Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

A nyelvtudás, mint termelőerő Nemzeti jövedelmünk több mint 40 százalékát a külgaz­daság adja. Eredményes kül­kereskedelmi tevékenység pedig elképzelhetetlen — a magas szintű szakmai isme­retek mellett — kiváló, tár­gyalóképes nyelvtudás nél­kül. A nyelvlgényes mun­katerületek száma a 10 év­vel ezelőtt bevezetésre ke­rült gazdaságirányítási rend­szer és az egyre nagyobb mértékben megvalósuló vál­lalati önállóság következté­ben, különösen a termelő vállalatok körében emelke­dett. Ezt a társadalmi méretű igényt vannak hivatva ki­elégíteni a TIT megyei és, városi szervezetei által ren­dezett nyelvtanfolyamok, melyeknek hallgatói mind nagyobb számban állják meg a helyüket az Állami Nyelv­vizsga Bizottság előtt is. Megyénkben és Miskolcon különösen nagy az igény idegen nyelvet tudó műsza­kiak (mérnökök, üzemmér­nökök, szakmunkások) iránt, hiszen több állami nagvbe- ruházás folyik éppen, vagy kezdődött el a közelmúlt­ban. Ezek közül is az egyik legjelentősebb a Lenin Ko­hászati Művekben megvaló­sulás alatt álló új kombi­nált acélmű, amelynek épí­tésében — államközi szer­ződések alapján — igen sok német, szovjet és egy sor más országból való szakem­ber dolgozik, vagy tog dol­gozni. Ezek a tények magától ér­tetődővé teszik, hogy egyre ‘nagyobb számban jelentkez­nek a TIT által szervezett német, orosz stb. nyelvtan- folyamokra az érintett vál­lalatok és • nagyüzemek dol­gozói. Ez szükséges is, hi­szen népgazdaságilag nem lenne előnyös műszaki tol­mácsok indokolatlanul nagy számban való alkalmazása, meg akkor sem, ha éppen ezen a területért nem lenné­nek rendkívül súlyos lét­számgondok. Ésszerű, hogy azokat az idegen nyelveket tanulják a legtöbben, amelyeket a köz­vetlen partnerkapcsolatok­ban hasznosítani lehet. Ha­zánkban és megyénkben a legfontosabb idegen nyelvek: az orosz és a német. Válto­zatlanul igen nagy jelentő­sége van mind az európai, mind pedig a tengerentúli kereskedelmi kapcsolataink­ban az angol nyelvnek is, hi­szen a műszaki dokumentá­ciók világviszonylatban mint­egy 70 százalékban készül­nek ezen a nyelven. A latin­amerikai fejlődő országokkal bővülő kapcsolataink szem­pontjából pedig mind na­gyobb jelentőségre tesz szert a spanyol nyelv. Fokozni kel­lene azoknak az idegen nyel­veknek az oktatását is, ame­lyek közvetlenül és igen je­lentős szel epet játszanak kül­kereskedelmi kapcsolataink­ban. Majdnem teljesen meg­szűnt pl. az olasz nyelv ok­tatása, pedig tőkés külkeres­kedelmünknek csaknem egy- harmadát Olaszországgal bo­nyolítjuk le. Egyre fokozó­dik az igény a környező, ba­ráti szocialista országok nyelvei iránt is. Ezen a té­rem Borsod megyében külö­nösen a szlovák nyelvnek van jelentősége, hiszen pl. a Lenin Kohászati Művek és a Kelet-szlovákiai Acélmű kö­zött rendszeres a szakember­csere. Tapasztalatcserére és elvtársi-baráti találkozóra gyakran kerül sór a két nagyüzem vezetői és dolgo­zói között. E gondolatok jegyében szervezi meg a TIT a küszö­bön álló 1978—79-es oktatási évben is nyelvtanfolyamait. . Huszti Péter nyelvoktató * Körülbelül egy órát töltöttem a TIT miskolci szervezetének irodájában és ezalatt hatan érdeklődtek a nyelvtanfolyamok iránt, melyekre szeptember 21-ig lehet jelentkezni. Édesanyja vitte a szót az első éves szakmunkástanuló he­lyett: — Autószerelő lesz a gyerek, és úgy gondoltuk, jobban boldogul az életben, ha legalább egy idegen nyelvet ismer. Elmehet még kamionosnak is, hiszen az a szive vágya, hogy világot lásson. Tavaly érettségizett az a lány. aki szeretné felújítani, ki­bővíteni a középiskolában szeneit — szerinte elég gyenge — nyelvtudását. Oroszt