Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-17 / 245. szám
Zugfőzők, zug árusok * A tulajdonos, s a meglehetősen egyszerű pálinkafőzője amivel esc1: pár liier szeszt készíthetett. Hogy pontosan mennyit?' A korsó és tanalma Harsányból való... rjc Lehet, hogy ezt a hatalmas eukormennyiséget tíz évre vásárolták, de az is lehet, hogy csak őszre, pálinkafőzés idejére. P.-ék azzal érvelnek, hogy az áremelés miatt. Mi erről még semmit nem tudunk... Komám asszony, hol a kisszék? Egy kis statisztika: hazánk minden állampolgára nyolc liter égetett szeszt fogyaszt évente. Ebben természetesen nincs benne a tiltott szeszfőzdékben előállított, s később eladott, elfogyasztott pálinka mennyisége. A megdöbbentő adat önmagáért beszél. A Borsod megyei Vám- és Pénzügyőrség pénzügyőreivel ellenőrzésre indulunk, ősszel megszaporodnak a bejelentések, ősszel mind több helyen főznek titokban pálinkát, s azt vonaton, gyárkapuknál, esetleg a háznál meglehetősen drágán, főleg reggel kilenc óra előtt, s a boltok, kocsmák zárása után árulják. Most két címet kaptunk, ahol a bejelentők szerint tiltott szeszfőzde működik. Harmadszor figyelmeztetik Az egyik cím Harsány, P. Jánosék portája, a Kossuth utcában. A falu tanácselnöke, Öcsai Tibor. Ismereteinket P. Jánosékról nála bővítjük. — Semmi jót nem tudok róla elmondani. Állandóap a?t a büdös cefreszagot érezzük, hisz’ közvetlenül mellettünk laknak A húgával. - az anyjával él. alig lehet bejutni hozzájuk. A rendőrök már egyszer elkapták, amikor a kohászat előtt árulta a pálinkát. Nem tanúskodott senki ellene, „megúszta". Agresszív ember, sokan csak . úgy mondják, hogy a P. doktor, mert mindent ismer ... Ezek után lépünk be. illetve lépnénk be a portára, de csak pár perc múlva nyílik ki a kapu. P. János nincs otthon, csak a testvére, P. Jolán, ö fogad, s mikor a pénzügyőrök előadják jövetelük célját, felháborodik, kiabál, s szórja ránk nem éppen finom kifejezéseit. — Bolondnak néznek, még hogy pálinka, eredjenek mari! A parancs a ház, s a porta átfésülésére is szól. A házban csaknem három mázsa cukor, zsákokban. ■ Minek annyi? — Ügy hallottuk, hogy felmegy az ára... A faluban mások is vettek ... (A pálinkafőzéshez is cukor kell!) A pénzügyőrök most kérik, s figyelmeztetik harmadszor: Ha van a házban pálinka, s szeszfőzde, adja elő! — Nincs ...! Az udvaron tizenöt hordó sorakozik, cefrével. A konyhában pedig pálinkát találunk. Tízlileres korsóban, lehet benne vagy nyolc liter. — A görömbölyi vagy a geszti íőzdéböl való — érvel az asszony. — Ott főzetünk minden évben ... Ezt a cefrét is odavisszük majd. (Az állami főzdében papíron igazolják, hogy a pálinka valóban ott készült. Itt’ hiába kérjük a papírt: nincs, ’'dobták, elkallódott, illetve lehet, hogy a bátyámnál van — ez a felelet a kérdésre.) — Akkor be kell vinnünk ellenőrzésre. Még jobban félpaprikázó- dott a hangulat. Hiába volt velünk a rendőrség körzeti megbízottja, az asszony csak nem hallgat: — Elrabolják a pálinkámat. ezt ugyan el nem viszik. De elvisszük! Pecsét kerül a korsó szájára ... Pecsét a pálinkán Bükkaranyos. Petőfi- át, B Józsefék. Itt a feleség van otthon, egy darabig értetlenül néz ránk, tagadja, hogy valaha is főztek pálinkát. (Solymos László felvételei) — Mindössze ennyi pálinkánk van — mondja, s elővesz a szekrényből egy üveget, aminek az alján vagy egy deci lehet. Mi csak azt érezzük, hogy pálinka, de a pénzügyőrök határozottan kijelentik, hogy ez zugfőzésböl való. — Hát igen, én főztem — ismeri be az asszony. — De csak keveset, úgy gondoltam, hogy nem éri meg ezt a kévés szilvát bevinni a főz- débe, a férjem nem is tud róla. „Csodálatos” alkotás ez a- tillolt szeszfőzde. Harminc- literes fazék, egy három lábú kisszék — a szakértők szerint ez a legbiztosabb bűnjel —. a széken egv tál, s az egész lavórral betakarva. A lavór és a fazék között korpa szigetel, összerakva találjuk az egész tákolmányt, , reggel talán még ; főzlek is vele. Jegyzőkönyv készül, a szeszt lepecsételt üvegekben elviss^ük. A tulajdonos nem ellenkezik, látja, nincs értelme. r Érdemes?! Aki szeszfőzdét üzemeltet, pálinkát „csinál'', s árusít, szabálysértést követ el — mondja a paragrafus. Ősszel megszaporodnak a szabálysértések, pedig az állami főzdékben mindenkinek kifőzik a pálinkáját, s itt a lé tiszta, szennyezellen. És mégis sokan választják, az otthoni veszélyes attrakciót. Megkérdezhetjük: érdemes? (illésy) J A kiránduló váljék Inristává üliérl nem kapnak elég támogatást! A Komszomol évfordulójára Ifjúsági delegáció utazott Vologdába Október 28-án ünnepli alapításának 60. évfordulóját a lenini Komszomol. Az évforduló alkalmából országszerte megemlékezéseket, ünnepi ifjúsági nagygyűléseket rendeznek.- A téstvérmegvei Vo' gdában rendezendő ün- ” épségre holnap reggel 9 órakor utazik el a Ferihegyi reo“lőtérről megyénk ifjúsági küldöttsége, amelynek vezetője Török László, a KISZ KB tagja, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első 'itkára. tagjai Kovács Lajos- né, a Borsod megyei Tanács ifjúsági titkára és Illés Pál, a KISZ Kazincbarcika városi Bizottságának első titkára. Az ifjúsági delegáció egy hetet tölt testvérmegyénkben. Öt vonat indult... Szüret Hegy alj án A nagy köd ellenére vidám gyermeksereg gyüleke-, zett tegnap reggel a Tiszai pályaudvaron. .Hétfőtől ugyanis a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát szőlőiben is megkezdődött a szüret, amelyhez a diákok segítségét is kérték, így tegnap reggel már öt szüretelővonat indult Hegyaljára, ahol mennyiségét tekintve megfelelő a termés, de a minőség rosszabb, mint tavaly. Mint megtudtuk, a borkombináti, valamint a szakszövetkezeti szőlőkben átlagosan 85—90 mázsás hektáronkénti termésre számítanak. de egyes területeken a 45 mázsát is alig éri el a termés. A jelenlegi cukorfok 14 körüli, ennél magasabbat c ak Tokaj térségében mértek. ahol 16—17 fokos is előfordul. Tegnaptól mintegy 6 ezren dolgoznak. Három n? on át Miskolc- Tapolcán tanácskoztak a Dunától keletre eső megyék természetjáró szövetségeinek és az országos szövetségnek a vezetői. Verebélyi András, a Heves megyei Természetbarát Szövetség elnöke vitaindító előadásában elmondotta: szombatonként és vasárnaponként ezrek és ezrek kirándulnak, túráznak az ország különböző hegyeiben. Mégis: nagyobb részük nem tagja természetjáró egyesületnek. Hogyan lehetne ezeket a f- megeket megnyerni a szervezett természetjárás ügyének? Már az úttörőknél kell kezdeni a nevelést — fejtette ki ' véleményét. Heves megyében a megyei szövetség rendkívül jó kapcsolatot épített ki az úttörőszövetséggel, s a* középiskolákkal is. Ám hiába képeznek ki évente sok száz ifjúsági túravezetőt a természetjáró szövetségek (köztük Üjhután a borsodi szövetség), az ODK- körökben nem lehet hasznukat venni, mert egy érvényben levő rendelkezés szerint a túralapot csak a túrázókkal együtt levő pedagógus igazolhatja!... Miért? — tették fel a kérdést a vita során többek is. Akkor minek az ifjúsági túravezetői képzés? Ez a rendelkezés gátolja a szervezett természetjárás kiszélesítését, hiszen nem mindig akad vállalkozó pedagógus, aki elkíséri a gyerekeket... Lendeczky László, a Borsod megyei Szövetség elnöke elmondotta: Borsod megyében az idén eddig mintegy 40—41 ezren túráztak szervezetten, túraigazoló lap szerint. Ám a szövetség véleménye szerint ennél sokkal többen kirándultak a hétvégeken ... — Mivel tudják ösztönözni a kirándulókat a szakosztályok oa 1 történő belépésre? — tette fel a kérdést a Báes- Klskun megyei Répánszky Attila. A szervezett természetjárás egykori előnyei közül több megszűnt, hiszen ha egy nyári hétvégén a természetjáró szakosztály - turista- házoan akar aludni — hogy csak egy példát említsünk —, be kell sorakozni hetekkel, hónapokkal előtte a szállásért, Megoldást szerinte csak a szakosztályon belüli élet színesebbé tétele, a klubestek, a jelenleginél is vonzóbb túrák jelentenének. Erősíteni kellene a természetjárás sportjellegét is, ami a fiatalok számára vonzóbbá tenné a szakosztályokat. Kecskeméten lakóterületi szakosztályt hoztak létre (Kecskeméti Természetjáró Klub) azok részére, akik nem tagjai egyik sportegyesületnek sem. Ám az igazság az — világítottak rá többen is —, hogy a városi testnevelési és sporthivatalok nem szívesen engedélyezik a csak természetjárókat tömörítő sportegyesület élet- rehjvását. — Pedig — hangsúlyozta felszólalásában dr. Lörinczi Géza, a Magyar. Természetbarát Szövetség főtitkára — a VTSH-k az idén kiemelt feladatként kanták az OTSH-tól a szervezett természetjárás fejlesztését, összefoglalta a főtitkár azt is, hogy szerinte mi akadályozza hazánkban a szervezettség növelését. Elmondotta például, hogy noha a labdarúgás plán a természetjárásnak van a legtöbb igazolt sportolója, a sportegyesületek 90 százalékában találunk labdarúgó, s csak 35,7 százalékában természetjáró szakosztályt... Gond az is. hogy az országban működő 811 szakosztály és több mint 600 ODK-kör között sok a g- • -én. működő.. . * A vitát összefoglaló Verebélyi András bejelentette, hogy a sok-sok hasznos javaslatot határozat formájában juttatják el mindazokhoz a szervekhez, akiken múlhat, hqgy a természet* járás miképoen lehetne valóban nagy tömegek szervezett sportja. (nyikes) Hírünk az országban 1 állóság lapokban, folyóiratokban „ ,. . megszokni egy új közösség légkörét, megismerkedni, al. kamiazkodni követelményeihez, szokásaihoz, mindig nehézségek; kel jár.” ÚJ KÖZÖSSÉGBEN A Népszabadság október 11-i számának „Iskola és társadalom" rovatában miskolci tanár, Zsíros Sándor személyes tapasztalatain alapuló cikke olvasható az osztály- közösségekbe, illetőleg a tantestületekbe került új tanulók, nevelek „közérzetéről”. tanév elején alig van olyan osztály, amelyikbe ne kerülne egy-két gyermek valamelyik másik iskolából, vagy csoportból .. . Gyakran' csak hetek- henanok múlva figyelünk fel rájuk, ha magatartásuk már szembeszökően árulkodik arról, hogy nem találják meg helyüket az új közösségben.” Az ok az elmulasztott tennivalókra figyelmeztet: .,Magára hagyott an . . . biztosak lehetünk a nem kívánatos vonások, mint például a sértődés, a gyanakvás, a zárkózottság felerősödésében.” A tantestületekbe került új nevelők között is hasonló problémákkal viaskodókai találhatunk a' tanév elején. „Éppen úgy végigszenvedik a maguk lelki gyötrelmeit, amíg hozzáidomulnak, beilleszkednek a kapott vagy választott tantestületükbe, mint az a sok ezer diák, aki osztályt» iskolát csereit.»* A végkövetkeztetés megszívlelendő: „ . . . a jó szándékú útmutatás, melyből a segíteni akarás érződik, megerősítheti a pedagógus vonzalmát a frissen kapott közösséghez, . . . pályájához.” „KÜLSŐ KÖRÖN" A Színház című „Színház- művészeti elméleti és kritikai folyóirat” legutóbbi — októberi — számában körinterjút közöl a vidéki színházak művészeti vezetőivel. A még a nyáron, vagyis az új évad előtt megfogalmazott nyilatkozatok különleges hatása éppen az, hogy megjelenésük pilanatában már szembesíthetek a megkezdődött új évad első tapasztalataival. A miskolci olvasó is eldöntheti a mi színházunkra vonatkozó dilemma feloldhatóságát, vagy megoldhatatlanságát — a közeljövőt ille-^ tőén. Egy érv: „Nem mindegy az, hogy a főárost körülvevő száz vagy kétszáz kilométeres körön helyezkedik el az a város, melyben a színházat vezetjük ... a külső körön dolgozóknak fokozottab «ban kell megkíizdenünk mindé-» elismerésért. . .” Egy ellenérv: f ..Kaposvár . . . körülbelül an.y- nyira (van Budapesttől}» mint Miskolc . . . Csak talán rosszabb összeköttetéssel.” Egy másik (nyomosabb!) „hazai’’ érv: .........a nagyon egészséges mozgás . . . magával hozott egy bizonyos kényszerállapottal magyarázható morális devalválást . . . Miskolc valóban nem tudta felvenni a versenyt sem a lakásjuttatások» sem a gázsik terén.” APRÓFALVAK Az Üj Tükör című hetilap október 15-i szám mák vezércikkében borsodi író, Gulyás Mihály érvel a „szerepkör nélkülinek’* minősített aprófalvakért. „ ... szerpekör nélküli helyen 127 ezren laknak Borsodban . . . s ennyi ember szerepéi ... nem tudom kivonni társadalmunk fejlődéséből —■ sőt fejlesztéséből. A 14 éven aluli népesség átlaga még mindig valamicskével magasabb a borsodi aprófalvakban a megyei színvonalnál, s közülük 67 százalékban ipari munkások lesznek.” Feladatokra figyelmeztető a következő megállapítás is: „Mivel Miskolc csak valamikor 1990-re tud fölülkerekedni nyomasztó lakásgondjain, a mai fa- usi ipari tanulók is ingázók •varadnak ... A nem »preferált* alu a munkaerő újratermelésé- ek ma is legfőbb társadalmi :zisa.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF \ . I
