Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

Hindu táncosnő érkezett Párizsból... Szávitri és az asszonyt hűség SárRa fényben fürdő arany díszletek előtt táncul S/ávitri. Asyapati király lánya. A zene keleti ízű dallamai szélömle- nek a hatalmas stúdió falai között, s harmóniát, védtelen nyugalmat árasztanak . . . Az utolsó felvételek folynak ezen a napon az ókori mitológiából készült forgatókönyv alapján, amelyet a nézők néhány hónap múlya ..Szávitri, az asszonyt hűség dicsérete*' címmel lát­hatnak majd a kénemvőn. klasszikus Bharaja Nat.iam lánc meglehetőseit bonyolult technikát igényel. Legalább 5—10 év kell a-tökéletes tánc­tudás elsajátításához. Fiata­loknak. gyerekeknek nem is ajánlom, mert bizonyos fokú érettséget és elmélyültséget követel. — Miről szól a Szávitri története? (Laczó József felvétele) A filmet Kajnai András rendezi, „blue box” techni­kával, az elektromos trükkök segítségével, mint annyi más tévéjátékában is. A díszletek ezúttal is makettek segítsé­gével válnak valóságos hát­térré *a hindu táncosnő és a mitologikus játékban szerep­lő magyar színészek mögött. — Honnan jött, honnan ke­rült a stúdióba Maitreyi kisasszony, a klasszikus in­diai Bharata Natjam táncos­nő? — kérdeztem a felvéte­lek végetértével a fáradtan megtelepedő Szávitrit. — Egyenesen Párizsból, jó néhány héttel ezelőtt, hiszen a felvételek azóta tartanak. A film rendezője hívott meg erre a szerepre. Franciaor­szágban élek. Ott tanítom ezt a balett-táncot már három éve. — Hol tanult meg tán­colni? — Az indiai Madzsarban kezdtem tánctanulmányai­mat, tizenkét évvel ezelőtt. A — AsVapati király és fele­sége. gyermektelenek lévén, az istenektől kérik, hogy tel­jesítse kívánságukat. Szávitri istenasszony meghallgatja ké­résüket és leánygyermekük születik, akit szintén Szávit- rinek keresztelnek el. A gyer­mek örömet és boldogságot jelent a királyi párnak mind- - addig, amíg meg nem jelenik a színen Szatjaván királyfi, akihez Szávitri feleségül megy. Nárada, az égi bölcs azonban megjósolja, hogy a halál istene. Járna, egy év múlva magával viszi. Szávit­ri azonban annyira meglepi hűségével, szerelmével, a ha­lál istenét, hogy megsajnálja az ifjú házasokat és segítsé­gükre siet. — Hogyan hidalták át a nyelvi nehézségeket? — Könnyen — nevet fel Maitreyi kisasszony —, Szá­vitri szerepében egv néma lányt játszom, akinek min­dent a táncával kellett el­mondania. Sz. B. I Ma este a tévében A háborúnak vége Jörge Semprun, a világhí­rű spanyol származású író a Nagy utazás című regényével szerzett magának irodalmi rangot és elismerést. A most bemutatásra kerülő film is az ő kisregényéből készült, és azokról az illegalitásban élő spanyol kommunistákról szól, akik Franciaországban tevékenykednek Spanyolor­szágért. Ez a történet is egy spanyolországi külde­tésről szól. Diegónak, a főszereplőnek jut osztályré­szül, hogy megákadályozzon egy lebukást, mivel a hírek szerint, Franco rendőrsége nyomra bukkant.. Diego sze­repében Yves Montand tehát elindul Madridba, hogy ide­jében figyelmeztesse társát, alci már a spanyol fővárosban jár . .. (22.30-tól láthatjuk.) A kémfejedelem tündöklése és bukása 12. Reilly újra Oroszországba indul Reilly 1925 kora tavaszán egy Révaiban (Észtország) feladott levelet kapott. A levél tartalma nagyon felizgatta. A rejtjeles írás egy régi barát­jától, E. tengerészkapitánytól jött, aki a világháborúban együtt szolgált vele az In­telligence Service-ben és most az egyik balti állam konzulátusán teljesített szol­gálatot. Az 1925. január 24-i keltezésű levél így kezdődött: „Kedves Sidney! Lehet, hogy felkeres majd a meg­bízásomból egy Krasznosta- nov nevű házaspár. Azt fog­ják mondani, hogy értesítést hoznak Kaliforniából és át­nyújtanak egy pmar Khaj- jám-verset tartalmazó írást. A versre emlékezni fogsz. Ha ügyük mélyebben érdekel, arra kell kérned őket. hogy maradjanak. Ha az ügy nem érdekel, csak annyit kell mondanod nekik: »-köszönöm szépen, jó napot«.” A Reilly és E. kapitány ál­tal használt titkos nyelv sze­rint „Krasznostanov” egy Schultz nevű antiszovjet ügy­nököt és a feleségét, „Kali­fornia” a Szovjetuniót és ..Ornar Khajjám verse” a rejtjeles írásban rendkívüli üzenetet jelentett. Reilly az újabb lehetőség hírére azonnal visszatért Európába, Párizsban hagyta feleségét, maga pedig Finn­országba utazott, hogy ott beszéljen egyik közeli ba­rátjával, a finn hadsereg ve­zérkari főnökével, az általa irányított antibolsevista liga tagjával. Reilly elhatározta, hogy újabb felderítő és szer­vező látogatást tesz Orosz­országban, és személyesen méri fel a jelzett új lehető­ségeket A finn vezérkari főnök vállalta, hogy Reill.yt átjuttatja a siovjet határon. A mesterkém tisztában volt azzal, hogy vállalkozása több mint kockázatos, azon­ban hiú ember volt, aki nem tudta elviselni, hogy kudarcot szenvedjen. Egé­szen addig, amíg 1918-ban betette a lábát Szovjet- Oroszországba, az egyik si­kert a másik után érte el. Remek kémteljesítmények fűződtek nevéhez. A szov­jet földön azonban mindig vereséget szenvedett, s ez az egyik magyarázata annak, hogy valósággal megszállott­ja lett a szovjetellenes tevé­kenységnek. Ezért vállalko­zott rá, hogy személyesen kí­sérelje -meg összekötni a szovjetellenes összeesküvések újra és újra elszakadt szá­lait. S jóllehet, számított le­tartóztatására, fanatizmusá­ban mégiscsak megkockáz­tatta az utat, azzal biztatta magát, hogyha rajtavesztene, majd csak kivágja magát. Erről tanúskodik az a le­vél, amelyet Reilly 1925. szeptember 25-én a finnor­szági Viborgból írt felesé­gének : „Elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy három napra Pé-' térvárra és Moszkvába men­jek. Ma este utazom és kedd reggel újra itt leszek. Tudat­ni kívánom veled, hogyha nem látnám abszolút szüksé­gesnek, és nem lennék arról meggyőződve, hogy volta­képpen semmi kockázattal nem jár, nem vállalkoztam volna erre az utazásra. Csu­pán azért írom ezt a leve­let, mert arra a legvalószí­nűtlenebb eshetőségre is fel­készülök, hogy valami baj ér engem. Ha ez mégis be­következne, semmiféle intéz­kedést ne tégy; aligha segí­tene, és csak azt eredmé­nyezné, hogy fellármáznád a bolsikat, és felfednék a sze­mélyazonosságomat. Ha vé­letlenül letartóztatnának Oroszországban, ez csak va- lamilyen kis, jelentéktelen vádon alapulhat', s új bará­taim elég befolyásosak ah­hoz, hogy kiszabadulásomat kieszközöljék.” Több levelet Mrs. Reilly már nem kapott férjétől. He­tek teltek el. s még hír sem jött felőle. Az asszony meg­kereste Marie Schultzot, aki maga kísérte el az erre a célra kijelölt finn őrjárattal együtt, a kémfejedelmet a szovjet határra. Azon a napon, amikor Mrs. Reilly találkozott Schultzné- val, közölte az Izvesztyija a finn határon lelőtt csempé­szekről és az elfogott finn határőrről szóló hírt. Né­hány nap múlva a szovjet hatóságok pótlólag azt is nyilvánosságra hozták, hogy az egyik lelőtt csempész Sidney George Reiilyvel, az angol titkosszolgálat kapitá­nyával azonos. A valóságban azonban Reillyt nem a határon, mint­egy véletlenül találták a ha­lálos lövedékek, hanem a moszkvai, úgynevezett belső börtön udvarán kivégző osz­tag sortüze végzett vele, mi­után előbb felolvasták előtte' a forradalmi törvényszék 1918-ban hozott ítéletét. Jól megérdemelt sorsa betelje­sülését Reilly, akinek 1918- ban sikerült megszöknie, csak késleltethette, de nem kerülhette el. A GPU ügyes és nagyvonalú akcióval tette örökre ártalmatlanná a ..mesterkémet'’,- aki minden óvatossága ellenére, belesé­tált a szovjet elhárítás által felállított kelepcébe. PINTÉR ISTVÁN Cf oly latjuk) Levelem, leveled Kedves Gábor! Ismerősöm, nevezzek egyszerűen Giizü Gézának, a napok­ban kapta a második infarktusát. A családi „birtokon” ebéd­szünetben kikapcsolódásképpen kelkáposztát kapált, pedig a kelt nem is kell kapálni. A Zsiguli ott szikkadt a napon. Nem fért be az új OTP-öröklakásba, mert az tele volt szí­nes tévével, automata mosógéppel, kisfilmes vetítő aparáttal, pekingi palotapincsivel, és mindennel, amit a szomszédok valamelyikénél meglátott Güzü. Látott valamit, ráhajtott és megvette. Legyen. Volt is 39 és fél éves korára lakás, kocsi, birtok, javak, egy fél gyomor, két reszkető kéz, főállás, mel­lékállás, másodállás, szakértés, egy infarktus. Takarékos élet, hogy mindent megvehessenek életének párjával, aki épp ez idő tájt csalta őt egy Simson-robogótulajdonos albérleté­ben. Ettől kapta Güzü a második infarktust. Nem úgy főmérnök ismerősöm, aki egyszerre három in­farktust kapott egy minisztériumi vizsgálat után. A nagy „teher", amit ő egyedül viselt villáin, a rengeteg probléma, amit egyedül neki „kellett volna” megoldani; semmi magán­élet. állandó hajsza. Mindezt a vállalat érdekében. Vélemé­nyed szerint miért csalta meg Güzüt a neje, s milyen vál­lalati érdek követeli meg a főmérnöktől, hogy hármasával kapja az infarktusokat? Csókoltatlak a Güzü nejével! BERCZES JÓZSEF Kedves Józsi! Utánanéztem a dolgoknak. Infarktus: érelzáródás és az il­lető ér táplálta szövetek ideiglenes, vasy végleges elhalása. Szívinfarktus (infarctus myocardii): „A szívizom kisebb-na- gyobb területének elhalása a vérellátás megszűnése következ­tében. A szívbetegségek okozta halálesetek kb. egyharma- dát szívinfarktus váltja ' ki. A betegség a 40. életév után gyakori, férfiaknál gyakrabban észlelhető, mint nőknél. Kü­lönösen gyakran észlelhető magas vérnyomású, túltáplált, ide­gesítő szellemi foglalkozású egyéneknél.” (Üj magyar lexi­kon, 1962. harmadik, változatlan lenyomat.) Azóta persze sokat haladt előre a világ és benne a (sziv)- infarktus. Azt hiszem, nekünk magyaroknak nem kell szé­gyenkeznünk, álljuk a versenyt a fejlett tőkés országokkal is. Az utóbbi ötéves tervekben nagymértékben nőtt a „magas vérnyomású, túltáplált, idegesítő (?.') szellemi foglalkozású egyének” száma... Mit is kérdeztél?... Ja, igen! Látom ám, hogy hová akarsz kilyukadni. Sőt, tulajdonkép­pen ki is lyukadtál, hiszen benne van leveledben a lényeg, a válasz is. Na, de hát azért tartasz, hogy tegyem le én is a voksom. Güzüt azért csalja meg a neje. mert már nem szeretik egymást (különben Güzü is csalja a nejét), a tárgyak, a „va­gyon” tartják össze őket, meg a gyerekek. Meg a látszat. A látszat néha csal. Tedd a kezed a szívedre!... A Munka Három Infarktussal kitüntetett főmérnök isme­rősöd beletemeti magát. Előbb-utóbb végleg. Biztos, hogy nem a vállalat érdekében robbant le, hiszen az ilyen min­dent maga csináló vezető nem jó vezető, tehát mégis a vál­lalat érdekében hajszolta agyon magát, mert így most elkép­zelhető . .. Ilyenek ezek az érdekek. Nem érdekesek? Köszönöm, még nem kaptam meg. De ráhajtok!. SZABADOS GÁBOR Először Miskolcon BaÉigkutai a tóm Tegnap délelőtt a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen megnyitották a Rarszt- és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Talál­kozóját. Dr. Pethö Szilveszter egye­temi tanár* az NME bánya­mérnöki karának TDK-elnö- ke, Kundrák János, a KISZ egyetemi bizottságának titká­ra, s dr. Láng Sándor egye­temi tanár, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat el­nöke köszöntötte az egyete­mek s főiskolák karszt- és barlangkutató hallgatóit, ta­nárait. Az, hogy első ízben Mis­kolcon rendezik meg e ta­nácskozást, a miskolciak kez­deményezésének, a bükki barlangoknak, s az egyetem két barlangkutató csoportjá­nak köszönhető. A megnyitó után A és B szekcióban folytak az elő­adássorozatok, s köztük olyan témaköröket boncolgattak a fiatalok, mint a Bakony bar­langkutatása, a barlangi fo­tózás problémái, a barlangi üledékek vizsgálata. A mis­kolci előadók megismertették az ofszág más tájairól ide­érkezett kutatókat a Király-, az Istvánlápai-, a Fekete-, s a többi bükki barlang szerke­zetével, geohidrológiai, kő­zetföldtani vizsgálataival. Tegnap este Diaparádé címmel nemcsak szóban, de képekkel is bemutatták a magyarországi, s a külföldi barlangokat. A szekcióülések tegnap be­fejeződtek, ma reggel hét órakor szakmai tanulmány­útra indultak a találkozó résztvevői a Bükkbe. Leeresz­kednek. s megismerkednek közelebbről is a Király-, a Szepsi-, az Istvánlápai-, a Fe­kete-, s a létrási Vizes-bar­langgal. A barlangbejárás, s a találkozó holnap fejeződik be. Ki veszi me» a Carinból leli ? Nemcsak a mai magyarok közül, de á németek sorai­ból is kevesen emlékeznek már Emmy Sonnemannra, aki valaha színésznő volt, de sokkal nagyobb nevet szer­zett azzal, hogy aztán Göring felesége lett. A „kövér Her- mannt” a nürnbergi perben ítélték el, de ő nem várta meg míg végrehajtják, ha­nem végrehajtotta saját ma­gán — öngyilkos lett. Rossz emléken kívül egy szép jach­tot is hagyott az utókorra, amelynek annak idején Ca- rin—II. volt a neve és ab­ban az időben valóban luxus- hajónak számított. Göring a Német Hajótulajdonosok Szövetségétől kapta ajándék­ba több mint négy évtized­del ezelőtt, és — mint a Spiegel című magazin archí­vumából előszedett fénykép­ről látható — előkelő ven­dégeket fogadott a fedélze­tén. Olyanokat, mint az egy­kori jugoszláv uralkodó fele­sége. Bírd angol őrnagy, a náci háborús bűnösök börtönének volt parancsnoka szerint, a hajó valóban „múltat lehel”. Ö maga sokat hallott róla. Hess-től, Speertől és más „őrizeteseitől”. Azt azonban sohasem hitte volna, hogy egyszer ő maga is helyet fog­lal majd abban a székben, amelyben valaha Göring ült. Márpedig ez történt, mert a háború után az angolok raj­nai flottájához került a hajó, és a királyi család, valamint vendégei használták sétahajó­zásra. Azután, később. Em­my Göring visszakapta Er­zsébet mostani királynőtől, és — miutái^ már a Göring ál-- tál összeraoolt festményekből szerzett vagyon elúszott — eladta égy bonni nyomdatu­lajdonosnak. Ekkor lett a hajó neve Terézia (az új tu­laj feleségét így hívják). Ügy látszik, a nyomdaigaz­gatónak sem megy már jól. mert ő kínálja most eladás­ra egy müncheni aukción és abban reménykedik, hogy is­mét angolok veszik meg. HL szén ők most például abból csinálnak pénzt, hogy Yersey szigetén, a Csatornában, res­taurálták az égj'kori náci bunkereket — természetesen mai német turistáknak. —* Lehet, hogy ezeket a jacht is érdekli majd? MÁTÉ IVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom