Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

Csog yam os rakodólapon Az év elején adták át ideig­lenes, jelleggel, s az év vé­gére, ha kijavítják a hibá­kat. megkapja a végleges üzemeltetési engedélyt az Észak-magyarországi Lakbe­rendezési Kirendeltség bá­zisraktára, a drótgyár szom­szédságában. Négy megve — Borsod. Heves. Hajdú. Szabolcs — bútorra ktarozási gondjait enyhíti ez a hatezer nég.y- zeiméteres raktár, amelvben a legkorszerűbb technológiá­val tárolják a bútorokat, úgynevezett csógvámos ra­kodólapokon. Fz a lakberen­dezési bázis nem a Baross utcai Domus-raktárt helyet­tesíti. hanem a négy megve bútor, lakástextil és egyéb lakberendezési cikkekkel va­ló nagykereskedelmi készle­tezését és viszonteladását szolgálja, valamint a kiske­reskedelmi egységek számára értékesít és szállít. A bázis- raktár feladata még a szer­ződéskötések. s az. értékesíté­si kapcsolat megteremtése a Domusokkal. az iparcikk- és bútorboltokkal, s szövetke­zeti áruházakkal. A raktár nagy: negyvenmilliós kész­letet tárolnak, s a bútor mellett világítótesteket, dísz­tárgyakat. lakástextíliákat, szőnyegeket is találunk _ itt. £ Csögyámos rakodólapokon a búi or. Nemcsak a' szállítás, hanem a raktározás is köny- nyebb így... # Ellenőrzik a világítótesteket, mielőtt a boltokba kerülne. .. ..... Lakástextíliák a talicskán (Kerényi László felvételei) kiismerd diploma a MkUlCOIl-nak Orvosi műszereink fllma-fltában Villantó A közelmúltban fejeződött be az a nagyszabású orvosimú- %/.er-KÍállnas, amelyen a ma­gyar színedet a MEUK óit képviselte, így szőkébb pát­riánk egyik legkorszeiiiub gyá­ra is. Ennek a bemutatónak volt a magyar igazgatója lira- bar Sándor, a íMEŰICOR Mii- * vek Miskolci Gyárának igaz­gatója. A kiállítást abból az apropóból rendezték, a szov­jet unióbeli Alma-Atában, hogy ott tartotta ülését az E.\a/. Egészségügyi Világszervezete az egészségügyi alapellátásról. Ez­zel egyidöben tartották meg a KGST-országok orvostechnikai szakértőinek kongresszusát is. Ehhez a nagyszabású rendez­vénysorozathoz kiválóan kap­csolódott az a kiállítás, amely a KGST-országok orvosimüszer- technikájának fejlődését repre­zentálta. Valamennyi KGST-or- szág képviseltette magát a leg­különbözőbb orvostechnikai berendezésekkel. — A mi kiállításunk fel­ölelte az egész vállalati ke- resztmetszeíet: mioszkópokat, miográfokat mutattunk be. három típust a táskadiag­nosztikai készülékeinkből. A hordozható EKG-t, röntgen- berendezéseket: a Medirönt és az EDR-t, műtőasztalt sebészeti képerősítővel, gáz­sterilizátorokat. ionizátort, kvarclámpákat. kerékpár- ergométert. Ehhez kapcsoló­dott a Mekosi bemutatója, ami komplex egészségügyi rendszereket jelent. Amire már volt precedens: a fejlő­dő országokban elvállaljon, hogy komplex egészségügyi intézményeket hívunk életre, megtervezzük, hogy a lélek- szám arányában mekkora lé­tesítményre van szükség, s mindezt kulcsátadással — tájékoztatott Hrabár Sándor. — A kiállításon 130 dele­gáció vett részt, és sok ma­gas rangú vendég, köztük Pet­rovszkij, a Szovjetunió egész­ségügyi minisztere, de meg­tekintette a kiállítást a cseh­szlovák, a lengyel és a bol­gár egészségügyi miniszter is. Valamennyi kiállított ter­mékünk gazdára talált. Sőt. várható, hogy 1979 elején körülbelül 100 darab KTD—1 és KTD—2 típusú táskát szállítunk szovjet megrende­lésre. — A kiállítás magyar nem­zeti napján telt ház volt, a szakemberek és a helybe­li orvosok igen nagy érdek­lődést tanúsítottak a műsze­reink iránt. Ez alkalommal két filmet vetítettünk. Az egyik a komplett kórházakról szólt, a másik a komplex táskadiagnoszlikai rendszer­ről. Előadást tartottunk a MEDICOR Művek műszaki fejlesztési koncepciójáról, és sajtótájékoztatót is adtunk, hiszen a partnereinket érdek­li, hogy a KGST-szakositás- ban mi várható magyar részről. Mi a műtőasztalok specialistái vagyunk. Éppen Miskolcon teremtjük meg an­nak a lehetőségét, hogy még modernebbeket, orvostechni- kailag kifogástalanabbakat gyártsunk. Ez személyes ér­dekünk is. hiszen a műtő­asztal az egyik legkiválóbb exorttermék. A szakemberek igen elége­detten nyilatkoztak a magyar orvosi műszerek színvonalá­ról. Ezért a KGST orvos- technikai albizottságától ki­tüntető diplomát kapott a MEDICOR Müvek. O. E. Verseny a Gélemen Hagyományos horgászver­senyét holnap reggel hat órá­tól délután két óráig rendezi meg az ország másodjk leg­nagyobb horgászegyesülete, az Észak-magyarországi HE. a Cólem-tavon. Nyékládházán. Ezzel egyidöben a pergető horgászoknak is tartanak versenyt a Debreceni-tavon. A versenyeken nemcsak az egyesület felnőtt és ifjúsági horgászai indulhatnak, ha­nem a társegyesületek tagjai is kipróbálhatják szerencséjü­ket. Nevezni kezdés előtt egy fával a helyszínen is lehet. Nevezési díjak: felnőtteknek 30 forint, ifjúságiaknak 15 fo­rint. A helyezettek érmet, s értékes horgászfelszerelést kapnak. Sokan, akik részt vesznek a horgászversenyen, horguk­ra már a bevált csalikat tű­zik. Mi most kevesek által ismert csalit ajánlunk, remél­ve, hogy a horgászok, akik ezt feltűzik horgukra, szeren­csével járnak. Nem kevesen használják a tejporral készí­tett kenyérgyurmát Ha tej­port nem kapunk a boltban, helyette megteszi a kókusz­reszelék! A reszeléket gyúr­juk bele a kenyérbe, s ki­tűnő csali a keszegek, pon­tyok megakasztására. A pergető horgászás sze­relmesei már csak két hétig, október 16-ig hódolhatnak hobbijuknak, ha pisztrángot akarnak fogni. A sebes és szi- várványos pisztráng fogása ugyanis e naptól a következő óv áprilisáig tilos! Ózdi ráadás Jelentősen túlteljesítették tervüket az Özdi Kohászati Üzemek dolgozói szeptember­ben. A finomhengermű hen- gerészbrigádjai 6.2 százalék­kal haladták meg a tervet, a gyors-drótsoron csaknem kétezer tonnával, a középsőt teljesítménye 104,2 százalékos, míg az abroncssoron dolgo­zóké 106,4 százalékos. 1 Munkaügyi helyzetkép Még mindig vannak munkaerő-tartalékok . .. Többek közölt ez derül ki — meglehet: sokak számára meglepetésként — abból a jelentésből, amit nemrégiben a Munkaügyi Miniszté­riumban készítettek. Az idei népgazdasági terv azzal számolt, hogy a foglalkoz­tatottak száma — valamennyi gazdasági ág átlagát tekintve — nem változik Ezzel szemben csak az erdőgazdálkodásban csökkent a létszám, a többi népgazdasági ágban emelkedett, következésképpen az esztendő közepén körülbelül 13 ezerrel többen álltak munkaviszonyba, mint az év elején. Honnan ez a növekedés? Mindenekelőtt a nyugdíjasok köréből. Majdnem minden ágazatban jelentősen emelkedett a már nyugdíjban levők munkába állása, s ez arra is figyelmeztet, hogy a je­lenleg érvényben levő. úgynevezett nyugdíjpótlék-rendszer — amihez a szakemberek oly nagy reményeket fűztek — gya­korlatilag nem vált be. A nyugdíjkorhatárt elérők — mert a nyugdíjpótlék számukra nem jelent számottevő anyagi ösz­tönzést — továbbra is előnyben részesítik a nyugdíj melletti munkavállalást; s tehetik, mert munkaerő-tartalékként úgy­szólván csak ők vehetők számításba. Erre utal az a tény is. hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben dolgozók száma a tervezettnél kisebb mérték­ben (mindössze 0.4 százalékkal) csökkent, vagyis a mezőgaz­daság már nem jelenti az egyéb népgazdasági ágak munka­erő-tartalékát, sőt: a nyugdíjasok — saját elhatározásukból történő — aktivizálódásának következménye lehet az is. hogy újra elkezdődött a fizikai és a nem fizikai dolgozók létszám­arányának — az utóbbiak javára történő — eltolódása. Mindez érezteti hatását a munkatermelékenység növeke­dési ütemében is: a termelékenység kisebb mértékben emel­kedett mint tavaly, jóllehet a termelés növekedésének for­rása — a népgazdasági terv előírásaival összhangban — idén is a munkatermelékenység növekedése volt. A létszámadatokat elemezve, a legfeltűnőbb, hogy az ipari létszám mérséklődése megállt, sőt az első hat hónapban némi (0.1 százalékos) létszámnövekedés tapasztalható. Figyelni kell erre, s legfőképpen azért, mert a tervezők évek óta a felduz­zadt ipari létszám csökkenésével számolnak, s munkaerö- álcsoportosítási elképzeléseiket részben az ipar munkaerő- igényeinek mérséklődésére alapítják. Eddig még nem sok gyakorlati eredménnyel. Tovább böngészve az adatokat, kiderül, hogy az első fél évben — miközben emelkedett a foglalkoztatottak száma — kevesebbet dolgoztunk. A fizikai foglalkozásúak teljesített munkaórái jó másfél százalékkal csökkentek (a szakemberek megallapítása szerint elsősorban a teljes munkaidőben dol­gozók számának csökkenése, valamint a táppénzes állomány emelkedése miatt.) összegezve az eddigi tényeket, kiderül, hogy a tervezettnél nagyobb létszámmal, a tervezettnél kevesebb munkaórában és alacsonyabb termelékenységgel működött a gazdaság az év első telében. S mert a munkaügyi helyzetkép csak úgy teljes, ha a bér-adatokat is vizsgáljuk, hozzá kell tennünk, hogy mindezért a tervezettnél több bért fizettek ki a mun­káltatók. A kifizetett bérek összege az idei esztendő első felében 11.5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában: a növekedésben nagy szerepe volt az elmúlt évben elhötái-bzott és folyamatosan végrehajtott központi beremelé- sekneie. deettől függetlenül is gyorsult a munkabérekre for­dítható összeg kiáramlása. (A leggyakoribb mértékű átlag­bérnövekedést az ipar érte el, 10,6 százalékot, s ez elsősor- sorban a műszakpótlék emelésére, valamint a villamosener- gia-iparban és a ruházati iparban végrehajtott központi bér­emelésre vezethető vissza.) A bérfejlesztés mértékét — érthető módon — a termelés és az értékesítés, illetve a termelőmunka nyeresége határozza, meg. Elvileg. Ugyanis az év első felében a nyereség 4.6 szá­zalékkal. a nyereség és a veszteség együttes hatását tartal­mazó eredmény 2.6 százalékkal emelkedett; ezek a számok különösen akkor mondanak sokat, ha megjegyezzük, hogy a népgazdasági terv, az idei esztendőben. 8 százalékos nyere­ségnövekedéssel számol. Következésképpen: ennek nagy ré­szét az év második felében kell előteremteni. Ennyit a Munkaügyi Minisztérium elemzésének legfonto­sabb adatairól, melyek kommentálását szándékosan kerültük. A következtetések annyira kézenfekvőek. hogy különösebb közgazdasági ismeretek nélkül is megfogalmazhatók, s éppen ezért az olvasóra bízhatók. Kinek-kinek bizony érdemes el­gondolkodni az idézett számokon, már csak azért is, mert az adatok, végsősoron, gazdaságunk teljesítményét, a mindany- nyiunk által végzett munkát minősítik. VÉRTES CSABA Harmincéves a KIOSZ Jubileumi választmányi ülés A Kisiparosok Országos Szövetsége megalakulása 30. évfordulója jegyében tartot­ta választmányi ülését a KIOSZ Borsod megyei Szer­vezete. A megyei vezetőség nevé­ben Garai József megyei el­nök köszöntötte a meghívot­takat — köztük Rábai Ist­vánt. a városi pártbizottság osztályvezetőjét, Czékmann Istvánt, a KIOSZ Országos Vezetőségének tagját —. a választmányi tagokat, vala­mint a KIOSZ megyei szer­vezetének alapító tagjait. Ezt követően Csatári Ernő me­gyei titkár mondott a jubi­leum alkalmából beszédet. Még dörögtek a fegyverek hazánk földjén, amikor a kommunista párt már össze­hívta a kisiparosokat, hogy a kor követelményeinek meg­felelő, új szervezetet hozza­nak létre, Mindössze néhány cv lelt el a második világ­háború vérzivatara óta, ami­kor 1948. június 4-én kor­mányhatározattal feloszlat­ták az Ipartestületek Orszá­gos Központját. Három hó­nappal később pedig, szep­tember 4-én megtartották a KIOSZ első országtól kong­resszusát. Ezt követően sor­ra alakultak meg a megyei szervezetek, köztük 1948. ok­tóber 27-én a miskolci — megyei szervezet is. Az első ötéves terv idő­szakában. helytelen szemlé­let miatt, visszavonulásra kényszerült a kisipar. Né­hány év múlva azonban már új koncepciók születtek, majd 1957 decemberében a párt Politikai Bizottsága hosszú távon jelölte meg a szocia­lista kisipar feladatait. Ki­mondták. hogy a kisiparosok a magyar munkásosztállyal együtt hasznos építői a szo­cialista társadalomnak, sezt kisiparosaink bizonyították is. Csatári Ernő meleg sza­vakkal emlékezett meg a KI­OSZ megyei és városi alapí­tó tagjairól, azokról, akik harminc éven át dolgoztak, mint kisiparosok a szocialis­ta társadalmi rend megerő­sítésén, a lakosság igényei- nek^jobb kielégítésén. A KIOSZ Országos Veze­tősége nevében Czékmann István köszöntötte megyénk és városunk kisiparosait, majd kitüntetésekéit adott át. Szalai Zoltán „Kiváló Munkáért” minisztériumi ki­tüntetést kapott, mig Fend- rik László a Kiváló Szerve­zeti Munkáért kitüntetés bronz fokozatát kapta. Töb­ben kaptak jubileumi, illet­ve elismerő oklevelet. Csatári Ernő ezután érté­kelte a 7. országos küldött- gyűlés óta végzett munkát, ismertette a KIOSZ megyei szervezetének és tagságának további feladatait. Végül Ga­rai József megyei elnök szá­molt be a legutóbbi választ­mányi ülés óta végzett mun­káról. (Nyikes) t Mi up iöí­raktára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom