Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-06 / 236. szám
4 Irány Frankfurt Könyvek a kamionban Kamionban indultak útnak azok a könyvek, amelyek hazánk könyvkiadását képviselik a világ egyik legjelentősebb szakmai seregszemléjén. az október 18-án megnyíló Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron. A magyar könyvszakma minden eddiginél gazdagabb válogatást mutat be. a korábbiaknál nagyobb területen. Mintegy 2800 köte'et állítunk ki 240 négyzetméteren: 18 könyvkiadó elmúlt két évi kiadványainak legjavát. A frankfurti könyvvásárt ex alkalommal már a jövő évi nemzetközi gyermekév jegyében rendezik. Külön tárlókban mutatják be a résztvevők ;— fgy a magyar kiadók is — országaik ifjúsági és gyermekkiadványait. Tapolcai panoráma Spájz helyett mirelit és konzerv... Gasztronómiai korszakra I tás ? A mai házgyári lakásokban nincs éléskamra, így a befőzésre, az egész téli vitaminkészlet tárolására sincs mód. Ezen segítenek a hűtőházak. ^melyek a- legkorszerűbb tartósító technológiával dolgoznak. Azaz, semmiféle tartósító anyagot nem használnak. A zöldségek, a gyümölcsök íz- és vitaminveszteség nélkül kerülnek a boltokba. Csak a Miskolci1 Hütőház 14—15 ezer tonna zöldséget, gyümölcsöt, félkész- és készterméket spájzol be. • Babras művelet Minden háziasszony szívé- vágya: időt nyerni a konyhában! Az előkészítés babrás művelete legalább annyi időt vesz el, mint a főzésé. Ha az előbbitől mentesülünk, értékes félórákat nyerünk. A mirelitkészítmények betörtek.a konyhába. De a táplálkozási kultúránkat nem forradalmasították! A háziasszonyok legtöbbje mireletből is a hagyományosat, a megszokottat főzi: borsólevest. babfőzeléket, olyasmit, amit a magyaros konyha előszeretettel sűrít liszttel. Ez pedig hizlal. A 3 millió kövér ember országában élünk, s az elhízás az egészséget károsítja. A sovány ember kevésbé hajlamos a betegségre, s ha beteg lesz. könnyebben gyógyul. Az ínyencek fejedelme. Brillant Savarin olyan messzire megy. hogy kimondja: ..A nemzetek sorsa attól függ, hogy miként táplálkoznak’. A hivatásos vendéglátók is figyelmen kívül hagyják a gasztronómiai korszakváltást. A közelmúltban betértem egyik reorezentatív. nemrégen megnyílt éttermünkbe. Valami könnyű élei után .sóvárogtam. Az étlapon. írdd és mondd: négy húsétel — a hagyományosak, rántottak és natúrok —, természetesen a konzervatív köretekkel, burgonyával és rizzsel. Féladag- nyi főzelékféle sem . .. Persze, hoi>y nem fogy Esszük, nem esszük, nem kapunk mást. Pedig a szakácsok tudják, tudnák az újat is. Különleges alkalmakkor ki is rukkolnak vele. Aki például vigyáz a vonalaira, s már evett volna párizsi köretet, rajongana érte. Apróra vágott sárgarépa, zöldborsó, zöldbab, enyhén sós vízben főzve —, elkészítéséhez nem kell konyhaművésznek lenni. Igen ám, de jön a vendéglátóipar azzal: nem kelendő, nem gazdaságos. Ám ha nem is akarnak bennünket rászoktatni. finomabban mondva nem céljuk megkedveltet- ni velünk az. ilyesmit. Persze. hogy nem fogy. Aki egy kicsit hallott már a gasztronómia tudományáról. tudja: a viszonylag kalóriaszegény. teljes értékű fehérjét tartalmazó nyersanyagok. ételek a jóllakottság érzését keltik, a test- súlygyarapodós veszélye nél. kül. Ezt a tudományos alaptételt kellene hát szem előtt tartani. Szilvából is A Magyar Hűtőipar Miskolci Gyára árubemutatót tartott szerdán, amelyen a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek vezetői, képviselői ismerkedtek az új termékekkel. Az egyik résztvevő így meditált: milyen jó lenne lemérni, . mekkora haszna von egy ilyen bemutatónak. Tényleg jó lenne. Nem csak azt, hogy ebből mennyit profitól a hűtőipar. hanem azt is. válfozik-e. jobbul-e a táplálkozási kultúra? Jómagam is, háziasszony lévén, önkritikát gyakoroltam. Belelapozva azokba a receptfüzetekbe, amelyek —■ sajnos — nemigen jutnak el a háziasszonyok százezreihez — sokat tanúltam. S ezúton közreadok két, általam még ki nem próbált, de ételrecept-pályázaton díjat nyert finomságot. Zöldbabtokány. Hozzávalók öt személyre: két doboz (60 dkg) mirelit zöldbab, 2 dkg só, 1 dkg pirospaprika. 20 dkg kolbász, 10 dkg Ísír, 2 dl tejföl, 10 dkg hagyma. A finomra vágott vöröshagymát a zsírban üvegesre pirítjuk, beletesszük a pirospaprikát és a zöldbabot. Annyi vízzel engedjük fel. hogy teljesen ellepje. Amikor már megpuhult a zöldbab, beletesszük a füstölt kolbászt, vagy bármilyen füstölt húst (csíkokra vágva), és három percig forraljuk vele. Tejföllel tálaljuk. Mandulás szilva saláta. Hozzávalók: 2 doboz mireiit szilva. 15 dikg kristálycukor, 10 dkg mandula (helyette lehet mogyoró vagy dióbél), 1 dl vörösbor, citrom, szegfűszeg, őrölt fahéj, triple sec és gin. A szilvát kimagozzuk. A cukorral és a fűszerekkel rövid kompötlét készítünk és a szilvára öntjük. A mandulát leforrázzuk, lehúzzuk a héját, majd metéltre vágjuk. A kihűlt kompótot elkeverjük a borral és a likőrrel. Vágott mandulával tálaljuk. Jó étvágyat! OLÁH F.RZSI jfc Átadták a forgalomnak a felújított Margit-hidat. Eszperantóul Mat Az' eszperantisták esküsznek rá. hogy a nemzetközi nyelv elsajátításánál hasznosabb nyelvtanulás nem létezik. A Rónai Sándor Művelődési Központban mindenesetre sok éve sik vesén d; i- gozik az ország eszperrrlistái által is számon tartott szakkör, és újabb tagokat is vár. A kezdő tanfolyamra a hónap közepéig lehet jelentkezni a művelődési központban: az első megbeszélést október 26-án tartják. Ha elegen kérik (jelentkezni a kezdőkhöz hasonlóan kell), haladó tanfolyamot is indítanak. I (Laczó József felvétele) Novemberben lesz ö'apon biennale Miskolcon A diafilm. a kép, valamint szöveg és a tartalomhoz illő zene együttesének, a dis- porámának sok híve van; egy nagy rendezvény szép anyagát bőven ki lehet állítani munkáikból. Így szervezték két évvel ezelőtt az első diaporáma biennálét Miskolcon, az idén pedig ismét bemutatják a legjobb munkákat. A második diaporáma biennále (a szeptembe, ri Miskolci Műsor közlésétől eltérően) november 18—19- én lesz á Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. A részletes program ismertetésére, a rendezvény bemutatására annak idején visszatérünk. Dönteni kell! Visszavonhatatlanul itt az ősz. Erre nem csupán az időjárás figyelmeztet, hanem a gazdálkodás naptára. Megkezdődött, helyesebben felgyorsult az előkészület a tervek eljövendő kereteinek kimunkálása. Az 1979-es program meghatározása sokkalta bonyolultabb, felelősségteljesebb a tavalyinál. Ám nem csupán a feladat metodikai oldala súlyosbítja a feladványt, hanem a helyzet, amellyel szembetalálkozik a minisztérium, a tanács, a vállalat. Számszerűségek .nélkül: miközben a népgazdaság fontos előirányzatait sikerrel teljesítjük, néhány nem kevésbé fontos területen nem érjük, értük cl a kitűzött célokat, s ebből számos következmény adódik. Terveztük, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetét tovább szilárdítjuk, exportunkat gyorsabban növeljük, mint importunkat. Terveztük, hogy tartalékaink. lehetőségeink hatékonyabb kiaknázásával teremtjük meg a nagyobb fogyasztás alapjait — másként fogalmazva talán —, addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Mindezen igen fontos célokból még keveset sikerült valói'a váltani. A jövőre és azutánra szóló pénzügyi terveknek, kereteknek feltétlenül e helyzetből kell kiindulniok. Az előjelek tanúsága szerint — ebből is Indulnak ki. Egy nemrégen megjelent pénzügyminiszteri utasítás az úgynevezett intézményi kiadások mérséklését írja elő, hozzáigazítván ezeket a tényleges lehetőségeinkhez. Az említett PM-utasítás kimondja például, hogv a nem alapvető ellátást szolgáló új beruházásokat, építkezéseket csak igen kivételes esetben lehet engedélyezni, megvalósítani. Rangsorolni kell az igényeket a rendelkezésre álló pénzeszközök korlátain belül — tehát nem általánosságban takarékoskodni. hanem értelmesen, a trásadalompolitikai és a nép- gazdasági érdek szerint összpontosítani szükséges erőfeszítéseinket. A tervezési utasítás leszögezi, hogv az intézmények (minisztériumok, tanácsok) 1980-ig csak olyan célokra fordíthatnak anyagi erőforrást, amelyek feltétlenül kellenek a legfontosabb — rangsorolt — feladatok lebonyolításához. Minden más igényt törölni szükséges. Joggal merül fel a kérdés: mit jelent a feltétlenül fontos cél? A szigorú előírások hol húzzák meg a határt, nem szenved-e hátrányt az egészségügy, az óvoda, az iskola, a lakásépítés előirányzata? Érdemes leszögezni: kétségkívül ezeken a területeken is érvényes a józan takarékosság kötelező szabálya, de az alapellátás nem szenvedhet hiányt. A szóban forgó tervezési utasítás tételesen megemlíti a legfontosabb célokat — így például a körzetorvosi, óvodai, iskolai ellátást. Kimondván: e társadalmilag rendkívül fontos infrastrukturális területeken semmilyen visszafejlődés nem következhet be. Éppen a rangsorolás hivatott arra, hogy a csakugyan szűkösebb anyagi források ellenére ezek az alapellátást nyújtó szolgáltatások töretlenül fejlődjenek, igyekezzenek lépést tartani a szakadatlanul emelkedő követelményekkel. S ha már rangsorolást említettünk: aligha van nehezebb feladat, mint ez. Dönteni az indokolt, szükséges, jogos igények kielégítési rendje, vagy a kielégítés és az elnapolás között. Mondani sem kell talán, a lehető legkörültekintőbb és felelősebb elemzésre, a helyi körülmények, tartalékok legalaposabb számba vételére van szükség. És természetesen annak elismerésére és megértésére, hogy a legalaposabb és a legkörültekintőbb intézkedés sem teremt önmagától új anyagi forrást. Lesznek tehát kielégítetlen igények. Jól tudjuk: lemondani, elnapolni nem tartozik a legvonzóbb dolgok közé. Ám töretlen társadalmi fejlődésünk alapvető érdekei, munkánk, életünk eredeti céljai, amelyekből semmit nem engedhetünk, követelik meg a realitásokhoz való igazodást az. állami pénzeszközök felhasználásában. MATKÓ ISTVÁN Akkor, Aradon A tizennegyedik tábornok Aradon. 1849. október 6- án tizenhárom tábornokot végeztek ki, A tizennegyedik — Lenkey János —, akinek a halál megváltás lett volna, kegyelmet kapott. Lenkey Hevesben született 1810-ben; 16 éves kora óta szolgált az osztrák hadseregben. A márciusi forradalom idejében Galíciában, a Würt- tenberg huszárok egyik századának volt a parancsnoka. Haladó szellemű, hazafias gondolkodását sikerült a csá- S7.ári hadseregben is megőriznie. Erre 1848 áprilisában mutatott példát. Állomáshelyén. Stanislauban a lengyel fiatalság tüntetett a bécsi reakció ellen. A tüntetőket a katonaság oszlatta szét. és rendcsinálás közben lelőttek egy lengyel fiút. Az áldozat temetésén Lenkey is megjelent, huszárai pedig gyertyákat vittek, sőt egy ideig a koporsót is vállukra vették. . A ..rebellió'’ megtorlására a magyarokból álló századot azonnal áthelyezték. Lenkeyt parancsnoka becsmérlő szavakkal gye’ázta és büntetést ígért. Az önérzetes százados rögtön beadta lemondását, és azonnali szabadságolását kérte. Pár héttel később a galíciai Marianpolba ment. százada új állomáshelyére, hogy leszereljen. Megérkezésekor értesült, hogv a század pár órával azelőtt lóra kapott, megszökött és megindult haza Magyarországra, hogy felajánlja kardját és karját a magyar kormánynak. Kalliany tábornok, Galícia katonai parancsnoka jól ismerte Lenkeyt. Tudta, hogy alárendeltjei mennyire bíznak benne, mennyire szeretik. Ezért megbízta, hogy menjen a szökött század után és próbálja szép szóval, biztatással, a teljes kegyelem ígéretével visszásaim. Lenkey valóban emberei után lovagolt, utolérte őket. és mint Petőfi írta: „Ment velők nem hátra, De szépen előre, És elértek, édes Hazájok földére.” A huszárokat az egész ország ünnepelte, hiszen a legnagyobb veszélyt, a legsúlyosabb büntetést vállalták azért, hogy megvédhessék a szabadságot. Petőfi a Lenkei százada című költeményében örökítette meg tettüket. Lenkey csak annjdt kért: „állítsatok minket a legveszélyesebb helyre!” Kérését gyorsan teljesítették: a századot erőltetett menetben Űjverbászra vezényelték és rögtön harcba vetették. Lenkeyt még a déli harctéren kinevezték alezredessé, majd decemberben ezredessé. Ekkor bízták meg a Hunyadi huszárezred szervezésével. Katonái tűzbe mentek volna érte. úgy szerették. Mindig az első sorban küzdött. A cibakházi csata után. 1849. március 15-én lett tábornok. Kossuth olyan sokra becsülte. hogy a kinevezési okmányt saját kezűleg írta le. Erre az új tábornok különösen büszke volt. Nem sokkal ezután átvágott a Komáromot ostromló osztrák gyűrűn, és Kossuth személyes megbízása alapján átvette a várparancsnokságot. Ez volt az utolsó dicsőséges szereplése. Betegeskedni kezdett. Hadtestét és ezzel együtt Komárom védelmét át kellett adnia Klapkának. Ö maga pedig előbb Pesten, majd Szegeden kezeltette magát. Csak közvetlenül a világosi fegyverletétel előtt csatlakozott Görgeyhez. Vele együtt tette le fegyverét Pas- kievics előtt. Lenkey éppúgy császári tiszt volt, mint Damjanich, Leiningen-Westerburg. Nagy Sándor és a többi tábornok. Éppúgy elkövette a „lázadás és hazaárulás” vétségét, mint baiiársai. Nála még súlyosabb körülménynek számított, hogy egész századdal szökött át a honvédséghez. Így semmi reménye nem lehetett a megyeiemre. Haynau pribékjeivel az ő nevét is a kötél által kivégzendők listájára tétette. De nem sokkal az első kihallgatás után az elmebaj jelei törtek ki rajta. Szeptember elejétől három hónapig állandó orvosi ellenőrzés alatt állt. Barta Albert, az aradi vértanúk pőrének történetírója szerint a róla vezetett orvosi napló egyike a legborzalmasabb olvasmányoknak, rettenetesebb, mint egy kivégzés. A hivatalos jelentést a következőképp fogalmazták meg: „Lenkey János százados gyógyíthatatlan demonomá- niában szenved, s ezért egyáltalán nem lehet törvény- széki vizsgálat alanya: annál kevésbé, mert fizikailag is annyira tönkrement, hogy. ha a jelek nem csalnak, úgy szomorú vége küszöbén áll.” A beteg tábornok négy hónappal élte túl egészséges társait. 1850. február 9-én halt meg. Aradon. 1849. október 6-án tizenhárom tábornokot végeztek ki. A tizennegyediknek. akinek a halál megváltás lett volna, kegyelmet adtak, őrizzük emlékei kegyelettel! VÉRTESY MIKLÓS
