Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

a miskoSciaké a szó Nem volt szemtanú? Több lakásóvoda és bölcsőde kellene Sokszor, sokfele formában cs fórumon hangzik cl korunk egyik égető problémája, miszerint a demográfiai robbanás következtében kevés a bölcsődék, óvodák és iskolák (érőlie- Ije. Jelenleg országos normatíva szabályozza, hogy a lakosság számának függvényében hány bölcsődei, óvodái, iskolai férő­helyet kell biztosítani. Kétséges azonban, hogy a normatívák jók-e, igazodnak-e az igényekhez akárcsak megközelítően is. Figyelembe veszik-e azt a tényt, hogy a most épülő — vagy nemrég épült — lakótelepeken a 35 éven aluli családok lé­nyegesen nagyobb hányadot tesznek ki, mint a már tíz-tizen­öt éve — vagy még régebben — „belakott” területeken. A normatívák számszerű adatai tükrözik-e azt az irányzatot, miszerint: „A városi lakások növekvő hányadát városrész nagyságú negyedekben kell felépíteni. Az oktatási, egészség­ügyi, kereskedelmi és más szolgáltató létesítmények az új la­kásokkal egyidöben készüljenek el" (MSZMP KB 1978. okt. 12-i üléséről kiadott közlemény III. fej. 1. pont, 4. bek.) Csakhogy: az állam „pénztárcája” is véges térfogatú. Ugyanakkor egy minden igényt kielégítő, korszerű óvodai férőhely beruházási költsége 160 000 forint, ugyanez bölcső­dében 200 000 forint. Ez annyit jelent, hogy például az avasi városrész norma szerint 560 bölcsődés. és 840 óvodai férőhe­lyének megvalósítása 131 200 000 forintba kerül, s még a szük­séges 90 iskolai tantermet nem is számoltam. S ha belegon­dolunk, hogy pl. ebben a városrészben 840 helyett 1350 óvodai férőhelyet kívánnak biztosítani, a beruházás költsége máris 216 millió forint. És hol van még a többi városrész? Mindezek mellett sokat hangoztatott vélemény az is, hogy a jelenlegi váz-panel rendszerek technológiája nem biztosítja az oktatási létesítmények egyidejű megvalósítását a lakások­kal. (Bár van rá ellenpélda is, hiszen a kazincbarcikai 12 tantermes iskola nem elészen nyolc hónap alatt készült el 1973-ban.) Ilyen gondok közepette a szükség diktálta megoldással, lakásóvodákkal elégítik ki az igények egy részét, s a tapasz­talatok szerint jó eredménnyel. De csak egy részét! Ebből ki­indulva talán nem volna haszontalan dolog a lakásóvodák és bölcsődék számának szaporítása. Anyagiakban is jelentős megtakarítást eredményezne ez, nem beszélve arról, hogy az ilyen „létesítményeket” később, felújítás után, értékveszteseg nélkül át lehet adni lakás céljára. « S hogy mindez mibe kerülne? Egy lakás ára a járulékos beruházások nélkül 450 000 forint. Egy lakásban kb. 18 gye­reket lehet elhelyezni. TIzedrészébe kerülne tehát egy férő­hely, mint az óvodai, bölcsődei létesítményekben. S ezzel a megoldással a gyerekek is jól járnának, hiszen akkor lenne óvodájuk és bölcsődéjük, amikor szükségük van rá, nem pe­dig évekkel később, amikor ők már az iskola kapuján kopog­tatnak ! A divat divatja Maxi, midi. mini, há­lós, rakott, plis szír o zott, harang alakú — és még ki tudja hányféle szoknyában gyönyör­ködhetünk. Nyújtott léptű nőknek a térde derék’g kilátszik. Rend­ben is van. Nem kell titkolni a rideg ténye­ket. A közelmúltban (szerencsére jó néhány alkalommal) módom­ban állt személyesen betekintést nyerni ilyenformán a leplezet­len valóságba. Férfias nyíltsággal azonnal ér­deklődni kezdtem az illető ”hölgytől, hogy hol vásárolja igen fi­nom, jó minőségű fe­hérneműjét?! És megsértődött! Csak tudnám, hogy miért Bérezés József jjc Sfenki se látta vajon, hogy ki verte szét ilyen vandál módon a diósgyőri városközpont­ban, az Árpád utcai bérházak mögött ezt a sakkasztalt, s a hozzá tartozó ülőalkalmatos­ságokat? Senkinek sem fáj, hogy némelyek így pusztítják el a lakóközösségnek szánt parkberendezéseket? Szomorú a tapasztalat: amíg nincs, addig kérik — követelik — az új lakótelepeken a pihenőparkokat, játszótereket. Ha azonban elkészül — s nem csekély költséggel — nem akad gazdája, nincs aki vigyázzon rá! A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3537 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszkv út 15. Telefonszám: 18-331 Patron Fekete Péter Több fát adtak el, mint amennyi volt Ha a szóda, szikvíz törté­nelmet vizsgáljuk, vissza kell nyúlnunk a szódáslovakig. Húzták a szekeret, rajta a sok üveg, ordított a szódás. Kimentünk a ház elé, kér­tünk akárhány üveggel, egyenként megnyomtuk az üvegek fülét, spriccelt a drá­ga nedű. Vagy nem. Akkor visszatettük, a szódás motyo­gott valamit, de kicserélte olyanra, amiből gyütt rende­sen. Ezután léptünk lényegesen előre, amikor otthon csinál­hatott szódát az. akinek volt szifonja és patronja. Később rozsdásodtak a szifonok, mert nem volt patron. A répcela- ki gyár is lerobbant. Illetve felrobbant. Jó ideje rendben levőnek tűnik a patron-front Lehet kapni. Veszünk, haza­visszük, becsavarjuk és pró­báljuk elsütni. Társasjáték­nak is jó, mert aki olyat húz ki a dobozból, ami nem sül el, az zálogot ad. Aki jót hú­zott, az pedig rögtön még egyet húzhat, mert egy pat­ron általában kevés ahhoz, hogy legalább a felét ki­nyomhassuk a szifonból. Bur­kolt áremelést is emlegethet­nénk, ha drágák lennének a patronok. Így csak bosszan­kodunk és csavargatjuk. Né­ha eszünkbe jut az az idő, amikor annyi volt a patron­ban, hogy a szifon is felrob­bant tőle. Ma olyan kevés, hogy attól csak mi robban­hatunk fel. I (bérezés) Olvastam és hallottam arr- ról, hogy a hónapokkal az­előtt befizetett szenet nagyon késve szállítgatják ki a megrendelőknek. Ám úgy lát­szik, nem csupán a szénnel van probléma, hanem a fá­val is. Bizonyság rá a 76752. sz. megrendelőlap: még augusztus 18-án befizettem a Hoffman Ottó utcai TU- ZÉP megrendelőirodában 5 mázsa fűrészelt fphulladék, árát. Azért rendeltem fahul­ladékot, mert akkor azt mondták, hogy kuglifára íü- részkapacitás hiánya miatt nem fogadnak el megrende­lést. Fahulladék azonban van bőven — mondták —, s azt két héten belül le is ludján szállítani. Azóta két hónap is elíeU, de úgy látszik a hulladéK- fával is baj van, mert még mindig nem kaptuk meg — kötelezi Horváth Ernő Mis­kolc, Pázmány-sor 381. sz. alatti olvasónk, s hasonló kérdést tett fel Hajdú Pál Miskolc, Déli u. 6. sz. alatti olvasónk is. Jakkel János, a TÜZÉP megyei kereskedelmi igazga­tóhelyettese elnézést kér ol­vasónktól. A késedelem — mint mondta — abból szár­mazik, hogy a Sajó-parti TÜZÉP-telep helytelen tájé­koztatása miatt 700 mázsá­val több fűrészelt hulladék­fát adtak el a megrendelő- irodában, mint amennyi ren­delkezésre állt Ezért — bár panaszosainknak nyilván ez nem vigasz — a telepvezető fegyelmi büntetést kap. A közelmúltban derült ki a súlyos hiba, s ennek kapcsán Jakkel János személyesen intézkedett: október 20. után a pálházai fűrésztelepről kül­denek huLladékfát. Azok te­hát, akik eddig sajnos hiába várták a megrendelt tüzelőt, október 20. után, soron kí­vül megkapják. Aki kíván­ja. tannak a Sajó-parti TÜ­ZÉP-telepen tűzifára cseré­lik be a hulladékfa megren­delését. Természetesen némi ráfizetés után. Van-e ilyen? Arra szeretnénk választ kapni, hogy: ha egy gyárban megszűnik egy üzemrész, s a dolgozókat ugyanabban a gyárban, de másik üzemrész­be helyezik át, csökkenthe- tik-e az órabérüket 14.30 fo­Pecsétnyomót is a jávorkúti sorompóőrnek! Vasárnap kirándultunk Jávor- kú'ra. Gépkocsival mentünk, hi­szen hallottam, hog}' megszűnt a húszforintos- úthasználat, s bíz­tam benne, hogy ezzel együtt megszűnt a korábbi procedúra is a sorompónál. Roppantam. Nem szűnt meg. Most fs 25 percig keltett sorakoznom a szomorúi kőbányánál az erdészeti sorom­pónál csak azért, hogy a sorom­póim kitöltse ugyanazt a nyom­tatványt, amit korábban húsz forint ellenében töltött ki. Számomra érthetetlen, miért kell ez a fölösleges adminisztrá­ció? Jó, hogy pecsétnyomót nem adnak a sorompóőrnek. A ki­rándulók Ilyenfajta zaklatása lcgkiváll azért érthetetlen, «tért az úthasználattal kapcsolatos óv­intézkedéseket egy vagy több plakáton is ismertethetik. Ha vi­szont arra kíváncsiak, hogy hány gépkocsi veszi Igénybe az ulat, elegendő volna „striguláz­ni". (Ha nagyon precízek akar­nak lenni, esetleg a redszámot is felírhatják, míg a sorompó előtt elhalad a jármű.) Nemcsak magamért szólok, hi­szen velem együtt vasárnap dél­előtt 11 órakor ugyanebben az „élményben” részesült hatvan másik gépkocsi utasa, nendkivül szomorú, hogy a bürokráciát Ilyen móűon betelepítik az erdőbe is. Hevesi Sándor Miskolc, Középszer u. 76. az. rintról 11.20 forintra? Van-e olyan törvény, amely meg­engedi, hogy 15—16 éves munkaviszony után lefelé menjen a fizetés és nem fel­felé? A válasz csaknem száz dolgozót érint! — hangzik a levél, amelyet rovatunkhoz — sajnos — névtelenül ír­tak. Bár névtelen levelekre nem szoktunk válaszolni, ez alkalommal kivételt teszünk, már csak azért is, mert so­kakat érinthet a téma. Vá­laszért a legilletékesebbhez, dr. Szegedi Lászlóhoz, a Me­gyei Munkaügyi Bíróság ve­zetőjéhez fordultunk. Dr. Szegedi László elmon­dotta: az Mt. 24. szakasz 1. bekezdése szerint csakis kö­zös megegyezéssel lehet munkaszerződést módosítani. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalat valamilyen oknál fogva más munkakörbe és más bérbesorolással kíván.ia a munkavállalót áthelyezni, ezt csakis akkor teheti meg. ha a dolgozó vállalja az új beosztást és új bérbesoro­lást. Amennyiben nem vál­lalja, akkor a vállalat élhet a felmondási jogával. A kol­lektív szerződésben meghatá­rozott felmondási idő alatt azonban a korábbi munka­bért kell biztosítani a dol­gozó részére, még akkor is, ha a felmondási időt az új munkakörben tölti le. A név­telen levélben említettek — a levél szerint — csaknem száz dolgozót érintenek. Ép­pen ezért a munkaügyi bí­róság vehetője tanácsolja: lanaszukkal forduljanak a szakszervezeti bizottsághoz. Elkészül-e a kémény az ígért határidő évfordulójára? 1976. tavaszán kéményünk­be — melyet három lakó használ — egy leszűkítő kapszlit helyeztek el, az ere­deti 25x25 cm-es . helyett 12x12 cm-est. Ezáltal a ké­mény igen hamar szurkoso­dig a kéményseprők annak tisztítását nem tudják rend­szeresen elvégezni — így ál­landó dugulás keletkezik a kéményben. A tarthatatlan állapotot 1977. márciusában a MIK il­letékes szakembere vizsgálta, s bár nem állapított meg hi­bát, a füstszivárgás a laká­sokba állandó volt. Az elmúlt év októberétől szinte állandó jelleggel táppénzen voltam kislányommal, aki krónikus torokgyulladással ez év ja­nuár 6-án kórházba került. Orvosi igazolást kértem af­roi, hogy a fűthetetlen lakás miatt vált krónikussá a be­tegsége. Ezzel az igazolással ismét felkerestem a házke- zelőséget, ahol megígérték, hogy tavasszal — március­ban — rendbehozzák kémé­nyünket. Azóta is hiába vá­rom — várjuk! — őket, nem jönnek. Két lehetőség között „választhatunk”: vagy fűtünk és nyeljük a füstöt, vagy hi­degben vagyunk, s vállaljuk a betegséget. Kéményünk rendbehozása igen sürgős lenne! Varga Mária Milicz Jánosné Miskolc, Szentpéteri kapu 36. sz. Még májusban tűzveszé­lyessé vált a kéményünk, ezért — bejelentésünk után — lebontották azzal, hogy még a nyár folyamán rend­behozzák. Azóta is úgy van. Sokat jártam utána, hiszen „nyakunkon” a fűtési szezon, s félek, ha nem sürgetem, nem lesz készen. Még azt is vállalnám, hogy — ha anya­got kapok i— magam meg­csinálom, csak már fűteni tudjak. Kérem segítsenek, hogy mielőbb hozzák rendbe a lebontott kéményemet. Lénárt Imre Martintelep, Kapos u. 36. sz. * Kisajátított lakásunk ké­ménye meggörbült, s emiatt kitisztítani sem lehet, mert félő, hogy a kéményseprés következtében ledől. A MIK illetékesei még 1976. novem­ber 17-én kelt levelükben el­ismerték panaszunkat és egy éven belüli javítást ígértek. Később — egy újabb levél­ben — értesítettek, hogy a munkát kisiparosnál mégren­delték. A határidőt 1977. no­vember 30-ra, utána 1978. február 15-re, majd — szó­belileg — a nyár folyamá­ra ígérték. Aggódva nézünk az újabb fűtési idény elé. Már bele­fáradtunk a járkálásba, ígér­getésekbe. Reméljük a MIK is „kisajátítja” magának azt a jogot, hogy az elsőként ígért határidő évfordulójára végre megcsinálja vagy csi­náltatja a kéményünket. N. Sándorné Miskolc, Melinda u. 19. sz. Kuizs Pál, a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat műszaki ügyintézője „megnyugtató” választ adott levélíróink pa­naszára: most már megkezd­ték, s folyamatosan végzik a kémények javítását, átépíté­sét. Eddig nem volt elegendő szakemberük erre a munkára, most azonban öt kőművesük mellé sikerült még két szak­embert beállítani, hogy a pa­naszolt kéménj'ek mihama­rabb elkészüljenek. Szá­munkra azonban érthetetlen, hogy ily hosszú ideig — éve­kig! — tarthat néhány — a lakások lakhatósága szem­pontjából létfontosságú — kémény kijavítása, felújítá­sa. A bérlők ugyanis joggal elvárják, hogy ezekkel az „apróságokkal” is törődjön a bérbeadó. Jobban, mint ed­dig tették! Ha elvész az ajánlott levél, 200 forintot fizet a posta Több levélírónk panaszolja, hogy a posta az ajánlott kül­deményeket nem kézbesíti ki személyesen a címzettnek, ha­nem bedobják a postaládába. Előfordult már olyan eset, hogy emiatt elkallódott a küldeménj', amit pedig éppen ez ellen „biztosítanak” az ajánlással. A panasszal megkerestük a postaigazgatóság kézbesíté­si osztályát, ahol Molnár La- josné elmondotta, hogy — országos rendelkezés szerint — a tértivevényes küldemé­nyek kivételével — az aján­lott leveleket a kézbesítő a postaládába bedobhatja. Ezt a módszert azonban csakis az állandó kézbesítő alkal­mazhatja, aki ismeri a kör­zetébe tartozó lakók ?letét, körülményeit. A helyettesítő kézbesítők ezzel a lehetőség­gel nem élhetnek. A posta­ládába dobott ajánlott kül­deményeket a kézbesítő- könyvbe bevezetik és mellé írják, hogy azt milyen mó­don juttatták el a címzett­hez. Ha. esetleg az ilyen mq- don „kézbesített” levél el­vész, annak igazolása esetén a posta 200 forint kártérí­tést fizet. Ha valaki ragasz­kodik hozzá, hogy ajánlott küldeményét Személyesen neki adják át. ezt a kézbe­sítőtől külön kérni kell, aki ezek után nem dobhatja be a postaládába a levelet, ha­nem csak értesítést hagyhat az ajánlott küldeményről. Ebben az esetben az ilyen küldeményeket a megadott postahivatalban vehetik át i

Next

/
Oldalképek
Tartalom