Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

' ÄVivÄiy-- -XÍ;.\ss>\' <".p ’. Ma este'a tévében „Alvó-városok” gyermekei Tizenhárom éve élek lakótelepen, már a második gyermek- nemzedék növekedik itt. szemem láttára. Az ember azt hiszi, csak a felnőtt küszködhet beilleszkedési gondokkal, csak ő kényszerül elszakadni régi életmódjától, kötelékeitől, szoká­saitól, megszokott normarendszerétől, bezzeg a gyerek olyan, mint a facsemete: ahová ültetik, ott ereszt- gyökeret. Nos, azt kell tapasztalnom, hogy nem így van:, a gyerek éppúgy megszenvedi az urbanizációs ártalmakat, a lakótelepek mo­notóniáját. az utcák, hangulatos terek, romantikus karmai,jak. meghitt zugok hiáánvát — vagyis az ingerszegény környeze­tet —. mint a felnőtt. S ha mindehhez érzelemszegénység, unalom és kapcsolathiány párosul, könnyen csapódik gale­rikhez, rossz barátokhoz. Toronyházunk előtt — meséli egv ismerősöm — hétszer ültettek el néhány fiatal nyárfát. Esvikkel a szárazság vég­zett. a másikkal valamilyen betegség, a harmadikat a vi­har tépte ki a földből, a negyediket. ötödiket, sokadikat — a gyerekek. Szüleik szó nélkül tűrték, nem úgv a szomszé­dok! Ám szólni nem tanácsos, mert abból csak viszálv tá­mad. „Az én gverekemet ne egzecírozza. a sajátjának dirigál­jon!” „Azzal törődjön inkább, hogy a kölyke ne masírozzon faklumpában éjjel-nappal a fejem felett!” S a szülő, aki ré­gi baráii körétől elszakadva, azóta sem szerzett új barátokat, ezzel jó időre elejét is vette minden közeledésnek lakótár­saihoz., Az új lakótelep toronyháza mögött gyéren felszerelt ját­szótér kínálja szerény örömeit a kisebbeknek: egy libikóka, két láncos hinta és egy homokozó. A láncos hintát kisajátí­tották a tiz.enévesek. a homokozót pedig a szűk lakások rab­ságából kiszabadult kutyák ... Ha a gyerekek lármáznak, az is baj. ha a fűre lépnek, az is; a járdán kerékpározni szigo­rúan tilos, de melyik szülő merné kiengedni csemetéjét a forgalmas főútvonalakra?! Elnézem sokszor a „kulcsos” gyerekeket: azokat, akik hely­hiány miatt nem járhatnak napközibe: akiknek — mint szo­morú amulett — pertlire kötve lóg a nyakukban a lakáskulcs, nehogy elhagyják. Ök azok. akik fagyosan eszik az ételt, mert nincs türelmük megmelegíteni vagy egyszerűen félnek a gáz­tól : közülük kerül ki a legtöbb étvágytalan, sovány, mert egyedül nincs kedvük enni: a házi feladatot összecsapják, mert ugyan ki szeret órákig a négv fa! között lenni magában, a rájuk bízott házi munkát, bevásárlást elfelejtik, mert az eszük már a játékon jár. Megdöbbentő az a falanszter-életmód, amire ezek a gyere­kek kényszerülnek; de nem elég megdöbbenni — tenni is kell valamit. Levonni a tanulságot, és „alvó városok", inger- szegény, egyhangú lakótelepek helyett derűs-otthonos lakó­negyedeket építeni. Felvenni a harcot azzal a szemlélettel, amely a járulékos beruházások több éves elmaradását szük­ségszerűségnek, „bocsánatos bűnnek” tekinti. A helyi taná­í if Formák, színek... A vizuális nevelés műhelyei I. kiállítást Somogyi József szobrászmű­vész, a Képzőművészeti Főiskola rektora nyitotta meg — magnetofonszalagon küldött üze­netével. (Egészségi állapota nem engedte meg. hogy itt lehessen.) A megnyitó után Balogh Jenő festőművész, tanszékvezető egyetemi tanár ismertette a főiskola vizuális nevelés tan­székének munkáját. (Vadas Zsuzsa felvétele) A vizuális nevelés műhe­lyei I. címmel kiállítás nyílt a múlt hét végén a Herman Ottó Múzeum Képtárában. A római szám arra utal, hogy ezzel a kiállítással sorozatot indított útjára a képtár, a folytatást több évre terve­zik. Ez alkalommal a vizuális nevelés legfőbb hazai műhe­lye, a Képzőművészeti Főis­kola mutatkozik be, ahol a középiskolai rajztanárokat képezik. Tanárok, tanítvá­nyaik, sőt, azok növendékei — középiskolások — munkái láthatók a hazánkban újdon­ságnak számító tárlaton. Új­szerűségét az adja. hogy nem a szó szoros értelmében vett „műveket” mutatnak be, ha­nem inkább műhelygyakor­latokat, a tér feltárásának, a formák, színék harmóniá­jának megismerési lehetősé­geit vizsgálják a rajzok és vizsgáltatják a nézőkkel. Szakembereknek és „laiku­soknak” egyaránt ajánljuik a kiállítást, mely a vizuális kultúra fejlesztését, illetve annak oktatási módjait, lehe­tőségeit mutatja be. A ké­sőbbiekben tanárképző főis­kolák rajzpedagógusainak és növendékeiknek munkáit is láthatjuk majd a Miskolci Képtárban. csókát, ingátlankezelő vállalatokat árrá ösztönözni; a közös rendeltetésű helyiségek elosztásánál a gyerekek érdekeit he­lyezzék — legalább egy sorba — a hobbistákéval, s az autó- tulajdonosokéval. A lakóterületi népművelők kapjanak több beleszólási jogot a játszóterekre, szórakozási lehetőségekre szánt összegek elosztásábarj. Szerezzenek végre érvényt az if­júsági törvény azon előírásainak, amelyek az iskolai torna­termek, tömegszervezeti klubok, helyiségek megnyitását szor­galmazzák a gyerekek és ifjak előtt. Kezdetnek ennyi is elég. A továbbiakon pedig érdemes el­gondolkozni ... NYÍRI ÉVA Nem élhetek muzsikaszó nélkül Amióta szokás ivz irodalom nagyjainak müveit mcgíTlme- sueiii, egy arra érdemesnek tartott regény, novella, sót verses elbeszélés sem kerülte el ezt a sorsot, és sok példát mondhatnánk rá, amikor nagy kár lett volna, lia csak a be­id őrizné az írót és müvet. A Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regé­nyéből készült azonos című új magyar filmre az ellenkezője igaz. Jobb lett volna, ha nem nyúlnak hozzá, ha nem szüle- ük lilmadaptáció a könyvből, pontosabban, ha nem ilyen változatban találkozunk most, röviddel születésének centená­riuma elölt realista prózánk egyik legnagyobbikával. Azzal együtt igaz ez, hogy Móricz maga alkalmazta színpadra hajdan a művet, évtizedekkel ezelőtt jfilm is készült már be­lőle, sót pár hónapja ismét játszotta a Nemzeti Színház. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül, nem a legjobb alko­tása Móricznak, mélységében, árnyaltságában, főként drá­mai erejében az 1916-ban született mű még nem éri el a húszas évek hasonló témá­jú nagy regényei, a Kivilá­gos kivirradtig. az Űri muri. a Rokonok színvonalát. Nincs benne annyi matéria, mint azokban, dramaturgiája in­kább sejteti, mint árnyaltan mutatja a későbbi nagy rea­listát, a kíméletlen igazmon­dót. Meséje mindenesetre csábít a látványos megoldá­sokra. és az is igaz, hogy bármelyik műve több réte­get rejt magában. De talán mégsem a legfelsőt kellett volna ilyen, összességében a móriczi realizmustól távol eső módon hangsúlyozni. A Nem élhetek muzsika­szó nélkül alaptörténete az a bizonyos három napon, há­rom éjszakán át tartó Balázs- napi ünnepség, ahol a szá­zadforduló dzsentritársadal­mának szokása szerint, a környék minden számottevő nemes családja a ház urát ünnepli. Évszázados nagysá­gukba vetett hittel, be nem vallott hanyatlásukat „sose halunk meg” nekiszilajodás- sal takargató siralmas víg- sággal, ahogy azt minden, ezt az idejétmúlt osztályt és élet­formát búcsúztató írásból is­merjük. Közismert az is, hogy a dínomdánomnak a házigazdára nézve ezúttal rossz vége lesz; fiatal felesé­ge otthagyja, hazaköltözik a nagynénikhez. Kettejük fia­talok közötti kedves huza­kodása a történet másik fele. Legalábbis ez derül ki Sík Ferenc filmjéből, amely így (mulatság egy zárt szobában, duhajkodás a kocsmában, idill az öreg hölgyek házá­ban) tulajdonképpen nem más, mint egy színházi elő­adás mozgóképen. Filmes eszköz mondjuk annyi jön hozzá, hogy a vendégsereg lovas szánon érkezik, és ha­sonló alkalmaidig, ftjtpw­Eziist Aladdin-díj A karthagói nemzetközi gyermekfilmfesztiválon — mind a felnőtt, mind a gyer- mekzsüri egyhangú döntése alapján — Ranódy László Árvácska című filmje nyer­te az Ezüst Aladdin-díjat. ban lohol az árva cigány- banda, amikor a bortol- dühtől lila nyakú nemes úr engedetlen asszonykája után nyargal. Ha régen volt is a század­forduló, nem árt. ha társa­dalmát, a magyar történel­met, és irodalmát ismerjük. Ha tudjuk, hogy éppen a 'dzsentrit, a nemesi közép- osztályt Mikszáth után Mó­ricz búcsúztatja a legigazab- ban. nem árt a mai fiatalnak sem, ha nem túl jó irodalom- könyveihez ..segédeszköz­ként” egy jó íilmadrjptációt kap, és mindnyájan szívesen nézünk meg egy stílusában, hangvételében, művészi esz­közeiben hibátlan, a hajdan­volt 'kort és benne az embert felmutatni képes filmet. A Nem élhetek muzsikaszó nél­kül ebből semmit .sem vált valóra. A színészek (Oszter Sándor, Szirtes Ági, Tolnay Klári. Gobbi Hilda, Máthé Erzsi, Szabó Sándor játksza a főszerepeket) is küszködnek, és ha Balázs—Oszter még- úgy toporzékol is a kocsma közepén, akkor sem hisszülk el neki. hogy a csengős- pántlikás lovak olyasmit re­pítettek magukkal ki a tör­ténelemből. amire egy Mó­ricz Zsigmondiak érdemes volt figyelni. A néző csak egy korhely társaságot lát. taukal) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Veress Miklós: Porha­mu. Koczkás Sándor könyv­szemléje. — 12.45: Zenemúzeum. — 14119: Magyar remekírók. Ter­sánszky Józsi Jenő válogatott művei. — 14.49: Polkák fúvós- zenekarra. — 15.00: Hírek. —■ 15.10: Tánczene Varsóból, Prá­gából, Moszkvából és Berlinből. — 16.00: Útközben. — 16.05: Is­kolapad az ablak mellett. — 16.35: A Stuttgarti Kamarazene- kar két Pergoiesi-concertót ját­szik. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Székely Mihály opera­felvételeiből. — 17.30: Kotlári Olga és az OTP Bartók Béla kamarakórusa népdalokat éne­kel. — 13.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Schubert: Heine-dalok. — 19.34: Kapcsoljuk a Zeneaka­démia nagytermét. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye. — Kb. 21.05: Operettrészletek. — 21.30: Mezzogiorno csillaga. Mat- kó István dél-olaszországi mű­sora. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Világtörté­nelem dióhéjban. A hideghábo­rútól az enyhülésig. — 22.30: Egy operaénekes emlékeiből. Rigó Magdával beszélget Boros At.tila. — 23.33: A Neto York-i Musica ének- és hangszeregyüt­tes Monteverdi-f elvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Lopez ope- rettdaiaiból. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezők, falvak éneke. — 12.55: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.25: Ifjúsági könyvespolc. Várakozás. Szovjet elbeszélések. — 13.30: Debussy zongoradarab­jaiból. — 14.00: Kettőtől fél ha­tig. — 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben! — 13.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. —19.55: Slágerlista. — 20.30: Mit játsz- szunk? Országos klubest. — 22.00: Nóták. — 22.30: Tánczene. — 23.00: Hírek. — 23.15: Könnyű­zene Ránk! György szerzemé­nyeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Négyszemközt. Vit- ray Tamással beszélget: Antal Magda. — Sanzonok színészek előadásában. — Az olcsó többe kerül. Önodvári Miklós jegyze­te. — A chilei Inti-Illimani együttes játszik. — 18.00—18.30: Eszak-magyarországi Krónika. (A Hazafias Népfront Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Bizott­ságának Elnöksége ülést tart. — Élni kell, olvasni muszáj. Gyár­fás Imre jegyzete. — Kiállítás Eger város munkásmozgalmá­ról.) — George Shearing zongo­rázik. — Hírek, lapelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.55: Hí­rek. — 17.00: A Szovjet Televízió estje. — 17.05: Téli fantázia. — 17.25: Lev Tolsztoj élete. Doku­mentumfilm. — 17.55: Ogyesszá- 1 ól Leningrádig. Útifűm. —13.25: Tavasztól osúg. — 15.5T; Viktor műsor Szanyejev titka. Dokumentum- film. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorná. — 19.30: Tv-híradó. — 20.03: Galathea. Filmbaiett. — 21.00: Egyetlen kópia. Doku- mentumfüm. — 21.45: A Moszk­vai Központi Televízió zenekara játszik. — 22.13: Tv-híradó 3. Televízió, z. műsor: 18.45: En francais. Francia nyelvtanfo­lyam. — 19.00: Orosz nyelv. — 19.3«: Tv-hlradó 2. — 20.00: Rö- vidfümek. — 21.03: Tv-híradó 2. — 21.30: Távozz tőlem, angyal. Illyés Gyula monodrám'ája. Szlovák televízió: 15.20: Mihail Solohov (dokumentumfilm). — 16.00: Hírek. — 16.13: Fegyver­barátság (dokumentumfilm). — 16.33: Kamerával köztetek. — 16.30: Fecske (pionírok műsora). — 17.30: Egy nagy ország tör­ténelme. — 18.00: A Jazierka stú­dió műsora. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.30: Hárman a pádon. Tévéjáték. — 20.40: „Ehhez nem kell nyuga­lom” (riportmüsor). — 21.20: A rendőrség naplójából. — 21.25: Az úton nem vagy egyedül. — 21.30: Tv-hiradó. — 22.00: Szín­ház, film, televízió. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A mi Csellovunk. Nyilvános fő­próba. Kiállítások: Nehézipari Műsza­ki Egyetem (10—16): Mager Ag­nes festőművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — József Attila I-Cönyvtár (12—20): Lenkey Zoltán grafikusművész kiállítása. — Vasas Galéria (14— 19): Zsignár István festőművész kiállítása. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Émber és munka. — A Kommunisták Magyaror­szági Pártja. — Diósgyőri vár (9—15): A diósgyőri vár törté­nete. — Pénzek Diósgyőr életé­ben. — Erdei Ferenc építész műemléki tervei. — Déryné-ház (9—15): Déryné Széppataki Ró­za- és Lévay József-emlékszo- bak. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. filmszínházak BÉKE Dóra jelenti Szí. magyar film Kezdés: f4 órakor Sokat akar a szarka Mb. szí, francia film Kezdés; hn«, 8 órakor A Szovjet Televízió estje Gazdag összeállítással vár­ja a televízió a magyar né­zőket a Szovjet Televízió est­jén — mondja a szerkesztő, Balla Éva. — Az adásban személyesen is megjelenő ven. dégünk: Szvetlána Zsilcova, a moszkvai televízió bemon­dónője már nem ismeretien nálunk Ezúttal is ő lesz az egyes programok tolmácsöló- ja. Érdekes dokumentumfil­meket láthatnak majd: így az Utazás Ogyesszától Lenin­grádig című összeállítást, amely a természeti és a tör. ténelmi világba kalauzol el bennünket, a Lev Tolsztoj életéről készült dokumentum­film szép és ritka érdekessé- gű, gazdag anyag, olyan rész­leteket is tartalmaz, mint az író-óriás utolsó moszkvai uta­zásának eredeti filmfelvételei 1909-ből. Viktor Szanyejev titkai címmel portréösszeál­lítást láthatnak a háromszo­ros olimpiai és világbajnok­ról. Az est második részében sorra kerülő filmbalett, a Ga­lathea a My fair Lady című musical ötletgazdag feldolgo­zása; Higgins professzor nem beszélni, hanem táncolni ta­nítja a londoni virágárus­lányt. A prágai tv-fesztivá- lon ez a film a zenés kategó­riában nagydíjat nyert. Vé­gül egy különös érdekesség: Az egyetlen kópia című film, amely a különböző nemzeti­ségű operatőrök összegyűjtött bravúrjait mutatja be soro­zatban. Az est Sosztakovics és Brahms zenéjével zárul. KOSSUTH ' Nem élhetek muzsikaszó nélkül Szí. magyar film 14 éven íelüliekpekí Kezdés: f3, hnS, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Csillagosok, katonák Magyar—szovjet film 16 éven felülieknek! Kezdés: fa, f7 órakor TÁNCSICS Sebzett madarak Mb. szí. szovjet íüm ■ Kezdés: 13, fi órakor SZIKRA A menésgazda Szí. magyar film 14 éven felülieknek! Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Felkavart víz Mb. szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Felemelt helyárra]! Kezdés: Í5, Í7 órakor fáklya A csipkeverőnő Szí. francia—NSZK fűm Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Nem clhetek muzsikaszó nélkül Szí. magyar film 14 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Csizmás kandúr a világ körül Mb. japán mesefilm Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — KI). 8.20: A mai nap kulturális programjából, — 8.27: Magasan repül a daru. — 8.37: Verbunko­sok, nóták. — 9.13: Bartók Béla saját müveiből zongorázik. — 9.33: Gólya bácsi, gólya. Óvodá­sok műsora. — 9.53: Lottósorso­lás. — 10.00: Hírek. — 10.03: Képek és jelképek. — 10.35: Kö szönöm. Verseit elmondja Csor­ba Győző. — 10.40: A Berlini Rádió énekkara romantikus kó­rusműveket énekel. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Takács Pau­la két Verdi-operaáriát énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Wagner: Bevonulási induló a Rienzi című operából. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Egy óra dzsessz. — 9.33: Honthy Hanna és Feleki Kamill operettfelvéte- leiböl. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedételőtt — 11.45: Tánc­zenei koktél. A vizuális nevelés műhelyei J i Kiállítás a képtárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom