Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

Téma: az üzemek megbízhatósága Vegyészkonferencia az egyetemen Hűt öli ázi iparvágány A gvár előtt parkolnak a kamionok Jelentős gondtól szabadult mes a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyára azzal, hogy az elmúlt hét végén mű­szakilag átadták. tegnap pedig birtokukba vehet­ték a gép jármüvek az új ka­mion- és autóparkolót a gyár előtti területen. így a lövő­ben az áruval megrakott, vagy üresen érkező kamio­nok és tehergépkocsik csak akkor hajthatnak be a gyár területére, ha megfelelő hely lesz ki-, illetve berakodásuk­ra. A torlódáson envhit az is. hogy a gyár udvarára sze­mélygépkocsikkal tegnaptól nem lehet behajtani. A par­kolóban egyszerre 20 kami­on és 40 egyéb gépjármű vá­rakozhat. Ugyancsak tegnap adták át rendeltetésének a gyár új iparvágányát, amely a rövidesen elkészülő ezer- vagonos hűtőtároló vasúti ki­szolgálását hivatott biztosí­tani. Halló, itt Albstadt Diósgyőri táncosok turnéja A Diósgyőri Vasas Műve­lődési Központ az idén jú­niusban látta vendégül az NSZK-beli Albstadti Nagy Fúvószenekart. Szeptember elsején ezért a vendégszerep­lésért cserébe az intézmény néptáncegyüttese utazott Albstadtba. A negyvennyolc fős csoport rövid időt töltött Salzbui g-Hallwangban. a müncheni Olimpia-parkban, és ahogv Demesik Iván. az intézménynek az együttessel utazó igazgatója tegnap te­lefonon elmondta: a prog­ram szerint! időben megér­keztek a vendéglátó városba, és készülnek az előadásokra. Az NSZK-ban való tartóz­kodásuk alatt az együttesnek hat fellépése lesz. A már is­merős fúvószenekarral közös műsorban szerepelnek majd az albstadt-onstmettingeni ünnepi csarnokban. Az orist- mettingeni zen egyesület gá­labankettjén magyar vendé­gek tiszteletére adnak mű­sort. Fellépnek Bingu Rhein- ben a ..Bingeni Borkós­toló '78" program keretében, spanyol és bingeni folklór­csoporttal közösen: a finálét a Vasas Néptáncegyüttes ad­ja. Műsorukat bemutatják Tribergben és Stuttgprt-Sin- delfingenben. ahol a Merce- des-gvár dolgozóinak tarta­nak előadást, és egyben meg­tekintik a világhírű üzem szerelőcsarnokát is. Az együttes nagy gonddal készült a vendégszereplésre; művészetet szerető emberek­nek mutatják be a magyar folklórt. Arról nem is szólva, hogy Albstadtban már isme­rik néptánckultúránkat: hét évvel ezelőtt a Vasas Köz­ponti Művészegyüttes szere­pelt a városban. Most a mis­kolciak az észak-magyaror­szági táncok mellett kalo­csai. mezőségi. dunántúli, szatmári és méhkeréki ro­mán táncokat mutatnak be. A repertoárjukon szereplő szüli német táncot pedig meglepetésnek szánják. Az idegenforgalom — nem­csak nálunk, hanem a vilá­gon mindenütt — ma az egyik legelőnyösebb üzletág. Olyan lehetőség, amely az adott országnak igen kedve­ző devizabevételt nyújt. Pél­dául Olaszországban, Auszt­riában a" nemzetközi idegen- forgalomból származó bevé­telek az összes valutabevé­telnek 24—35 százalékát is elérik. Nálunk az idegenfor­galmi devizabevétel tavaly az exportból származó bevé­telek 3.5—3.7 százalékát tet­te ki. Rubelben ez közel négy és félmiliiárd forintot, vala­mint konvertibilis valutában több mint 2 milliárd forintot jelent. E bevételek egyéb­ként nagyságrendjüket te­kintve sem lebecsülendők. j(r Debrecenben a ’Magyar T 1 >< nyes V elemin napfi:' kai obszerra’.óri. .baa ala,*' tí-ckat iigeznek. Mivel a napkitörések igen sok e ítélést lehetőségre adnak alkalmat, az. ott dolgozó tizenkét kutató felkészültén várja az újabb jelentéseket (A képen: az óriás távcső, amellyel a Kapót vizsgálják.) (Bajkor József /elvétele) Utcák, nevek, emberek Kedvlelve nézegettem az utcák elnevezésére vonatkozó legújabb tanácsi határozatot. Nem tudom, elkészültek-e már az új táblák ... Mindenesetre, a nemrégiben kiadott Mis- kolc-térkép már elévült. Gyorsan változik a város, új utcák születnek, régi lakónegyedek tűnnek el, dolgozhatnak a cim- íeslök. Ahogy mondani szokás, ebben a dinamikusan fejlődő vá­rosban (s ez egyaránt jelént jót is, rosszat is) szinte napon­ta változik a'kép. Aki rég nem járt itt, az eltéved, néha még a bennszülöttek is házat, utcát tévesztenek, ha valamelyik (egymáshoz kísértetiesen hasonlító) új lakótelepen járnak. De most nem erről van szó... Ez az alkalmi értekezés ki­zárólag az utcanevekre korlátozódik. Mondom, kedvtelve nézegetem az új listát. Utcát kapott Nógrádi Sándor. A Szenlpéteri kaputól északra, a repülőtér felé tartó, majd azon túl a Sajóig vezető utca viseli nevét. Szirmán az iro­dalmárokat részesítették előnyben. Veres Péter, Kassák La­jos, Váci Mihály nevét viselik az újonnan kialakított utcák. Alsóhámorban ki lehetne más a névadó, mint a táj híres- neves természettudósa, Vásárhelyi István? Diósgyőrben a Temető utcát keresztelték át. A lírai lelkületű ember talán talál valami sorsszerűt abban, hogy ezt az utcát — alkalmi közvélemény-kutatás alapján — Kondor Béláról nevezték el. És abban is van valami önbecsülő lokálpatriotizmus, hogy a diósgyőri vár környékén Csavar utcát, a Komlóstelőn Hen­gerész utcát avatnak, minden avatóünnepség nélkül. Nem soroltam fel az összes változást, s az összes új utcát. De ennyi is*elég annak illusztrálására, hogy a keresztelőkhöz szerencsés kézzel nyúlnak az illetékesek. Gondoljunk csak a régi Miskolcot őrző és idéző nevekre: Pallos utca, Vászonfe­hérítő utca. Búza tér, Papszer utca. Néhány talányos elne­vezés eredete viszont már csak a kutatók, vagy a nagyon öreg emberek számára megfejthető. A Napfürdő utca akár egv szakdolgozat példálózó apropója is lehetne. Jó dolog az, hogy őrizzük, mentjük emlékeinket. Éppen-! ezért maradt meg a belvárosban is, az új lakótelepen Zrínyi Ilona és Bihari József utcája. Pedig itt már semmi sem em­lékeztet a régi, földszintes házak komfort nélküli világára. Emlékszem, évekkel ezelőtt egy sárréti községben óriási vi­ta támadt egy utcanév körül... A község büszke, s rátarti vezetői a fejlődést és a változást hangsúlyozandó, meg akar­ták változtatni a Sárhajó utca nevét. A fiatalabb olvasók közül vajon akad-e egy is, aki tudja, mi a sárhajó? (A sár- hajó a világon egyedül e tájon használatos közlekedési esz­köz volt. Olyan csónak, amelyet a zsombékos. lápos terüle­ten lovak húztak. Csak a Sárréten használták ...) Az átke­resztelést végül is keresztül vitték a település felelősei. Egy oly történelmi személyiség lett a névadó, akit ugyan min­denki ismert és tisztelt, de semmi köze nem volt a vidékhez, s nevét, utcatáblán, minden magyar településen látni le­het ... A hajdani ősök sárhajózásának írmagja sem ma­radt ... , . (braekó) Hiszen megközelítik vagy el­érik például a híradástech­nikai gépek, cikkek' kohá­szati alapanyagok általunk exportált értékét. Az is tény, hogy az idegenforgalom — az itthon eladott árukkal, a szállodai és egyéb szolgálta­tásokkal együtt, stb. — gaz­daságosabban termeli a de­vizát, mint az áruexport. Mennyit költ ? j De ha tovább szemléljük a statisztikát, kiderül példá­ul. hogy a szocialista ország­ból érkező turisták átlagosan 128 forintot, míg a nem szo­cialista országokból jövők 300 forintot költenek naponta. Ez több szempontból is fi­gyelemre méltó: úgy tűnik elég kevés lehetőséget adunk a turistáknak a pénzköltésre (hiányoznak bizonyos szol­gáltatások, illetve a nagyszá­mú turista viszonylag kevés vendégéjszakát tölt hazánk­ban), bár hazánk a nemzet­közi turistaforgalmi főútvo­nalakon helyezkedik el, pél­dául rajtunk haladnak át Nyugat-Európából Görögor­szágba, Törökországba- a ju­goszláv és a román tenger­partra. S mivel keveset köl­tenek az átutazó turisták az országhatáron belül, a ma­gyar idegenforgalmi bevéte­lek minden bizonnyal jelen­tősen elmaradnak a lehetsé­gestől. Erre utalnak — s nem csupán az idei rekordév ta­pasztalatai mondatják ezt velünk — a KSH rendszere­sen közreadott statisztikai összefoglalói: 1966 és 1977 között a külföldi látogatók száma majdnem négyszere­sére nőtt (1977-ben 12.4 mil­lió volt). Viszont a legalább egy éjszakát eltöltő külföldi turisták száma ennél szeré­nyebb mértékben nőtt — mindössze két és félszeresére. Méhúbkan kiaknázni A kérdések kérdése, hogy miként lehetne adottságain­kat jobban, gazdaságosabban kamatoztatni: s a tényt — a világátlagot jelentősen meg­haladó módon nő Magyaror­szág idegenforgalma — mél­tóbban kiaknázni? Aligha árulunk el titkot, e kérdéseket állandóan napi­renden tartják az illetékese* csakúgy, mint a megoldás módjainak vizsgálatát. Köz­tudott. hogy a hasznos devi­zabevételek növelését a szál­lás és szállodák bővítésével, kulturáltabb pihenési cent­rumok kialakításával, szín­vonalasabb idegenforgalmi programokkal lehetne elérni. (És egyebek mellett precí­zebben működő idegenfor­galmi apparátussal is.) De hát ezek igen költséges, nehéz ügyek. Hiszen például a szál­lodaépítés olyan beruházás, amely csak hosszú idő múl­va térül meg. és igen igé­nyes kivitelezői munkát kö­vetel. Drága annak a háttér­ágazatnak — infrastruktúrá­nak — fejlesztése is. arpel.v nem csupán az idegenforga­lom céljait szolgálná, hanem elválaszthatatlanul hozzátar­tozik a hazai lakosság jobb ellátásához. Zsúfolt Balaton Igaz. a beruházásigényes. drága megoldások, lehetősé­gek mellett adódnak egysze­rűbb, könnyebben kivitelez­hető feladatok. A kemping az a turistaintézmény, amely viszonylag a legkisebb költ­séggel, a legrövidebb határ­idő alatt jó színvonalon meg­teremthető. S ez az máskü­lönben, amely iránt világ­szerte hatalmas mértékben erősödik az érdeklődés, ép­pen a motorizáció, az autós, motoros turizmus fejlődésé­vel. Továbbá ez az intéz­mény az, amelyhez hazai adottságaink kiválóan meg­felelnek — éghajlatunk, út­hálózatunk lehetővé teszi megfelelő kempingek kiépí­tését. Egyébként ez nem pusztán lehetőség immár. Talán ér­demes lenne e tekintetben a legalaposabban megvizsgálni az idei nyár tapasztalatait, szemügyre venni a Balaton környéki kempingek az elvi- selhetetlenség határait súroló túlnépesedését. Könnyen ki­derülhet, hosv az ország von­zása miatt (továbbá a Bala­ton csakugyan eredetien ked­vező feltételein kívül) más tájainkon is érdemes lehet kialakítani több olyan kem- pingeti amelyek mellett nem tud elmenni az idegen anél­kül. hogy kedvet ne kapjon néhánv napot Magyarorszá­gon tölteni. MATKÖ ISTVÁN Nyári élményeim Az élményekben bizonyára gazdag nyári szünidő után ma este fél 7-kor találkoznak ismét az Ady Endre Műve­lődési Ház vargahegyi ifjú­sági klubjának tagjai. Nyári élményeim címmel élmény- beszámolóval szórakoztatják egymást, s jó zenét hallgat­hatnak. Tegnap délelőtt a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen dr. Simon I’ál nehézipari mi­niszter köszöntőjével meg­nyílt az 1978-as vegyészkon­ferencia. Az ünnepélyes meg­nyitón megjelent dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tag­ja. a megyei partbizottság első titkára. Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtilkára. Drótos László, a városi pártbizott­ság első titkára, Ta.inafői Jó­zsef, az egyetem tudományos rektorhelyettese. A Magyar Kémikusok Egyesülete minden évben megrendezi vegyészkonferen­ciáját egy aktuális és átfogó témakörben — kezdte sajtó- tájékoztatóját a megnyitó előtt Szilágyi Gyula, az MKE borsodi csoportjának elnöke. — A miskolci konferencián az aktuális témakör a vegy­ipari üzemek megbízhatósá­gának vizsgálata. S e kérdés aktualitását az is alátámaszt­ja. hogy a közelmúlt vegy­ipari beruházásainál. (TVK. BVK) elegendő tapasztalat gyűlt össze, amit vegyipa­runk további fejlesztésénél feltétlenül hasznosítani szük­ségeltetik. Dr. Simon Pál ezeket mon­dotta megnyitóiéban: „A vegyipari üzemek tervezése, építése, az üzemeltetés és karbantartás, a biztonság­technika rendkívül széles te­rületén a megbízhatóságel­méleti módszerek alkalmazá­sának hazai eredményeiről folytatott véleménycserét igen hasznosnak tartom." Miről is van szó? A meg- bízhatóságelmélet alkalmas a biztonságtechnika napi gya­korlati problémáinak feltá­rására. rendszerszemléletű megközelítésére. A megbíz­hatóság összetett fogalom, ami a gazdasági eredmények­ben. s a biztonságbán jelent­kezik. Az. hogy most már nem első ízben Miskolcon rende­zik meg a vegyészkonferen­ciát, megyénk vegyiparának elismerése. A BVK és a TVK új gyárainak üzembe helyezése után a tágabb ér­telemben vett vegyipar (kő­olaj- és földgáz-, vegyipar, gyógyszeripar, festék? és gu­miipar) állóeszközértékének csaknem a fele. a szűkebben vett vegyiparnak több mint 60 százaléka a megyében termel. A megnyitó után dr. Si­mon Pál. Drótos László tár­saságában megtekintene az egyetem aulájában rendezett .A tudomány és technika eredményei a Szovjetunió szénbányászatában” '"'mű ki­állítást. ★ Ma délelőtt dr. Timar László előadásával megkez­dődött a szeptember hetedi­kéig tartó előadássorozat, amelyen összesen 21-en tar­tanak tudományos értekezést. (Kerényi László felvétele) Turizmus, tanulságokkal Hit kér, mit kap az idegen? I

Next

/
Oldalképek
Tartalom