Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

és lakásigénylők Helyzetkép az öt vidéki nagyvárosból $ Műhely a féleresz alatt (Kerényi László felvételei) Már csak három van ilyen Önlőműhely a féleresz alatt Az ember hajlamos rá, hogy ugyanazt a nosztalgiát érezze, ha kivesző élőlények­ről hall, mint amikor kivesző, régi mesterségekről beszél­nek. Hogy hajdan hány színes­fémöntő kisiparos volt ebben a hazában, azt nem tudom, de hogy ma egy van Kecs­keméten, egy Budán és egy Miskolcon, azt igen. Külön­ben ugyanezt nosztalgiák nél­kül. de legalább ennyi kese­rűséggel elmondja még na­gyon sok gyári anyagbeszer­ző, mérnök, tervező ... Ipa­runk struktúrájából adódóan sok olyan feladat akad még, amit a gyárak a termék egyedi jellege, vagy gyártásá­nak kézművessége miatt nem, vagy nem szívesen vé­geznek el. A fémöntőműhe­lyek száma viszont úgy meg­fogy .tkozott, hogy akár , egyetlen riport is lehetne az a megmaradt három ... — Hol kezdődött, hogy be­lőlünk kisiparos, pontosab- I an kisiparosnál alkalmazott legyen? Talán még a nagy­apámmal, akinek rendhagyó mestersége volt: ő volt a vá­ros egyik fegyverkovácsa. A vas maradt apámnak is^ az LKM-ben dolgozott 1955-ig. Akkor kért és kapott ipart. Kiváló öntő volt. Mi ott a Tetemvár melletti műhely­ben elsőként tőle tanultuk, amit tudunk. Nem mindent: az ember élete végére lehet igazán jó öntő. Minden más mesterségben az ember va­lahogy látja, ami történik. Nekünk érezni kell. mert1 a formába nem lehet belelát­★ Nyíri József: , Mi ijén új darab kísérlet is...” Nyíri József és Nyíri /-osz­ló, özvegy Nyíri Lajosne két fia, a mesterségről fogalmaz, de az édesapjáról beszél: — Laci ötéves korától a műhelyben nőtt. Én valami­vel később kezdtem, es so­káig rossz öntőnek éreztem magam. Annyit ma se tu­dunk még, mint az apánk. O, hadifogolyként négy évet volt a Szovjetunióban. Négy évig öntőmunkásként dolgo­zott, s a családi legenda sze­rint a Dnyeperen épített erő­mű turbináinak öntéséért Sztálin-díjat is kapott. Tény: Sztálintól kapott akkor dí­jat! Ütezer rubelt és kétheti krími nyaralást. Sokat me­sélt: hadifogolyként volt egy szerszáma, amiből az első har­minchat darabot legyártotta, hibátlanul. A következő vi­szont selejt lett. Nekiálltak: „Szabotálsz!” Mondta, hogy nem, mert igaz, a harminc­hat jó és az egy rossz, de ismer ö olyan embert, aki­nek hat szép fia után lett egy nyomorék. Azt is úgy csinálta, mint a többit... Tudja, és ezt is az apánk verte belénk, a bányász és a kohász nem véletlen kö­szön jó szerencsét. Egy-egy munkánál bizony nekünk is kísérletezni kell, s kilesni, megtanulni a szerencsét. Én remélem, hogy a gyerekem folytatja majd ezt... Ipartörténeti lecke, aho­gyan az eszközeiket mutat­ják. Németül, ahogyan gye­rekkorban tanulták, $ magya­rul, mert a kohóipari tech­nikumban úgy kellett meg­tanulni. A kis műhelyben, a szobányi félereáz alatt, a je­len keveredik a hagyomány­nyal : — Mit csinálunk? Csak a rangosabb munkáink: mi „gyártjuk" a Medicor Művek 1 diagnosztikai készülékéhez a hűtörácsokat, svéd megren­delésre a hűtőgépgyárnak ke­rekeket. Alkatrészeket készí­tünk az itteni egyetemnek, külföldre kerülő, speciális igényű tengelykapcsolóihoz. — Nemegyszer megkeres­nek távoli megyékből ts. Egy- egv nagy értékű és teljesít­ményű gép alkatrészét hoz­zák. Olykor törötten, hiányo­san. A gép régi. alkatrész nincs, de kell. Mi kiöntjük. Készítünk dísztárgyakat is természetesen, lés éppen ma délelőtt jött egy kétségbe­esett nagymama és a síró unoka. Eltört a kisautó kor­mánya . .. Hozták a darabo­kat. «Kiöntjük neki az új kor­mányt alumíniumból . . . — Mit használ a techni­kum a szakmunkássághoz? — Ma már alapvető,- Az anyag szerkezetének ismerete Nyíri László: ..ötéves ko­romban már a műhelyben voltam ...” a mi kis tégelyünkhöz is kell. Kérdezték már tőlünk, hogy ma, amikor a nagy gyáraké a jövő, mi örömet ad egy ki­csi műhely? Nos, a kézmű­ves ember örömét, ami azt hiszem, hogy ősi, hiszen az sem véletlen, hogy ebben a kohászvárosban él ez a mű­hely. Nekünk a kísérletezés izgalmát és a siker örömét adja. Tudjuk ugyanis, hogy sok olyat csinálunk, amit he­lyettünk senki más nem csi­nálna meg. — A gyerek és a kormány­kerék? — A hűtőrács, az alkat­részek, az egyetemnek vég­zett munka, és sok minden egyéb. — És a magunk ritmusa szerint csináljuk. Ki dísz­tárgyat, ki szerszámot formáz, ki ezt, vagy azt a darabot önti. Itt egy-egy mozdulat sebességén múlik olykor a siker. Éz szenvedély ... — Sport is? — Nem. Munka, de profi szinten, magas szinten, a sport is munka. Olyan mun­ka, ami öröm. A diósgyőri ház kertjében a kohó fényével nem perel a két kicsi kemence, de bele­játszik. s rokonként beleol­vad fénye a fénybe. BARTHA GÁBOR „A túlsó part mindig zöldebb" alapon, országjáró körútjáról hazatérvén sok miskolci úgy vé­lekedik, más városok gyorsabb ütemben, igényesebben énü’nek. Az összehasonlítás igen nehéz és az embert könnyen megcsalja a szeme akkor is, ha néhány felü­letes információval megsegíti. Szű­kítsük le a témát, és emeljük ki a városfejlesztés ágas-bogas teen­dői közül a legfontosabbat*, a la­kásépítést, de ennek is csupán a mennyiségi mutatóit. A kérdés tehát az. milyen a lakáshelyzet az öt vidéki nagyvárosban, ho­gyan állnak a tervteljesítéssel az építők? (Az összeállítás koo­perációs munka eredménye, a Dunántúli Naoló hétfői kiadásá­nak október 9-i számában meg­jelent cikk adatainak felhaszná­lásával készült.) DEBRECEN: Igen magas a szanálási arány a Hajdúság fővárosá­ban: a ferv még 1599 lakás megszűnésével számolt, a mai ismeretek alapján azon­ban 1980 végéig 1976 lakást kell -újjal pótolni. Állandóan emelkedik az igénylők száma is: tavaly még 19 ezer, idén már 21 ezer lakásigény van a tanácsnál. Pedig szép szám­mal épülnek lakások. A ma már 200 ezres lélekszámú vá­ros ötödik ötéves tervében 12 100 lakás építése szerepel: állami erőből 7790, magánerő­ből 4310 valósul meg. Félidő­ben 11 450 lakás felépítése látszik reálisnak: a magán­erős lakásépítés nem éri el a tervezett szintet, az állami lakásépítés azonban valami­vel több — 7811 — lesz. Eb­ben az évben várhatóan 2359 lakás épül meg Debrecenben, mintegy 300-zal kevesebb az 1978-ra tervezettnél. Az épü­lő . lakások többsége kétszo­bás, jelentős arányban ké­szülnek másfél szobásak is, egyszobást viszont már egy­általán nem építenek. GYŐR: A 125 ezer lakosú Kába-parti városban 8500-nál több laKás- igénylést tartanak nyilván a leg­frissebb adatok szerint, ebből 2500 cserére vonatkozik. Az igé­nyek csökkentésére belátható időn belül nem lehet számítani, mert erőteljes ütemben gyarapo­dik a népesség. Győr összesen 7184 lakás megénítését tervezte erre az öt évre, ebből állami cél- csoportos lakás 3944 lesz. Az első két évben 3027 lakás épült meg, idén várhatóan 1331 készül el, ez a lakásmennyiség megfelel a terv ütemének. A lakások összetéte­lét illetően az előző tervidőszak­kal szemben kedvező, hogy 2 százalékról csaknem 20 százalék­ra nő az 5—0 személyes, vagyis az 53 négyzetméternél nagyobb lakások aránya. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy pikész»* • egv 120 lakásos garzonház és 1980-ig átadják a 90 kislakásos nyugdijasházau MISKOLC: 1970-ben még 7000 lakás­igénylöt tartottak nyilván, ma már 18 000-en várnak la­kásra Miskolcon. Pedig a ne­gyedik ötéves tervben 13 000 új lakás épült, s ebben a tervidőszakban is közel 12 000 lakás felépülésével lehet szá­molni. A látszólagos ellent­mondás magyarázata az. hogy 1970-től napjainkig Miskolc több olyan területét kellett lakásépítésre kijelölni, ahol százával bontották le a régi,' elavult lakásokat. A jelenle­gi tervidőszakban épülő la­kások 25 százalékát azok kapják, akik bontásra ítélt régi házakban laknak, ez évi 450—500 lakást jelent. Mis­kolc vezetői 10—11 évre be­csülik azt az időt. amikor már a tényleges jogos lakás­igénylök számának csökkené­sével lehet számolni. SZEGED: A Tisza-parti városban 14 (>oo- nél többen várnak lakásra. E tervidőszakra mintegy 12 OOti la­kás építését tervezték Szegeden, 7000-nél többet állami erőforrá­sokból. A lakásépítés tervszerű­en halad, s bár emelkedett az átadott lakások száma, gyarapo­dott az igénylők tábora is, 11 ezerre. .A tervidőszak első felé­ben több mint 4000 lakást osz­tottak szét Üj-Szegeden. Felső­városon, Tarjánban és a Csong­rádi sugárút mentén épülő vá­rosrészben. A tervezett 1300-ból 680 munkáslakást már átadtak, s mind több lakást juttat a tanács a sokgyermekes családoknak. PÉCS: Az egyik legfontosabb la- kásellátottsági mutaló ked­vezőtlen képet mutatott Pé­csett a tervidőszak eleién: a korábban tervezett 115 helyett. 124 család lakott 100 lakás­ban, 1976. január 1-én. A gon­dok enyhítésére 8.330 lakás építését tervezte a város, fej­lesztési tervében 5810 célcso­portos lakás éoítésére 3.3 milliárd forintot irányzott elő. Ezt úgy ütemezték, hogy évről évre több lakást adhas­sanak az igénylőknek, akik­nek száma ma már megkö­zelíti a 15 000-et. A tervidő­szak első két évében 3375 lakás épült Pécsett, ebből cél- csoportos 1819 volt. Idén vár­hatóan 1302 lakás épül. ami­ből 1214 célcsoportos. A szá­mokból kitűnik, hogy Pécs időarányosan teljesíti ötödik ötéves lakásépítési tervét. Fórum a miskolci rádióban Közeledik a tél! Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak A Magyar Rádió ‘Miskolci Stúdiója folytatja fórumsoro­zatát. Október 30-án, hétfőn este 5 óra 5 perctől 5 óra 50 percig élőadásban, azoknak a vállalatoknak a vezetői vá­laszolnak a hallgatók kérdé­seire. amelyek a lakosság té­li ellátását, szolgáltatását hi­vatottak biztosítani. Meghív­juk a stúdióba a MÁV Mis­kolci Igazgatóság, a Volán 3. számú Vállalat, a TÜZÉP, az Ingatlankezelő Vállalat, a Köztisztasági Vállalat és a ZÖLDÉRT Vállalat vezetőit. Ezúttal ilyenfajta ’ kérdé­sekre igyekszünk választ kap­ni: milyen határidőre vál­lalja a TÜZÉP a szénmeg­rendelések házhoz szállítását? Hány fokos meleget kell biz­tosítani a lakásokban a táv­fűtő műveknek? Rendelke­Az SZMT elnökségi ülése ,A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksé­ge ma délelőtt 9 órától tartja soros ülését. Az elnökségi ta­gok tájékoztatót hallgatnak meg a megye vállalatainak közlekedésbiztonsági helyze­téről, s javaslatot fogalmaz­nak meg a szakszervezet forgalombiztonsági feladatai­ra. Ezután feladatterv kerül az elnökség elé a Szakszer­fezetek Országos Tanácsa ér­telmiségre hozott határozatá­nak végrehajtására, majd tájékoztatást kapnak a mű­szakpótlék 1978. évi beveze­tésének, illetve a szakmai bértáblázatra való beállás ta­pasztalatairól. Végül az SZMT 1978. évi költségveté­séről tájékozódnak, s javas­lat hangzik le az 1979. évi költségvetésre. zik-e a ZÖLDÉRT elegendő készlettel a lakosság téli zöldség-gymölcs ellátására? Mit tesznek a MÁV-nál. hogy csökkentsék a vonatok késé­sét? Hogyan gondoskodnak nagyobb havazás esetén az. utak gyors megtisztításáról ? A Volán milyen téli intéz­kedéseket tett? Mit tartalmaz a Köztisztasági Vállalat téli terve? — ilyen és hasonló kérdéseket lehet eljuttatni levélben október 27-ig. (Cí­münk: Magyar Rádió Mis­kolci Stúdiója. 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky út 15.), vagy az adás időpontjában a stúdió 16-427. és a 35-510- es ügyeleti telefonszámain, illetve a Szemere utcai autó­parkírozóban tartózkodó URH-s közvetítőkocsinkon ke­resztül. Kérdezzen — az illetéke-* sek válaszolnak! Magyar Rádió Miskolci Stúdiója Ha baleset történne... Baleset esetén jó ha van a közelben egy-két munka­társ, aki a legalapvetőbb el­sősegély-nyújtási ismeretek­kel rendelkezik. Ezért is in­dított elsősegélynyújtó tanfo­lyamot a Lenin Kohászati Művek vöröskeresztes szer­vezete. A tanfolyam 25 részt­vevője hetente két alkalom­mal ismerkedik az elsősegély­nyújtás alapelemeivel dr. Vaszkun László üzemorvos segítségével. Géppel hímezni Gépi hímzési tanfolyamot szervez az 1/5. számú Vörös- kereszt alapszervezet. A tan­folyam novemberben kezdő­dik; jelentkezni október 31- ig naponta 16—18 óra között lehet a Kassai u. 86. szám alatt. A síngyáríás tudománya A Lenin Kohászati Művek hengermű gyáregységében ké­szülnek a Magyar Államvas­utak nélkülözhetetlen kellé­kei, a vasúti sínek. A sínek gyártása és hegesztése cím­mel a műszaki könyvnapok rendezvénysorozata esemé­nyeként ma délután fél 3-tól előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a középhen­germűi tanácsteremben. Az előadó dr. Béres Lajos docen» lesz. A DH várospolitikai fóruma Lakások I

Next

/
Oldalképek
Tartalom