Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

­v- v/WW-VW ; ► Kézi erővel lassabban megy... Cukorrépa, burgonya, alma Van-e vagon? (Folytatás az 1. oldalról) Egy mondatban talán így ehetne legjobban összel'og- alni a MÁV miskolci igaz- ;atóságán jelentkező szállíta­ni 'ondókat: naponta 400— 400 tehervagon hiányzik az gazgatóság területéről, vasút­vonalairól. Ta szám min­dennél többet mond. iVi/ics, ami megüresedjék Tavaly az őszi szállítási csúcs novembe-ben jelentke­zett. idén pedig már a szep­tember hónap is szinte meg­oldhatatlan feladatok elé ál­lította a vasutat. Csökkent a kocsik száma, s a korszerű­sítés ellenére (a kéttengelyes vasúti kocsikat egyre inkább a négytengelyesek váltják fel) a tonnatér is kevesebb lett. Az ok? Igaz. nem nőtt oly nagy mértékben a lese­lejtezett kocsik száma, ám míg egy évvel ezelőtt a Bor­sodi és a Tiszai Vegyikombi- natban a nagyberuházások megvalósításán fáradoztak, addigra ezek a munkálatok ez évre csaknem teljes egé­szében elkészültek. így azok a vagonok, amelyek akkori­ban megállás nélkül ontották az építőanyagot, az alkatré­szeket. a gépekét, most más útvonalon járnak. Üi'es kocsi­kat pedig nem kap helyettük a miskolci igazgatóság. Mi a teendő? Kölcsönözni reménytelen Ügy lehetne részben meg­toldani a kocsihiányt, hogy jobban kihasználják azt. ami van — érvelnek. Igen. fie ez nem végleges megol­dás. s csak nagyon kis mér- Itékben enyhíti a hiányt. Több •kavics, több kő. több szén kerül a vagonokba, de a bú­torral. s a többi darabáruval ezt már nem lehet megcsi­nálni. * Jöhet a következő... Lenne egy másik megoldás, amely szintén — sajnos — megoldhatatlan: a szomszéd igazgatóságoktól. Debrecentől, s Budapesttől vagont kérni.. Debrecenhez tartozik Záhony, amely majd minden teherkocsit ..elvisz’, s Buda­pest is hasonló helyzetben van, mint Borsod: sok az ipari nagyüzem, s az igénye­ket ők is nehezen elégítik ki. Tavaly a megyei és az or­szágos szállításokban az ide­gen. a nvugati kocsik is részt vettek. Négy-öt hónappal ez­előtt azonban ezt az enge­délyt a vasút vezérigazgató­sága bevonta: úgv ítélték meg. hogy a kocsihasznála­tért fizetett pénz több. mint a fuvarozásért kapott összeg, így naponta 80—100 nyugati kocsit küldenek vissza üre­sen. avagy ha van áru az NSZK-ba. Franciaországba. Ausztriába, akkor természe­tesen megrakottan. — Az őszi csúcsért ludas szezonáruk: a cukorrépa. burgonya, alma. s az egyéb mezőgazdasági termények. A szén, az olaj s más tüzelő­anyagok szállítása is a szoká­sosnál több vagont igényel. Buktatni olcsóbb A miskolci igazgatóság te­rületéről minden eddiginél többet, 29 millió 400 ezer tonna árut 'kell elszállítani. Szeptemberig 22 millió ton­na áru hagyta el a megyét. Nem tudni, s ezt nem is le­het kimutatni, hogy valóban ennyi elszállítanivaló cikk van, avagy a szállítási kedv nőtt meg túlzottan. Minden­esetre kocsiálláspénzt. ha nem is sokkal, de kevesebbet fizettek ki a vállalatok. Még így is akadnak problémák: a TÜZÉP-néi rakodómunkás­hiányra panaszkodnak, az ÁFOR-nál az ütemtelen szál­lításra. A gépesítésé a iövő. Leg­jobb példa erre a Tiszai Kő- olajfinomító esete:, hosszú ideig milliókat fizetett ki a kocsik állásáért, míg elkészült a négytengelyes kocsik szén­buktatója. Igazodtak a MÁV fejlesztési tervéhez. Minden gyárnak. vállalatnak ezt kellene tennie. I. S.—O. E. Fiatalok mozgalma és az új acélmű Ülést tartott a HNF Miskolc városi elnöksége Tegnap délután a HNF megyei bizottságának tanács­termében ülést tartott a Miskolc városi Bizottság el­nöksége. Az elnökség meghallgatta Szuchy Róbertnek, a Haza­fias Népfront városi bizott­sága titkárának beszámolóját a ..Fiatalok Miskolcért —- Miskolc a fiatalokért” moz­galom 1978. évi munkájáról és javaslatokat kért az 1979. évi mozgalmi feladatokra. A beszámoló jelezte, s a vitá­ban egyértelműen megfogal­mazódott, hogy újra szükség van a mozgalmat szervezők, a KISZ, a tanács és a nép­frontszervek olyan jellegű ta­nácskozására, amely meg­szabhatja á mozgalom továb­bi útját. Az elmúlt évek je­lentős eredményei bizonyít­ják. hogy a mozgalomnak jö­vője is van, jóllehet megtor­panásnak tűnik az, hogy szá­mos olyan dolog, amely a mozgalomból indult, ma már különböző hivatalos progra­mok része. A jövő program­ja az új keresése lehet — állapították meg a vitában, amelynek folytatásaként a népfront, a KISZ és a ta­nács illetékesei tanácskoznak majd. • Az elnökség ezután Kákái István, a HNF városi alel- nökének tájékoztatóját hall­gatta meg, az LKM kombi­nált acélmű kiemelt beruhá­zás helyzetéről, és megvitat­ta a HNF sajátos feladatait az építkezés segítésében. A vitában részt vett, és az érdeklődő kérdésekre vá­laszt adott Joösz Gábor, az LKM beruházási igazgatója. Az elnökségi ülés ezután bejelentéseket és javaslatokat tárgyalt, majd Káli Lajosnak, a HNF városi bizottsága el­nökének zárszavával ért vé­get Gyógyító vér Tegnap első véradó voltam. Nemcsak azért vállalkoztam rá, mert a helyembe jöttek a Megyei Vértranszfúziós Állomás munkatársai, hanem azért is, mert már én is kaptam. Amikor a kisfiam született; egy litert. S akkor ott, a kórházi ágyon volt rá idő, hogy az élet pagy kérdéseiről; a születés és a halál gondolatáról meditáljak. Ügy emlékszem, mintha tegnap történt volna; azt szerettem volna megtudni — név szerint —, kinek is köszönhetem ezt a jótéteményt. A véradók azonban névtelenek maradnak. Akkor, ott, elhatároztam: ha alkalmam lesz rá, én is oda­nyújtom a karomat. A Sajtóházban tegnap a nyomdászok, a Lapkiadó Vállalat dolgozói, a szomszédos Borsod megyei Tervező Vállalat munkatársai, rádiósok és újságírók ad­tak .vért. A Vértranszfúziós Állomás orvosai és asszisztensei szinte mindennap más gyárban, üzemben, intézményben ren­dezik be alkalmi laboratóriumukat. A Magyar Vöröskereszt városi vezetősége ma délután a Hámor étteremben véradó ünnepséget rendz. Azokat köszön­tik, azokat ünnepük, akik ebben a hatalmas táborban a leg­többször érezték kötelességüknek, hogy embertársaikon segít­senek. A korszerű gyógymódok alkalmazása együtt jár a vér és a vérkészítmények iránti igények rohamos növekedésével. Ki tudná megmondani, hogy évente hány ezer. tízezer ember­társunk szorult rá, a rohamos műszaki fejlődés, a gépesítés, a kemizálás, a közúti balesetek tragédiái miatt a vérátöm­lesztésre? Százezrekre tehető a véradók száma, de még több is elkelne. A vérből előállított differenciált készítmények al­kalmazása évről évre nő, s ma már nélkülözhetetlen eszköze a megelőző-gyógyító munkának. A számok bizonyítóbb ere­jűek: az elmúlt húsz év alatt világszerte öt-tízszeresére növe­kedett a felhasznált vér mennyisége. A mi társadalmi rendszerünkben a humánus emberi szem­pontok határozzák meg a mozgalom jellegét; a Vöröskereszt társaságok szervezésében a véradók térítésmentesen, önzetle­nül nyújtják karjukat. A betegek pedig teljesen ingyen kap­ják a gyógykezeléshez szükséges vért. A vöröskeresztes mozgalom aktívái nem elégszenek mei) azzal, hogy az érzelmekre hatva a humanizmusra apellálja­nak. Tudományos alapossággal próbálják megyőzni az embe­reket arról; hogy a véradás életmentő segítség. Hiszen nap mint nap több száz beteg részére kell készenlétben tartani az életmentő szert. Miskolcon 16 500 véradóval számolnak, akik rendszeresen készek arra, hogy segítsék a rászorulókat. Milyen száraz a sta­tisztika, amikor kimondjuk, hogy 5300 liter vért adtak?! Mi­lyen egyszerű ezt kimondani és leírni. Az az áldozatos munka, amivel ez jár, számokkal nem fejezhető ki. Az orvosok min­den egyés véradót megvizsgálnak, s az asszisztensek segít­ségével megállapítják, egészséges-e. alkalmas-e a véradásra. Aztán, ha minden rendben van, íelfeküdhet a véradó a íe- hérlepedős, alkalmi tábori ágyra. Az én véradásom mellett közreműködő asszisztenső olyan kedves és figyelmes volt, mintha neki tennék valami nagy szívességet.' Pedig csak vissza szerettem volna adni, amit kaptam. A véradó ünnepségen, ma délután azokat tüntetik ki, akik 15-ször. 25-ször. vagy ennél is többször mutatták mar az emberi önzetlenség szép példáját. OLÁH ERZSI Szén és meddő Házhoz megy a meós Különösebben nem is kell bizonygatni, hogy a lakosság körében mennyire közked­veit a lyukói szén. Mostaná­ban azonban egyre több pa­naszos bejelentés érkezik a Miskolci Bányaüzemhez, amelynek okáról Várszegi Sándortól, a meó csoportve­zetőjétől érdeklődtünk. — Valóban több bejelentés érkezett hozzánk, mint né­hány évvel ezelőtt. Ennek el­lenére régebben is akadtak Bridzstanfol yarn J kezdőknek A Miskolci Eridzsegyesület es a Nehézipari Műszaki Egyetem szakszervezeti bi­zottságának brid/.sklubja kéz" dők részére hirdet tanfolya- . mot. Még ma szermélyesen le­het jelentkezni Jezsó Ká­rolynál vagy Palánkat Iván­nál (Miskolc. Egyetemváros, Mechanikai Tanszék), illetve .« mai első foglalkozás előtt kél órával. Az ggyetemváros központi íőepületéritek 4. emeleti üveg­termében ma este 6 órai kez­dett,'1 tartják az első foglal­kozást. A további összejöve­telek időpontja ugyanebben az időben lesz minden ked­den. A tanfolyam időtarta­ma 8 he!. A részvételi díj 100 forint, diákoknak 50. s ez az összeg magában fog­lalja a tanuláshoz szükséges nyomtatványok árát is. Halló Baranya! — Halló Borsod! A magyar rádiózás történetében először Leírtuk már a műsor elő­zetesében is, azért megismé­teljük: ilyen még nem volt a magyar rádiózás történeté­ben! Azaz: két vidéki stúdió — a pécsi és a miskolci — 85 perces közös előadást sugárzott adáskörzetébe, il­letve a Posta kábelein to­vábbítva a hangot, a másik B-betüs megyébe. Halló Baranya! Halló Bor­sod! — hangzott fel az egy­mást üdvözlő hívás — a mű­sor címe — 5 óra után 5 perccel, hogy kezdetét vegve az eddig példa nélkül álló vállalkozás. Hetek óta folyt az előkészítő munka, melyből a pécsi és a miskolci stúdió valamennyi munkatársa ala­posan kivette részét. A fá­radozást siker koronázta. A Budapestről kölcsön ka­pott kvízasztal — és kezelő­je, Varga György hangmes­ter — valamennyi borsodi helyszín és Pécs hangját ..be­gyűjtötte” a miskolci stúdió technikai helyiségebe, ahol már órákkal az adás előtt minden és mindenki készen állt a kezdésre. A pécsi te­lefonnál Paulovits Ágoston, a miskolci stúdió vezetője, a műsor társszerkesztője — ál­landó összeköttetésben pécsi kollégájával, dr. Borsos Jó­zseffel —, a keverőasztalnál Szabó Sándorné, a stúdió­magnóknál Varsunyi Zsuzsa és Káló István, a bemondó­helyiségben miskolci műsor­vezető — Nagy István —, Antal Magda riporter és a slúdióbeli interjúalanyok. Sorban szólították a helyszí­neket: Dobog Bélát Hidas­németiből, Jakab Máriát Kó­nya János villanyszerelő, ön­kéntes. bányamentő Arany János utcai lakásából. Tol­nai Attilát Tokajból és Im- reh Józsefet az Avas-déli la­kótelepről. A borsodi helyszí­neli baranyai ..párjai” a két megye rokon vonásait bizo­nyították. Még egy utolsó óraegyezte­tés á telefonba Péccsel, aztán a szerkesztő intésére megkez­dődik az adás. A két megye pártbizottságainak első titká­rai — dr. Bodnár Ferenc és dr. Nagy József — üdvözlik a hallgatókat, köszöntik egy­mást ZeneszápA, ettől kezd­ve minden si/nán. olajozot­tan gördül. Rejtvény Bara- ' yából Borsodba és viszont. Már csengenek is a telefo­nok, Nagy István beolvassa a miskolci nyertes — jutal­ma háromnapos vendégeske­dés Pécsett — nevét: Bartók Frigyes, a 32-140-es telefon­ról. Fél 6-kor telefon Pécs­re: 4 perccel csúszunk. Ki­csit rövidebbre kell fogni néhány beszélgetést — emi­att maradt ki a lapszemléből a Déli Hírlap —, pár má­sodperccel még így is bele­nyúlik a műsor az Esti Ma­gazinba. Elbúcsúznak a műsorveze­tők, telefon a Postának: kö­szönjük. le lehet bontani. Gratulációk a kollégáknak, egyszerre két telefon Pécs­ről: köszönjük, gratulálunk! Volt mihez! S*— a minőséggel kapcsolatos reklamációk, de az eladott szénmennyiséghez képest most sem számottevőek ezek. Féléves adatok állnak a ren­delkezésünkre. Ez alapján a kitermelt szénnek pontosan a 11,4 százalékát juttattuk el a fogyasztókhoz, azaz 54 360 tonnát. A reklamált mennyi­ség pedig nem érte el a 0,2 százaléitot. — Mégis, mi az oka. hogy egyre több a bejelentés? — A rohamos technikai fejlődés a bányászok mun­káját is megkönnyítette. A gépesítés azonban minőségi romlást Ivont maga után. A maróhengerek ugyanis a meddőt is jövesztik a paj­zsos frontokon, és elkülöní­tésük a széntől bizony csak fáradságos munkával lehet­séges. Sajnos, teljesen még­sem lehet kiszűrni a szeny- nyeződéseket. — A fél év alatt hány reklamációról értesültek és menyi volt a jogos? — Összesen 277 bejelentés érkezett hozzánk. Ez azt je­lenti. hogy ennyi helyre.ház­hoz kell elmenni kivizsgálni a reklamációkat. Ellenőrzés után mintegy 50 jogtalan panasz volt. A jóváírt szén pedig nem haladta meg a 120 tonnát... — Mikor reklamálhat a vevő? — A szabványunk szerint abban az esetben jogos a vásárló panasza, ha tíz má­zsa szénben 30 kilogramm fe­letti meddőt, illetve 10 szá­zalékban mére: alatti szem­csenagyságot találunk. — A bejelentés számának csökkentése érdekében, mit tesznek a jövőben? — A Miskolci Bányaüzem dolgozói természetesen min­dent elkövetnek, hogy ke­vesebb legyen a reklamáció. A minőség javítása érdeké­ben még fokozottabban ügye­lünk a jövőben a „tisztább* •termelésre. (temesl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom