Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-24 / 251. szám
Ilyen a bizonyítvány Kályhák, hamu nélkül Jól dolgozik, s velünk tervez Ládagyárban ★ Még élő erdők emlékét őrzi a fa. Persze, rakodógépek kellenének ... Az olajkályhák nem sokat változtak az utóbbi években, csupán a gyártóik köre módosult. A Mechanikai Művek szinte egyeduralkodó a termelésben, mellette még a Lampart Zománcipari Művek állít elő kisebb mennyiséget. A már forgalomban levő és a közeljövőben az üzletekbe kerülő olajkályhák minőségét hasonlítja össze egymással a Nagyítónak, a Fogyasztók Lapjának 1978 9. számában megjelent olajkályha-teszt. Minden típusnál megvizsgálták. milyenek az üzemi tulajdonságai. milyen a konstrukció és a kivitel; továbbá a kezelés és a tisztítás módját. Az üzemi tulajdonságok közé tartozik, hogy a tartály egyszeri feltöltésével mennyi ideig fűt a kályha, mekkora a hatásfoka (vagyis; mennyi hő keletkezik a különböző kályhákban, azonos mennyiségű olaj elégetésekor), mekkora huzat szükséges a jó égéshez, s végül, hogy milyen mértékben kormoz a láng. Mekalor A választékban két kisebb teljesítményű, óránként 2500 kilokalóriát adó típus van; az M 251 típusjelű — ismert nevén: a Minikalor —, és a Hétfőn nulla órától lezárták a 4-es számú országos főközlekedési út Nyíregyházára bevezető szakaszának egy részét. A forgalom elterelését az itt létesítendő felüljáró építése tette szükségessé. A Debrecen irányából érkezők a város központját a Tünde utca—Nagykállói út, illetve a Vörös Hadsereg út é 380 Ft-tal drágább, szebb, nagyobb méretű, de egyáltalán nem jobb M 2500-as. Üzemi tulajdonságaik közel azonosak, de a Minikalor kivitele és kezelhetősége jobb. s ára 1610 Ft, szemben az M 2500-as 1990 Ft-os árával. A Minikalor jó, az M 2500- as közepes • minősítést kapott. A Mekalor (MM által gyártott) kályhák között két 5000 kcal/óra teljesítményű típus van. az MH—68 jelű (2720 Ft) és az A' Gemenc elnevezésű (3030 Ft). Mind-, kettőnek jó híre van. A tesztben az MH—68 jó minősítést kapott, s a nagy méretű üveg tűztérablakkal ellátott M Gemenc — a teszteltek közül egyedül — kiválót. Üzemi tulajdonságaik jók. kivitelük jó. illetve kiváló, kezelhetőségük — ötletes kialakításuk folytán — szintén kiváló. A Mekalor kályhák között van egy 6000 kcal óra teljesítményű is, az M 622 B. ez emlékeztet megjelenésében leginkább a régebbi Meka- lorra. bár ez a ti dús is továbbfejlesztés eredménye. A tesztben közepesnek minősült. (Ára 2230 Ft.) A legnagyobb teljesítményű, így nagyobb helyiségek fűtésére is alkalmas típus az M 1022 (2820 Ft), ez óránérintésével közelíthetik meg, s az országhatár felől ugyanezen a vonalon haladva érhetik el a járművek a Debrecen felé kivezető főközlekedési utat. A KPM megyei közúti igazgatósága az elterelés útvonalát mindenütt sárga táblákkal jelzi, egyes szakaszokon pedig várakozási tilalmat rendelt el. ként 10 ezer kcal hőt képes adni. Jó minősítést kapott. Lampart- Wallis A Lampart ZIM kályháit az NSZK-beli Wallis cégtől vett licenc alapján gyártja. Néhány évvel ezelőtt már eladtak belőlük néhány példányt, most kisebb változtatások után újból megindul a gyártás. A Lampart—Wallis- kályhák a cikk írásának idején még nem kaptak árat, így csak minőségükről írhatunk. A Lampart három .típust készít, amelyek csak teljesítményükben, s magasságukban térnek el egymástól, 4000. 5000 és 7500 kcal/ óra teljesítményűek. Az első kettő jó minősítést kapott, a legnagyobb azonban csak közepest, mert olajtartályának befogadóképessége ugyanúgy csak kilenc liter, mint kisebb márkatestvéreié, olajfo- gyasztása viszont természetesen nagyobb, ezért kb. 8 óra használat után (ha teljes lángon működik), már újra kell tölteni. Huzatigénye is viszonylag magas, hasonló, mint a Mekalor M 622/B típusé. A kályhák mellé adott tájékoztató füzetecskék is sok hasznos tudnivalót közölnek, bár némelyik kissé nehezen érthető. (rimái) Hetven vállalat és szövetkezet 350 termékét mutatja be a Kiváló Ái’uk Fóruma a Divatcsarnok Lotz-termében tegnap nyílt kiállításán. A november 30-ig megtekinthető, hagyományos év végi zárókiállítás a fórum idei pályázatának összegezése, a forgalomban levő, kiváló minősítést kapott fogyasztási cikkek válogatott seregszemléje. Az idei hét pályázatra 134 gyártó, 418 fogyasztási cikket nevezett be. A tartalmi, a minőségi és az esztétikai követelményeknek 90 üzem és szövetkezet, valamint két kisiparos 234 terméke felelt meg. Ezen belül 87 cikk kiváló minősítését hosszabbították meg, ami azért is örvendetes. mert ezek a termékek három év után is tartják magas minőségi szintjüket. A kiváló címre pályázó új gyártmányoknak lényegében több mint a felét fogadta el a fórum — de gazdái mégsem elégedettek az eredménnyel. A rovat alcíme ezúttal pontatlan, mert a tallózás most egyetlen folyóirat tanulmányára kívánja irányítani a figyelmet — esetleg tisztázó vitát is ,.provokálva'’ —, mégpedig a Műemlékvédelem legutóbbi számában megjelent „Tűnődés Miskolcon” című írásra. MISKOLC MŰEMLÉKVÉDELME A tanulmány kiinduló tétele az, hogy: „Az egyesítés előtti Miskolc . . . az ország egyik legjelentősebb — a rangsorban Sopron, Győr, Pécs Jegyzékbe vett objektumai után —, a negyedik magyar műemléki város helyét foglalta el.” Az egyesítés után azonban a túlzott műemlékféltés az egyre erősebben fejlődő közlekedési, kereskedelmi törekvésekbe ütközött, s emiatt a . nosztalgikus lokálpatriotizmus korszaka később ellentétébe csapott át.” Ezt a következő adatok dokumentálják: a főutcát az Az iparvágányra vagon gördül, ía érkezett a Szovjetunióból. Vontató rakodik, holnap vagy holnapután a gyümöccsel, zöldséggel tele ládák talán éppen oaa indulnak vissza, anonnét a ládákhoz való ía érkezett. Az ember akár nagyüzemben is erezhetné magat. Vojtkó János, a Zöldség és Gyümölcs Göagyölegelláio Vállalat borsodi telephelyeinek igazgatója: — Kevesen vagyunk és sok helyütt.' Itt Miskolcon két telepünk van. Gyöngyösön, bár az nem Borsod, és Sárospatakon egy-egy, Boldván nemrégen indítottuk az üzemet, A1 teljes létszámunk 258 fő, ezeknek hatvan százaléka nő. Gyártunk, de forgalmazunk, tehát kölcsönzünk is ládákat. Most kezdjük a konténeres ládák gyártását, mert egyre inkább ez a belföldi igény. Exportra ma is az úgynevezett eldobó csomagolást, a kisméretű ládát, s újabban a műanyag csomagolást kérik. Forgalmazunk csomagológépeket is, ez a jövő ... — Mindez szétszórt telepeken? — A lehetőség diktál. Kész vannak a Sajó-parti telepünk tervei, s ez nagy segítség lesz. A tavalyi bevételi tervünk 51 millió forint volt. Ebből 11 millió forint a kereskedelmi tevékenységünkből, a többi az ipari termelésünkből származott. Nos. a nagyiparon belül, tehát egy ötvenes években még 87 védett épület kapcsolta a város múltjához. Ez a szám a 1 hatvanas évekre egyharma- dára, napjainkra pedig tíz alá csökkent. A cikk drámai monda ttal folytatódik: ,, . . . most már az utolsó szó jogán kell felvetni, mi az, amit Miskolc építészeti múltjából meg lehet és meg kell védeni.’' Ezután konkrét javaslatok következnek. „VISZONYLAGOS ÉRTÉKEK” Ha a lehetőségeket .szamba vesszük,... két terület múltvédelme vethető fel: az egyik az Avasnak a ref. templomtól a Mindszenti templomig terjedő sávja, a Kisavas pincesorával. Ez a rész... változatos terepviszonyú zöldterület. még felismerhető történeti útvezetéssel és számottevő emlékanyaggal. „A másik tömb, ahol viszonylagos értékek viszonylagos kölcsönhatásban még muzeálisán struktúrán belül a mi munkánkra is szükség van, csak hát a kisüzem se könnyű... __ ? — Járjunk körül! A Besenyői utcai telep, ahol a központ van, dolgozik a legmostohább körülmények között. A vagon, a vontató igaz, de kevés gép segít a rakodásban, sok a nehéz fizikai munka. A ládahasznosíthatók lehetnek, a Deák tér melletti Minoritáktól az Ortodox templomig, valamint a Régi Posta (Batthyány) utca házsorait magába foglaló terület.’» Ezenkívül sok tényező szólt amellett, hogy „ . . . a város múltjának kezdetét jelző diósgyőri yárat és a vele hajdan szerves egységet képező pálos kolostort (romot), és jobbágytelepülést, illő és célszerű lenne a házgyárakban összeálló jelen-jövő városszerkezetében zöldterületként beágyazni és közösségi célokra hasznosítani.” A tanulmány szerzője, Fe- renczy Kgroly, a példák felsorolása után, személyes véleményeként hangsúlyozza, hogy Miskolc műemlékvédelmének gondjai sokrétűek — ..Ennek ellenére, vagy ezzel együtt úgjT véljük, hogy Miskolc műemléki hatását elsősorban . . . az erők szétforgácsolása akadályozza ... Az egyik legdinamikusabban fejlődő ipari városun’- mostoha kulturális örökségéne1 f elszámolására, a műemléke ügyét is céltudatosabbá kellenr tenni. Van miből és miért.” összeállította: BERECZ JÓZSEF szegező asszonyok keze egy pillanatra sem áll meg. — Huszonkét éve dolgozom itt. A kereset a normától függ. Kétezer-hatszáz, kétezer-nyolcszáz... ' — Tizenkét éve vagyok itt. Mi régiek megszoktuk, de meg is tanultuk ezt... Haba Jánosné és Vilner Ferencné kezében beszélgetés közben sem áll meg a kalapács. A norma diktál... Az igazgató: — A dolgozóink hálván százaléka törzsgárdatag. ök azok, akikre építhetünk. Természetes. hogy a szociális juttatások itt nehezebben biztosíthatók, hogy a munka- feltételek nem érik el a nagyüzemek szintjét. Nem azt mondom, hogy nem jön új munkás, de kevesen maradnak meg közülük. Még ide se adja a munkakönyvét, s az ember már tudja, hogy odébb fog állni. ■ — Felveszik? — A munkaerő kell, s mi azt sem tehetjük meg, hogy valamikor év elején ládát ígérünk egy gazdaságnak, s mire az kell, ne érjen oda. Gyakorlatilag a szállításunk is folyamatos, s bár a göngyölegek többsége most kell. a számítások már tavasszal elkezdődnek, s folyamatosak. — Anyag? — Van. Ember van kevés. Ennek ellensúlyozására megszerveztük a bedolgozó rendszert. Mi az anyagot és a szerszámot aljuk, szállítjuk, a ládák vojtai, ináncsi, sajóvá- mosi, boldvai portákon készülnek el. Ahhoz, hogy a napi tervvel, azzal a hétezer ládával ne legyünk adósak, ez is kelL — A kisüzem igazgatójának lenni se könnyű. Minek örül? — Az eredményeinknek, a boldvai modern üzemnek, a Sajó-parti terveknek. Annak, hogy mindenkit ismerek, annak, hogy tervezni lehet a jövőt, és igen, a műanyag csomagolásokat, annak, hogy néhány évvel ezelőtt még féltünk az ősztől, most nyugodtak lehetünk ... Egyszóval, van ebben öröm, és talán az se véletlen, hogy az embereink hatvan százaléka évek óta itt dolgozik. — Jól dolgozik? — Igen. de velünk is tervez. BARTHA GÁBOR Szegfű Moszkvába Megkezdődött az őszi virágexport a Csongrád megyei Kertészeti Vállalat hódmezővásárhelyi telepéről, az üvegházakban nevelt szegfűkből októberben mintegy negyvenezer szálat küldtek a Szovjetunióba. A kora reggel szedett virágot gépkocsin viszik Budapestre, „nnét pedig a repülőgép három óra alatt érkezik meg Moszkvába. Mire gyűjt és mire költ? Most értesültem arról a hírről, hogy takarékosabbak lettünk. Az OTP-nél, a takarékszövetkezeteknél, a postánál a lakossági betétek összege 120 milliárd forintra rúg. Óriási ősz- szeg ez! Az évi nemzeti jövedelem egynegyede. Másfél millió Zsuguli ára! Gondoljuk csak el, hogy egyik napról a másikrh megháromszorozódhatna a jelenlegi, mintegy háromnegyed milliós hazai személygépkocsi-park. De ennyi pénzből építhetnénk 12 diósgyőri acélművet, 10 PVC—III-at, vagy 30 cementgyárat. A számokkal való dobálódzás olcsó játéknak tűnhet. De a takarékban gyűjtött pénznek helye van. Van aki külföldi útra gyűjt, van aki házépítésre, van aki kocsira, s nyilván szép számmal akadnak olyanok is, akik jobb megoldás híján tartalékolnak ilyen módon. Tavaly ilyenkor éppen százmilli- árd forint volt a takarékban. Ez azt jelenti, hogy húsz százalékkal nőtt a betétek összege. Ez már annál is inkább imponáló, mivel a jövedelemkiáramlás nem nőtt Ilyen mérték- ,ben. Valóban takarékosabbak lettünk? A világtakarékossági nap előtt egy héttel nem illik viccelődni. Ne is tűnjön annak, de bennem néhány olyan gondolat fogalmazódott meg a minden más statisztikát tetőző húsz- százalékos emelkedés láttán, ami ünneprontpnak tűnhet. Miért van az, hogy mi sokkal inkább büszkék vagyunk arra, hogy pénzt gyűjtünk, mint arra. hogy a pénzt jól költjük el? Nem szapulom én azt a hatmillió takarékbetétköny-tulajdo- nost, amelyik egyenként és átlagosan 11 ezer 770 forintot spájzolt. De van-e mindegyiknek mosógépe, .amelyik kocsira gyűjt? A könyvespolcon megtalálható-e az Új Magyar Lexikon, vagy a szinonima-szótár, ott, ahol a spórolt pénzből „spanyolba” vagy „olaszba” készülnek? S amit elköltünk, az az italra fordított — évenként, átlagosan és fejenként — háromezer forint, jó helyre kerül-e? Töröm a fejem, s nem tudok kielégítő feleletet adni. Soha annyi hasznos, figyelmeztető szó nem hangzott el a szocialista életmódról, mint mostanában. Szociológusok panaszolják föl a lehetőségek, a társadalmi igények mögött elmaradó tudatot, egvéni életvitelt. Magunkat, egymást tanulásra, önművelésre buzdítjuk, s biztatunk arra, hogy a pénznek legjobb helye a takarékban van... Jól tudom én, hogy minden fizetési boríték melle nem adható használati utasítás úgy, mint ahogy az a nyilvános telefonfülkékben van... De a takarékosságnak az értelmét a ió, értelmes cél adja. Nem a szomszédénál is jobb márkájú kocsi! Nem az eddig ismertnél is díszesebb kerítés! Szívesen írom le még egyszer, hogy hazánk állampolgárai a legutóbbi összesítés szerint 120 milliárd forintot helyeztek el a takarékban. De még nagyobb kedvvel írnám le, hogy Kovács János és Kiss József ésszerűen, okosan költötte el a pénzét; ennivalóra, divatos ruhára, könyvre, hanglemezre, örök élményt adó utazásra. (braefcó) Nyíregyházi felüljáró Kiváló áruk y Szállításra készek a ládák. Holnap útra kelnek és viszik a magyar almát... (Ágotha Tibor felvételei) Hírünk az országban lattá só* lapokban, folyóiratokban
