Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-05 / 209. szám
Kedvvel hönnyehb Ha nem iívenek lennének, a kapui sem lépném át ★ Nagy Viktor Talán egy munkaléiektan- ral foglalkozó pszichológus sem tudta volna különbül összeválogatni őket. Mert manapság ugyancsak foglalkoznak e témával: a jó viszonyban, barátságban, megértésben dolgozó emberek serényebbek, termelékenyebbek: A jókedélyü emberek jó hangúit ta az eredményekben is tükröződik. De nálam sokkal jobban, pontosabban meg tudja ennek a titkát fogalmazni Csató Janos bácsi, a tiszteletbeli brigádtag, a Volán 3-as nagy öregje. Amikor azt mesélték róla, hogy nyugdíjas léven még néhány éve is bejárt takar Igulni az üzembe, ámultam az eseten. De még ma is jobban esik neki a reggeli ..„ennél. a..piros,viaszosvátszoii- nal lebontott asztalnál, itt a forgácsolóműhelyben, mint otthon. — Hogy miért? Itt a reggeliszünetben mindenről elbeszélgetünk: politikáról, sportról, zenéről. Az operákat éppúgy imádom, mint a legvadabb tokit. Rengeteg magnófelvételem van. S rajongok a fiatalok társaságáért. Az öregek „itt fáj, ott szúr” sirámaitól, meg a „bezzeg az én korom oan úgy vott” monológoktól inkább menekülök. Az én volt munkatársaim olyanok, akiket kedvelni és szeretni lehet. Igaz, nincs két pohár egymás mellett, ami össze ne koccanna. De itt térülnek- fordulnak és nincs harag. Van „hancúrozás”, ugratás, mert ahol szeretik egymást, olt van munkahelyi humor is. De ettől u munka, az idősebbeknek kijáró tisztelet sohasem szenvedett csorbé*. A kenyerem javát már megettem, dolgoztam jó néhány helyen, de hozzájuk hasonlóval nem találkoztam. Ha nem ilyenek lennének, a kaput sem lépném át.. Titkos vonzereje lehet ennek a kis műhelynek. Üveges Tóni bácsi azzal toldja meg: sokan járnak be ide. s mondták, itt még a víz is jobban esik. A kávézó törzsvendégeket le kellett építeni, mért már presszóvá avanzsált volna a műhely. Belátták, már nem mehet így tovább. Most már csak belső használtra fő a frissítő. Lehet-e egy brigádéletben a legfontosabb vonás az, hogy ők ilyen meghitt együttest alkotnak? Nem valószínű. s erre nemigen osztogatnak pontokat a versenyben. De hiszem, hogy ettől jobban megy a munka. Hiszem, hogy szebb, tartalmasabb a brigád- élet. A múlt évben, az ötödik aranykoszorús kitüntetés után nyerték el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Nélkülük szinte megbénulna Jó néhány autóbusz és tehergépkocsi. Az alkatrészellátásban ugyancsak ínséges időket élünk. Most is rugó központi csavart, ölindító perselyt, rugó csapéket kell gyártaniuk, hogy az autók futhassanak az országutakon. Évente 150—200 ezer forint értékben gyártanak pótalkatrészeket, kötőelemeket. jórészt olyasmit, ami rendszeresen a hiánycikklistán szerepel A főként fiatalokból álló brigádra igazán elmondhatjuk. hogy akarják az újat, a korszerű». Szinte valamennyiüknek akad újítása. A múlt évben például 7? ezer forint volt a kimutatható gazdasági eredmény az ötleteik nyomán. Boros Zoltán, aki nemrégen rdta át a stafétabotot a brigádvezetésben Mudri Istvánnak. a kiváló újítók bronz fokozatának tulajdonosa. Azon kívül, hogy a szakmai továbbképzést valamennyien fontosnak tartják, Nagy Viktor és Ungvári István a közlekedésgépészeti szakközép- iskolában is gyarapítja tudását. A brigád minden tagja társadalmi rendész. S ha az erről kiállított igazolvány másra nem is kötelezne, csak önfegyelemre, és személyes példamutatásra, már akkor is sokat tesznek egymásért, a közösségért. Még arra voltam kíváncsi: miért választották névadóul Ady Endrét? — A forradalmisága, ami tetszik nekünk. Nyíltak, őszinték szeretünk lenni mi is. OLÁII ERZSI * A brigád öregjei és a csoportvezető: üveges Tóni bácsi, Csató János bácsi és Boros Zoltán. Jf. Huszár Lajos (Kovács Attila felvételei) Méríe« lesz a szaunában A hűvösre fordult nyár ellenére — vagy talán éppen .ezért — egyre többen keresik fel ezekben a napokban a diósgyőri Várfürdőben finnországi testvérvárosunk, Tampere ajándékát, a szaunát. Naponta százan keresnek felüdülést, vagy igyekeznek megszabadulni felesleges kilóiktól a 90—120 fokos melegben. Sajnos, az utóbbiak nem ellenőrizhetik súlycsökkenésüket. mert egyelőre nincs mérleg a szaunában. Mint megtudtuk, rövidesen ezt a hiányt is pótolja az üzemeltető Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Vállalat. Forradalmi elődeikhez méltóan... Holnap reggeliül A Hungar Hotels minden évben jelentős összeget költ egységei felújítására. Miskolcon most a Pannónia szálloda a soros. Holnap reggel kezdik meg”a felújítási munkálatokat. amelyek időszakában — Miskolc megyei város Tanácsa illetékes osztályával egyetértésben — megszüntetik a Kossuth utcának a* szálló előtti szakaszán a gépkocsik parkírozását. A tilrlom- ra jelzőtáblák hívják fel az erre közlekedők figyelmét. A szállórekonstrukció befejezéséig a génjárműtulajdonosok megértő támogatását kérik. Tanévnyitó ünnepséget tartottak tegnap a Belügyminisztérium miskolci Rendőr- képző Iskoláján. Az 1978—79-es tanévre hat megyéből vezényelt hallgatókat, valamint a tanévnyitó ünnepség vendégeit — közöttük dr. Lovas Lajost, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Simon Tibort, a városi pártbizottság osztály- vezetőjét, dr. Tóth Istvánt, Miskolc megyei város Tanácsa vb-titkárát, dr. Czéh György rendőr ezredest, a Belügyminisztérium képviselőjét. Gyurcsán Sándor rendőr ezredest, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjét, Korózs András rendőr alezredest, a Miskolc, városi—járási Rendőrkapitányság vezetőjét, valamint a hallgatókat vezénylő megyék és a társ fegyveres erők és testületek képviselőit — Söregi Sándor rendőr őrnagy, szakcsopörtvezető köszöntötte, majd Gyebnár István rendőr alezredes, iskolaparancsnok nyitotta meg az új tanévet. Ünnepi beszédében egyebek között arról szólt, hogy a Heves, Hajdú, Szabolcs, Nógrád, Bács-Kiskun és Borsod megyékből az iskolára vezényelt hallgatók a . mai napon nemcsak rendőri szolgálatuk, de életük jelentős állomásához érkeztek. A tanévnyitó ünnepséggel megkezdődik az eredményes köz- rendvédelmi őr- és járőrszolgálat ellátásához szükséges elméleti alapok elsajátítása. A munka egyre nagyabb feladatot ró minden rendőri szervre, ennek ellásához mind nagyobb felkészültségre van szükségük rendőreinknek. Önökön, hallgatókon a sor, hogy fegyelmezett, szorgalmas munkával, eredményes tanulással hálálják meg feletteseik bizalmát. Amint azt tapasztalhatták, a tanulás és pihenés létesítményei, az oktatási, nevelési technikai feltételek korszerűek. Nem véletlen, hogy az előző iskolaévben itt tanulók igen eredményes tanulmányi, szolgálati és mozgalmi munkával bizonyították, hogy méltóak kívánnak lenni forradalmi elődeikhez, s helyt tudnak állni az előttük álló feladatok végrehajtásában. Ezt várjuk Önöktől is, akik önként vállalták szép hivatásukat. A tanévnyitó ünnepség a BeLügymiuiszténum. Szimfonikus Zenekarának műsorával ért véget. (tóth) Csapágygyártásról Debrecenben Szeptember 4—8. között Debrecenben tartja ülését a KGST keretében működő Csanágyipari Együttműködési Szervezet. A tanácskozáson a Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia. az NDK, Bulgária, Románia, Jugoszlávia és Magyarország képviselői vesznek részt. Hírünk az országban ínl/ósá« lapokban, folyóiratokban A bányásznap alkalmából a Népszava szeptember 3-i számában a Miskolci Bányaüzem példáját idézi, nemcsak ünnepi, de hétköznapi emlékeztetőül is. TISZTELET LYUKÓBÁNYÁNAK „Valamikor, nem is olyan régei1, Htiég nyolc akna tartozóit a Miskolci Bányaüzemhez .. . azóta eljárt az idő, s mindössze egy, — Lyukóbánya maradt. Az a Lyukóbánya, ahol három esztendeje, éppen p bányásznap iáján szabadult e! a pokol. Pusztító tűz támadta az embert s a szenet. . . . De végül az ember győzött, fis ma Lyukóbánya több szenet ad, mint annak idején a nyolc.’* A mostani riport a bánya megújulását, korszerűsítését ismerteti. S mindenekelőtt az emberi tényezők szerepét a modern technika alkalmazásában. „...Ilyen tis/tn, meKkímrlt berendezéseket *z i-rósz magyar szénbányászatban nem sok helyen találni.” A komplexen gépesített frontok versenyében tavaly országos első volt Lyukóbánya. És — fél év után — az idén is az élen halad. „Azt mondaná az ember, hogy egy ilyen fokon gépesített munkahelyen a gépek diktálják az ütemet . . . De hogy ne legyen Üzemzavar, . . . hogy a legteljesebb mértékben kihasználják a munkaidőt, az már elsősorban rajtuk múlik, az embereken.'* ELŐRETEKINTŐ TERVEZÉS A Műszaki Tervezés — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium folyóirata — idei, 8. számában egyebek között részletes tanulmányt közöl a miskolci ÉSZAK- TERV építésszervezési szervezésié,ilesztéséről. A nehézkes szakmai terminológia nagyon is közérdekű tartalomra utal. \ „Hatékony szervezés megfejő, lő előkészítés, illetve ávla'ban való gon'’oi’<o lás nélkül nem képzelhető cLM Ezért a vállalat már tavaly „...elindította a VI. ötéves tervre való felkészülésként szervezésfejlesztési akcióját, melynek célja a hatékonyság növelése érdekében szükséges fejlesztési lehetőségek feltárása, a folyamatos bevezetés előkészítése és megvalósítása.” A vállalatnak kiemelt ipari tervezési igényekkel kell számolnia — lényegében változatlan objektív lehetőségek tudomásulvételével. . Elméletileg megalapozott gyakorlati megfontolásból ..A vállalat legfőbb megbízóinál kezdeményezte a VI. ötéves terv igényeinek felmérését.” A tervek megvalósításának alapfeltétele — a tanulmány fogalmazása szerint — a „változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás ... a tudományos megalapozottság, korszerű elméid és általánosítható tapasztala' összehangolásával.” # összeállította: I5LKLCZ JÓZSEF Hadilábon állunk a hallal Jó zsírosán... A csecsemőtől az aggastyánig évente átlagban minden magyar állampolgárra 70 kiló hús jut az elfogyasztott meny- nyiségből. Ez pontosan 20 kilóval több. mint amennyit 1960-ban megettünk. A progr nózisok szerint a nyolcvanas évek végére, de legkésőbb az ezredfordulóra az egy mázsát is elérjük) Jelenleg az évenként elfogyasztott húsnak több mint a fele sertéshús, ugyanannyi, mint Ausztriában. Lengyelországban és az NDK-ban. A marhahús 14—15 százalékkal részesedik étrendünkből; az európai országok átlaga 25— 50 százalék között mozog. Ugyanakkor a magyar háztartásokban is mind néosze- rűbb a baromfi. Az utóbbi . másfél évtizedben körülbelül 60 százalékkal emelkedett a fogyasztása. így — évi átlagban — 15 kilónyit eszünk személyenként belőle. Ezzel a „teljesítménnyel” a második helyet foglaljuk el Európában. A hallal viszont „hadilábon” állunk, jóllehet kétszer annyi pontyot, keszeget stb. vásárolunk, mint 1960- ban. Ez ugyanis még mindig csak 2 kiló 80 deka fejenként és évenként. Hiába riogatnak bennünket évtizedek óta az egészség- ügyi szakemberek, még mindig túlságosan szeretjük a nehéz, zsíros ételeket. Zsírfogyasztásunk az elmúlt években tovább emelkedett: és ma már meghaladja a személyenkénti 30 kilót. Külföldön általában 60—70 százalék a növényi eredetű zsiradékok aránya, nálunk még a 20 százalékot sem éri el. Pedig I960 óta ebben is tekintélyes — háromszoros — az emelkedés. Tejből, folyékony tejtermékből 120 liter jut mindegyikünkre a kívánatos 200 liter helyett. Szokásaink változásának eddigi üteme alapján azonban a jövő évtized közepére minden bizonnyal elérjük ezt a szintet. A disznóhús és a zsír mellett a cukor is ludas abban, hogy hazánk megközelítőleg minden harmadik lakosa tül- táplált. Évente ugyanis személyenként 40 kiló cukrot vásárolunk, s ez még akkor is nagyon sok, ha egy részéből szeszes ital lesz. Burgo- nvafogyaszlásunk viszont évről évre csökken. A mai 60— 65 kiló a felszabadulás előttinek alig a fele. Az elmúlt években nagyjából azonos mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget ettünk meg. Ez ugyan nem kevés, 85 kiló zöldséget és 71 kiló gyümölcsöt jelent évente, az ideális azonban az előbbiből 130 kiló, az utóbbiból 90 kiló lenne. Élvezzük, túlságosan is. az élvezeti szereket. Ma hússzor annyi kávét iszunk, mint 15 évvel ezelőtt. Sör- és dohány- fogyasztásunk a kétszeresére, égetett szeszesital-fogyasztásunk pedig a két és félszeresére emelkedett. Ugyanakkor az üdítő italokkal is megbarátkoztunk. Jelenleg kétszer annvit öntünk te a torkunkon belőlük, mint másfél évtizeddel ezelőtt így már 44 literrel részesedünk a felhörpintett kólákból, to- nikokból, márkákból. DEREGÁN GÁBOR / Iái a Rendőrin Iskolán Rém niAirozlialnak a Kossuth ufóban!
