Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

Avas és Csortos... Felvétel a táncegyüttesbe és a színjátszó csoportba A Rónai Sándor megyei Művelődési Központ várja azokat a fiatalokat, akik ked­vet értznek a tánchoz, vagy a színjátszáshoz. A kedv per­sze nem elegendő. Kell hozzá egy kis rátermettség, egy kis tehetség is, ami természete­sen itt továbbfejleszthető. A híres Avas Táncegyüttes és a Csortos Gyula színjátszó együttes hirdet felvételt. Je­lentkezni lehet szeptember 15-ig, a művelődési központ első emeleti 39-es szobájában, délután 1 órától 3-ig. Nyitva marad a Várfürdő Évekkel ezelőtt szeptember elsején zárta kapuit a diós­győri Várfürdő. Mivel az úszás szerelmesei még nem vehetik birtokukba az uszo­dát, így szeptember végéig várják még a merészeket a Várfürdőbe. A szauna a hó­nap végéig egész nap nyit­va tart. Hamisítatlan őszi időre éb­redtünk néhány reggel. Saki nem szégyellte. az elővette őszi ruhatára darabjait, és a kabátot. Aki most szeretne magának újat csináltatni, vagy venni, azoknak ajánlunk egy férfi- és egy női modellt. A hő gy kabátja gombo’ás nélkül és bélés nélkül készült. Alao- anvaía szürke szövet, amely­nek díszítése a világosszürke cérnás gépi feldolgozás. Ér­dekes az ejtett vállmegoldása. amelyet egv díszítőpánt emel ki. A derekát megkötött bőröv fosia össze. Férfiaknak sportos viselet­ként egy kapucnis viharka- bátot aiánlúnk. Zöld. impreg­nált vászonból készült, dup­la. na'zv zsebekkel, fekete cipzár;* kai és ugyancsak fekete paszpolozás díszíti. Há­tul a derékvonalon és a kéz­előnél bújtatott gumírozással készült. Kirándulásra, őszi horgászáshoz, de fiataloknak munkába és iskolába is igen divatos viselet. Dalok az erdőben Kodály és Bartók dalaitól volt hangos az elmúlt na­pokban a jávorkúti nagyrét, ugyanis itt töltötte nyári felkészülési időszakát a Le- ninvárosi Munkáskórus. A huszonhat tagú csoport há­rom napon át vendégeskedett a Tiszai Vegyikombinát bri­gádházában és vendégfoga­dójában. Természetesen nemcsak éneklésből állt a nap. így a kirándulók kö­rében is igen népszerű lett a kórus tagjai által a fenyőfák alatt nagy szakértelemmel készült rablóhús ... (Vadas Zsuzsa felvételei) Zarándokok Elvis Presley sírjánál Miki eqér és Mickey Rooney Alig múlt el egy esztende­je, hogy augusztus 16-án- ép­pen e sorok írója parentálta el lapunkban a „rock-ki­rályt”, Elvis Presleyt. Egy esztendő után ismét írhatunk róla, mert a Schweizter Il­lustrierte hasábjaink hatal­mas zarándokmenet képe látható: a nagy sztár rajon­gói nem feledkeztek meg kedvencükről, és sűrű sorok­ban vonultak korra és nem­zetségre való tekintet nélkül Elvis Presley síremlékéhez Memphisben. A Graceland nevet viselő villa egykori la­kójának sírjánál az ugyan­csak a képen látható őszülő Vernon Presley. Elvis apja fogadja a látogatókat, akik nem érkeznek üres kézzel: a sírt elborító friss virágokról készült kép bizonyítja ezt. Ugyancsak az előbb idézett svájci lapban látható Tru­deau kormányfő tizennyolc hónapja elvált felesége, Mar­garet, aki Jackie Kennedy, illetve most már Jackie Onassis, kétszeresen öz­vegy újságírónő és fotóri­porter tanácsára előbb maga is fotóriporter lett, majd Ká­roly angol trónörökös taná­csára, filmet forgatott és el­ső elkészült filmje a „Kirá­lyok és desperádok” után most újabb szerepet játszik. Közben azonban könyvet is készül írni és — hiába, a válóperes botrány jó ajánló­levél — máris akad rá kiadó. Közben azonban a kormány­fő, a kiöregedő amorózó, a férje, Pierre is hallat magá­ról: a Paris Match képet kö­zöl róla, amint fürdőruhában ugrik vízbe marokkói nyara­lásán. A lap megjegyzi: az ugrás felkavarta a Marokkó­tól elég messze levő Kanada politikai vizeit is, mert a kormányfő elfelejtett haza­utazni, pedig fogadnia kellett volna a Kanadába érkező Erzsébet angol királynői. Végül még két esemény: mindkettő régmúlt emléke­ket idéz fel az idősebbekben. Miki egér, Walt Disney világ­hírű rajzfigurája most töltöt­te be ötvenedik évét. Akik emlékeznek a rajz születésé­re, az első fi lm jelenetek fre­netikus hatására, azok nyil­ván emlékeznek a néhány évvel később világhírűvé lett másik Mikire, pontosabban Mickey Rooney-ra. akit Rein­hardt tett először halhatat­lanná a Szentivánéji álom filmváltozatának Puck-jában. A vásott kölyök azóta már ugyancsak elérte az ötödik évtizedet, sőt túl is lépte va­lamivel — ötvenhét eszten­dős —. és hímzett ingben, csokornyakkendővel, fehér estélyi ruhában látható egy 39 éves hölggyel, a Paris Match hasábjain: Chamber­lain kisasszonnyal, aki maga írja és énekli sanzonjait, egyébként pedig az egykori Puck nyolcadik felesége. MÁTÉ IVÁN méh szilül a költészet szeretete emelt ki../’ j ö A miskolci diákélet írója volt Az NSZK-ban, ahol körül­belül 10 millió a tanulók száma, egyre nagyobb prob­léma a gyerekek dekoncent- ráltsága. ami tanulás közben jelentkezik. Az általános is­kolában minden második ta­nuló már az első óra «után egyszerűen elalszik. Ennek nemcsak az az oka. hogy a gyerekeket túlterhelték a tan­anyaggal. hanem az is. hogy ellenőrizetlen szabad idejük­ben túl sokat foglalkoznak képregények olvasásával, ke­veset vannak otthon, este’ pedig még a késői órákban is a televíziót nézik. Ady Endre, Móricz Zsig- mond, Szabó Dezső kortár­sa, Bajcsy- Zsilinszky .Endre munkatársa, a két világhá­ború közötti szellemi elei­nek ..Gandhija”. Sinka Ist­ván. Szabó Pál, Veres Páter indulásának támogatóía; Győry Dezső írói atyja, Né­meth László tanára: Simán- dy Pál, családi néven Gom­bos Ferenc nvolcvanhét éves korában Budapesten meg­halt (1978. aug. 11). Miskolc város és e táj írói, valamint irodalmunk bará­tai méltán emlékeznek a méltatlanul elfelejtett, „tisz­ta tollú” íróra. Simándy Pál a Borsod megyei Igriciben. Tompa Mihály nevelkedési helyén, egy paraszt-csizmadia és fe­lesége (Tompa Zsófia, a köl­tő rokona) házasságából szü­letett 1891. január 5-én. Tíz­éves korában a miskolci Re­formátus Gimnáziumban kezdte meg középiskolai ta­nulmányait. Érettségi (1909) után teológiát tanul a Sá­rospataki Kollégiumban. Ady Endre eszméivel tanít a fő­városban és Losoncon, s vesz részt az 1918—19-es forradalomban. A Tanács- köztársaság ideje alatt szü­lőfalujában élt. és a május 1-i ünnepen nagy beszédet tartott. A forradalomban va­ló részvétele miatt 1920-ban vizsgálati fogságba került. Onnan kiszabadulva Cseh­szlovákiába emigrált, és ti­zenegy évig Losoncon élt. Itt szervezte meg a népek barátsága szellemében a Ma- dách-kört, amely a Sarlósok ihletője lett. Hazatérése után (1931) a radikális értelmiség és népi írók tagjaként dol­gozott. A felszabadulás után nyugdíjazásáig (1951) a népi közművelődés munkása, majd három évtizeden át az irodalommal foglalkozott. Félezernél több írást pub­likált 1910-től, jelentősebb kötetei és tanulmányai a kö­vetkezők: Benyomások és tapasztalatok a középiskolai diákság körében — Diákszö­vetség 1914; Mens sana in corpore sano — Losonc 1915; A gyülekezeti pásztoráció ökonómiája — Bp. 1919; A magyar kálvinizmus útja — Losonc 1927; Siralmak köny-# ve (elbeszélések) — Losonc 1928; „Ifjú szívekben élek” — Társszerző 1928; Tímár Virgil fia (Ady-tanulmány) — Klny. a Kassai Naplóból 1929: Az elsikkadt hegyibe­széd — Losonc 1932; Ászár- szói konferencia Évkönyve — Szerkesztette 1943; A sza­badművelődés elméleti és gyakorlati kérdéseivel fog­lalkozó cikkek és előadások — Öt minisztériumi tájékoz­tató 1945—48; írások Móricz Zsigmondról — Alföld 1963 9, 19G4'10: Az ütések alatt (Adv Endre versei) — Bevezető tanulmányt írta 1948: Diák a századfordulón (regény) — Bp. 1966; Madách-tanul- mány (két fejezete jelent meg, — Irodalmi Szemle 1966/6, 1976 1); A „Kidalo­latlan magyar nyarak” rej­télye (a bevezetést írta és sajtó alá rendezte: Ötvös L.) — Református Egyház 1977/8: Szülőfalum: Igrici (megjelenése előkészület­ben). Munkatársa volt töb­bek között a következő la­poknak: Huszadik Század, Aurora. Korunk, Nyugat,. Tűz, Szabadság. Borsodi Szemle. Észak-Magyarország. Simándy Pál Az elsikkadt hegyibeszéd című művét tartotta a legjelentősebbnek, a mai olvasó azonban a Di­ák a századfordulón című kötetét élvezi a legjobban, hiszen Miskolc városának a századfordulókori diákéletét tárja fel önéletrajzi-jellegű regényében. A mű beveze­tésében így tekint vissza in­dulására és küldtetésére: ..A mélységből a költészet sze­retete emelt ki fokonként... Az alsó-borsodi Igriciben születtem, az Árpád-kori ig- ricek egyik települési he­lyén. Becsvágyó éveimben még büszkeséggel töltött el a tudat, hogy énekszerző re­gősök voltak az őseim. Ügy éreztem, hogy ez engem is versmondásra predesztinál és kötelez ... Később a köl­tészet szeretete érlelte meg bennem az elhatározást, hogy tanári pályára megyek, és életprogramként a szép szeretetére nevelem az ifjú­ságot.” Igen, ifjakkal és fel­nőttekkel ezt tette. ÖTVÖS LÁSZLÓ Mi táraik a gyerekek ? Elő a kabáttal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom