Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-25 / 226. szám
Száz éve született A magányos lovag Krúdj-cm!cLkiál!í(ás a József Aítila Könyvtárban # Óbudai beszélgetés Nyolcvanhét regényt, 30 szín- darabot, jelenetet, 2382 novellát, 1780 cikket és tárcát írt, és az irodalomtörténészeken kívül, akiknek feladata volt, míg a páratlan életművet számba szedték, kevesen mondhatják el magukról, hogy minden Krúdy-írást olvastak. Annál többször hallottam egy-egy hangulatról, hogy az olyan „krúdys”, és miután az illetőnek igaza volt, nem kértem, hogy mondja el: mit ért rajta? Krúdy Gyulához méltó, muzsikáló szép rendbe úgyse tudja szedni senki a szavakat, és ha ma is sokan vannak, akik neve felemlegetésével számon tartják az írót. nem kell külön emlékművet állítani születésének 100. évfordulóján. A miskolci József Attila Könyvtár kiállítása is csak emlékeztetni szeretne a centenárium alkalmából, másra nem is vállalkozhat. Az értelemnek. az érzelmeknek szóló irodalomról, irodalomból nem lehet kiállítást rendezni; olvasni kell. Lencsó László, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a forgatókönyv írója is csak azt tehette, hogy az időrendet követve felvázolta az író életútiát, Fejér Ernő fényképezőgépe pedig szép fakszimilékkel, reprodukciókkal kísérte ezt az utat 1878. október 21-től 1933. május 12-ig. „Ügy emlékszem, hogy gyermekkorom kedvemre való módon telt el” — írja a gondtalanság éveiről Krúdy, és az ő szavai. írásaiból vett idézetek vezetik a látogatót a továbbiakban is. A Nyírségben, Szatmárban töltött iskolai évek után hamar a debreceni, nagyváradi újságíró nyomába érünk, és a millennium idejére Pestre érkezünk. hogy ne is lépjük túl az akkor alakuló, formálódó, még múltiában élő. de már tapinthatóan a jövőt hordozó nagyváros határán. A Józsefvárosban, a belvárosban, a Margitszigeten, Óbudán járunk, azokban a városrészekben. ahol létezett az az életforma, amely a kisváros, a dzsentri kúriák magával hozott , hangulataival társulva kiteljesíti Krúdy világát. Azt a valóság és álom határán egyensúlyozó világot, amelynek halvány pasztellszínei a nosztalgia jegyében őrzik a múltat, és utat engednek a realitásnak. Az életben is hallatlanul népszerű Krúdy mindig magányos volt. A hozzá kapcsolódó. ragaszkodó emberek, a család, a barátok ellenére is a „magányos lovag” nevet kapta kortársaitól, akik tisz# 4 Margitszigeten Vidéki galériák Kis nemzeti galériákat alakítanak ki Baranya, Borsod, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Vas megye múzeumaiban. Amint a Kulturális Minisztérium múzeumi osztályán elmondták, ezekben a múzeumokban gazdag, országos jelentőségű műgyűjteményt létesítettek az utóbbi évtizedekben, s gyűjtik a XIX—XX. századi magyar képzőművészeti alkotásokat, néhol a XVIII. századiakat is. így nemcsak egyes nagybecsű alkotásokat ismertethetnek meg a vidék lakosságával, hanem áttekintést nyújthatnak a magyar képzőművészet hosz- szabb időszakáról, művészeti irányzatairól is. A jövőben ezekben a múzeumokban elsősorban az országos jelentőségű gyűjteményt gyarapítják, a többi megyei múzeum viszont főleg helyi jellegű műveket gyűjt. Az országos és a megyei múzeumi szervek meghatározzák a megyei múzeumok gyűjtőkörét. Arra törekednek, hogy a nagy értékű alkotások összefüggő gyűjteményekbe jussanak, s nem egymagukban álljanak a kis múzeumokban. Ez év végéig elkészítik az ajánlást, amelynek alapján kialakíthatják a vidéki múzeumok profilját. telték a függetlenség utáni vágyát, azt, hogy kalandos és eseményekben olyan gazdag életének egyetlen értelme és célja van, az irodalom. Ahogy ő írja: „Én írónak készültem, semmi másnak ... Reggelig olvastam a regényeket, és hízelkedtem a Kaszinó öreg könyvtárosának. hogy minden könyvet megkaphassak.” „Bizonyára akkor is írnék, ha ez nem volna szükséges a létfenntartásomhoz. Vannak a