Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

Ősztől: Vizsgáztatás a műszaki állomáson Amint az köztudott, egy új rendelkezés . lehetővé te­szi. hogy a személygépkocsik kötelező időszaki műszaki i'eiüivizsgálatát a Magyar Autóklub műszaki állomása­in is elvégezhessék. A MA Borsod megyei Szervezetének Győri kapui műszaki állomá- '■át is befeiezé«éhez közele­dik a felkészülés a vizsgáz­tatások elvégzéséhez Már megvannak a szükséges műszerek, s rövid időn be­lül kiképezik azokat a sze­relőket is, akik a kötelező időszakos műszaki vizsga előtt álló gépjárműveket át­vizsgálják. A vizsgáztatás rendkívül egyszerű és gyors lesz. amel­lett, hogy a követelmények semmit sem csökkennek a korábbiakhoz képest. PÜIIki «■»! I : |—ft i **** ! II fi1 mm» , i •| M, j&mtt fj ír .;***• 1 "11 ■ | f* 1 íf "lí Ml: t r M ff fi mmx f S> < .*' 1$ * !$ | , ;;v ki jam»:: ■i i fM. ■ m + Ház — a ház tetejéről — a belvárosi lakótelepen (Laczó József felvétele) A DH várospolitikai fóruma Csempézőkkel a munkájukról Hozzámragadt a vas? Bronz a brigádnak közfelkiáltással Az Észak-magyarországi MÉH-Vállalat Szeles utcai haszonvastelepének vezető­jét éppen úgy elképzelné az ember egy népművészeti bolt habkönnyű csipkéi, dús mintás térítői közé. mint a Szeles utcai telep szűk iro­dájába. (Egy bácsi jön hordóab­roncsokkal. a főnökasszony számláz, mert összesen ha­tan dolgoznak a telepen, és szabadságon van a pénztá­ros ...) Kövér Iránná mosolygós fiatalasszony. Elcsendesiti a bácsika köszönését, mert az nagyobb árra számított; — Kérdezzen! Mi érdek­li? A féléves tervünket 120 százalékra teljesítettük. Ha­tan vagyunk. Egy brigád. Tavaly olyan jók voltak az eredményeink, hogy közfel­kiáltással megadták a bri­gádnak a bronzot... — A telep, a Búza téri építkezések miatt szinte el van zárva a világtól. Hogy talál ide a vevő? — Hogy idetalál-e az az árun múlik. Azon, hogy mit kaphat nálunk. — Mit kaphat? — A mai számlánkat mondom: eladtunk kerítés- fonatot és fonatnak való drótot, kicsit hibás lapáto­kat, alumínium léceket, hor­dót és abroncsot, műanyag és vas edényeket, lemezt, rúd vasat... — A vevőkör? — A lakosság. Építkező gazdálkodó emberek, kisipa­rosok, barkácsolók. Néha jön egy-egy vállalat, vagy szö­vetkezet is. de ez nem meg­határozó. Naponta megfordul a telepen harminc-ötven ve­vő... A ..megfordul” tág foga­lom. Van. aki órákat, fél na­pokat válogat, s itt találja ki. hogy miből mit csinál majd. Mások kész listával jönnek, s a telepen rögtön méretre is vágatják, amit vesznek.) — Sok a törzsvevőnk, és ezt nem tartom rossznak. Mas dolog, hogy sokan nem ismernek minket. — Árukészlet? — Nem lennék kereskedő, ha azt mondanám, hogy ösz- szetételében nem lehetne jobb. Mennyiségben elég. Vállalatok sorával állunk kapcsolatban. részben mi, részben a központ vásárol. Ér néha váratlan öröm is: most például a Volán Vál­lalat keresett meg elfekvő készlettel. Megvesszük, to­vábbadjuk. (Az udvaron válogatók va­lóságos klubéletet élnek. Sokan ismerik egymást, de az ismeretleneket is össze- barátkoztatja a válogatás hangulata . . .) — Tavaly 13 millió forint volt a forgalmunk. Idén en­nél kétmillióval terveztünk többet. A fél évünk nyolc­millió volt... — Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen telep valóban az legyen, amiért létrehozták? — Áru kell. Tudni kell tanácsot adni. Az ember egy kicsit kereskedő, egy kicsit kohász, egy kicsit a mű­anyagokhoz is ért... Mi kell hozzá? Ezt nem lehet csi­nálni, csak ha nagyon sze­reti az ember. Nekem csak érettségim van, de nyolc éve vagyok a vállalatnál. Valamiképpen „hozzámra- gadt” a vas. a vas szerete- te. És ez nagyon fontos. Egyénileg nekem, a telepen itt nekünk, a vásárlóknak ... (A vásárlókat közben el­kergette az eső, hiszen a te­lep nem elegáns üzlet. Csak hasznos bolt. . .ff — Mondta, hogy tavaly közfelkiáltással szavaztak bronzot a Béke brigádnak. Van-e nagy álmuk? — Van. de azt hiszem nem is nagy álmok, inkább szor­galmas kicsi tervek ezek. A munkánk rangját ugyanis a vevők jó frzése adja B. G. Július derekától szeptem­ber elejéig szenvedik az Éder György utca 2. szám alatti ház lakói mindazt, amivel egy felújítás együtt jár. Ki­véve azt a néhány szeren­csésnek mondható családot, akiket el tudtak költözetni szükséglakásba. Sajnos. az utóbbiból nincs elég Miskol­con, így millió konfliktus adódhat- a rendes kerékvá­gásból kizökkentett lakók és az iparosok között. Aki a szomszédba jár W. C.-re, hosszabb-rövidebb ideig nél­külözi a vizet, villanyt, gázt és építőanyag-kupacok között hál. az érzékenyen reagál minden vélt, vagy valódi sé­relemre. Új és máris törött Koós István, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat csem- péző szakmunkása 70 forint­ra becsüli annak a szappan- tártónak az értékét, amit rö­viddel ezelőtt ő illesztett fel a fürdőkád fölé, és máris itt hever a lábunk előtt, ri- pityára törve. Hiányzik né­hány csempe is az újonnan ragasztottak közül, a szintén új kádat ped'" karcolások csúfítják: — Hogy történt? — Miután végeztem a für­dőszoba csempézésével. a szomszéd lakásban verni kezdték a válaszfalról a mal­tert. Nem bírta a püfölést a frissen ragasztott burkolat. — Nem lehetett volna job­ban szervezni a munkát? — Bizonyára lehetett vol­na. De ez nem az én felada­tom. — Mivel karcolták össze az új kádat? — Talán a szállításnál sé­rült meg. jk A Ma nyár Kábelmnvelt Buti cmest i Kábelgyár Erősáram tt Gyáregységében az idén egymilVárd forint értékben készíte­nek erősáramú kábeleket. Termékeik eljutnak a Szovjetunió­ba és számos más szocialista országba. A közelmúltban el­kezdődött háromszázmillió forintos gépi rekonstrukció befe- téiitvel megsokszorozzak termelésüket. Barátságíesztivál a Majális-parkban Dr. Simon Pál lesz az ünnepi szónok (Folytatás az 1. oldalról) A nagygyűlés a Himnusz hangjaival kezdődik, majd Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a HNF megyei bizottságának titkára mond köszöntőt. Ünnepi beszédet dr. Simon Pál nehézipari mi­niszter mond. majd Kelet- Szlovákia politikai delegá­ciójának vezetőie szólal fel. Az / nternacionálé hangjai­val ér véget a nagygyűlés, amelyet ünnepi műsor kö­vet. Ezen fellépnek a Fritz Reuter művészeti együttes (NDK), a Kassai Kohászati Kombinát művészegyüttese (Csehszlovákia), a Cserepo- veci Kohászati Kulturális Központ művészegyüttese (Szovjetunió) és a Bedzsinai Jávoraik tolklóregyüttes (Lengyelország). A rövid ebédszünetet kö­vetően a Majális-park szín­padain gazdag kulturális program kezdődik. Fellépnek a megye és Miskolc város amatőr művészeti csoport­jai, így a Pallas együttes és tánckar, a Tüske pol-beat együttes, a Hegy alja Tánc- együtes, a Vörösmarty Mű­velődési Ház irodalmi szín­padának tagjai, az ózdi és a diósgyőri Vasas Táncegyüt­tes, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház Spirituálé együttese, a Vasas Fúvósze­nekar, a Reflex és a Favo­rit együttes. A II. barátságfesztivál programja már’ augusztus 18-án megkezdődik. Ezén a napon délután 3 órakor a ííónai Sándor Művelődési Központban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének képviselője nyitja meg ,,A szocialista építőmunka ered­ményei, a szocialista orszá­gokhoz fűződő kapcsolatok a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban” című kiállítást. Másnap a Bartók Béla Mű­velődési Házban fotódoku­mentációs kiállítás nyílik ..Kelct-Szlovákia 30 éves 'ej- lödése” címmel. Kiállítások, baráti találkozók, művésze­ti, kulturális bemutatók te­szik színessé az augusztus 26-ig tartó barátságfesztivál rendezvénysorozatát, amely­nek záróünnepségét augusz­tus 26-án, 18 órakor a Mis­kolci Nemzeti Színházban tartják. — A lakó szerint ebben áztatták a csempét. Hallgatás a válasz. Aztán jöttek a gázosok Közben bekukkant a la­kásba az egyik szomszéd és — elkapva az utolsó szót, megjegyzi: — nálunk a lét­rát is beleállították a mun­kások az új kádba. Özv. Mezei Jánosné laká­sában a fürdőszoba csempé- zése kifogástalan, a konyhá­ban már hiányzik néhány lap, a W. C.-ben pedig már legalább a fele lepotyogott a napokban ragasztottak kö­zül. A konyhát és a fürdőszo­bát Petrik István csempézte. A gyakorlott munkások kö­zé tartozik. Nem rajta múlott, hogy a konyhában néhány csempét le kellett verni: a burkolok után jöttek a gáz­szerelők. A W. C. csempézése ha­nyag munkásról árulkodik. Előkerülj a „tettes” is. Géza a vállát vonogatja, hümmög, de végül nagy keservesen el­ismeri: „Ez bizony nem száz százalékos”. Bár olyan finoman dolgoz­na, ahogy fogalmaz! Mentség-e számára. hogy mindössze két éve szabadult? Szerintem nemcsak gyakor­latlanságról van szó. De ak­kor mivel magyarázzam, hogy órabére alig marad el azo- kétól, akik már 7—10 éve dolgoznak a vállalatnál, és a minőségre is jobban ügyel­nek? A minőség és a bérek Meghányjuk-vetjük a bé­rezés fonákságait a körém gyűlt munkásokkal. Ok pon­tosan tudják, kinek a mun­kája mennyit ér. ám a sok­szor lényeges eltérések nem mutatkoznak meg a kereseti arányokban. E téma kapcsán arról is szó esik. hogy bár jól jön mindenkinek az ígért pré­mium, mégsem volt túl sok éltelme a hajtásnak (két és fél napot kapott egy-egy la­kás kőművesmunkáira két szak- és egy segédmunkás), mert már napokkal előbb meg kellett volna érkezniük a villanyszerelőknek Addig pe­dig. amíg ők be nem feiezik a munkát, nem dolgozhat­nak a festők sem. Morancsik Gábor epítésve- zetővel és Som Imre műve­zetővel összegezzük a laká­sokban szerzett tapasztalatai­mat. Amikor a Géza gyerek szóba kerül. Som Imre szo­morkásán megjegyzi: — Pedig milyen kitűnő szakmunkás volt az édesap­ja. Sajnos, ő már nyugdíjas. Szigorú megrovás — italozásért Igazat adnak a burkotok­nak: valóban, dolgozniuk kellene már a villanyszere­lőknek. 'Sajnos, a MIK-nek nincs elég villanyszerelője, ezért kisiparossal kötöttek szerződést. Ha felrúgja a megállapodást, természetesen kötbérezik. Ez azonban gyen­ge vigasz. Egymáshoz kap­csolódnak a szakipari mun­kák. és a sorrend felborítá­sa a terv teljesítését is ve­szélyezteti. És adódik más baj is. Mo­rancsik Gábor egy aznapi fe­gyelmi jegyzőkönyvet mutat. Szigorú megrovásban kellett részesíteniük az egyik asz­talost, mert munka helyett italozott. Hazaküidték. Mun­kája azonban nagyon hiány­zik. hiszen e szakma képvi­selőiből is jóval kevesebb van, mint kellene. — Lakógyűlésen is meg­kértük a házbelieket, hogy ne itassák a munkásokat. Akinek különleges kérése van — például egész a meny- nyezetig be akarja csempéz- tetni a fürdőszobát — sza­bályosan megrendelhette a munkát. Természetesen ki is kell fizetnie a különbözetet. Így próbáljuk elejét venni a rendbontásnak, nyerészke­désnek — jegyzi meg a mű­vezető. Első ízben itt, az Éder György utcában végzi a fel­újítást a MIK — számító­gép segítségével kimunkált — hájódiagram alapján. Az építésvezető falán függő táb­lázat azt mutatja, hagy ed­dig — a villanyszerelők né­hány napos késését leszá­mítva — a tervezett ütem­ben ment a munka. Tulaj­donképpen már nem is sok kellene, ahhoz, hogy csupa dicséret legyen a munkájuk­ról szóló riport. Ám ez nem­csak rajtuk múlik. Az itt uralkodó munkafegyelmet, szervezettséget. minőséget nem kis mértékben megha­tározza az egész építő- és éoítőanyag-ioar ielenlegi szín­vonala. A feilődés azonban kétségtelen. Nem szeretném elkiat’álni. de én elhiszem az építésvezetőnek. hogy szeptember elejére befejezik a munkát. (békés) Újabb beruházás Hollóházán Tovább fiatalodik az or­szág egyik legrégibb, jó hír­nevű üzeme, a hollóházi por­celángyár. A gyár 50 millió forintot kapott exportnöve­lő hitelből fejlesztésre, ame­lyet új gyártócsarnok építé­sére költenek. Az új csar­nokban modern gépekkel, úi égetőkemencével készül majd • híres hollóházi porcelán — természetesen hasznosítva a nagyhírű dinasztiák sarjai­nk elméleti és gyakorlati tudását is —. hogy aztán szerte a világban tovább öregbítse a magvar finomke- rámia-ipar, illetve az északi országrész porcelángyárának hírnevét. Az úi gyártócsar­nok építése 1979-ben kezdő­dik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom