Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

I ■k Zúg, morajlik a víz, viszi a kajakot, a kenut. Nem könnyű átjutni a mindössze egy mé tér szélességű kapun... (Szabó István felvétele) Széljegyzetek — labdarúgás „esetben” Mindenféle A hullámokban lelték halálukat A bután hangzó cím termé­szetesen magyarázatot kíván, íme: A labdarügó-bajnokság rajtját megelőző sajtótájékoztatón egy kolléga megkérdezte, mi a hely­zet a Nyilasi—Törőcsik „ügy­ben”? Az MLSZ elnöke erre kö­zölte, hogy a labdarúgásban „ügyek” nincsenek — csak a Kék fényben, azaz a bíróságon —, s így itt csak a két játékos esetéről lehet szó . . . Ami velük \rgentínában megesett. Aminek kapcsán az MLSZ elnöksége „esetet” tárgyalt, s emez eset kapcsán egyéves büntetést rótt ki rájuk — kizárván őket a vá­logatottból. Szóval, ügy nincs, de büntetés az van . . . Ezért szerepel — hallgatva az okításra — címünkben az „ügy­ben” helyett az „esetben”! De csak ez esetben . .. 1. A megyei bajnokság előre lépett. Rangja lett. A IÍI. vonalba került. Mit jelent ez? Azt, hogy most körülbe­lül 400 csapat van ott, ahol néhány éve csak 48 volt. Hogy’ is állunk akkor az erők koncentrálásával? 3. Az átigazolási időszak, le­zárult — kilenc „eset” kivé­telével. Egy mindenesetre biztos (hallottuk a Fáy ut­cában) : Halász már semmi­képpen sem megy vissza Ta­tabányára, mert ..felégette maga mögött a hidat”! Sarlósról is szólt némi híradás: Újpestről Újpestre kerül — a Tábor utcába. „ 3. Mi is az a tárgyalási en­gedély? Nos, a múlt csü­törtöki kijelentés szerint (értsék meg már végre az egyesületi vezetők!) nem ígérvény! Nem ígérvény ar­ra, hogy az MLSZ gondos­kodik az adott labdarúgó át­igazolásáról. Csupán ellenőr­zi a folyamatokat. 4. Előtérbe kerültek a neve­lési kérdések! Csak nem Argentína juttatta eszünk­be? Nekem erről az jut az eszembe, hogy az élet „spor­ton túli” területein megle­hetősen keményen előveszik a tervek nem teljesítőit. No és az, hogy 1970-ben is kö­telező volt már nevelési ter­veket készíteni. Vajon azok — az eddig készítettek — be nem tartásáért kit, kiket vontak felelősségre eddig? Egy ilyen „esetről” sem hal­lottam ! 5. Még mindig nincs rangja — megfelelő tekintélye — az MNK-nak, ismerték el. De hogyan is legyen, ha a kupa mérkőzéseit, közvet­lenül az alapozás után, a formába hozó időszakban kell játszani — a felkészítő ta­lálkozók helyett?! 6. Ne foglalkozzunk a já­tékvezetőkkel! — kérték. Jó, nem foglalkozunk. (Erre kérjük a közönséget is!) Csakhogy. Például: nem tu­dom, miért nem adta meg Mohácsi 1:1 után a DVTK gólját a Vasas ellen. Kint­ről nem lehetett okát látni! Miután a bíró nem nyilat­kozott, sosem fogjuk meg­tudni (s nem hagyjuk abba a fejcsóválást), pedig igen könnyen lehet, hogy mellé állunk, ha ismerjük az okot, s azt mondjuk: helyesen ítélkezett! De így? (Még akkor is nehéz, ha egyéb­ként nyugodtan állíthatom Mohácsiról, hogy jó bará­tom!) így bizony nehéz se­gíteni — pedig szeretnék — abban, hogy e nehéz mes­terség művelői nagyobb megbecsülést kapjanak a közvéleménytől (mert nem igaz, hogy nem igénylik!). 7. A VB-n kiderült: amíg mi megtanultunk futni, ad­dig mások megtanultak ját­szani. S hogyan kívánja korrigálni ezt a magyar kö­vetelményrendszer? Nos, nö­veli a futásadagot, s határo­zottabban „ajánlja” a tech­nikai képzést szolgáló gya­korlatokat __ 8. Megkérdeztük: miért ma­radt el a Felkészülési Torna (a követelményrendszer szer­ves része) ? Mert: a klubok kérték, mivel eleget kellett tenni más irányú kötele­zettségeiknek. Szóval: köve­telmény a követelmény, vagy mégsem az? Itt nem érdek a közös érdek? 9. Budapest — vidék. NB II. Az, hogy a buda­pestiek egy csoportba kerül­tek, azt jelenti, hogy: — ... csak egy juthat fel az NB I-be (és hét vidéki)! — ... egy mindenképpen feljuthat az NB I-be (és csak hét vidéki). (A nem kívánt törlendő!) 10. Tradíció! (Nincs. Ez egy vicc.) Hat miért ne lehetne bajnok a gyorsan / fejlődő gazdasági bázissal rendelkező Izzó, s miért ne változhatna akko­rát a helyzet, hogy kiessen a Fradi, az MTK, a Csepel vagy akár a Dózsa? Miért ne lehetne (a változó bázi­sokhoz igazodó) átrendező­dés az élvonalban is? Nos' — ha hiszik, ha nem —, ez a meditáció is a nyilvános­ság (a sajtó) képviselőinek jelenlétében hangzott el. — A rajt előtti tájékoztatón! HORVÁTH KÁLMÁN Cselgáncs ✓ Kecskeméten rendezték meg az országos ifjúsági cselgáncsbajnokságot. Ezen az MVSC sportolói is részt vettek, és a népes mezőny­ben igen szép eredményeket értek el. Az egyesületi pont­versenyben pedig az első he­lyen végeztek. Eredmények: Ifjúsági II. osztály: 57 kg (14): ...3. Horváth; 62 kg (18) : 1. Szobonya, ... 5. Nagy; 68 kg (21): 1. Fürjész, 2. Miskolczi; 75 kg (16): ... 3. Tóth; 83 kg (12): ... 3. Orosz; ... 5. Horváth; + 83 kg (12): ... 3, Szebeni. Ifjúsági I. osztály: 60 .kg (19): ... 3. Gercsák, . .. 5. Schulhoff; 65 kg (18): ... 3. Térjék és Fürjész; 71 kg (22): ... 3. Varga és Gyetkó; 78 kg (20): ... 4. Szvoboda; -j- 95 kg (12): 1. Tóth. A pontversenyt az MVSC nyer­te 70 ponttal, 2. Bp. Spartacus 55 pont, 3. BHSE 45 pont. A hét végén Varsóban nem­zetközi versenyt rendeznek, ahol a magyar színekben szőnyegre lépnek az MVSC cselgáncsozói közül: Szobonya, Fürjész, Hoff­mann és Varga. Bátrak sportja A szakácskönyvek stílusában így kezdhetnénk: „Végy fel egy bukósisakot, tégy bemet- szeseket rajta, hogy a víz ki­folyjon. Végy továbbá magad­ra. testhez tapadó, vízhatlan ruhái, reája mentőövet vagy mentőmellényt. Ha ezzel kész vagy, szállj be a kajakba (egyedül vagy társaddal), fogj jó erősen a kezedbe egy eve­zőt és indulj a zúgó patakok árján .. Van a kajak-kenu sportnak olyan ága, amit hazánkban kevesen űznek, és kevesen ismernek. Ez a kajak-kenu slalom. Nagy esésű folyóvíz kell hozzá. Sokban hasonlít a síeléshez. Egyik száma, a tulajdonképpeni slalom a műlesikláshoz hasonlítható- A versenyző elindul a kajak­kal vagy kenuval, és kitűzött kapuk között kell áthaladnia. A másik száma a lesikláshoz mérhető: itt kapuk nélkül le­het haladni, fő a gyorsaság. Magyarország nem bővel­kedik sebes vizű hegyi pata­kokban, ezért a hazai élgár- : da a duzzasztógátaknál ké­szül a versenyekre. A világ- bajnokságokon természetesen azok az országok játsszak a főszerepet, ahol a természe­tes pályák adottak: NDK, NSZK, Csehszlovákia. Jugo­szlávia . . . Van egy „durvább” válto­zata is, a sokkal izgalmasabb, látványosabb vadvízi kajak­kenu slalom, amelyhez a ver­senyzőknek nemcsak akroba­tikus ügyességre, hanem rendkívül nagy bátorságra van szükségük. A pályát ugyanis kanyargós, sziklás, nem egy esetben csak pár centiméter mélységű nagyobb patakokban jelölik ki. A se­besség pedig majdnem gyors- vonatnyi(!) ... Mindezt a kis bevezetőt azért írtuk le, ment a Sajón, az LKM vízkiviteli művénél vasárnap nemzetközi kajak- kenu slalomverseny lesz fél 10 órai kezdettel. Ezen a miskolci Vízügy SK verseny­zői mellett csehszlovákok és lengyelek is részt vesznek. D. T. B. A radar feltalálása előtt a forgalmas hajózási útvonala­kon a köd volt a tengerész legveszélyesebb ellensége. A kanadai Szent Lőrinc folyón történt. 1914 május 28-án indult el az „Empress of Ireland” 15 000 tonnás gő­zös 1350 utassal a fedélzetén Quebecből Liverpoolba. Este 10 órakor sűrű köd ereszke­dett a folyóra, és éjfélre már 100 méterre sem lehetett lát­ni. Hajnali egy óra után a kapitány leállíttatta a gépe­ket, és a hajó óvatosan sik­lott a folyón lefelé, és ismé­telten megszólaltatta sziré­náit. Lélegzetvisszafojtva fü­leltek a tisztek és az őrök az éjszakába. S ekkor valahol a távolban egy másik sziréna válaszolt. De hol volt a má­sik hajó? A válasz gyorsan megjött: jelzőlámpák tűntek elő a ködből, azután egy óriá­si árnyék, és a norvég Stors- tad szénszállító gőzhajó orra hatalmas robajjal nekiütkö­zött az Empress of Ireland kormány felőli oldalába, majd az összeütközés erejétől visz- szataszítva, ismét eltűnt az éjszakai ködben. Az utasszállító hajó tragé­diája csak 10 percig tartott, a nagy folyam mélyébe süly- lyedve, 1030 embert ragadott magával a hullámsírba. A szerencsétlenség néhány túl­élőjének még volt ideje arra, hogy mentőmellényt kapjon magára. A Storstad ezalatt a legközelebbi kikötő felé vet­te az irányt, mert kapitánya azt hitte, hogy saját hajója sokkal súlyosabb sérülést szenvedett, mint az Empress of Ireland. Tatár két gólt szerzett Magyar válogatott—VSS Kosice 4:1 (2:1) Rövidesen megkezdődik a magyar labdarúgás újabb erőpróbája, az Európa-baj- nokság. Alig két hét múl­va Finnország lesz az el­lenfél, így hát nem sok idő marad a készülődésre. Az új szövetségi kapitány, Kovács Ferenc vasárnap este csapa­tot hirdetett, s az új váloga­tott — kapitányával együtt — tegnap nyilvános edző­mérkőzésen debütált a cseh­szlovák válogatottat 3:2 arányban verő VSS Kosice ellen. Nos, a kassaiak igazolták: nem volt véletlen váloga­tottjuk elleni győzelmük. Már az 1. percben — igaz, egy rossz Lukács-alakítás következményként — Brü- nyi hálójában táncolt a lab­da (Babcan volt a gólszer­ző), s ezután csaknem 20 percet kellett várni az egyen­lítésre, miközben csak Brii- nyin múlt, hogy nem növel­ték előnyüket a vendégek. Zombori potyaízű gólja után ismét ellaposodott a játék, s a félidő befejezése előtt Pintér 30 méteres lövése Jutkáról vágódott a kapus által elhagyott bal sarokba. oborzo A Borsodi Volán labdarú­gó-szakosztálya labdarúgó- toborzót tart ma. 16 órától a sportkör erenyői pályáján. Csak az 1961-, 1962-, 1963-, 1964-ben született fiúk je­Szünet után a fél csapat kicserélődött a mieinknél,- s nyilván alapos fejmosás is volt az öltözőben. Ennek is köszönhetően, több lett a mozgás, élénkebb a játék. Tatar remekelt, bombafejese előbb a csehszlovák kapus kezében halt el, ám a 67. percben Bálint beívelése után már nem volt mit ten­nie a kapuvédőnek, csak a középkezdéshez dobhatta ki társainak a labdát. Egyre jobban belelendült a fáradó vendégek ellen a csapat, s a 81. percben újabb Tatár-fe­jes következett, Kardos mes­teri beadását bólintotta a hálóba a diósgyőri középpá­lyás, aki a győzelem fő ré­szesévé vált teljesítményé­vel. A magyar válogatott így állt fel a találkozón: Brü- nyi (Katzirz) — Martos (Pa- róczai), Kovács Pál Gy. (Kereki), Lukács (Bálint), Pál J., Pintér, Zombori (Ta­tár), Kardos, Fekete, Tieber (Váradi). T. Z. lentkezését várják. A lab­darúgáshoz kedvet, tehetsé­get érző fiatalok sportfelsze­relést (tornacipő, sportalsó) vigyenek magukkal, és je­lentkezzenek Balázs András edzőnél. Ilyen ez a telefonkönyv 1883-ban jelent meg az első budapesti te­lefonkönyv. Mind­össze két lapból állt. Csak az e!őíi'’"‘ők nevét tartalmazta — a 290 állomást még név szerint kapcsol­ták. A most megje­lent budapesti egyé­ni telefonkönyv a posta hatvankettedik kiadása. Legutóbb 1971-ben adtak ki Budapesten egyéni telefonköny­vet. Azóta a közpon­tok korszerűsítése, újak üzembe helye­zése, és a lakáscse­rék miatt sok állo­más kapcsolási szá­ma megváltozott. 1971 óta mintegy 70 000 új állomást »szereltek fel, melyek számai szintén nem szere­pelnek a régi név­sorban. Mindezeket figyelembe véve, a megváltozott adatok száma 200 ezer kö­rül van, s ez azt is jelenti, hogy a tele­fonkönyv 88 száza­lékban elévült. Ezek a változások tették sürgetővé az új telefonkönyv ki­adását. Az idén el­ső alkalommal je­lent meg két kötet­ben a telefonkönyv. Az első kötet (A—K) 720, a második (L— ZS) 704 oldalas. A két kötetre bontást az előzővel szembe­ni 624 oldalas gyara­podás, a kb. 200 ezer előfizetői adatbővü­lés, a könyv kezel­hetősége, és nem utolsósorban tartós­sága indokolta. A nagyobb főváro­sokban már évtize­dek óta több kötete­sek a telefonköny­vek; New Yorkban tizenegy, Párizsban kilenc, Londonban hét, Stockholmban négy kötetben adták ki az előfizetők ada­tait. A telefonkönyv — az előfizetők adatai­nak betűrendes rög­zítése mellett — szá­mos, a telefonálással kapcsolatos informá- ciőt, tudnivalót tar­talmaz. Nem szüksé­ges magyarázni, hogy például a távhívás- • bevezetésével meny­nyivel bonyolultabb és több figyelmet igénylő lett a tele­fonálás, illetve mennyivel több adat­ra van ehhez szük­ségünk. Ezek és hasonló információk is meg­találhatók a „Tud­nivalók” című össze­állításnál. A 4—5. és a 28—29. oldalon tér­kép van, melyen megtalálhatók a táv­beszélőüzemek és a távhívásra is alkal­mas közterületen el­helyezett nyilvános állomások. Az első kötet 34— 35. oldala a levél­címzés új mintáit; mutatja be, míg a 36—63. oldalakra Bu­dapest utcáinak irá­nyítószám-jegyzéke került. Helyet kapott a könyvben mintegy 300 közönségszolgá­lati adat, mint pél­dául orvosi rende­lők, gyógyszertárak, tanácsok, vevőszol­gálatok stb. A má­sodik kötet végén található „Szakmai útmutató” a legutób­bi telefonkönyv 26 ezer adatával szem­ben 32 ezer adatot tartalmaz, köztük olyan kisiparosok nevét és címét, akik- • nek telefonjuk nincs, de fontos lehet, hogy a lakosság ismerje címüket. Az új budapesti egyéni előfizetői te- Iefonkönyv ára; 150 forint. A vidéki elő­fizetők a Távbeszélő Tudakozó és Névsor_ szerkesztő Hivatal Távközlési Szolgálta­tó és Tájékoztató Osztályán (1364 Bu­dapest V., Petőfi S. u. 17.) rendelhetik meg. Mocsári hóvirágból A kazanlaki Gyógyszerku­tató Intézet munkatársai, a mocsári hóvirág galantamin alkaloidában gazdag, új faj­táját nemesítették ki. A ga­lantamin a bolgár Nivalin nevű kiváló gyógyszer alap­anyaga. A mocsári hóvirág (Leujo- cum Aestivum) Bulgáriában főleg a Kamcsija folyó feke­te-tengeri torkolatában te­nyészik. A mesterséges te- nyészhelye Burgasz megye agráripari központjában van. A kutatók által rendelkezésre bocsátott anyag hasznosításá­val az agráripari központban nyolc hektáron termesztik a nagy alkaloida tartalmú, új­fajta mocsári hóvirágot. Értesítjük a belvárosi lakótelep lakóit, hogy a kisebb javítások és szerelések gyors el­végzése érdekében a Corvin Ottó utca 3. szám alatt beindítottuk a ® lakatos ® vízvezeték-szerelő * ® villanyszerelő © üveges • asztal» s munkák elvégzésére a javító-szerelő egységünket, ahol gyors és megbízható munkával állunk meo'»'Helőink rendelkezésére. MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT « ____________ __________________________________I \ Síül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom