Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-14 / 190. szám

jjc A csereként beállt Tomesz egyik látványos rúgása az ellenfél tizenhatosán (Szabó felv.) Itthon az STC sem volt elleniéi Aranyfényű ezüst Az egész versenybíróság szurkolt érte. Vasárnap dél­előtt ott, a Csorba telepi ta­von, az Avas Kupa közben bizony a bírák is ráfeledkez­tek a táskarádióra, amikor Belgrádból, a XIV. kajak­kenu világbajnokságról a kenu egyes 500 méteres döntőjének közvetítése következett. Ez esetben megbocsátható a bírók „lazítása", hiszen Hajdú Gyula, az MVSC fia­tal kenuzója állt oda a rajt­vonalra. Szurkoltunk érte? ... Az nem is kifejezés! A szolid, csendes, szőke göndörfürtű fiú itt nőtt fel, ebben a városban. Itt, a Csor­ba-telepi tavon rótta a kilo­méterek ezreit. E város ka- jakozói, kenuzói örültek, első ifjúsági magyar bajnoki ér­mének, majd az ifjúsági Eu- rópa-'oajnokságon szerzett ezüstjének. Gyula, a magányos. No nem azért, mert embergyűlölő. Azért, mert senki nem lapá­tolja olyan iramban, s egyen­letesen a vizet e városban, s megyében, mint ő. Kénytelen egyedül róni az egyhangú, térdet, derekat, váltakat ölő köröket. Mert furcsa jószág ám a kenu. Fél térdre eresz­kedve, az egytollú lapáttal kell hajtani, egyensúlyban tartani, kormányozni. Es még versenyezni is. Itthon nincs ellenfele. Az országban sem nagyon akad. Egy évtizedes pályafutása alatt szédítő kilométereket tett meg ez a 21 éves fiú a különféle vizeken. Kitartóan, céltudatosan, s eredményre törően. Tavaly, Szófiában élete első világbajnokságán döntőbe ke­rült. Már ezt is szokatlannak találták egy újonctól. Es a döntőben hajszál híján, de negyedik lett. Ez volt a hála a bizalomért, s talán egy ki­csit előleg is az idei évért. Hajdú Gyula 1978-ban ed­dig mindent megnyert, amit lehetett. Most, Belgrádban is biztosan került a döntőbe, s az 500 méter megtétele után, a világ második legjobb ke­nusaként állhatott a dobogó­ra. Ezüstérmes lett, gyarapít­va a magyar kajak-kenu sport „éremtermését”. De nekünk, miskolciaknak ez az ezüst felér egy arany­nyal. (t. gy.) DVTK—Salgótarján 5:1 (4:1) Az eredeti tervek szerint a sta­dion füves pályáján akarta ját­szani következő felkészülési mér­kőzését a Diósgyőr NB 1-es csa­pata, de nem sokkal a kezdés előtt keletkezett zápor áthúzta a rendezők számítását. A mérkő­zést végül is a nagy pálya kí­mélése miatt, az edzőpályán ren­dezték meg, ami azonban nem tetszett túlságosan a játékosok­nak. A mezőnyjátékosoknak azért, mert feleslegesen sokat pattogott a labda; Veréb Gyu­rinak pedig azért, mert túl ha­mar odaértek a salgótarjáni tá­madások, lévén ez a pálya sok­kal kisebb méretű, mint a belső. A szurkolók a csapatokkal együtt' átvándoroltak tehát a kinti ed­zőpályára, s mire a találkozó kezdetét vette, már jóval több mint ezren voltak. Sokan lema­radtak azonban a mérkőzés első góljáról, ami már a 3. percben megrezegtette a vendégek háló­ját. Előbb azonban nézzük az összeállításokat. DVTK: Veréb (Szabó) — Szán­tó, Salamon (Teodoru), Váradi, Kutasi — Oláh, Kerekes, Tatár — Szalai, Tokár (Tomesz), Fe­kete. STC: Szűcs — B. Kovács, Var- Ta, Ádám — Répás, Básti (Csé- £i), Kiss —» Radics, Bíró, Kajdi Kovács F.). Sokan lemaradtak tehát az első diósgyőri gólról, pedig ilyet rit­kán lehet látni. A 3. percben rpzgett a háló, s méghozzá a diósgyőri balhátvéd, Kutasi lövé­se nyomán. A bal oldalon vezet­te fel a labdát a diósgyőri védő, majd 18 m-ről lövésre szánta el magát, a labda védhetetlenül vá­gódott a sarokba. Rögtön utána többen is mondták, hogv a ned­ves, csúszós füvet ezután is cél­szerű volna kihasználni, hiszen ez a gól bizonyítja, hogy a ka­pusoknak ezen a pályán ilyen körülmények között rendkívül nehéz a dolguk. Már az első Negyedik hely Gerában Gerában. a 12. ifjúsági labda­rúgó IBV-n vasárnap délelőtt játszották le a bronzéremért fo­lyó mérkőzést. Lengyelország if­júsági válogatottja 3:1 (2:1) arányban nyert Magyarország el­len, így a 3. helyen végzett, a magyar csapat negyedik lett. Az ADN jelentése szerint a győztes lengyelek különösen az első félidőben mutattak dinami­kus játékot és a második játék­részben előnyüket még növelni is tudták. Totó­eredmények 1. DMTE—Debrecen 1:2 2 2. Szarvas—Ózd 0:0 x 3. KVSE^-BTASK 5:0 1 4. SZMTE-Miskolc 1:0 1 5. Kisvárda—Eger 2:4 2 6. Bem SE—Vác 1:1 x 7. Bd. Spar.—BKV Előre 1:0 1 8. Balassagyarmat—Vo^n 1:2 2 9. 22. Volán—Építők SC 0:3 2 10. KKFSE—Budafok 2:2 x 11. KOMÉP—Oroszlány 0:1 2 12. Soproni SE—Komló 0:0 x 13. Dorog—Kaposvár 1:0 1 PLUSZ 1: lé. PVSK—Bauxitbányász 3:0 1 percek után azt lehetett hinni, hogy a diósgyőriek nagyobb ará­nyú győzelmet aratnak, ezt a hi­tet azonban egy időre alaposan megingatta a salgótarjáni Bíró, aki egyéni játék után közelről lőtte be az egyenlítő gólt a ta­lálkozó 11. percében. Az Üjpest- ről Salgótarjánba származott csa­tár nemcsak szép alakítást mu­tatott be. hanem szerencséset is, mert a kapu előtt egy pillanat­ra elvesztette uralmát a labda fölött, de még mindig volt ideje javítani, mielőtt Salamonék köz­beléphettek volna. Rövid mezőnyjáték következett, majd ismét a diósgyőriek vették át az irányítást, aminek ered­ményeképpen Fekete lövése után Váradi lábáról szállt a megpat­tant labda a vendégek kapujába. 2:1. Nem sokkal ezután, szép. .hazai támadás zajlott, s Szalai az Oláhtól kapott labdát mintegy 12 m-ről lőtte a hálóba — a bal- összekötő helyéről. 3:1. A harmadik diósgyőri gólt kö­vetően egy ideig inkább csak a mezőnyben volt tapasztalható a DVTK fölénye, amit egy kis pir henés után gólszerzési periódus követett. A 38. percben Fekete küldte középre a labdát, az az üresen maradt Tatárhoz pattant akinek még arra is volt ideje, hogy elfektesse a salgótarjáni kapust, és úgy lőjön a kapu bal oldalába. 4 :l-re alakult ezzel az eredmény, és sokan úgy vélték, hogy most már semmi sem men­ti meg Lakat Károly doktor csa­patát a kiütéses vereségtől. A második félidő azonban nem iga­zolta ezt a várakozást, mert a meglehetősen rossz talajon a diósgyőriek már nem erő^ették olyan nagy mértékben a gólszer­zést. Ebben az időszakban is fö­lényben játszottak, Váradi pél­dául kapufát fejelt, de eltalálta a lécet a vendégek fürge csatá­ra, Bíró is. Nagy tapsot kapott Űsy véljük, hogy a nyír­egyházink által először ren­dezett Taurus Rallye — ami egyébként már a 17. volt — még sokáig téma lesz a ma­gyar autósport berkeiben. En­nek több oka is van. Vegyük sorra. A közönségsiker vitathatatlan. Szerény becslések szerint is kö­zel járt a nézők száma a ÍOO ezerhez, s többségük végig ki­tartott. Pénteken délután felver­ték sátraikat, s végig kint vol­tak a kiválasztott szakaszon, pe­dig a „táborbontásra” csak va­sárnap kerülhetett sor — a- me­zőny ugyanis 34 órás küzdelem után érkezett célba. A rendezés a verseny méreteihez képest hi­bátlan volt, és nincs jelentősége annak, hogy a tervezett 41 gyor­saságiból három elmaradt. Fel­tűnő azonban, s a későbbi vi­ták egyik legfontosabb alapja lehet, hogy az útnak indult 70 kocsiból csupán 25 ért célba. Ez ugyanis azt bizonyítja, hogy a magyar autósport jelenlegi szín­vonala mellett túlzás ilyen kö­vetelményeket támasztani, külö­nösen akkor, ha tudjuk, hogy a mezőny nagyobbik részében magánautók versenyeznek, s egy „maszeknak” túl nagy koc­kázatot jelent az 1700-nál is több kilométer — mind költségben, mind pedig veszélyességben. Érthető ugyan a nyíregyháziak­nak az a törekvése, hogy az \ például Szabó, amikor .Kiss lövé­se nyomán a szabadrúgásból el­lőtt labdát a jobb felső sarokból tornászta ki. -Már-már úgy tűnt, hogy az első félidei góltermést nem követi folytatás a második félidőben, amikor 9 perccel a be­fejezés előtt B. Kovács fejelte oda Kerekesnek a labdát, aki ügyesen kiugrott, és jó tempó­ban küldte azt a kapuba, a ki­futó kapus mellett, 5:1. Egyesek nem értették, hogy az a DVTK, amelyik ilyen sima győzelmeket arat hazai pályán, hogyan szenvedhet vereséget 3:0 arányban a fővárosban, mások azonban tudni vélték, hogy Sa­lamonék „megsértődtek”, mert az Izzó első gólja lesből szüle­tett, s azt mondták, ha ennyire fontos nekik a visszavágás, ők bizony nem erőlködnek. Feltehe. tő, hogy a játékosok nem azo­nosítják magukat ezzel a véle- ménnvel, de kétségtelen az, hogy meglehetősen kellemetlen han­gulatot kelthet a csapat körében, ha egy gvengébb képességű el­lenfél jogtalanul jut előnvhöz. Reméljük, hogy a jövő szómba* i j salgótarjáni visszavágón ilyen veszély nem fenyegeti a DVTr i csapatát, és nem lesz alkalmuk a „me^sértődésre”. Az természe­tesen igaz, hogy hazai környe­zetben a kisebb csapatok is ve­szélyesebbek. és inkább egyen­rangú ellenfelei leheljek a job­baknak, mint idegenben, még "kkor is, ha űzi őket a lelkese­dés. Lakat Károly dr., a salgótarjá­niak vezető edzője bizonyosan ! sokat kell hogv törje fejét azon. P hogy az STC-ből, a bajnokság újoncából hogyan csinál ütőké­pes együttest. Szabó Géza sok­kal kellemesebb helyzetben van, mert a DVTK ezúttal is jól ját­szott, és korszerű játékkal lepte meg ellenfelét, és aratott biztos, nagy gólarányú győzelmet. HORVATH KALMAN EB-futamot európai színvonalú követelményekkel rendezzék meg, de félő, hogy a mostani tapasztalatok elriasztják a baj­noki mezőny zömét a Taurus rallitól. A kutya megharapta saját far­kát. Nagy versenyt kellett ren­dezni, hogy a nemzetközi szö­vetség jelenlevő küldöttének ja­vaslatára jövőre rangosabb, ket­tes, vagy hármas szorzójú ver­sennyé avanzsáljon a Taurus. Most azonban csak egyes szor­zójú verseny volt, s így ért­hető, hogy a külföldiek egyálta­lán nem tülekedtek, s kis szá­muk azt is lehetetlenné tette, hogy a csak a magyar bajnok­ságban versenyzőkkel hamarabb — rövidebb távon — befejez­tessék a küzdelmet. Bár az tény, hogy a tanulóévet, s az ezzel járó összes kockázatot vállalni kellett még akkor is, ha alapo­san megcsappant a magyar baj­noki mezőny, s a ráfordítás nem állt arányban az eredménnyel. A rendezés hibája, bár „senki” sem tehet róla, hogy az útvonal egyes részein korántsem volt zökkenőmentes a mezőny hala­dása, mert akadt olyan hely, ahol életveszélyes „tréfákat” űz­tek a nézők a versenyzőkkel (úgy hírlik, különösen a pálya szabolcsi szakaszán): kövekkel dobálták meg az autókat, s kü­lönböző mesterséges akadályokat „telepítettek” az útra. A mis­kolci Témái—Gyika páros is meg kellett, hogy álljon egy helyen, mert egy fiatal fát rá­döntöttek az útra. Vannak ezen Vasárnap délután Belgrádban befejeződtek a XIV. kajak-kenu világbajnokság küzdelmei. Ebben a magyar sikersportágban a szakvezetők és a szurkolók is igen magasra állítják a mércét. Nem egyszerűen jó helyzéseket, hanem aranyakat várnak válo­gatottjainktól. Nos, ami a belgrádi „éremter­mést” illeti, nem lehet ok a pa­naszra, hiszen sportolóink 4 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérmet nyertek. A gond annál inkább az, hogy az olimpiai távokon az 500 és az 1000 méteren bizony, meg kellett elégedni néhány igen szerény helyezéssel. Maradékta­lanul csak a miskolci Hajdú Gyula dicsérhető a kenu egyes­ben szerzett ezüstérméért és a Buday, Frey, valamint a Foltán, Vaskűti kenupárosok a világbaj­noki aranyakért. A magyarok eredményei. Fér­fiak: K II. 1000 m: 3. Szabó, Bakó. C I. 1000 m: 2. Wichmann. C II. 1000 m. Világbajnok: Bu­day Tamás, Frey Oszkár. C I. 500 m: 2. Hajdú Gyula. C II. 500 m. Világbajnok Foltán László, Vaskúti István. C II. 10 000 m. Világbajnok: Buday Tamás, Vas­kúti István. K II. 10 000 m. Vi­lágbajnok: Bakó Zoltán, Szabó István. C I. 10 000 m: 2. Wich­mann. K. I. 10 000 mv 3. Joós. kívül szakmai jellegű, s még elemzésre váró problémák is, ez azonban már az autósport vezetőinek a dolga. Az abszolút elsőséget ezúttal is a Ferjáncz—dr. Tandary ket­tős nyerte a dr. Antalfi—dr. Berki és a Simor—Pánics páros előtt. Földes az R 17-essel ne­gyedik, a válogatott Gulyás az ötödik, a legjobb külföldi pe- k dig — Heimburger (NDK) Wärt- fi burgjával — a 6. lett. c A miskolci AFIT ASC rallicsa- * patát is alaposan megviselte, sőt megtizedelte a verseny, hiszen az öt kocsiból csupán a Kelecsé- , nyi—Jablonkai páros széria La­dája ért el értékelhető ered­ményt, ők a 4. helyen végeztek. A 2. géposztályban már bajnok­ságot nyerő Karácsonyi—Stillet pár az első gyorsaságin kiesett. Bukásuk következménye minden bizonnyal karosszériacsere lesz. Kellemetlenül érintette a mis­kolciakat, hogy a dobogóra esé­lyes Szőnyi—Kiss pár feleslege­sen kockáztatva nem gyorsasági szakaszon csinált totálkáros autót Wartburgjából. A Ternai—Gyika párnak „besült” a motorja és a Sós—Deme kettős is műszaki hiba miatt kényszerült a ver­seny feladására — annak elle­nére, hogy a klub jól szervezett műszaki szolgálata mindent igye­kezett megtenni továbbhaladása érdekében. A Taurusra tehát mindenki sokáig fog emlékezni — ki ezért, ki azért. • • „ H. K. Az már a labdarúgás második vonalának első fordulóbeli mér­kőzésein is lálszott, hogy maga­sabb színvonal, jobb játék vár­ható az új bajnoki idénytől. Va­sárnap bebizonyosodott, valóban így van, hiszen remek mérkő­zések egész sora bizonyította ezt. Magas színvonalú, nagyiramú mérkőzéseket, szép gólokat lát­hattak mindazok, akik kiláto­gattak ezekre a mérkőzésekre. S a miskolciak bosszankodhattak is, hiszen biztos győzelmet en­gedett ki kezéből a Hódmezővá­sárhely ellen a Honvéd Papp J. SE csapata. H. PAPP J. SE— HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2:2 (2:0). A Honvéd-fiúk új „otthoná­ban”, a DVTK-stadionban meg­lepetésre a vendégeket fogadta a szurkolók hangorkánja. Mintha Hódmezővásárhelyen lett volna a mérkőzés, kereplők, dudák zeng­tek, szóltak a dobok, s a hajrá mese! biztatás. Mindez cseppet sem zavarta a miskolciakat, aki­ket a pályára érkezéskor gyér taps fogadott. . . Lestaktikát választott a ven­dégcsapat, s ezen rendre-másra haltak el a hazai támadások. Az első valamirevaló lövésre kilenc percet kellett várni, ekkor Szűcs I 24 m-es bomba szabadrúgása jutott alig kapu mellé. A vendé­gek gyors csatáraikat igyekeztek hosszú, lőtt átadásokkal táma­dásba dobni —, kevés sikerrel. Kiegyenlített mezőnyjáték után nagy izgalmat — és óriási gól­helyzetet a 16. perc hozott. Mo­hácsi ugrott ki a lesre játszó vé­dők között, középre gurított, de Pólyák a kaputól 3 m-re (!) nem találta el abszolút gólhelyzetben a labdát. A 20. percben Bakos szabálytalankodott 25 m-re a ka­putól, Antal bődületes erejű sza­badrúgása szinte szétforgácsolta a kapufát. . . Élénkebb lett a játék, heve­sebb a küzdelem, s az iramra sem lehetett panasz. A 23. perc­ben azután ráfizetett a lestakti­kára a vendégcsapat. Honvéd-támadás bontakozott ki, Szűcs I remekül vette észre a védők mögül kiugró Polyákot, eléj átszőtt, s a csatár a kifutó kapust is kicselezve, gyalogolt a labdával a kapu jobb oldalába, 1:0. Két perccel később Szűcs II tört előre a jobb oldalon, beadá­sát azonban Oláh a kapu torká­ban elvétette. A 27. percben is­mét zörgött a vendégek hálója. Szűcs I szabadrúgást végzett el a vendégek térfelének közepéről, a jobbszélre Pólyákhoz lőtte. a labdát, akinek beadását röviden mentették a védők, s Ligeti mint­egy 25 m-ről bombagólt ragasz­tott a jobb felső sarokba, 2:0. Fordulás után a kezdésből csak­nem gól született. Osváth legurí- tását Pólyák egyből lőtte a bal­szélre, ahol Bakos futott el, be­adott, Mohácsi lőtte rá a labdát, s az az egyik védőn megpattan­va, alig csörgött a tehetetlen ka­pus asszisztálása mellett kapu mellé. De ez idő tájt is látszott, hogy egy teljesen kicserélődött vendégcsapat jött ki a pályára, totális futballba kezdtek, az öreg- urasan játszó, már-már önmagá' győztesnek hivő hazaiak ellen. A 49. percben szépítettek is. Gregor szabálytalankodott a ka­putól 20 m-re. A szabadrúgást Antal gurította le, s Nagy L. bombaerővel vágta a jobb alsó sarokba, 2:1. Felzúgtak a kereplők, megjött a vendégszurkolók hangja, s en­nek hatására lendületes támadá­sokat vezettek a hódmezővásár­helyiek, szinte állandóan mun­kában volt a hazai védelem. Alig-alig volt ellentámadás, ezek egyikén azonban eldőlhetett vol­na a mérkőzés sorsa. Az 50. percben Pólyák szögletét Gregor lőhette kapura, de a pontatlan lövést Hegedűs bravúrral men­tette. Négy perccel később Mo­hácsi lőtt 15 m-ről, de földbe rú­gott, így az üres kapu melló csörgött labdája. Tíz perccel ké­sőbb pedig már az egész ven­dégcsapat a földön ölelgette Bá­lint dr-t. A vendégek térfelének közepé­ről Bunda indított ellentámadást, jól vette észre a kényelmeskedő hazai védők között kiugró Bálint dr-t, elé játszott, aki mintegy 15 m-ről a jobb alsó sarokba talált, 2:2. Tűzbe jött a vendégek szur­kolóserege, űzte, hajtotta a hód­mezővásárhelyieket, akik a haj­rában sem lankadtak, s csaknem a győzelmet is megszerezték. Az egyre lankadó Honvéd-játékosok mellett a 84. percben Bálint dr. került jó helyzetbe, lövését ne­hezen védte Mező, egy perccel később Bunda beadását ismét ő fejelte alig mellé. A körültekintően bíráskodó Bodó játékvezetése mellett leját­szott találkozón a Mező — Szűcs II, Szilágyi, Szűcs I, Bakos, Gre­gor, Ligeti, Osváth (Farkas). Pó­lyák, Mohácsi, Oláh (Móricz) összetételű Honvéd-csaoatból mindössze Szűcs I és Pólyák já­téka volt dicsérhető. SZOLNOKI MTE—MVSC 1:0 Szombaton, a DVTK edzőmér­kőzésén két klub edzője beszél­getett. Érdekes módon a diós­győri Fekete Ferenc volt az, aki arról győzködte Krompaszky Gyulát, a zöld-fehérek edzőjét, hogy Szolnokon 1:2. lesz az ered­mény — azaz az MVSC bravúros pontrablását vélte megérezni az egykor az MVSC-ben is játszó Fekete. Nos, a „jóslat” ezek sze­rint csupán szurkolói „színvona­lú” volt, hiszen a kétségtelenül jelentős erőt képviselő SZMTE otthon tudta tartani a két pon­tot. Sejthető azonban — termé­szetesen az eredményből —, hogy az MVSC nehezen adta meg ma­gát, s a hazaiaknak meg kellett küzdeniük a két pont otthon- tartásáért. Azért sejthetjük, mert a találkozó befejezését követően nem sikerült telefonkapcsolatba kerülni a pályával, s így nem kaphattuk meg Krompaszky min­dig szakszerű és szívélyes tájé­koztatását a találkozó részletei­ről. Sportrovatunk vasárnap esti lapzártája ezek után csak azt te­szi lehetővé számunkra, hogy holnapi számunkban térjünk vissza a mérkőzés eseményeire. T. Z. Az NB n Keleti csoportjának további eredményei: DMTE—DVSC 1:2 (0:1), Szarvas —Ózd 0:0, Kazincbarcika—Békés­csabai TASK 5:0 (2:0), Szabó L. SE—Gyöngyös 0:1 (0:l), Szolnoki MTE—MVSC 1:0 (0:0), Papp J. SE—Hódmezővásárhely 2:2 (2:0), Lehel SC-*Edelény 3:0 (1:0), Gyu­la—Lenin város 2:0 (1:0), Kisvár- da—Eger 2:4 (1:2). Nyíregyháza —Szolnoki MÁV 1:0 (0:0). 17. Nemzetközi Taurus Rallye Túlságosan nehéznek bizonyult Kajak-kenu VB Magyarország: 4 MfíM Labdarúgó JSB II. Győzelem helyett — keserves döntetlen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom