Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-27 / 228. szám
Három úl néi*y nyomsávos lesz Autópálya Miskolciól A VI. ötéves tervtől Miskolcon is hozzákezdenek az autópálya építéséhez. Ugyanis 1980-ig várhatóan befejezik az építők a Budapest—Gyöngyös közötti szakaszt, s akkor az útgyár »árosunk határába költözik. így aztán a 3. számú hazai autópálya két vége. egvmás felé k ledve, valahol félúton találkozik. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának teanapi ülésén tette ezt a bejelentést a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetője. A témához kapcsolódó közlést örömmel nvugtázták a résztvevők, hiszen az ülés naoirendién a KPM-kezelésü utak helvze- téról. fejlesztéséről szóló jelentés szerepelt. A fclesztés sorrendié 1 Az ország közúthálózatának hossza százezer kilométer. azaz kél.- és félszerese az egyenlítőnek. Ám a forgalom kilencven százaléka az ösz- szes utak kevesebb minte°v- harmadán bonvolódik le. Már ebből a tényből is következik. hogv a figvelem és a p^énz a főutakra összpontosul. A tárca ebben a tervidőszakban 35 mill’árd forintot irányzott elő útjaink fenntartására és korszerűsítésére. Ez az összeg a tanácsi utakra' szánt, »’alamint a más tárcák által finanszírozott fedesztésel költségével együtt több mint ötvenmilliárd forintra rúg. A fejlesztés fontossági sorrendié: főutak építése: a városi átkelőszaka- szok korszerűsítése; a burkolat megerősítése és szélesítése: a forgalmi szemnontból »'eszélves helvek" meeczünte- tése: hídépítés és hídkorsze- rűsftés. Óriási összegekről van szó, hatalmas a vállalkozás, de nem kicsi a megoldandó feladat sem. A DHvárospolitikai fóruma A megyeszékhely állategészségügyének helyzete Frontáttörés A prognózis szerint 1980- ra 1 millió szeméivgénkocsi- val. 150 ezer tehengénkocsi- val. BRQ ezer motorkerékpárral. 12 ezer autóbusszal és milliós nagyságrendű nemzetközi autós idegenforgalommal. »'alamint az. országok közötti kamionforgalom megkétszereződésével számolhatunk. Reálisnak látszik az a célkitűzés — írja a ..Személyközlekedésünk ma és holnap" című tanulmány —. hogy 1980-ra, a forgalom igérfr Munkában az útgyár. nyeihez viszonyítva, a közúthálózatnak mintegy hetven százaléka lesz megfelelő, az 1975. évi 58—60 százalékkal szemben. A közutak egv évszázad után ismét visszahódították a vasúttól a vezető szerepet. Az áruszállítás vesűti teljesítményét először 1961-ben haladta meg a közúti. Az utakon ma már évente 200 millió tonnánál több. sínen 150 millió tonnánál kevesebb árut szállítanak el egy esztendő alatt. A személyszállításban 1972-ben volt a front-, áttörés. A vasút félmilliárd utast szállított, a közhasznú távolsági forgalom teHesít- ménve 532 millió fő volt. A körúti utasfogalom ma már a háromnegyed milliárd felé közelít. Bármilven furcsának is tűnik az állítás, de az utak szerepét mi valahogy későn ismertük fel. A motorizáció ma is előtte halad az útte- remtésnek. 1950 és 1960 között, tíz év alatt Magvaror- szágon mindössze 7.7 milliárd forintot fordítottunk az utakra. A KPM miskolci igazgatósága ebben a tervidőszakban 2.4 milliárd forinttal gazdálkodik. s ez az összeg, a rendelkezésre álló összes nénz- hez és a borsodi utak jelenlegi állapotához kénest aró- . nyos elosztásúnak tűnik. Bár a forgalmi igények és a tényleges fejlesztési lehetőségek közötti feszültség to»'ább növekszik. (Nem titok, hogy az előző két tervidőszakban — finoman fogalmazva — a ... » Ö®*:* WÉ « ± W-f&ÄWrw? ♦ .4 diósgyőri szolgáltat óház ban színes fénykép”'; készítésére is berendezkedett a Fényképész Szövetkezet. Hárommillió forint értékű import gépsort vásároltak, és ezzel lehetőre vált, hogy — Budapest után másodikként Miskolcon is — színes fotókat készítsenek. A fényképészrészleg Icapacitá- sa lehetőié teszi, hogy nemcsak helybeli, hanem megyei megrendeléseket is teljesítsenek. (Ágotha Tibor felvétele) Borsodnak szánt útkorszerűsítési. útépítési előirányzatokat alátervezték ...) Harsány leié Borsodban 2516 kilométer út tartozik a KPM kezelésébe. Az országos hálózatnak ez 8.4 százaléka. A megye az országos forgalomból 9,1 százalékkal részesedik. Ebben a tervidőszakban új út lényegében nem épül Borsodban. de a meglevő hálózat korszerűsödik, szélesedik. A 3. számú főút Miskolc— Nyékládháza közötti szakasza. továbbá a 26. számú Miskolc—Kazincbarcika közötti és a 35. számú Nyékládháza—Leninváros közötti szakasz — a forgalmi igényeknek megfelelően — négysávos lesz. A 3-as út már elviselhetetlenül zsúfolt, Nyékládháza napi járműfogálma meghaladja a húszezret. Ha tehetik, sokan el is kerülik a főútnak ezt a szakaszát, mégpedig úgy. hogy Harsány felé térnek ki... Nem véletlenül határoztak egyébként úgy a KPM illetékesei, hogy a harsányt út egyik „rázós" részét tavasszal felújítják. (brackó) Állategészségügyről van szó a címben, de az „ember- egészségügyet" is hozzákapcsolhattam volna, hiszen e kettő elválaszthatatlanul összefügg. A legkézenfekvőbb példa (sajnos napjainkban aktuális is), hogy a veszettség az állatokról átragadhat az emberekre. Elöljáróban egy kis statisztika. Azt mindannyian tudjuk. hogy sok kutya él városunkban; szám szerint tízezer. Az viszont már kevéssé ismert adat, hogy ■ a város szarvasmarha-állománya megközelíti az ezret, juh 3500, sertés 5000. ló. öszvér és szamár körülbelül 300, házinyúl 10 000, baromfi pedig hozzávetőlegesen 200 ezer van Miskolcon. EGYRE KEVESEBB A „SZÁMOSÁLLAT" Aki Miskolcot azonosítja a zsúfolt belvárossal, ezenbeliil a ,.forint"-nak becézett Széchenyi úttal, az el sem tudja képzelni, hol ropogtatja a szénát, abrakot, egvebet ez a töméntelen iószá4. -Városunknak azonban vannak még falusias jellegű negyedei (gondoljunk Szirmára. Gö- römbölyre. a Vargahegyre, vagy a Martintelepre), ahol kertes házak óljaiban sertések röfögnek, az udvaron pedig szárnyasok kapirgál- nak. És a város közös gazdaságait még nem is említettem! Termelőszövetkezeti tulajdonban van az említettek közül félezer szarvasmarha és 2500 juh. A „számosállatok” létszáma egyébként — mint az ország legtöbb t^ján — Miskolcon is csökken. Érthető, hiszen egyre inkább városi jelleget öltenek a korábban falusias negyedek. A/, viszont sajnálatos, hogy a közös gazdaságok. vagy az arra alkalmas területeken levő háztájik állatállománya is csökkenőben van. Mert igaz ugyan, hogy a város hússal, tejtermékkel való ellátásába csak besegítenek a helybeli termelőszövetkezet, háztáji gazdaságok, egyáltalán nem közömbös számunkra, milyen mértékű ez a segítség: befolyásolja a piaci kínálatot, és természetesen az árakat is. DIVAT A KISÁLLATTENYÉSZTÉS Örvendetes viszont, hogy meglepően sokan foglalkoznak kisállattenyésztéssel: nyulat. galambot nevelnek saját örömükre, még inkább anyagi hasznukra. Jól működnek a szövetkezetek szakcsoportjai, melyek nem csak tanáccsal, hanem egyéb, módon is segítik az állatnevelést, -értékesítést. Ha állategészségügyről esik szó bármilyen fórumon — így történt ez a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén is —, mindenki a kutyákra gondol elsőként. Az elmúlt években ugyanis sokat nyugtalanították a miskolciakat a szanált lakótelepek környékén falkákba verődött kóbor Hétköznapi barátság Szép történetet olvastam a napokban. A színhely egy magyar nagyközség, az időpont a második világháború utolsó, de sajnos, a korábbiaknál nem kevésbé véres szakasza, a téma pedig... Nos, a téma — és ez vem valami stiláris fordulat, hanem a teljes igazság — a kisember nagysága. Hullámzott a front. Az élet pokollá vált, a falu többször is gazdát cserélt. Fogytán volt az élelem, éjjel-nappal ágyúk dörögtek, géppisztolyok kelepeitek, az egyszerű-takaros pa rasztporta le tetején nagy fekete hollóként ült a félelem. Az egyik házban súlyosan beteg szovjet tiszt feküdt. Az orvos azt mondta. ha visszavonni a többiekkel, nem éri meg a reggeli. Márpedig vissza kellett vonulni. Még egyszer, utoljára, túlerővel támadlak a németek. — Ha nem lehet szállítani, majd ittmarad — mondta azonnal az idős házaspár, a ház gazdái. Pedig tudták, ha egy német, vagy nyilas járőr rábukkan a rejtegelettekre, nemcsak öt, hanem őket is — akkori kifejezéssel — ..felkoncolják". Vállalták ezt is. Éppoly magától értetődő természetességgel, mint azt, hogy megosztják a nagybeteggel fogyó falatjaikat. Milzor újra bevonultak a szovjet csapatok, a házból, amelynek képét, lakóival együtt a szivében vilié tovább, egy meggyógyult tiszt indulhatott tovább a végső leszámolásra — Berlin felé. Az öregek már nem élték meg. de nemrég a tiszt — ma tekintélyes, meglett korú ember — találkozott a megmentők fiával, akit akkor, leventeként, Németországba hurcollak. Jelképesnek érzem ezt a történetet. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyökerekből sarjadt erős fává az a barátság, amely ma nemcsak ünnepeinket, hanem —> és azt hiszem, ez a nagyobb dolog — hétköznapjainkat is átszövi. Milyen ma ez a hétköznapi barátság? A Horthy-korszakban Moszkva és Leningrad elérhetetlenül messze volt Budapesttől. Ma a Kreml és a Szmolnij körül éppoly gyakran hallátszik magyqr szó, mint orosz — vagy éppen iizbég. tatár, vagy litván — beszéd a\ Halászbástyán. Kis János vagy Nagy István éppoly természetesen ül be Zsiguli gépkocsijába, vagy száll fel egy Tupoljev által tervezett repülőgépbe. mint ahogy Ivan Fjodorovics, vagy Fjodor Ivanovics helyet foglal hatalmas hazájában egy lkarus-busz kényelmes ülésén. Nemrégiben nálunk járt nagy szabadság- 'lóriink Grúziában élő leszármazottja. Kossuth Szvetlána, Többek között tőle is tudjuk: Tbilisziben éppoly élő a magyar nemzet haladó öröksége, mint Moszkvában! vagy Rigában, Taskentben, vagy Alma Atában. Egy Richter-koncertre éppúgy tódul a budapesti közönség, mint ..odaát" a moszkvai, ha — mondjuk — Kocsis Zoltánt és Ránki Dezsőt lehet meghallgatni. Irodalmunk értékeit — és szerencsére egyik nép sincs híján ilyeneknek — milliós példányszámban adjuk egymás kezébe, a szó szoros értelmében mindenki áltat hozzáférhető áron. Évtizedeken át próbálták bennünket egymástól távoltartani, hazugságok fortélyos ködfüggönyét eresztették le közénk. Népeink ma mégis együtt haladnak, utunk közös és ezt az utat elönti, elárasztja a sokszínű élet kavargó tarkasága, kapcsolataink sokszínű kaleidoszkópja. Az a gyermekarcú hadnagy nem vérzett, az öl megmentő házaspár nem kockáztatott hiába. HARMAT ENDRE ebek. Időközben a tanács mezőgazdasági osztályának határozott intézkedésével sikerült alaposan meggyéríteni a kóbor falkákat. Tudom, kegyetlenül hangzik ez így, de mint már utaltam rá. az állategészségügy emberegészségügy is és az utóbbi mindennél fontosabb. Sajnos, még mindig nagyon sok olyan tulajdonos van. aki — hogy megspórolja magának az ebadót — nem jelenti be és nem oltatja kutyáját. Téved, aki zt hiszi, hogy a veszettség csak a kut»’ákat fenyegeti. Előfordult fertőzés — a város perifériáján — a macskák között is. Ember azonban még nem kapta meg ezt a félelmetes kórt! És ez az utóbbi mondat a legszigorúbb rendszabályokat is igazolja. A KORSZERŰ TELEP SOKBA KERÜL Végül, de nem utolsósorban szólni kell még egy sajnálatos tényről: az Üj Élet Tsz-ben még mindig nem tudták megteremteni a korszerű, egészségügyi előírásoknak megfelelő állattartás feltételeit. Pedig ez a közös gazdaság besegít Miskolc ellátásába; többek között tejet, szállít a feldolgozó vállalatnak. Az egészséges, fertőzéstől mentes szarvasmarha- állomány kialakításának is , az az egyik feltétele, hogy végre olyan állattartó teleppel rendelkezzen a gazdaság, amilyenre eddig nem futotta az anyagi erejéből. (békés) Negyedszázadon ál tartott a per A XVIII. század második feléből származó, több mint 600 oldalas, latin szövegű ha- lászattörténeti dokumentum került elő nemrég a Győri Levéltárban. A megsárgult iratköteg a Mohács-sziget környéki Duná-vizeket bérlő egykori győri halkereskedők érdekes perét tartalmazza. A győriek, hat bárkával, ezer mázsa halat szállították volna délről a jeges Dunán a Rábg-parti városba, de elakadtak. árujuk elpusztult, eladhatatlanná vált. Azért pereskedtek, mert egyikük nem vállalta a veszteség ráeső részét. Az 1757-től 1783- ig — több mint negyedszázadon át — tartó viszálykodás végül is anélkül maradt abba. hogv a bíróság igazságot szolgáltatott volna. m róhirdetéé 125 literes hűtőszekrény garanciális motorral sürgősen elatlo! Érdeklődni: 10—18 óra között a 18-400-os telefonon. Különálló lakrész vállalatnak kiadó. Jelige „Nyár «7522% a hirdetőbe.
