Déli Hírlap, 1978. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

A diósgyőri ifik sikerei Három mérkőzésen 18 gól Haldoklik a magyar atlétika? III. ß DVTK-s ifik, serdülik ez élen A DVTK atlétikai szakosz­tálya az országos bajnoksá­gokon elért eredményeit te­kintve, az egyesületi rang­sorban a Bp. Honvéd mögött a második helyen végzett. Tegnapi számunkban a baj­noki pontrendszerről és a felnőttekről szóltunk. Movt az ifikről, a serdülőkről Kér­deztük Eső Pált, a DVTK at­létikai szakosztályának veze­tő edzőjét. — A különböző tabellák­ból egyértelműen kiderült, hogy a DVTK ifjúsági atlé­tái remekelnek ebben az év­ben. — Való igaz. .Szabó Zsolt (1961) 400 m, 800 m síkfutó főszámaival, az IBV-n szer­zett pontjaival 60,80-dal já­rult hozzá sikerükhöz. Pa pp János 31,05 pontja sem le­becsülendő: a kismaratonin. a mezein, a futó CSB-n gyűj­tötte. A 400-as, 800-as Bárá­nyt István 27,80-a is figye­lemre méltó. Ö 1961-es. De soroljunk fel még néhány — jó eredménye miatt — jegy­zett atlétát: Palombi Margit (1961); 100 m, ötpróba, távol, ügyességi CSB-n összetett bajnokság. Mindezek 27,33-ot érnek. Az 1960-as Csörsz Magdát aligha kell bemutat­ni (országosan is figyelemre méltó magasugró eredményei miatt) olvasóinknak. 24,08 pontja a magasugrás mellett gátból, ötpróbából, az ügyes­ségi CSB-n szerzettekből te­vődik össze. Külön színt je­lentett Veleczki János is (1960), akinek 7,17 méteres távolugró eredményét „jegy­zik”. Ezen kívül bizonyított az IBV-n és a tízpróbában, "29,33 pontot szerzett. Rajtuk kívül megemlíthető -még Ma­fiz, 19,08 p.Fodor A. 16,33 p.; Juhász Hilda 15,83 p. — Összességében tehát ho- ryan ítélhető meg az ifjú­ságiak szereplése? — Mind a mutatott ered­mények, mind a szerzett 136 pont biztató. Különösen ak­kor az, ha hozzátesszük: ez­zel megelőztük az összetett­ben első helyen végzett B. Honvédőt. ban induló 1962-es születésű Krassalkovich Tamás vezeti j a mezőnyt, 35,55 pontjával. Az ugyancsak 62-es Horváth Ádám, aki 400 m-en, 800 ! m-en, nyolcpróbában, váltó- I futásiján indult, 26,55-ot ho- I zott egyesületünknek. Jó az | eredménye Pócsik Gabriellá­nak (elsősorban gátfutásban és távolugrásban), 23,25 p. és többször hallatott magáról Nyitrai Zsuzsa (1962), aki a 800 m, 1500 m mellett a me­zei futásban is pontszerző volt, 22,90-dal. A serdülő „B” korosztályban azonban „szo­rít a cipő”. Ez azt jelenti, hogy akadozik az iskolai utánpótlás, és azt is jelenti, hogy a különböző iskolai ver­senyekből kevés tanuló ke­rül az egyesületi-szakosztályi minősítésű rendszerbe. Egy nevet azért említenék: Gön­ner Károlyt (1965), aki fi­gyelemre méltó eredményeket ért el 300 m-en, távol­ugrásban és súlylökésben. Egyesületi bajnoki pontjainak száma 10,25. — És végezetül az egyes atlétikai szakágakról is ejt­hetnénk néhány értékelő mondatot... — A pontversenyben a kö- záptávfutók (Fazekas Miklós tanítványai) viszik el a pál­mát 246,47 ponttal. Őket kö­vetik a sportiskola I. közép- távfutói és gyaloglói (edző: Farkas Ferenc) 186,27 pont­tal, de nem lebecsülendők az ugrók és az összetett verseny­ben indulók eredményei sem, akik 142,978 ponttal a har­madikok. — Terveznek-e már jövő­re? — A szakedzők és a spor­tolók teljesítésének értékelé­se még folyik. Korai, „len ne az 1979-es atlétikai " évre akár csak jósolni is. De to­vábbra is ott szeretnénk len­ni az egyesületi rangsorban a dobogós helyezettek között. 'Az MVSC atlétáinak sze­replésével egy későbbi szá­munkban foglalkozunk.) D. TÓTH BÉLA Diósgyőrben tegnap a DVTK három csapata lépett pályára, három korosztály képviseletében. A nagyok a Kisvárba NB Il-es csapatát fogadták NB-s kupamérkő­zésen, az ifik és ,a serdülők pedig elmaradt bajnoki mér­kőzéseket játszottak — az or­szágos bajnokságok kereté­ben — a Bp. Honvéd azonos korú csapataival. A három mérkőzésen összesen 18 gólt lőttek a diósgyőriek, de eb­ből hatot nevezhetünk iga­zán „siker-gólnak”. Azt a ha­tot, amit a fiatalabbak két csapata rúgott ellenfeleinek, a Bp. Honvéd ifi és serdülő csapatának. A nagyoknál ugyanis több osztálynyi kü­lönbség volt a pályán, ha ez papíron nem is annyi. DVTK—KISVABDA 12:1 (3:0) A Ferencváros ellen készülő diósgyőri NB l es csapat kissé szokatlan felállásban lépett pá­lyára, s bevallom őszintén, az első percekben igencsak totóz­tam, ki is lehet a beállás? To­kár? Mert Grolmusz aligha. Az­után kiderült, hogy — nincs is... Nem volt, mert a közis­merten gyenge NB Il-es csapat ellen a DVTK 3—3—4 formációt játszott, s ehhez ugyebár nem kell beállós. Mint kiderült, nem­csak a formáció miatt, mert az ellenfél akcióit sokszor két diós­győri védő is semlegesíteni tud­ta. Azt az egyetlen gólt pedig egy 11-esből rúgta a #Kisvárda. ami már 8:0 után történt, s nem is volt, különösebben nagy eset. Az első félidőben még úgy- ahogy tartotta magát a vendég­csapat, de a találkozó végére Meglehetősen keveset tud­nák a sportemberek a sakk- feladvány-szerzőkről. Még kevesebbet a miskolciakról. Pedig a legutóbbi versenyen nagyszerű miskolci siker szü­letett: a versenybíróság nyil­vánosságra hozta az X. Tungs­teljesen összeroppant, s ekkor a DVTK szinte már percenként rúgta a gólokat. Némelyik tap­sot érdemlő akcióból született, amit meg is tapsolt a kint fa- gyoskodó néhány száz néző. So­kan már arra biztatták Magya­réival, hogy hagyjanak valamit a Fradi ellen is! A DVTK a következőket sze­repeltette a Kisvárda elleni NB-s kupamérkőzésen: Szabó (Veréb) — Teodoru, Vá- radi, Koleszár — Oláh, Tatár, Tokár — Szalai, Magyar, Grol­musz, Fekete (Sebők). Amikor a fiatal Sebők beállt — a jobbhátvéd helyére, akkor Teodoru • ment beljebb, a ,,he­lyére”, Tokár pedig előrehúzó­dott a csatársorba. Fs ezután is „szakmánybán” lőtték a gólo­kat, a következő sorrendben: Oláh, Tatár, Váradi, Tatár, Ma­gyar, Tokár, Magyar, Magyar; Szeregnyi (11-esből, s így lett ekkor 8 :l); Tatár, Magyar, Szá­lai, Grolmusz. ★ Mire a nagyok elkezdték, a serdülők már befejezték — és igen nagy sikert arattak. Hírek szerint ugyanis a Bp. Honvéd serdülőcsapata tegnapig 51:l-es gólkülönbséggel rendelkezett a bajnokságban, most viszont egy­szerre hármat kapott, s ez a budapestiek 3:l-es vereségét je­lentette. Az ifik sikere hasonló, mert az eddig csak egyszer vesztő Bp. Honvédet Sziklai, Teodoru, és Bukovics (ll-esből) góljaival 3:0 arányban győzték le. Diósgyőrben tegnap tehát 20 gól esett, s ebből 18-at a DVTK- játékosok lőttek. h. k. ram Kupa végeredményét. Ezek szerint 25 ország 252 szerzőjének 830 feladványa közül Apró László, miskolci feládványszerző Jan Valuska (Csehszlovákia) mögött má­sodik díjat nyert. Vele be­szélgetett Persa István, la­Feladvány szerzés Apró László sikere — Térjünk át a serdülő korosztályúnkra! Az Atlétilca című szaklapban megjelent — hivatalos — ranglista sze­rint a serdülő fiú ,,A” egyéni bajnokságban a DVTK ösz- szesen 101 pontot szerzett a második Bp. Honvéd előtt, akiknek csak 60 jutott. Kik a siker kovácsai? — Az 1500 m-es akadályon, a mezein és egyéb számok­Sakk-sarok A VI. sz. feladvány megfejtése A Sakk-sarok megfejtői között kezd kialakulni a törzsgárda. Ezzel egyenes arányban csökken a rossz megfejtéseket beküldők szá­ma is. A Lindner-feladvány várakozásunkkal ellentétben kevesebben fejtették meg, igaz, helyesebben. A megol­dás: 1. F b5. Fenyeget H c2 és H f3. A kulcslépés is ket­tős fenyegetést tartalmaz. A sötétnek két olyan lépése van, amelyek védik a fenye­gető mattokat (ikermatt-el- hárítás), de e lépések egyút­tal káros helyzárások is. Ugyanis H c—e5 válasz ese­tében, a B d6 lépés a matt, H e3-nál pedig a B d2. Sö­tét huszár minden más lépé­se csak az egyik fenyegetést tudja védeni. 1 Egy etért u nk! Nemigen szokásunk oyan cikkeket írni, amiben azt bizony­gatjuk, hogy testvérlapunk, az Észak-Magyarország sportro­vata megállapításai helytállóak, ami ott olvasható, az valóban úgy van, hiszen ez természetes. Most sincs szükség erre, s hogy mégis hangot adunk egyetértésünknek tegnapi cikkükkel, az azért van, mert félő, hogy városunk hírnevén esik csorba. Mert minden eszközt meg kell ragadni annak igazolására, (ami szintén vitathatatlan, csak „kívülről” nehezen látható), hogy mindaz, ami az ifjúsági és junior cselgáncs EB körül történt, az nem írható fel Miskolc számlájára. (Feltehető, hogy ezen írásaink sem segítenek abban, hogy a külföldiek esetlegesen rossz véleménye megváltozzék, de legalább ma­gunk előtt legyen tiszta a dolog, s ne legyen egyetlen mis­kolcinak sem olyan érzése, hogy most bizony rontottunk ed­digi jó hírnevünkön, s valamit nem tudtunk a szokott szín­vonalon elvégezni!) Az elmúlt szombaton is hangot adtunk már annak a véle­ményünknek, hogy az országos szövetség két-három embere úgy állt a munkához, hogy mást nem hagyott hozzáférni. Ez még nem lett volna baj, ha a szervezés munkáját a kí­vánt színvonalon végzik el. Kétségtelen, ezek az emberek jószándékkal, fáradságot nem ismerve dolgoztak az utolsó héten, szinte éjt napallá téve, csak hát ez már meglehetősen elavult módszer. És nem is eredményes. Különösen akkor, ha olyanok helyett végzik ezt a munkát, akik a „területet” sok­kal jobban ismerik, ott sokkal többet el tudnak érni, s akik joggal érezték mellőzöttnek magukat akkor, amikor ez tulaj­donképpen „miskolci” esemény volt. Szinte nevetséges volt hallani, hogy a megnyitó azért ké­sett, mert nem volt címer az egyik zászlón; hogy azért csak két nappal a verseny előtt kértek fel egy kollégát sajtófőnök­nek, mert az OTSH-ban „az elnökváltozással voltak elfoglal­va”, hogy a tájékoztatás elmaradásáért kizárólag Miskolc — a sportcsarnok — a felelős, merthogy szerződésileg ő vállalta a nagy eredményhirdető tábla biztosítását. A hiányos zászló „felcímerezésére” 24 óra állt volna rendelkezésre, ha a forga­tókönyvben szereplő zászló- és himnusz-egyeztetést időben megtartják. A sajtófőnök akár két hónapig is foglalkozhatott volna irodája szervezésével, ha arra időben felkérik —, ami­ről szintén volt szó a késő nyári szervezőbizottsági ülésen! Ami pedig az eredményhirdető elektromos táblát illeti? Nos. volt egy második szerződés is, írásban és szóban, amiben a RÁVISZ (budapesti!) szövetkezet vállalta, hogy az EB-nyi- tásra az átalakítás munkáját elvégzi. De megkérdezhetnénk, illetve megjegyezhetnénk sok mást is, mert jogtalannak érez­zük azt a megállapítást, ami állítólag egy illetékes szájából hangzott el: na, Miskolc is megnézheti, mikor jövünk leg­közelebb ide. Hát... HORVÁTH KÁLMÁN punk „Sakk-sarok” című ro­vatának feladványközlője. — Hogyan folyik le egy- egy ilyen verseny? — Az I. Tungsram Kupa gyorsszerző verseny volt. Ilyenkor egy-egy megadott témára kell a helyszínen — általában pár óra alatt — feladványt készíteni. Egyéb­ként az elő- vagy utóközlé- ses versenyeken minden szerző kézhez kapja a kiírást és több hónap áll rendelke­zésére egy-egy versenymű elkészítéséhez. — A díjak? — A mostani kupa össze­tett 2. helyét szereztem meg. Hozzáteszem, hogy ilyen ma­gasan díjazott verseny még nem volt Magyarországon. Hétezer forint készpénz mel­lett tárgyjutalmakat is kap­tam. — Hogyan lesz feladvány- közlő valaki? — Nem megy könnyen! A Magyar Sakkélet című, ha­vonta megjelenő sakkfolyó­irat minden évben rendez minősítő versenyt kezdők számára. Először ezeken kell bizonyítani. Sok lemondás és még több átdolgozott éjszaka van egy-egy jó feladvány mögött. A jutalom azonban nem a pénz, vagy más juta­lom, hanem az, hogy 64 me­zőn 32 figura fölött sikerül győzelmet aratni. Ezt nem lehet megfizetni ... Ha Apró László mondja, akikor elhihetjük.., # A Herendi Porcelángyár termékeinek több mint három­negyed részét tőkés országokba exportálják. Egyik legkere­settebb a Mire-Mare elnevezésű étkészletük, amelyet elő­ször mexikói megrendelésre készítettek. Ugyancsak kedveltek az óperzsa mintázatú étkészletek is. (Képünkön: festik a Mire-Mare .készletet.) (Rózsás Sándor felvételé) Ahová a hunok ie m etk ezte k A transzmongóliai vasúti fővonal északi szakaszának az építésénél értékes régésze­ti leletekre bukkantak. Szal- kit vasútállomásnál hun te­metkezési helyet találtak. Az ásatások során ritka, nagy ér­tékű leleteket hoztak napvi­lágra: bronztárgyakat, agyag­Fogcsíra Angol kutatók fogcsírákat ültettek be olyan gyermekek állkapcsába, lakik valamely baleset következtében elülső fogaikat elveszítették. A fog­csíra az állkapocsban növő fog első fejlődési foka. Az átültetendő fogcsírát külön e célra kifejlesztett eljárással távolítják eí a saját vagy egy idegen állkapocsból, és a kihullt fog helyére ültetik. Ellentétben azokkal la fogak­edényeket, drágaköveket, *őt régi kelméket. Találtak az időszámítás előtti 186—140. évekből származó érméket is. A feltárt sírok tartalma újabb adalékokkal szolgál a Mongólia őslakosainak tar­tott hunokról. átültetés kai, amelyeket kifejlődött ál­lapotban ültetnek át, és így nem nőnek a gyermek szá­jával együtt, ezért gyakran elcsenevészesednek és ismét el kell távolítani őket, az át­ültetett fogcsírából kifejlő­dött fogak a gyermek szájá­hoz alkalmazkodnak. Eddig 12 gyermeket kezeltek így. Az összes fogcsírák normá­lisan fejlődtek. IEgy és más a fiákéiról Napjainkban, az űr­rakéták korszakában egyre ritkábban lát­hatunk bérkocsit. < A fiákercég fénykora már visszahoz,hatatla­nul elmúlt, de a ta­lálkozás egy-egy bér­kocsival, nosztalgiát ébreszt, itt-ott még láthatjuk ezeket a kiveszőben levő jár­műveket, de már egyáltalán nem tioi- kus formájukban. Pakisztánban pl. Ka­rachi városban talál­kozhatunk velük, de ott . . . tevék húzza., őket, míg a Kanári- szigeteken és Madei­rában ökrök. Ebben az esetben az uta­zást még elbűvölőb- bé teszi az, hogy a járműveknek nincse­nek kerekeik, hanem talpakon csúsznak az úton — ugyanúgy, mint a mi szánjaink. A bérkocsis szak­mát régen nagyra értékelték, különösen Pétervárott, ahol a XIX. század végén ezt a foglalkozást külön iskolában ta­nulták. Az utazásra szol­gáló járművek min­dig rokonszenvesek voltak az ember szá­mára. A rómaiak pl. szeretettel emleget­ték kétkerekű sze­kereiket. A római asszonyokat ugyan­úgy irigyelték quad- rigáikért, mint a mai nőket autójukért. A bérkocsi London­ból indult el 1625- ben, majd Párizsban jelent meg 1650-ben. onnan pedig Bécsbe vándorolt, hogy az­után diadalmenetben járja végig Európa fővárosait. Annak idején Varsóban is nagyon népszerűek voltak a bérkocsik, amelyekből a szakma virágzásának korá­ban több mint ezer cirkált a varsói ut­cákon. Most, amikor egy­re több lovas jármű tűnik el, egyes bér­kocsi-tulajdonosok nem ritkán a cégre hagyják vagyonukat, hogy ezzel segítsenek a taxikkal szembeni konkurrenciaha re folytatásában. Így tett a Pitti nevű gaz­dag milánói bérko­csis is. A kor szava azonban mindennél erősebb. Pitti, 3 sze­rencsés örököse jóte­vőjének kívánsága ellenére, az örökölt pénzen . . . gépkocsit vásárolt. Áramot termelő halak Szovjet kutatók megállapí­tása szerint nemcsak a köz­ismert elektromos áramot termelő halak — a ráják, az elektromos angolna, az elekt­romos harcsa —, hanem va­lamennyi halfaj gerjeszt a teste körül gyenge elektro­mosságot. Az egyedeket kö­rülvevő gyenge elektromos erőtér a halrajokban felerő­södik, így válik lehetővé, hogy a halászatban is fel­használják a halaknak ezt a jellemzőjét. Műszerekkel pontosan bemérhetők a ha­lászat előtt a nagyobb ra­jok, sőt tervek készülnek ar­ra, hogy irányított erőterek­kel „betereljék” a halakat a hálóba. A kutatás szerint a raj körül kialakuló elektromos erőtérnek szerepe van ab­ban, hogy a haliak egy irány­ban haladjanak, hogy tart- ják az azonos úszási sebes­séget, azaz: ez biztosítja szá­mukra a rajon belüli kap­csolatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom