valamennyi verseny- számban szép helyezéseket ér­tek el. Az ipari tanulók kö­zül első lett Horváth Judit férfifodrász, a női fodrászok közül pedig a harmadik he­lyet szerezte meg Somodi Ka­talin. A kozmetikusok smink- versenyében Kiss Rózsa a ne­gyedik lett. Ilyenkor ősszel a tanulás­sal, a továbbképzéssel párhu­zamosan élénkebb érdeklődés mutatkozik a politikai köny­vek iránt. Ez évben a poli­tikai könyvnapok megyei megnyitó ünnepségére Mező­kövesden kerül sor, a megyei pártbizottság és a Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltsége rendezésében. Az al­kalmi ünnepség ma délután 4 órakor kezdődik, a városi járási művelődési ház klub­termében. Juhász Péter, a vá­gyo.rsúbban sül, gyorsabban készül el a kényéi1 A statisztika szerint ná­lunk évről évre nő a kényé r­forgulom S ebben nem első­sorban az játszik szerepet, hogy az eleink építette hazak kemencéi rendre fűtetienek maradnak. Viszont egy má­sik. statisztikailag aligha bi­zonyítható észlelés szerint: a kenyérfogyasztás csökkent. Könnyen bánunk vele ? Az ellentmondás oka: a pa­zarlás ... Illetve..., de nem is ilyen egyszerű a kérdés. A kormányülésről kiadott kommentár írja: „Az csak egyfelől igaz, hogy a pazar­lás azért következik be, mert olcsó a kenyér és túlságosan könnyen bánunk vele. Sokak szerint — és az ipari szakem­bereknek is ez a véleménye — a pazarlás megelőzésére a kenyeret olyan súlyválaszték- ban kell sütni, ami a csalá­dok napi igényéhez jobban igazodik.” Az ötlettár bőséges: ömlesz­tett helyett konténeres szál­lítás. A* sok kétkilós vekni helyett több. kilós és félkilós, illetve előrecsomagolt ke­nyér. A búzát az Alföldön élet- nek nevezik. így tisztelik a kenyeret is. Nem hiszem, hogy egy automatizált, fo­tocellákkal és hőérzékelőkkeL ellátott — péklapátot nélkü­löző — kenyérgyárban ne le­hetne megközelítően olyan mindennapit sütni, mint nagyanyáink családi péksé­gében. Emlékszem, hogy ber­zenkedtünk a kombájntól an­nak idején. S még,korábban volt. aki a lóra esküdözött. a robbanómotor ellenében. Nem hiszem, hogy a ke­nyérnek veszítenie kellene rangjából. Nem hiszem, hogy automatával ne lehetne sülni másnap is becsült, illatos ci­pót, Nem hiszem, hogy ez az egész kenyér-vita végül is a kuka-matatók még jobb megélhetését szolgálja. (brackó) A felnőttek közül az ab­szolút győztes Kovács Frigyes férfifodrász. aki elhozta Veszprémből az aranyfésűt. E kategóriában a második helyezést is miskolci ver­senyző szerezte meg, Turóci Judit személyében. A női- fodrászok közül Ru.fJ Júlia; a hatodik lett. A kozmeti­kusok versenyében Baloghné Imre Katalin, az előkelő har­madik helyet szerezte meg. Ezekkel az eredményekkel ■ érdemelte ki Borsod megye csapata az Aranyfésü, arany­ecset verseny összetett első • helyé'. rosi pártbizottság titkára megnyitó szavai után, ünnepi beszédet Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója mond. A politikai könyvnapok keretében ugyanezen a he- 1 ren könyvkiállítást is ren deznek. amely november Ki­tekinthető meg A mai ür neoségen közreműködnek városi, járási művelődési há irodalmi szakkörének tagja! es a zeneiskola tanárai.--­y Szerelik a repülőgép sárkányhajtómüvét... [Solymos László jelvételei) ILLÉST SÁNDOR Harmonikus fejlesztést! •• Ülést tartott a városi tanács vb A borsodiak győztek Aranyfésü, aranyecset Megyei megnyitó Mezőkövesden Politikai könyvnapok Mindennapi vita a mindennapiról Eg és föld között, hangsebességgel

Next

/
Oldalképek
Tartalom