tanul majd. a haladók csoportjában. Középkorú férfi a következő jelentkező, ö így indokolja szándékát: — Most már jut rá pénz, hogy két-háiom éven­ként külföldre menjünk a családdal. Sokat elvesz az örö- , műnkből, hogy mutogatni, gesztikulálni kell, mint a süketné­máknak. Van, aki az idegen nyelvű klub iránt érdeklődik, mások egyelőre csak tájékoztatót kérnek, mert még nem tudták el­dönteni. melyik nyelvet válasszák. Dr. Anger Gézáné, a TIT városi titkára azzal egészíti ki tapasztalataimat, hogy körül­belül 15 nyelvtanfolyami, csoportot indítanak az idén válla­latoknál. Ilyen igénnyel jelentkezett többek között a Pamut­fonó, a Volán és a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat. Ők mar felismerték, hogy a nyelvtudás valóban termelő­erő. B. D. Két elhatározás Végre a magyar nézők is lát­hatják Gyöngyössy Imre és Kabay Barna dokumcnlumjá- téteát, mely születésé óta szá­mos nemzetközt díjjal jutal­maztatott, s melyet híre meg­előzött. A filmről kütetnji kri­tika, méltatás született az európai siker bizonyítékaként. Mégis t a la ii nekünk, mug'a- roknak a legkevesebb ez a ha­zai és NSZK produkcióként készült, költői ihletettségű mű. Mert mi érezzük leginkább •— ahogy az alkotók mondják — kézmelegét azoknak az öreg­asszonyoknak, akiket már nincs, vagy alig van időnk méghallgatni, örömeikről, fáj­dalmaikról, földközeli gazdag­ságukról vall ez a film. A lent idézettek a rende­zők, szavai, mondatai, me­lyek híven vallanak a nemes szándékról. De ezek a sza­vak is szegényesek a fiim beszédes nyelvével összevet- vé és sokkal, de sokkal ke­vesebbet mondanak el öz­vegy Kiss Istvánné akár egyetlen gesztusánál. Ez a rimóci öreg parasztasszony a föszereolője a filmnek, aki éleíe alkonyán, két elhatáro­zással a szivében és az agyá­ban éli dolgos hétköznapjait. Az egyik elhatározása az, hogy a saját munkájával elő­teremtett pénzen meglátogat­ja Londonban élő (immár egyetlen) fiát, a másik pedig az, hogy kitisztítja az elha­nyagolt, gazverte régi szőlőt. Veronika néni mindkét elha­tározását megvalósítja, mert évszázadok paraszti szívóssá­ga, hite, ereje és akarata él' benne, mert a lehetetlent is tahit» ösztön vezérli. Töpörödött alakja így mind­annyiunk fölé magasodik; a mítoszok asszonyává válik, akit erőssé tesz az a végtelen szeretet, mely gyermekeihez és a földhöz köti. Nem tudjuk, mit dicsér­jünk elsősorban: a film nép­rajzi hitelességél-e. vagy azt a leleményt, mellyel az alko­tók előcsalogattáK ennek az öregasszonynak legrejtettebb gondolatait, érzéseit. Egyik neves hazai kritiku­sunk arra hívja fel figyel­münket, hogy milyen jelen­tős szerepet kap ebben a filmben a munka, a minden­napos emberi tevékenység, mely életeleme enrfek a bú­csúzó generációnak. Veroni­ka nénit valóban mindig va­lamely hasznos tevékenysége közben ábrázolják. Emléke­zetesek ősi mozdulatai, me­lyekkel kendert áztat, szárit, tilol és fon. Ahogy kemencét lüt és kenyeret dagaszt. És felejthetetlenek a krumpli- földi képsorok, mikor az idős asszony kiforgatja a földből a nagyra nőtt gumókat, be­szélget hozzájuk, majd öleli a súlyos krumpliszsákot, s makacs erővel tolja a terhelt talicskát. A film készítői azonban nemcsak őt mutatják, hanem környezetét is, az ugyancsak sokat próbált, sok mindent megélt szomszédasszonyokat; Veronika néni jóembereit. Elbeszéléseikből — mely min­dig drámai erővel bír — egy sokat szenvedett, de magát soha meg nem adó nemze­dék életszemlélete bontako­zik ki. Mégse gondolja senki, hogy ezeknek az öregasszonyoknak örömtelen az életük. Az a tény. hogy mindig azt tették és azt teszik (önmaguk élő áldozatával), amit kell, meg­elégedettséget. sőt némi büsz­keséget és csendes derűt vált ki belőlük. Tanúi lehetünk nagy! ér­zelmi hullámzásoknak is. Látjuk, halljuk, hogy miként vált át Veronika néni hirte­len jött nagy öröme sirató­énekké. Vagj’is, hogy szüle­tik dal és dallam akkor, mi­kor már a puszta szavak erőtlenek a nagy érzések tol­mácsolására. Rendkívül megkapó, hogy ez a falusi öregasszony nem­csak saját megszokott kör­nyezetében képes a kommu­nikációra, hanem a számára idegen világban Is. Ahogy az autóbuszban beszélgetni kezd a néger fiatalemberrel (s jól megértik egymást). vagy amint a légikisasszonyt a sa­ját sütésű mákosrétessel kí­nálja. Gyöngyössy Imréék ezt mondják: ..Azt a hőst talál­tuk meg ebben az egyszerű asszonyban, akit minden ed­digi filmünkben kerestünk: a másokért élő, saját, zárt. sze­mélyes dimenzióin túlnövő embert, aki haláláig le tudja győzni élete végességét.” A film megtekintése után igazat kell adnunk az alko­tóknak. (gyarmati) Ha hússzor kell mondani, akkor is... Ki segít a kisegítő iskolának? Kukucs .. . (Sólymos felv.) (Sokszor .jártam arra, mégsem tudtam, hogy a Népkert túlsó sarkán álló villaépület iskola. A ház jellege nem sugallja ezt, a táblát takarják a bokrok, és va­lamiképpen kiesik a látókörünk­ből az intézménytípus. Nem mintha éppen erről, az 1. számú kisegítő iskoláról nem hallottam volna gyakran az elmúlt évek­ben. Ha a város oktatási intéz­ményeit a statisztika szabásai szerint szedjük számba, mindig felsoroljuk, és maradunk is eny- nyiben. Azt még tudjuk, hogy .Itt a tanév éppen úgy tíz hónap, mint bárhol, hogy nyolc osztály­ba járnak ide a gyerekek, de nem tudunk eleget. Mi sem, pe­dig az iskoláról — ezekről az iskolákról — sok embernek kel­lene jóval többet tudnia. Nem véletlen, ha Schmidt Ferencrvé igazgatónőre megkülönböztetett módon figyeltem.) — Akinek fontos, megtalál bennünket, mert annak, hogy egy gyerek ebbe az iskolába járjon, nagy oka, és pontosan meghatározott útja van. Ideg- gyógyászból, pszichológusból, pedagógusból álló áthelyező bizottság döntése szükséges a felvételhez, sokan az álta­lános iskolán keresztül ér­keznek hozzánk. Előfordul, hogy a szülők az idegrend- szerileg sérült gyereket eleve ide hozzák, holott csak na­gyon gondos mérlegelés után, feltétlenül indokolt esetben jár valaki kisegítő iskolába. Nyilvánvaló, hogy ez egyfaj­ta minősítést jelent, de a má­sik véglet, az idegenkedés sem indokolt. Hä tudomásul .veszik, ha együtt neveljük a gyereket, minden simábban megy. — Vagyis ez nemcsak spe­ciális, hanem nehéz munka .is. — A tizenhat főből álló tantestület 14 tanára gyógy­pedagógus; a munkánk lé­nyegét ezzel alapvetően el­mondtam. Azt a sokszínűsé­get pedig, amit az ide járó 132 gyerek tanítása jelent, nem lehet röviden érzékel­tetni. Kiscsoportos, differen­ciált oktatási forma ez, és eredménye is ahány, annyi­féle. Nyilvánvaló; azt szeret­nénk, hogy ahol erre mód van, teljes értékű emberré váljon a gyerek; de kevesen végzik el a nyolc osztályt. Ha sikerül, biztosak vagyunk a jövő felől; segéd- vagy be­tanított munkás, előfordul, hogy szakmunkás lesz a fia­tal. Egyébként nehezebb g helyzet, bár a reményt nétm szívesen adjuk fel még az úgynevezett középsúlyos gye­rekek esetében sem, amíg itt vannak. Sajnos a túlkoros­nak előbb-utóbb el kell men­nie; kicsi az iskola. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.00: MelóaiaUoKlet. — 14.0(1: Mindenki könyvtara. — 14.30: Glazunov: G-ciur vonósnégyes.— 15.00: Hírek. — 15.10: Magyar láncok egy régi menyegzőn. — 15.20: Ezeiegy délután. — 10.10: Meaea. — li.oO: Hírek. — 17.07: A magunk érelmében, a magúiig vedeüneoen. — 17.33: Nemzetisé­gein« zenéjéből. — 18.15: Kriti­kusok lóruma. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.1a: Fényes Szabolcs mmaalaibol. — 19.80: A Magyar Rádió és Televízió szimionmus zene«aranak hantgversenye. — 21.10: Abraham Pa: operettjeiből. — 21.30: Milyen valuta a lorint? — 22.50: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Brahms: Uj szerel­mi dalkeringök. — 22.40: Közel­kép Dóráról. — 23.00: Operarész­letek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Donna Curry enekel es lanton játszi«. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hirek. — 12.33: Miskolci stúdiónk jelentkezik. — 12.35: Weber operáiból. — 13.23: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Züngész- de. — 14.00: Félóra oenny Uod- raannel. — 14.30: Hírek. — 14.33: íizme-java. — 16.30: Hirek. — 16.33: Ketten beszélnek a nonról. — 17.00: Híres alma materek. — 18.05: Rádlóvizió. — 18,30: Hírek. — 18.33: i_ajtha László: Diver­tissement. — 13.58: Egy muzsikus emlékeiből. — 10.23: Jo estet, gyerekek! — 19.33: Rég) magyar dalok és táncok. — 19.53: Slá­gerlista. — 20.30: Hirek. — 20.33: A bolgár kuliul a heve. — 21.40: A-tól Z-ig,a popzene világában. — 22.10: Nótacsokor. — 23.20: Ta- mássy Zdenkó szerzeményeiből. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. időjárás. — Női dolgok, női gon­dok . . . Kék köpeny és iskolai füzet... Riporter: Jakao Mária. — Komoly zene modern köntös­ben. — Környezetvédelem az OKÜ-ben . . . G. Tóth Ferenc ri­portja. — 18.00—18.30: Eszak­magyarországi Krónika. (Ülése­zett a városi tanács vb. — A Hazafias Népfront megyei elnök­sége tanácskozott.) — A Sebő- együttes népzenei feldolgozásai­ból. — Hírek, lapelőzetes. Televízió. 1. műsor: 16.25: Kör­hinta. — 17.33: Hírek. — 18.00— 22.40: A Finn Televízió estje. — 18.00: Bevezető. — 18.03: Rén- szarvaspászlorok naplója. —18.40: Finnország hétköznapjai, —19.10: Esti mese. — 19.20: idősebbek is elkezdhetik. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Bevezető. — 20.03: Mo- nllakötél. — 21.13: A Sarkcsillag alatt. — 22.10: Gőzt. — 22.40: Tv- hiradó 3. Televízió. I. műsor: 18.30: En francais. — 19.03: Orosz nyelv. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Sze­reli a halat? — 21.13: Tv-híradó 2. — 21.33—22.05: Mozart: F-dűr zongoraverseny. Kiállítások; Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Barátság fesztivál '78. — Her­man Ottő-em! ékház (10—38): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Diósgyőri vár (9—17): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Erdei Ferenc építész műemléki tervei. — Déryné-ház (0—17) : Déryné Széppataki Róza- és Lé- vay Jozsef-emlékszobák, — Mis­kolci Képtár (10—18) : A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiáüítás. — Halicsi ikonok. — Miskolci Ga­léria (10—18): Kelet-szlovákiai képzőművészek kiállítása. — Mi­ni Galéria (10—18): Broczkó Ta­más fotói. FILMSZÍNHÁZAK BtKE Félelem a város felett Szí. francia—olasz film Másfél helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Két elhatározás Magyar—NSZK film Kezdés: Í3, hnö és1 7 órakor HE VÉS Y IVAN FILMKLUB Isten hozta, őrnagy űr! Magyar film Kezdés: fő és f7 órakor TÁNCSICS Az előkelő alvilág Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek 1 Kezdés: 13 és f7 órakor SZIKRA .' BOA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyár! Kezdés: í4, f6 és 18 órakor PETŐFI Ahová lepek, ott fű nem terem! Szí. francia film Másfél helyári Kezdés: f5 és 17 órakor FÁKLYA A kétfenekü dob Szí. magyar film Kezdés: f5 és 17 óraki'” TAPOLCA. KERTMOZI Gulliver Mb. szí. angol film Kezdés: f8 órakor VASAS PARKMOZI Pénzt, vagy életei! Mb. szí. amerikai film Másfél helyárt Kezdés: 7 órakor PERECES Fuss utánam, hogy elkapjalak: Mb. francia film Kezdés: 6 órakor hA mór Vadnyugati maekókalaud Mb. szí. lengyel—francia film Kezdés: 6 órakor (A tanítás itt is, mint minden­hol, most kezdődik, és a főépü­letet éppen üg}', mint a két év­vel ezelőtt az iskolának átenge­dett Csabai kapu 8. szám alap! húz felső szintjét, ebédidőben jártuk végig. Míg nagyot) sok­szor hallottam, hogy nehogy pa­nasznak vegyem, amit látok vagy hallok, volt időm megcso­dálni a nők, a pedagógusok Ott­hont teremtő szívósságát. A volt villa négy tantermében valóban csak kis csoportokat lehet taní­tani, de ha egy padot be kell meg tenni, már nehezen látható a tábla. A másik házban most tervezik, hogy az egyik tül nagy tantermet kettéválasztják, és ág­kor még egy helyiséget nyernék. Könyvtárszoba eddig nem volt, de most öröm, hogy akár egyé­ni tanításra is fel lehet niajd használni. Tényként mutatják az apró tornatermet, és ha a fiúk­nak a gyakorlati foglalkozások­ra a 2. számú kisegítő iskolába — három ilyen intézmény van Miskolcon — kell is járni, az alagsori aprócska főzőkonyhára büszkék; a lantok itt tudnak dolgozni. Az ebédlőben is lehet ebédelni, de a napköziben a két csoport alig fér el.) — Ez nagy gond — isme­rik be azért, és Kovács Kál- mánné igazgatóhelyettes már sorolja is: — Hejőcsabától a Szentpéteri kapuig terjed a körzetünk, Nyékládházáról, Kistokajbél, Ongáról, Sajó- bábonybol, Szirmabesenyőről jönnek a bejárók. Attól a j fiatalasszonytól például, aki ■ a’karján hozza a kicsit, amíg j elkíséri a nagyobbat, nem le- I hel elvárni, hogy a tanítás I után azonnal érte jöjjön. A baj inkább az, hogy a szülők (azok is, ahol talán lenne más megoldás) szívesen tudják reggeltől estig itt a gyereket. (Máshol is előfordul, hogy a« o<tlinni nevelési hiányokat az in- kólában kell pótolni; itt ez sok­szorosan igaz. Ahogy a barátsá­gos tantermek, az egész tantes­tület úgy óvja a is? gyereket. Tudják, hogy a tízfős osztályra annyi energia kell, mint máshol negyven diákra, és ha hússzor kell valamit elmondani, akkor hús onötsrör is elmondják, mért ez kisegítő Iskola, ami ^zt jé lenti, hogy segíteni kell azokon, akik nem tudják elvégezni a nor­mál általános iskolát. Tizenhat, tizenhét éves korig, amire lehét, arra minden körülmények kö­zűn megtanítják az Ide iirókat. Továbblépni nehéz, a további se­gítség várat magára.) ★ péntek Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.23: Miről ír a Társadalmi i Szemle új száma? — 8.35: Zene­kari muzsika. — 9.34: Süss ki nap! — 9.33: Lo* tósorsolás. — ÍO.ÖO: Hírek. — 10.03: Hang-já­ték. — 10.25: Nagyobb dolgokra. — 10.30: Maria Stader és Gior­gio Tozzi énekel. — 10.39: Lottó- eredmények. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Madrigálok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet negyedórá­ja. — 8.23: Tíz perc külpolitika. — 8.33: Hírek. — 8.36: Qoross Laios néni zenekara játszik. Szántai Ildikó és Soós János nótákat énekel. — 9,15 Szemünk védelmében. — 9.30: Johann Strauss: A cigánybáró. — 9.33: Lottósorsolás. — 10.00: Zenés mű­sor üdülőknek. — 11.50 t Ragasz­kodók. Budapesten, Szegeden van rá példa, hogy akik úgy nő­nek fel, hogy egyedül nem tudnak elmenni az üzemek személyzeti osztására, azo­kat csoportosan várják; az országban jó néhány úgyne­vezett szociális foglalkoztató működik. Miskolcon a pénz­ügyi támogatást biztosítaná a tanács, a partner hiánvzik. Pedig biztosan van olyan üzem, amelynek módja len­ne rá. hogy segédkezet nyújt­son. A megoldást keresik, és ha kell, ezt is, mint min­dent, akár hússzor elmond­ják. Egyet mondunk. tmana.7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom