Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-09 / 238. szám
Város és egyeteme Interjú dr. Czibere Tiborral, az NME rektorával-fa Dr. Czibere Tibor íróasztalánál; hivatali szobájának falán az őt megelőző három rektor portréja. (Kerényi László felvétele) Éppen egy hónapja, hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen megkezdődött a 30. tanév. A nappali és levelező tagozaton, valamint az egyetem gazdaság- mérnöki, szakmérnöki és műszaki oktatói karán 2978 hallgató kezdte meg az 1978 —79-es oktatási évet. És megkezdte munkáját dr. Czibere Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, az egyetem nemrégiben kinevezett rektora. Vele készítettünk interjút. — Rektor úr! ön szerint mi. ért csökkent az érdeklődés a Nehézipari Műszaki Egyetem, egyáltalán a műszaki pálya iránt? Oka lehet ennek a műszaki értelmiség nem megfelelő erkölcsi-anyagi megbecsülő, se, és az, hogy nem minden mérnök kap képzettségének megfelelő munkát? — Világjelenség a műszaki pálya iránti érdeklődés csökkenése, ám ez inkább arányaiban igaz, semmint abszolút számokban. Ugyanis egyetlen szakterületen sem nőtt az elmúlt években, évtizedekben olyan nagymértékben az értelmiség aránya, mint éppen a műszaki pályákon. Inkább arról van szó, hogy a kínálatnál sokkal nagyobb a kereslet magasan kvalifikált műszakiak iránt. A műszaki értelmiség fogalmába sokan beletartoznak, jó és kevésbé jó szakemberek egyaránt. Nehéz, felelősségteljes munka az övék. nem az a terület, ahol könnyen lehet pénzt szerezni. Valóban lehetne jobb az anyagi megbecsülésük, az erkölcsiben kevesebb hiányt látok. Azt hiszem azonban, hogy a panaszkodók nem azok közül kerülnek ki, akik hivatástudattal jönnek erre a pályára, noha igaz, hogy nem minden mérnök jut igazán mérnöki feladatokhoz, különösen pályája elején. Ennek objektív oka is lehet, s része lehet benne az idősebb kollégák féltékenységé uek is Ezeken változtatni kell. Tényleg sokakat elriaszthatnak az ilyen negatívumok, de nem is rájuk számítunk igazán. Viszont az is igaz, hogy a nagyüzemek jobban is megbecsülhetnék az alkotni vágyó fiatal mérnökeinket. Ez nagymértékben segítene a pálya vonzóbbá tételében is. — A hallgatók túlterhelésre panaszkodnak. Közismert fogalom a Nehézipari Műszaki Egyetemen az egsizmus, azaz éppen csak átcsúszni a léc fölött, akár csak egy kis kettessel is. Mi erről a véleménye? — Az egsizmus egyes hallgatók igénytelenségéből fakad, s nemcsak nálunk közismert fogalom. Sajnos vannak, akik éppen csak a szükséges minimumra törekszenek. Persze ' iba volna általánosítani, hiszen nagyon jó eredmények is születnek nálunk, osztályzatokban és tudományos diákköri munkában egyaránt. Túlterhelésre azok panaszkodnak, akik olyan életformát visznek, hogy szükségképpen agyon- hajszoltnak érzik magukat. Normális, kiegyensúlyozott munkamenetnél ezt nem érezhetik, csak hát az egyetem nem középiskola, itt mód van az évközi nagy lazításokra is. Furcsa módon, amikor testületileg állnak ki a hallgatók, gyakran szóba hozzák a túlterhelést, egyéni beszélgetések során még soha nem hallottam ezt a panaszt. Különben így volt ez öt éve és így volt tíz évvel ezelőtt is. A mostani heti óraszám átlagosan 32, az én időmben ez 56 is volt. Az a véleményem — és ezt a hallgatóink java is alátámasztja —, hogy nem a tananyag elsajátítása okoz túlterhelést, hanem a rendszertelen munka. Minden nevelési módszer alapja: olyan feladat elé állítani a hallgatóitat, hogy megküzd jenek a tudásért, az eredményért. Vagyis: munkát fektessenek be. Ezt csináljuk, ezt kell csinálnunk egész életünkben. Az egyetem nem szoríthatja rá a hallgatókat a folyamatos tanulásra, nem lehet állandó az ellenőrzésünk. Itt sok-sok önálló munkára kényszerül a hallgató. — Nem érzi úgy, hogv gyengébb képességűek a hallgatók? — Nem butul a nép! Egyszerűen arról van szó, hogy mások a lehetőségek, mint régebben. Amikor én jártam egyetemre, a természettudományos érdeklődésű fiatalemberek vagy tanárnak vagy mérnöknek jelentkeztek. Most, hogy tágabbak a lehetőségek, széthúzódik a skála. — A számonkérés na??y rés’'© írásban, zárthelyi dolgozatok formájában történik. Jó ez? — Nem jó. Egy kicsit divat is, de a szükségszerűség is diktálja a nagy létszámú évfolyamok esetében. Ezzel persze együtt jár, hogy a szóbeli szereplési lehetőségeik csökkennek ezáltal a hallgatóknak, akikre pedig később nem kevés közéleti szereplés is vár. Az én időm hallgató—tanár kapcsolata kissé más volt, mi szinte mindig a professzoroknál, szóban vizsgáztunk. Ma már talán a hallgatók sem igénylik azt a bensőséges viszonyt tanáraikkal, amit különben egyre nehezebb is megváló-' sítani. Akik pedig igénylik, azokat gyakran strébernek tartják a többiek. És ez nem jó! — Szerződés rögzíti az egyetem és a város kapcsolatát, illetve e kapcsolat javításának szükségességét. Mennyire „miskolciak” az egyetemisták? — Ami a város és az egyetem kapcsolatának hivatalos oldalát illeti, nincs probléma. Nekem, személy szerint is szívélyes, baráti a kapcsolatom a város vezetőivel. Az a véleményem, hogy nekünk kezdeményeznünk kell, és nem megvárni, míg Miskolc „kijön” az egyetemre. Egyébként nem hiszem, hogy lenne hallgatónk, aki olyan elhatározással jön ide: „Márpedig én nem illeszkedek be ennek a városnak az életé-* be.” Mégis úgy érzem, hogy lehetnének „miskolciabbak” hallgatóink. Igaz, hogy hallgatóink kötelező tanulmányi elfoglaltsága nem kevés, s az is, hogy a város kínálta szórakozási, kulturálódási lehetőségek terén van még tennivaló. — Befejezésül arra kérem, beszéljen az új munkakörével járó feladatairól; nem vonja-e el az oktatástól, tudományos munkától, tanszékétől? — Igen szoros időbeosztással éltem eddig is, élek ezután is. Megszaporodtak teendőim, de nem hagyok fel eddigi munkáimmal. Szeretek tanítani, szívesen tartok előadásokat. Folytatom a tudományos munkámat is, a vízturbinák hidraulikus fejlesztése a szakmai területem. Mind a mai napig a Ganz- MÁVAG tudományos tanácsadója vagyok, valamikor ott dolgoztam. De most a legfontosabb az új feladat: maximálisan biztosítani, hogy rendben menjenek egyetemünkön a dolgok mind az oktatói-nevelői, mind a kutatási munka terén. SZABADOS GABOR ’ műsor Ma kezdődik A magyar népdal hete a rádióban Immár a kilencedik alkalommal rendezi meg mától a magyar népdal hetét a Rádió. Különleges népzenei összeállítással köszöntötték ma délelőtt 10.30 órakor a műfaj híveit; a műsorban a Magyar Rádió több évtizedes gyűjtő-munkásságának legérdekesebb felvételei hangzottak el. A „Találkozásom a népzenével” című sorozatban négy napon át a népzene egy-egy avatott ismerője — Farkas Ferenc zeneszerző, Molnár István koreográfus, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató és Zámbó István karnagy — vall személyesen a népdalok szépségéről, művészi értékéről és ihlető erejéről. Egy másik műsor a népzenélés és a dalolás hagyományszerű alkalmait, a vásári, a fonóbeli és a határban énekelt dalokat eleveníti feL A hét zenetörténeti érdekességének ígérkezik Lajtha László — Erdélyben gyűjtött, népzenei témák felhasználásával komponált — vonósnégyesének előadása, melyben a kiváló zeneszerző egyik levelének segítségével idézik fel a mű keletkezésének körülményeit. A 24 különböző műsorból álló sorozat október 15-én, a 6-os stúdióban sorra kerülő nyilvános népzenei hangversennyel zárul: ezen többek között Faragó Laura, Fábián Márta, Dévai Nagy Kamilla, a debreceni Délibáb együttes és az Ifjú Zenebarátok Kórusa működik közre. A sorozat ismételt megrendezésével a rádió a népzene eredeti — hajdani paraszti — előadásmódjához közel álló stílusú megszólaltatása mellett elsősorban azt kívánja elősegíteni, hogy a népzene színpompás daUam- és ritmusvilága más szervesebb részévé váljék az ország általános zenei műveltségének. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Deli Krónika. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Verounkos muzsika. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Händel: B-dúr orgona verseny. — 14.50: Boross Lajos saját dalaiból énekel. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Magyar zeneszerzők kamarazenéjéből. — 16.00: Hírek. — 16.05: Manon. Operarészletek. — 17.10: Lakatos Lajos cimbalmozik. — 17.23: A pályatárs szemével. — *7.58: Bemutatjuk új felvételünket. — 19.15: Budapesti művészeti hetek. — 20.36: A magyar népdal hete. — 21.16: Bellini: Norma — Norma kavatinája az I. felvonásból. — 21.30: Ami a számok mögött van. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Alfred Cortot, Jacques Thibaud és Pablo Casals triófelvételéiből. — 23.31: Kórusművek. — 0.10: Nagy Katalin táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Ifj. Burka Sándor népi zenekara játszik. — 12.53; Szimfonikus táncok. — 13.28: Kis magyar néprajz. — 13.30: Hírek. — 13.33: Őszi levelek. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Ctödik sebesség. — 18.00: A kitagadott. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.45: Labirintus. — 20.00: Életed a kezedben van. — 20.30: Hírek. — 20.33: Zsindelyezik a kaszárnya tetejét. — 21.38: A magyar népdal hete. — 22.13: Szovjet szerzők operettjeiből. — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű. — 23.08: Az 1978. évi Alba Regia nemzetközi dzsesszfesztivál felvételeiből. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Emberek, utak,\ járművek. 198. magazinműsor. (A 3. sz. Volán központi telepén. Hol tart a Búza téri aluljáró építése? Közlekedési úttörők között. Szerkesztő riporter: Imreh József.) — Napjaink kérdései. (Wirth Lajos jegyzete.) — Sport. — Slágerkoktél. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (25 éves a Kazincbarcikai Sütőipari vállalat. A mezőcsáti járási művelődési központ őszi tervei.) — Ray Charles énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes .. . FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A szegények kapitánya Mb. szí. román film Kezdés: f4 órakor Police Python 357 Szí. francia—NSZK film 16 éven felülieknek!^ Másfél helyár! Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Kalózok Jamaicában Szí. angol film Másfél helyár! Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor ÉJSZAKAI VETÍTÉS Kalózok Jamaicában Szí. angol film Másfél helyár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN Fn.MKLUB Fábri Zoltán filmjeiből: Utószezon Magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Obeliszk Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Utószezon Magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor SZIKRA 80 huszár I—II. Szí. magyar film Másfél helyár! Kezdés: 4, 7 órakor PETŐFI Hollywood, Hollywood Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA A cowboy nyara Szí. csehszlovák film Kezdés: f4, f6 órakor FÄKLYA filmklub Baljóslat Szí. mexikói film 16 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor GÖRÖMBÖLY, KRÜDY Kedves Michele Szí. olasz film 14 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY A sólymok vezetője Szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor PERECES A jónevű senki Mb. amerikai film 14 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor MISKOLC-HAMOR Az egér és macska Mb. francia film Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ KLUBMOZI Lucky lady Amerikai film 16 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: 4, 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Zenekari muzsika. — 9.00: Katedra. — 9.30: Régi híres énekesek műsorából. —. 10.00: Hírek. — 10.05: Zöngészde. — 10.20: Életed a kezedben van. — 10.50: A magyar népdal hete. — 11.07: Michael Haydn: Szerenád. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Dalok a magyar munkásmozgalom történetéből. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Nóták. — 9.25: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. A kémfejedelem tündöklése és bukása 7. Kínos fordulat Reilly Grammatikov lakására rohant. Grammatikov lázasan ürítgette fiókjait, és papírokat égetett el a kályhában. — Azok az őrültek túlságosan hamar csaptak ie! — kiáltott fel, amikor Reilly a szobájába lépett. — Urickij halott, ma délelőtt 11 orakor meggyilkolták a hivatalában. Idegesen, kapkodva beszélt, s közben keze lázasan dolgozott. Apró darabokra tép- desett, majd elégetett különböző iratokat. — Rendkívül kockázatos továbbra is" itt máradni — suttogta. — Rám már biztosan gyanakszanak. Ha bármit is megtudnak, az elsősorban a kettőnk neve lesz! Reilly otthagyta Gramma- tikovot, s telefonon felhívta Cromie-t. A kapitány már hallott a gyilkosságról. Uric- kijt, a pétervári VCSK fejét egy szociálforradalmár terrorista meggyilkolta. Cromie úgy nyilatkozott, hogy ő biztonságban tudja magát, s úgy véli, hogy Reillynek nincs oka az aggodalomra. Nyugodtan találkozhatnak. Mégpedig a szokott helyen. Vagyis a Balkov kávéházban. Reillynek még volt egy órácskája a találkozó megbeszélt időpontjáig. Ezalatt megsemmisítette a nélkülözhető okmányokat, a nélkülözhetetleneket, például sif- rejét, pedig nagyon gondosan elrejtette. Aztán ment a Balkov kávéházba. Cromie azonban nem jött. Egy negyedóra elteltével Reilly már tudta, hogy késésének nem a pontatlanság az oka. Cromie-vel valami történt. A mesterkém rövid latolgatás után úgy döntött, hogy elmegy az angol követségre, s megpróbálja megállapítani, mi is történt. A VCSK nyomozójának nevére szóló papírok egyelőre biztonságot nyújtanak. Amikor kiment a kávéházból, ahol életében utoljára járt, figyelmeztette Balkovot: — Lehet, hogy valami baj van. Készítse elő menekülését. A finn határon igyekezzék átjutni. Az utca ostromállapot képét mutatta. A Vlagyimi- rovszkij körúton a járókelők futva menekültek a kapualjakba, és a mellékutcákba. Vöröskatonákkal zsúfolt autók száguldoztak. Reilly csaknem futva igyekezett megközelíteni az angol követséget. Amikor annak az utcának a sarkához ért, ahol a követség épülete volt, hirtelen megtorpant. A követség előtt néhány holttest feküdt. A szovjet biztonsági szervek emberei voltak, akiket a követség épületéből lőttek le. A követséggel szemben vöröskatonákkal zsúfolt autók álltak, s az utcán vöröskatonák sűrű sorfala vont kordont. A követség vastag kapuját betörték. — Nos, Relinszkij elvtárs, eljött megnézni a farsangunkat? — szólította meg Reilly-Relinszkijt egy fiatal vöröskatona, akivel a kém a VCSK tagjának álcázva, többször is találkozott. — Mi történt, elvtárs? — érdeklődött Reilly. — A VCSK valamilyen Sidney Reilly nevű egyént keres — hangzott a felelet. Néhány percnyi kérdezős- ködés után Reilly előtt már tisztán álltak az események. Urickij meggyilkolása után a pétervári hatóságok — amelyeknek bizonyítékaik voltak a terroristák és a brit diplomaták közötti kapcsolatokra — körülzáratták az angol követség épületét. Cromie kapitány lerohant a lépcsőn, és a szovjet titkosrendőrök orra előtt bezárta az ajtót. A VCSK emberei, akiknek parancsuk volt arra is, hogy behatoljanak a követség épületébe — hiszen bebizonyosodott, hogy a britek visszaéltek a diplomáciai előjogokkal, és .kémközpontot rendeztek be a követségen — betörték a kaput. A szorult helyzetbe került brit kémek, Cromie parancsára, tűzharcot kezdtek. Cromie maga agyonlőtt egy rendőrtisztet, s a követségről váratlanul megnyitott tűznek más áldozatai is voltak a VCSK emberei között. Természetesen, a szovjet biztonsági szolgálat emberei is használták ezek után fegyvereiket. Cromie-t fejlövés érte, és összeesett. Erősítés érkezett, vöröskatonák vették körül az épületet, kordont vontak az utcán. A VCSK emberei közben odafenn, az épületben megtaláltak jó néhány bizonyító erejű okiratot, amelyeket Cromie-nak és társainak már nem volt ideje és módja megsemmisíteni. PINTÉR ISTVÁN (Folytatjuk)
