Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

Pénícki sietség,' hétfői fáradtság Gyár után a mezőre Aki irigyli, csinálja utánuk Hallgatom a panaszokat: — Én sohase engedhetek meg magamnak annyit, mint akármelyik ingázó munkás. Ö lakást és kocsit vesz a gye­rekének, én télikabátra gyűj­tök. . . — Hétfőn késve jönnek, pénteken reggel már az órát nézik. Nem lehet rájuk szá­mítani ... — Könnyű a kétlakiaknak. Azokat nem izgatja, hogy me­lyik nap lesz a fizetés... — Heten vannak a brigád­ban bejárók. Valamennyi há­zat épített otthon magának. Nem is akármilyet, voltunk kint egyszer segíteni. Nem az irigység beszél belőlem, de sokkal könnyebben élnek. Hallgatom a másféle pana­szokat is: > — Pénteken négykor vo­natra ülök. Este nyolcra va­gyok otthon. A többiek már el is felejtették, hogy dolgoz­tak aznap. Aztán szombat lesz. ök elmennek esetleg a meccsre, vagy kirándulnák. Én az idejét sem tudom, hogy mikor volt olyan szombat, amikor nem hajnalban kel­tem. Indíts kifelé a mezőre, vagy ha azt nem. akkor is van otthon munka. Az asz- szony a téeszbe jár. Kát gye­rek meg a . jószág mellett mi ideje marad? % — Én nem mondom, hogy nincs rajta haszon. Van, de aki irigyli, az éljen úgy, aho­gyan én. öt éve nem volt olyan napom, hogy munkám ne legyen. Itt bent meg? A szállón füstölögnek, ha az ember megissza' a magáét. Háromra itthon vagyunk. Hét közepén már az asszonnyal álmodik az ember. Persze, hogy vállal túlórát, vagy el­megy maszekolni, ha lehet. Az időt öli. — Megmartak beszélgetés­ben már engem is. Hogy könnyű nekem. Az időt. ami­vel később jövök, ledolgoz­tatják. Nem adják ingyen a pénzt. .. Hogy nem dolgozom hétfőn, úgy mint mákkor? Álljon valaki a vonaton négy órát és utána legyen lelkes. A MÁV nem kényeztet el minket. Ha valaki egy napig krumplit szed. akkor nem szí­vesen utazik állva. — Kilencszáz négyszögöl a kert. Ehhez jön az asszony egy holdja a táesztöl. Mit mondjak? Van rajta egy év­ben tizenkétezer forint tiszta, hasznom. Egy évben legalább 120 napot dolgozom otthon. Számolja ki: százforintos a napszám. Ennyit a városban is megkereshetne bárki... — Szoktunk mi vitatkozni ezen. Tréfásan ugratnak, hogy kulák vagyok. Amikor tele­pítettem az almát, akkor nem kérdezték, hogy kitől kértem kölcsön. Különben, aki irigy­li az jöjjön el hozzám. Mu­tatok én neki olyan zártker­tet. amit senki nem művel, mert kevés a munkáskéz. Vál­lalja fel. és boldoguljon, de ne irigyelje el azt, amiért megdolgozom. Ha én kibírok ötöt. akkor ők is kibírt’' ' két napot idegenben. Van-e valójában feszültség az ingázó, otthon gazdálkodó és a városban lakó munkások között? Ügy tűnik, hogy van. vagy alakulóban van. Ezek­nek forrása elsősorban a jö­vedelmek különbözősége. Pa­píron a városban lakó mun­kások átlagos keresete vala­mivel magasabb, mint a be­járóké. Több közöttük a szakmunkás. A jövedelme vi­szont az ingázóknak a maga­sabb. Egy felmérés szerint az ingázó — otthon gazdasággal rendelkező — munkások napi két, két és fél órát dolgoznak a gazdaságukban. Jóllehet, egyre többet termelnek, óra­bérre átszámítva otthon se keresnek kiemelkedő módon. A többet termelésnek számos oka van. Az iparban dolgozók