Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-10 / 239. szám
♦ A képen látható műveletet csaknem tizenegyezerszer ismétlik, míg minden tirisztor a helyére kerül. Milyen munka a segédmunka? (1.) Ha fól csinálja rangot ad 7 Tízezer forrasztás Miért kell a tirisztor az eredményjelzőbe? Aki ezekben a napokban a miskolci sportcsarnokban jár, r_..g«sabb versenyek ideje alatt tapasztalja, hogy csak három sornyi terjedelemben közlik az eredményeket, és a rendezvényekkel kapcsolatos információkat az elektromos eredményjelző táblán. A változás okát a sportcsarnok műszaki berendezéseit kezelő. szerelő fiatal szakemberektől tudtuk meg: — Felújítjuk, és egyben átalakítjuk az eredményjelző táblát. Ez azt jelenti, hogy az eddigi kapcsolócsöveket tirisztorokra cseréljük ki. ami; lehetővé teszi a tabló lyukszalaggal történő vezérlését, és folyamatosabbá, gyorsabbá. üzembiztosabbé válik az eredmények jelzése. A munkálatokkal a novemberi cselgáncs Európa-bajnokságig végeznünk kell. Röviden tehát ennyi. Ehhez még néhány érdekesség: — A kapcsolást gyorsító tirisztorok amerikai gyártmányúak. és annyit kell a sportcsarnokban beszerelni, ahány izzó üzemel az eredményjelző tablóin. Egy-egy panel 35 izzóból áll. magyarul ennyi kell ahhoz, hogy egy számot, vagy betűt kiírjanak. Egy-egy eredmény- jező sor 26 panelből áll, ha ezt hattal szorozzuk (ennyi ugyanis a nagy tábla össz- sorainak száma), akkor megkapjuk az izzók, ezzel együtt a beszerelendő tirisztorok számát: 5460 darab! Egy kapcsolásgyorsító tirisztort két forrasztással illesztenek helyére, így egyszerű a végösszeg: 10 920 forrasztás. A cseppet sem egyszerű munkában a sportcsarnok műszakijain — Jakab József, Mező Barna és Halász János —kívül besegítenek a 101-es számú' szakműnkásképző elektroműszerész tanulói is, így várhatóan befejezik a munkát a cselgáncs-viadalig. Az eredményjelző tábla felújításának költségei egymillió forintot tesznek ki. — Anyagmozgató vagyok huszonkét éve. Mint gyerek jöttem Miskolcra. Megkeresem a négyezer forintot. Két fiam van. A nagyobbik ipari tanuló, kőműves lesz. A Kicsiből még minden lehet. Dolgozik a feleségem is. Szövőnő. Lakást két éve kaptunk. Korábban gondoltam rá. hogy átmegyek va- lkmilven gépre, de ott kevesebb lett volna a pénz... Mind többre vitték — Kőműves mellett dolgozom. Több mint tíz éve. Hordom a malterosládát. rakom a téglát. Ez a harmadik helyem. Voltam a BÁ_ ÉV-nél, a Miskolci Építőipari Vállalatnál, most maszeknál vagyok. Rendes, bejelentett munkás. Itt többet kell dolgozni, meg is éri. Nem mondom: a munkás- szállón jobb volt, de onnan is elvágyik az ember. Nem jó az, ha valaki csak segédmunkás marad. Aki kevesebbet keres is, rangosabb nálunk Fiatalon még elmegy, de később már szégyellj az ember, hogy akikkel jött, az mind többre vitte. Ha meglett volna a nyolc általánosom, akkor kitanultam volna valamilyen szakmát. Egyszer bele is kezdtem, de abbahagytam, mert pénteken lett volna az iskola. Pénteken meg utazom haza a családhoz. Otthon építettünk ... — Sose gondoltam, hogy más is lehetnék. Van ez olyan becsületes munka, mint bármi más. Viszem a szerszámot a többi után? Hát aztán? Az én helyemre se találnának olyat, aki úgy ismeri a szerszámokat, az anyagot, mint én. Csak a szavakon njúlik, hogy beta• Ez csak- a laikusnak ..gubanc”. Valójában ezeket a vezetékeket szerelik be az eredményjelző panelieibe. (Solymos László felvételei) AI hl'l DS/. Kulturális napok Borsodban Az idén 18. alkalommal rendezik meg a KPVDSZ borsodi és miskolci alapszervezetei a megvei kulturális napokat. A hónapok óta tartó előkészítő munka eredményeként a vállalatok dolgozóinak igényeihez igazodva, mindenhol változatos programok lesznek: kapcsolódnak a múzeumi és műemléki hónap rendezvényeihez, vetélkedőket, találkozókat TIT- előadásokat. kiállításokat, a vidék és az ország történelmi nevezetességeivel megismertető kirándulásokat szerveznek. A megyei bizottság központi rendezvényeit Miskolcon ta'rtj'ák: az első, a megyei szakszervezeti nap október 5-én lesz. A KPVDSZ- vállalatok valamennyi dolgozóját érintő kérdésekről dr. Sebők Éva tart vitaindító előadást délelőtt 10 órakor az SZMT-székház VI. emeleti tanácstermében. Október 6- án. pénteken délelőtt 11 órakor a Hungária eszpresszóban lesz a vendéglátóiparban dolgozó szocialista brigádok szellemi vetélkedője, a vállalatok közötti versmondó verseny megyei döntőjét pedig október 13-án a lillafüredi Palotaszállóban rendezik. Egy kis statisztika Tucatnyi kiadványt jelentetett meg nemrég a Központi Statiszt.kai Hivatal. Hogy csak néhány fontosabb műre utaljunk: Ipari zsebkönyv, Belkereskedelmi Évkönyv, Tudományos kutatás, A fogyasztói árak változása, Beruházási-építőipari adatok, A Magyar Népköztársaság városainak és községeinek névtára,.. Még a részleges lista ismeretében is a bőség zavarával küzd a szemlélő, de ahány szakma, ahány- íéle érdeklődés; így is, úgy is szelektál, választ az olvasó. A nem éppen olcsó statisztikai kiadványoknak elsősorban a vállalatok, intézmények a vásárlói. Ám a könyvesboltosok a megmondhatói, hogy — különösen alapművek iránt, mint például a zsebkönyvek, vagy az összefoglaló adatokat tartalmazó évkönyvek —, az egyéni vásárlók érdeklődése egyre nő. Ebben nyilván közrejátszik a nagyközönség közgazdasági fogékonyságának erősödése is, de túl ezen, s párhuzamosan az általános műveltség emelkedésével, növekszik az emberi kíváncsiság országos dolgoink számszerűsített jellemzői iránt is. Persze, van abban valami tragikomikus, hogy a statisztikai adatok keletkezésük, leírásuk, publikálásuk pillanatában elavulnak, hiszen egy előző állapotot rögzítenek. Így aztán úgy tűnik, hogy a statisztikának csak múlt ideje van.;. A fogalom eredeti jelentésében a számok a múltról, egy előző állapotról vallanak, de — s ezt a történelemből is tudjuk —, valamely korábbi dolog, vagy összefüggés, vagy valamilyen folyamat megismerése a jövőt szolgálja. A jövő érdekében vallatjuk a múltat. Az ember, ha munkáját, jövőjét számbaveszi, ha mérleget készít: akkor a holnapra gondol. Mit csináljak másként, mit csináljak jobban? Nem kisebb jelentőséget rejt magában a statisztika millió és millió adata. Olyan jelrendszerről van szó, amely nagyon beszédes, ha értő kézzel nyúlunk hozzá, ha jól tudunk belőle olvasni. S most, amikor mindent forintra, kilóra, méterre és órára mérünk; amikor olyan fogalmak, mint a nemzeti jövedelem, vagy a világpiaci helyzet, vagy a külkereskedelmi mérleg a napi beszédben is gyakraban fordul elő, mint a régi, közismert kifejezések (család, szerelem, barátság), akkor nehéz boldogulni a jövőre is utaló tegnapi számok nélkül. (brackó) nított munkás legyek, de akkor többet kellene fizetni, azért nem csinálják... Anyagot rakodnak Kiből, miért lesz segédmunkás 1978-ban? Vannak, akik a státus szükségességét is vitatják, mondván, hogy az intenzív iparfejlesztés ideje elmúlt, hogy az ipar a mai fejlettsége mellett nem igényli a szakképzetlen tömegeket. Kvalifikált szakmunkások és a sorozatgyártásokhoz betanított munkások kellenek, 1 Mások panaszolják, < hogy nem tudják a szükséges segédmunkás-létszámot biztosítani. hogy a jó munkaszervezést megcsúfolón magas órabérű szakmunkások végeznek „alacsonyabb rendű” munkát. Anyagot rakodnak, lapátolnak, ha kell. Van egy harmadik vélemény is: segédmunkás kellene ugyan, de az a segédmunkás, aki a munkaerő-piacon ma található; az többet árt, mint használ. Beállításuk egy jól szervezett üzembe kockázatos, mert nem lehet rájuk számítani. Értéke a régről maradt segédmunkásoknak van. az ő státusuk viszont vitatott, mert az üzemisme- relük, anyagismeretük olyan. hogy az legalább betanított rangot ér. nem is beszélve arról, hogy egyes munkafolyamatokat önállóan is elvégeznek. Az. hogy segédmunkásokra még sokáig szükség lesz. vitathatat'an. Az, hogy jó segédmunkások lesznek-e: kérdéses. Szakinál szerez A munkaügyi osztályvezető: J— Nálunk, a Cementipari pépjavító Vállalatnál ideális körülmények között két szakmunkáshoz kéllene egy segédmunkás. Gyakorlatilag nyolchoz van egy. A számszerű arányon talán lehetne javítani, de nyugodtan fogalmazok így, kvalifikált segédmunkások kellenek. Üzem- és feladatismerettel, az egyszerűbb, a rutinmunkák tudásával. Az a nyolcvan ember ilyen. Igaz, van közöttük, aki szakmunkásszinten keres. Az átlagos fizetésük 2800—3000 forint. A megoldás? Nem tudok megoldást. Lényegében az van, hogy akit mi segédmunkásként felveszünk, s akinek emberi értékei vannak, akiben egy kis akarás van, az rövid időn belül, a munkája mellett szakmát szerez, vagy betanított munkás lesz... A miskolci házgyár gyárvezetője : — Itt vagvok a gyár szü. letése óta. Nagyon sokan kerültek akkor ide. minden szakmai képesítés nélkül. Az asszonyok egyenest a főzőkanál mellől jöttek. Most a legjobb darusaink. Lényegében minden munkahelyen ez játszódik le. A' jobbak Kiválnak, vagy korábban már kiváltak. Dolgozik még egy nerfizedék, vagy inkább egy régebbi garnitúra. Utánpótlás viszont nincs, hacsak a vándormadarakat, a lumpeneket nem számítjuk. Ök már azzal is kárt csinálnak, hogy lejáratják a becsületesen dolgozók -angját, hite-- lét... A g-árigazgató: — Jó segédmunkást kapni szinte nehezebb, mint jó szakmunkást nevelni, pedig az ipar mai fejlettsége mellett szükség van és nagyon sokáig szükség is lesz rájuk. Megoldás? Nem hiszem, hogy lenne megoldás . .. JFolytatjuk) BAKTHA GÁBOR Tanácskoznak, találkoznak, túráznak Barlangkutatók Miskolcon Rangos esemény színhelye lesz a hét végén a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem. Itt rendezik meg a karszt- és barlangkutatók 1. országos tudományos diákköri találkozóját. A rendező szervek között ott találjuk az NME TDK Tanácsát, a KISZ NME-i Bizottságát, . z MKBT Ifjúsági Bizottságát. A négynapos program két részből áll. Az első két napon, csütörtökön, pénteken — az ünnepélyes megnyitó után — szekciókban tanácskoznak a magyarországi barlangokról (köztük a bükkiekről is). Néhány cím: Lé- ndrt László részletesen ismerteti a Bükk leghosszaob barlangját. Léray Tibor az István-barlang szerkesztésre alkalmas, térbeli ábrázolásáról szól. De sort kerítenek olyan témákra is, mint . a barlangi fotózás problémaköre, a nevek alakulása föld alatt. Este pedig „Dir parádé” címmel „bebara golják” a Brit-szigeteki Svájcot. A program második rés a szakmai tanulmányi amelyet a Bükk különbőz- barlangjaiban tesznek.