napnak bizonyos órái — rendszerint a kora reggelek —, amikor nem is tudnék már egyebet csinálni, mint az íróasztalhoz ülni”. Nani tizenhat oldalt írt, és azt írta le, amit megélt, ö volt Szindbád, ő volt Rezeda Kázmér is, regényei életrajzának legszebb zenéj ű irodalmi variációi, leírt gondolatai, a szavak pedig úgy őrzik az elmúlt világot, mint a régi képek. Csak éppen nem halványulnak el. A kiállítás október 21-ig tart nyitva, vasárnap kivételével mindennap déli 12 órától este 8-ig tekinthető meg. M— Koncert az egyetemen Az utóbbi napokban eddig szokatlan küllemű plakát jelent meg itt-ott a városban. Kitárt kéz fekete foltia. s rajta rejtélyes jelek: láthatólag szolmizálással. zenével kapcsolatos „hieroglifák”. A figyelemfelkeltés ősi, s az autóstoposok gyakorlatából ma is jól ismert eszköze ez a nyitott, felemelt kéz. Amire ebben az esetben a figyelmet szeretné felhívni: ebben az évben a Nehézipari Műszaki Egyetem közművelődési bizottsága próbál újra otthont adni Miskolcon a kamarazene pár éve hiányzó műfajának. A művek megkövetelte intim környezetet az egyetem E '6-os kollégiumának színházterme biztosítja. Ma este 7 órai kezdettel a budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjaiból alakult vonóstrió ad koncertet. Tagjai: Lovas György — hegedű. Klenoch Ernő — brácsa és Frank Mária — cselló. Programjukon klasszikus bécsi mesterek zenéje szólal meg: Mozart K. 423. számú G-dúr duója. Schubert 1816-ban keletkezett, egytételes B-dúr vonóstriója, s a fiatal Beethoven opus 8- as jelzésű, ugyancsak három hangszerre komponált D-dúr szerenádja. A kamarazene a házi mun- zsikálás hagyományos műfaja; a hallgató együtt fedezheti fel a „kamarázókkal” a zene szépségeit. Remélhetőleg az E/6 színházterme megfelelő keretet biztosít a közös élmény létrejöttéhez. Z. Sz. Az ősz csillagai Az őszi csillagos égboltot nézhetik meg „közelről” az érdeklődők ma este a miskolci Uránia Csillagvizsgálóban, nyilvános távcsöves bemutatón. LliIiívjI HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Mezők, falvak éneke. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Csajkovszkij: Vonósszerenád. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Undine. Részletek Lortzing operájából. — 16.00: Hírek. — 16.05: Vörös Kálmán népi zenekara játszik. — 16.30: Beethoven: c-moll szonáta. — 17.00: Hírek. — 17.10: Joan Sutherland operett- és zenés játék felvételeiből. — 17.34: Kőkorszak. — 18.00: Énekszóval, muzsikával. — 19.15: Sanzonok. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. — 21.35: Viláerslágerek. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kamarazene. —' 24.00: Hírek. — 0.10: Breitner János táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.33: Columbo a gyerekek között. — 12.53: Dózsa György. Részletek Erkel operájából. — 13.25: Kis magyar néprajz. — 13.30: Zenevár. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: ötödik sebesség. — 18.00: Eszmék vallatása. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zene- közeiben. — 19.20: Labirintus. — 19.45: A tegnap slágereiből. —** 20.30: Hírek. — 20.33: Zsindövezik a kaszárava teteiét. — °1.32: Nóták. — 23.33: Derűre is derű. — 23.03: Zenés játékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.05: Kérdezzen. az illetékesek válaszolnak! Fórum. Igények, igénylők, lakások. (Kódos lakásnyilvántartás, gépesített adatfeldolgozás. Lakáselosztási elvek. Kik részesülVörös volt, mint a rózsamező... Hősök és mártírok emlékhelyein Harminckilenc évvel Lengyelország megtámadása, a második világháború első napjai után egy hivatalos küldöttség — filmátvételi bizottság — tagjaként Lengyelországban jártam. Távol a turistaközpontoktól, a látványosabb városoktól, a magyar turisták és üzletelők által frekventált helyektől. Sok mindent láttam úticélomon felül, és jártam, leróttam kegyeletemet a hősök és mártírok emlékhelyeinél is. Kazimierska a XIV, századból való, Nagy Kázmér király alapította városka, kétezer-négyszáz lakossal, afféle műemléki mézeskalácsváros. Fénykorát a XVI— XVII. században élte, műemlékei okkal szerepelnek minden turistakönyvben, s meg is érdemlik, hogy felkeressük. Utunk a városon kívülre is elvezetett. Nem messze a város határától, szépen gondozott szovjet hősi temető található. A város fel- szabadulását megelőző harcokban ezen a vidéken elesett 8576 szovjet hős fekszik itt, részben külön sírokban, részben közös sírban. A temetőben levő emlékműnél adóztunk kegyelettel az elesett hősök emlékének, koszorúnkat a velünk levő szovjet delegáció helyezte el. A delegációt a Szovjet Litván Szocialista Köztársaság kulturális minisztere vezette. A csodás műemlékváros után, a több évszázados épületek közül kilépve nyomasztó kontraszt volt ez a temető. Nyolcezer-ötszázhetvenhat hősi halott! A város lakosságának csaknem négyszerese! Némán ájltunk hosszú percekig, s mert valameny- nyi európai szocialista ország képviselői ott voltak, mindnyájan saját áldozatainkra is gondoltunk, meg arra, hogy ez a nyolcezer-ötszázhetvenhat katona értünk is harcolt. Lublin vajdasági székhely, egyetemi város, sok évszázados történelemmel. Gyakran feldúlták a tatárok, a XVI— XVII. században lendült fel az élete. A lengyel városok közül az elsők között szabadult fel. 1944. december 31-ig itt működött a Lengyel Felszabadítási Bizottság, majd ez időtől kezdve az ideiglenes kormány, százhat- vannégy napon át, Varsó felszabadulásáig. A csodás óvá- • ros közepén levő vára a német megszállás alatt a hazafiak börtöne és vesztőhelye volt. öt év alatt négyszáz- ezer fogoly fordult meg falai között és 1944. július 22-én, amikor a Vörös Hadsereg Lublin kapujához ért, még nyolcszáz foglyot mészároltak le egyszerre a nácik. Lublin ma mozgalmas nagyváros, háromszáztízezer lakossal. De az óváros négy- százezer foglyának és százezernyi áldozatának árnyéka ott lebeg ma is. Valami nyolcvan kilométerre van a vajdasági székhelytől Zamosc. XVI. századi város, velencei építészek építették, itt született Rosa Luxemburg. Hitlerék ezt a nagyon szép várost választották ki arra, hogy németeket telepítsenek ide és a környékre, s ezért százezer lengyelt vittek ei a környékről, hogy helyet biztosítsanak az ide települő németek számára. SS gyakorló- és kiképzőhelyet rendeztek itt be, és ide gyűjtötték össze azt a szüleitől elszakított harmincezer szovjet gyermeket, akiket részben megöltek, részben a náci birodalomba szállítottak, hogy belőlük afféle német janicsárokat neveljenek. Felkerestük a hajdani vár körbástyáját, a Rotun- dát. Valaha a vár őrtornya volt, később lőszerraktár. A németek kivégzőhelynek használták. A hatalmas, kör alakú udvaron álltak a rabok, s körben az épület és a földsánc tetején a géppuskák. A halottakat az udvar közepén nyílt máglyán égették el. Körben a cellákban kétszáz-kétszáz rab várta, mikor kerül a géppuskák elé. A Rotunda kapuján még most is látható a gótbetűs felirat: Foglyok átmeneti tábora. De itt csak bemenni lehetett! Körülbelül százezernyi embert végeztek ki itt is. A kivégzőhelyen a magyar küldöttség tette le a többiek nevében is a kegyelet virágait. És utolsóként a legrettenetesebb hely: a Majdanek koncentrációs tábor. Ez közvetlenül Lublin határában van. Három év alatt négy- százezren leltek haláluxat ebben a viszonylag kis táborban. Egyetlen napon, 1943. november 3-án tizennyolc- ezer 530 embert öltek meg. Huszonnyolc nemzet íiai raboskodtak itt, illetve lelték halálukat. A főbejáratnál az ismert monumentális emlékmű: kínba torzult emberi arcok kőbe fogalmazott óriásai. Jártuk a lágert. Megálltunk a „rózsák terén”. A németek nevezték cinikusan így az appelplaízot, mert állandóan olyan vörös voit a vértől, mint a rózsamező. A kettős drótkerítés, a gázkamrák a krematórium, a fürdők, a különböző barakkok harmincnégy év alatt sem lehelhették ki magukból a jellegzetes szagot, a fojtogató levegőt. Ott állnak még az akasztófa, a korbácsok, a Kínzóeszközök. Ott a 800 ezer pár női és gyermekeié. Roppant .élmény volt ily sok idő után újra lágerben járni. A koncentrációs lágert túlélt ember tiszteletével róttam Majdanek útjait, barakkjait, tisztelegtem azok előtt, akiknek hamvai nagyobbrészt a káposztaföldeket gazdagították hajdan, kisebbrészt a monumentális, diszkosz alakú urnában pihennek. Majdanek neve az elsők között van a szörnyűséges lágerek listáján. Itt is elhelyeztük a kegyelet virágait. Merőben más céllal jártam Lengyelországban. De éppen a háború kitörésének évfordulója napjaiban nem lehetett nem emlékezni a második világháború hőseire és mártírjaira. BENEDEK MIKLÓS .ütnek előnyben a kiutalásoknál? „szerkeszti: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: Imreit József.) — Sport. — 18.00—18.30: Eszak-ma- gyarországi Krónika. (Az ÉPFU miskolci üzemegysége az acélműért. — Heves megyei látogatásra érkezik Eger testvérvárosának. Porinak énekkara.) — A Panta Rhel együttes feldolgozásaiból közvetítünk. — 18.25: Hírösszefoglaló. — Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Nénúiság következő napi számából. — A holnapi műsor Ismertetése. t FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A sziklabarlang titka Mb. szí. szovjet film Kezdés: f4 órakor A bűn története I—H. Szí. lengyel film 16 éven felülieknek! Dupla és felemelt helyár! Kezdés: hn6 órakor KOSSUTH Pokoli torony I—II. Színes amerikai film 14 éven felülieknek! Dupla és másfél helyár! Kezdés: 4, f8 órakor HEVESSY IVAN FILMKLUB Baljóslat Szí. mexikói film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, Í7 órakor TÁNCSICS A sólyom nyomában Szí. NDK film Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Baljóslat Szí. mexikói film 16 éven felülieknek! Kezdés: 18 órakor SZIKRA Fantozzi Szí. olasz film 14 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 3, 5, 7 órakor PETŐFI Megtalálták a 7. századot Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Erjedő bor Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: f4, f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB Huszadik század I—II. Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Dupla helyár! Kezdés: f8 órakor GÖRÖMBÖLY, KRÜDY Száll a kakukk fészkére Mb. szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY A választ csak a szél ismeri NSZK—francia film 14 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ KLTJBMOZI Dulszka asszony erkölcse Mb. lengyel film Kezdés: 4, 6 órakor PERECES ABBA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR A dominó-elv Mb. amerikai film 14 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor SZIRMA A dominó-elv Mb. amerikai film v 14 éven felülieknek! Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.30: Erika Köth és Kónya Sándor énekel. — 9.00: Katedra. — 9.30: Francia muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Zöngészde. — 10.20: Eszmék vallatása. — 10.50: Zenekari muzsika. — 11.39: Egy jenki Arthur király udvarában. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Munkásdal-feldolgozások. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 0.33: Nótacsokor. — 9.30: Derűre is derű. — 10.00: A zene hullámhosszán. Televízió, 1. műsor: 8.30: Tévétorna. — 8.45: Iskolatévé. — 9.25: Ének-zene. — 10.05: Mapvar nyelv és irodalom. — 11.05: Élővilág. — 12.05: Földrajz. Közlemény A MIK Hőszolgáltató Főoszt lya értesíti a Belváros, a Gye kapu, a Vologda és az összek tő városrész hőfogyasztóit, hoj 1978. szeptember 26-án 00 órát 28-án 24 óráig az LKM Belvár távvezeték felülvizsgálata mis szolgáltatásunkat szüneteltet fogjuk. Kérjük fogyasztóink sa vés türelmét és megértését*