termelés-élménye a kertek hasznára is volt. A gyomirtó szerek nem teszik felesleges­sé a kapát, de gyakran he­lyettesítik. A mindennap új­jal találkozó ember szívesen kísérletezik. Salátát termel fólia alatt, naposcsibét vesz, nem kotlót ültet, táppal hiz­lal. Az egy-egy tájegységre jellemző négy-öt növénykul­túra helyén újakkal kísérle­tezik. Nem maga termeszt magot, hanem elsőfokú vető­magot vesz. Ha a szükség úgy hozzá, költ a gazdaságára, hi­szen az iparból származó rendszeres jövedelem módot ad erre. Falun a családok igényszintje nem nőtt úgy, mint városon, a tarisznyába bekerül ugyan a konzerv, de nem nyert polgárjogot a sza­lámi. (A rendszeres jövedelem feloldotta a hajdani kispa­raszti gazdaság nadrágszíj- szorító feszességét. Ehhez tégy ük hozzá: az ál­lam is mindent megtesz azért, hogy ezek a gazdaságok ne csak termeljenek. hanem szükségeset, jót és jól termel­jenek. Megyénkben az á fészek 1976-ban 4.1. 1977-ben 128 va­gon burgonyát vásároltak fel kisgazdaságokból. 1975-ben JOBB KgRTV A GYÖNGY 7 nyelven beszél! Az aranyszínű szőlőlé csupa napsugár, csupa szüreti jókedv. Mennyi ragyogás, mennyi őszi __zamat egyetlen kortyban! m Egy szó mint száz, az ize meg fogja lepni! Mert ez a GYÖNGY - igazgyöngy! 231 vagon zöldség és 231 va­gon gyümölcsféleség • volt a kisgazdaságok árukínálata. 1977-ben már 393, illetve 639 vagon. Hasonló módon alakult a ZÖLDÉRT Vállalat felvásár­lási listája is. Nem az egyik vállalat volt fürgébb, mint a másik, hanem a termék lett több, noha a földterület, ame­lyen mégtermesztették, nem változott, Idekívánkozik még, hogy feltételezések szerint Miskolcon és közvetlen kör­nyékén húszezer olyan kis­kert van. amelyekben meg­termelik egy-egy család zöld­ség- és gyümölcsszükségletét. Mindezt olyan területeken, amelyek öt-tíz éve parlagok voltaik és nagyüzemi meg­munkálásra alkalmatlanok! Mit tudnak, mit adnak ezek a kisgazdaságok? Az áfészek gyakorlatában a vá­gógalamb-felvásárlás 100. a vágónyúl 93, a tehéntej 43,5, a sertéshús 47, a zöldség 12.7 százalékát. Óriási számok ezek, amelyeknek óriási mun­kafedezete van. Tegyük mindehhez hozzá, hogy úgynevezett „tiszta" pa­raszti gazdaságok már alig- álig vannak. Az árutömegben a kétlaki munkás pénteki sie­tése, hétfői fáradtsága is ben­ne van. És ez nekünk, a tár­sadalomnak még szükséges, még nélkülözhetetlen. Megelőzendő néhány — ta­lán rosszízű — vitát, erről ennyit akartam elmondani. BARTHA GÁBOR Horizont a DIGÉP-ben •• Üsd az orrod mindnyájunk dolgába KISZ-titkár a vezérigazgatói székben — Főnök, hozhatom az aláíi nivalót? — Látja, ezt meg sem kér­deztem, hogy van-e aláírási jogom. Mindenre számítot­tam. csak arra nem. hogy a tényleges hatalmat is átad­ja. Még a gyárat is elhagy­ja.., Csollák Gábor, a DIGEP ..egynapos' vezérigazgatója láthatóan örül új szerepkö­rének (egyébként a KISZ gépgyári bizottságának titká­ra), kesergései ellenére is. Tegnap reggel ugyanis a Ho­rizont gépgyári ifjúmunkás hét talán egyik legérdeke­sebb. legizgalmasabb esemé­nyére került sof: .......üsd az orrod mindnyájunk dolgába’ címmel ifjúsági nap volt a gyárban. Csollák Gábor ü'lt a vezérigazgatói székbe. az igazgatók helyét a KlSZ-ve- zetőség titkárai foglalták el, a gyáregységek és főosztá­lyok élére pedig a vezetősé­gek titkárai kerüllek. A „pün­kösdi királyság” a műszakok kezdésétől. a befejezéséig tartott. E nyolc óráról valla­nak az ú jdonsült vezetők, s a munkások. A KÖPENY AZ MELLÉKES Az ifjúsági nap. egyben ra­darnap is volt: munkavé­delmi őrjáratok indullak szerte a gyárban, s egy ilyen őrjáratról tért viasza Zemlé- nyi István, a B-gyáregység ifjú üzemvezető-helyettese, aki „civilben” lakatos, . a KISZ-ben a szervező titkár helyettese. — Minden r m — mondja. — Sik olt az ellenőrzés. .. Teli a raktár — add át a MÉH-nek? Milliók hulladékból — milliók a hulladékban Ki gondolná, hogy milyen értékek mennének veszen­dőbe, ha nem lenne egy vállalat, mely összegyűjti a háztartásokban és üzemek­ben limlomként kallódó anyagokat? Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat tevékenységéről mon­dotta Kristóf Lajos igazgató- helyettes: Ebben az évben 270—280 millió forint értékű hasznos hulladékot, illetve másod- nyersanyagot vesznek át és értékesítenek. Exportjuk eléri a tízmillió dpllárt, vagy leg­alábbis ilyen értékű import­anyagot tesznek feleslegessé az összegyűjtött és az ipar által igényelt anyagokkal. Néhány szemléletes példa. Csak az Észak-magyarországi MÉH Vállalat értékmentésé­ből egy év alatt 480 kétszo­bás lakást lehetne építeni. A vállalat 80 ezer tonna hasznos hulladékot és másod­nyersanyagot szed össze, mely félmillió köbméter anyagnak felel meg. Ha ezt a mennyi­séget akarnák elszállítani, huszonháromezer teherautóra lenne szükség, ami azt jelen­tené, hogy a kocsisor Mis- kolctól Budapesten túlra ér­ne. Milliók hulladékból! Szétnéztünk a raktárakban, ahol meglepődve láttam, hogy vadonatúj autógumik, s még gyári papírcsomagolá­sú új alkatrészek vannak a polcokon. Millipk a hulladék­ban? De hiszen még nem is használták őket! Az igazgatóhelyettes így adta meg a magyarázatot: — Töblq üzemtől kapunk nagyobb tételű, még egyálta­lán nem is használt alkatré­szeket. gépeket. Rendes szál­lítólevéllel érkeznek. Nem lo­pott holmik, tehát kötelessé­günk átvenni. Az üzemek ar­ra szoktak hivatkozni, hogy valamilyen termékfajta gyár­tásával felhagytak és a pro­filváltás miatt ezek az anya­gok feleslegesek. Tehát lese­lejtezik, és átadják a MÉH- nek. A válasz nem nyugtat meg. Az utóbbi időben az üzemek és vállalatok börzéket ren­deznek. mert lehet, hogy ami valahol eliekvö készlet, más­hol hiánycikk. S az a gya­núm, hogy ezeket az anya­gokat nem is nagyon kíná.1- gatták. A közelgő év vége miatt baj lehet a túlkészle- tezésből, meg kell tehát gyor­san szabadulni tőle. .. Hogy ez a megállapítás mennyire igaz. bizonyítja: üzemek, szövetkezetek és termelőszövetkezetek anyag- beszerzői gyakran fordulnak meg a MÉH-telepeken és „hiánycikk”-árukkal, alkat­részekkel távoznak. Mégsem felesleges anya­gok? L J. jjc A gépgyár „C”-gyáregységében a vasúti kerékpárokra, hajtásházat szerelnek. Ma már a tegnapi gyáregységvezetö, Trandakisz Sztavrosz is ezt csinálja . .. (Solymos László felvétele) Üzemvezető-helyettes ola­jos nadrágban, s ingben. — Fizikai munkás vagyok, miért vegyem tel a köpenyt, nem attól függ ez a vezetés. Tegnap dolgoztam, ma vi­szont „agitálok”, ugye a ha­táridőket be kell tartani. — Háromszázötven ember főnöke vagy ezen a napon. Hogyan fogadtak? v — Az öregek furcsállják, nem értik, mire megy ki ez az egész, a fiatalok termé­szetesnek találják. Rengeteg munka van, sok a probléma, s azt csak így lehet látni iga­zán. Míg dolgozom, engem is, meg másokat is, csak a saját munkája érdekli. Hogy öt méterre tőle van anyag, vagy nincs, az már nem az ö ba­ja. Ma, az én bajom. Meg­gondolnám, hogy üzemvezető legyek ... Megkérdeztem idősebb, ta­pasztaltabb munkásokat, mi­lyen az új főnök, s mit szól­nak a Horizont-héthez? Egye­sek nem tudták, hogy ma Zemlényi István a vezető, s azt sem tudták, hogy Hori­zont-hét van.- (Csak zárójel­ben jegyezzük meg: a gyárban, s városban is plakátok ezrei hirdetik a gépgyár rendezvé­nyét, részletesen felsorolva a programokat.) Mások érde­kes kezdeményezésnek vélték. Volt, aki ezt mondta: — Mi már öregek vagyunk, de ezek a „tacskók” legalább meglát­ják. hogv milyen gazdasági vezetőnek lenni, s majd csak elmesélik nekünk is. hadd ta­nuljunk belőle mi is. Ha ők mondják, akkor lehet, hogy nem kell mindig szidni a ve­zetőt ... KÉT VEZÉR A1 vállalati négyszögülés reggel nyolckor kezdődött, már az „új” vezérigazgató ve­zetésével. A „régi”, dr. Éne­kes Sándor, elégedett az egy­napos utóddal: — Fél óra alatt végzett, s jól csinálta. Kedvezőnek ítél­tük a fiatalok kezdeményezé­sét, hogy ilyen hetet kíván­nak szervezni, s rendezni. Teljes mértékben támogattuk, most saját maguk is belekós­toltak a gazdasági vezetésbe. Szükség van az ilyen napok­ra. hisz a fiúk. lányok sza­mot adnak képességeikről, bemutatkoznak új oldaluk­ról is. Csollák Gábor háromórás vezérigazgatói múltra visz- szatekintve, ezeket mondja: — Tudtam körülbelül, hogy mi lesz itt, mi vár ram. de ar­ra azért nemigen számítottam, hogy az egyszemélyi vezető­nek ennyi dolga van: ismerni kell a termelést, olvasni a kül-. s belföldi szakirodalmat, a napi politikai, s gazdasági eseményekkel tisztában kell lenni, mílliárdok. s több ezer ember életéről kell dönteni, s ami talán legfontosabb, az idővel is tudni kell gazdál­kodni. — Hogy mi szükség volt a Horizontra? A hét tulajdon­képpen egyenes folytatása a diósgyőri ifjúmunkás napok­nak. Bemutatkozunk önma­gunknak. s másoknak: politi­zálunk. szórakozunk, sporto­lunk. Azt csináljuk, amit szoktunk, csak összesűrítve. ÉLŐ VERÉB ÖT PONT Tegnap este megbolydult a város. A DIGÉP fiataliai négy gépgyári helyszínen rádiós ve­télkedőt rendeztek. Sturmix címmel, illetve Picizz Picit címmel játékos úttörővetélke- döt. Mindkettőnek óriási si­kere volt. A város csaknem valamennyi úttörőcsapata képviselte magát a vetélke­dőn, s a KISZ-esek is négy csapatban versengtek, több mint százan. ízelítő a feladatokból: ki’ rajzolta a magyar címert; mi volt a Magyar Kommunista Párt neve egy hónapig; ki hoz hamarabb aláírást a mis­kolci rádió stúdiójából. Aki élő verebet visz a zsűrinek, az öt pontot kap. Minden ve­réb további pontokat ér. A nyertesek értékes jutalomba részesültek: tejföl (egy p< hárral), alkoholmentes sö tisztított zöldséges csórna karamella, s egyebek. BJLÉSY SÁNDOR )

Next

/
Oldalképek
Tartalom