Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-14 / 190. szám

* Nyugatnémet, kólásüveget mosó automatát kapott a Kis- várdai Szeszipari Vállalat miskolci likőrgyára. A nagy telje­sítményű gép (percenként 20 ezer üveget mos el) szerelését a múl ' 'ten kezdték el. lij megmunkáló gépek Miskolci tapasztalatok Munka­és üzemszervezés Az MSZMP KB 1971. december 1-i — a munka- és üzem- szervezés korszerűsítésére hozott — határozata szerves része annak a gazdaságpolitikai döntéssorozatnak, mely a gazda­ság hatékony fejlesztésére irányul. A Miskolc városi Pártbi­zottság — a KB határozatával összhangban — az 1972. már­cius 22-én elfogadott feladattervében meghatározta a város termelőüzemeinél működő pártszervek, szervezetek és tö­megszervezetek határozatból adódó — hosszabb távra szóló — feladatait. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete és a megyei ta­nács vb egészségügyi osz­tálya írta alá azt a felhívást, amely az idős emberek meg­becsülésével, gondoskodásá­val foglalkozik. Az -időskorúakról való gon­doskodás egyre inkább össz­társadalmi feladat — szól a felhívás — és nem nélkü­lözheti egyetlen jószándékú, segítőkész, humánus gondol­kodású ember közreműködé­sét sem. Az idősekért széles körű mozgalom indult or­szágszerte. mert jobbá, szeb­bé. tartalmasabbá kell tenni azoknak az életkörülménve- it, akik munkájukkal min­ket szolgáltak, élettevékeny­ségükkel a ma és a jövő ér­dekében tettek! Megyénkben is az érdek­lődés homlokterébe került az időskorúakról való minél hatékonyabb gondoskodás ügye, amelyben számítunk megyénk egész lakosságára, dolgozó kollektívák, társa­dalmi és gazdasági szerveze­tek összefogására. Az idős emberek ellátását szolgáló létesítmények háló­zatának fejlesztéséhez. a nyújtott szolgáltatások bőví­téséhez. a gondozási rend­szer szélesítéséhez anyagi alapokra van szükség. Ennek társadalmi segítséggel való növelését szolgálja az Orszá­gos Takarékpénztár megyei . fiókjánál létesített „875-270 Megyei Tanács V. B. Idős emberekért” alapszámla. Az idős ember megbecsü­lésével önmagunkat becsül­jük meg, és amit az idősko­rúakért teszünk, önmagunk­ért is tesszük! ____ _ Nem tudom, hízeleghetek-e magamnak azzal, hogy a Szí­ne és fonákja rovatnak van­nak rendszeres olvasói is? Nos, ha vannak, akkor meg­szokhatták, hogy általában néven nevezett, konkrét dol­gokról elmélkedem — több­kevesebb sikerrel. Ne tessék megijedni, annyira azért nem vagyok öntelt, hogy „mű­helytitokról” szóljak e jobb sorsra érdemes hasábokon. A fentieket csupán azért mond­tam el, mert ez alkalommal kitalált dolgokról olvashat­nak. Csupa olyasmiről, ami nálunk — divatos fordulattal élve: itt és most — nem for­dulhat elő. Még csak az kel­lene! o Képzeljék el, hogy egy ter- vezővállalait megbízást kap egy bizonyos épület más cél­ra való átalakítására, azzal a megkötéssel, hogy e célra mondjuk 13 millió forintja van a megbízónak. A vállalat rábízza a munkát egyik idős, lelkiismeretes szakemberére, aki el is készíti a tervet, de rosszul. A hiba az, hogy az általa elképzelt átalakítás 13 millió forintnál jóval keve­sebbe kerülne. A vezetőség természetesen elégedetlen, hi­szen a vállalat a tervezési díjakból él, teljesíteniük kell a tervet, és nem mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb summa meghatározott száza­lékát zsebelhetik be a mun­káért. Kellene tehát egy másik, egy jóval drágább terv. A A SZIM Esztergomi Ma- rógépgyárában a francia Fo­rest cég licence alapján el­készítették azt a három megmunkáló központot, amely mikroszámítógéppel vezérelve egységes gépcso­portot alkot. A gyár szerelői és technikusai most érkez­tek vissza Franciaországból, ahol a Forest cég szakem­bereivel együtt elvégezték a gépegyüttes összeállítását és a mikroszámítógépes vezérlés beállítását. A 12 méter hosz- szú és 3 méter széles gép­együttes, amely egymaga is valóságos „gyár a gyárban”, az esztergomi üzem forgá­csolóműhelyébe kerül. Az új gépegyüttes egyetlen dol­gozó irányításával működik határidő azonban sürget, így teljes átdolgozásról már szó sem lehet. Mit lehet tenni? Csakis azt, hogy lényegében 'megtartják az eredeti tervet, de sok apró változtatást esz­közölnek rajta, melyek jócs­kán megdrágítják a beruhá­zást. (Drágább burkolóanya­gok, függönyök, egyebek.) Így aztán — nagy nehezen! — kikerekedik a 13 millió forint. Illetve, valamivel ke­vesebb, és az eltérés — mint megtakarítás — dicséretet érdemel. De ki tudok agyalni én még képtelenebb történetet is. Nem hiszik? Na, akkor figyeljenek! Sétál a gyalog­járdán a lakótelepi ember és egyszercsak szembejön vele egy gépkocsi. Igen, a járdán! Rettentően meglepődik, hi­szen a járda mellett néhány méter gyep (szaknyelven zöld sáv) húzódik, azon túl 'viszont a szép, széles úttest. Ott mégiscsak kényelmesebb autókázni, mint a keskeny járdán — a KRESZ-eiőírá- sokról nem is beszélve. Mindenesetre, tisztelettu­dóan félrehúzódik a mi gya­logosunk. Ez azonban már fölös óvatosságnak bizonyul, mert a gépkocsi néhány mé­terrel előtte lefékez és oda­kanyarodik a garázsajtóhoz. Semmi kétség, saját, kü­lön bejáratú garázsához igye­kezett a gépkocsi-tulajdonos. majd, és sokkal több fel­adatra képes, mint az eddig Esztergomban gyártott meg­munkáló központok. Ezt a gépcsoportot például működés közben lehet átprogramoz­ni. anélkül, hogy leállítanák. Az esetleges hibákat automa­tikusan kijavítja és a jó prog­ramot tárolja. A gyár kollektívája öt éve kezdte meg a Forest cégtől vásárolt licenc alapján a nu­merikus vezérlésű gépek gyártását. E termékeik kö­zül sokat exportáltak. s dolgozóik számos olyan kor­szerűsítést alkalmaztak a konstrukciókon, amelyeket a francia cég nemcsak elfo­gadott, hanem maga is al­kalmától Ríván, Ezt viszont nem tehette más­ként, csak úgy, ha egy da­rabig a gyalogjárón hajtott. Az ő garázsához ugyanis nem vezet más út. Álomnak is szörnyű, hogy van Miskol­con, vagy másutt olyan la­kótelep, olyan ház, olyan ga­rázs es olyan járda, ahol ilyesmi előfordulhat! G A közlekedésről eszembe jut még egy képtelenség. Vé­kony aszfaltszőnyeggel terí­tik le a lakótelep egyik el­használódott, belső útját. Van ugyan ott néhány aknafedő is, de ki figyel oda!? Nem sokkal később valami baja támad a közműveknek, és a javító munkások meg­próbálják kitalálni, hol lapul­hatnak a burkolat alatt a fe­dők. Sajna, egyik sem ren­delkezik telepatikus képes­séggel. így csak sok-sok pró­bálkozás után (értsd: az új burkolat több helyen való feltörése után) találják meg, amit keresnek. Okulnak a történtekből: szívós munká­val felkutatják, majd az út szintjére emelik az összes aknafedőt. Ugye, ennyi badarságot csak az újságíró elszabadult fantáziája hordhat össze? Ak­kor meg mi értelme van az egésznek? Nem sok. Mindösz- sze örömet akartam szerezni. Vigadjunk együtt afölött, hogy nálunk ma már ki kell találni az ilyen történeteket! (bekes) A közelmúltban széles kö­rű brigádvizsgálat fejező­dött be. Ennek célja volt felmérni a határozatok vég­rehajtásának helyzetét. a végrehajtást akadályozó eset­leges objektív és szubjektív tényezőket, s megfelelő se­gítséget nyújtani a végrehaj­tás meggyorsításához. Az ellenőrzés legfontosabb tapasztalatai a következők­ben foglalhatók össze: A város termelőüzemeiben fellendült a vállalatok szer­vezésfejlesztési tevékenysége. A gazdálkodó egységek több­ségénél konkrét eredmé­nyekben is megnyilvánul ez a fejlődés, de a szervezett­ség általános színvonalában elmaradás van a lehetőség és a szükségesség követel­ményeihez képest. Össze­függ ez a vállalati gazdálko­dás hatékonyságával, mely­nek színvonala — elsősor­ban a szervezettség — még mindig alacsony szintű. A határozat keretet, mód­szert és irányt adott a szer­vezés-fejlesztési tevékeny­séghez, de a határozat ön­magában nem oldja meg a helyi problémákat, azok megoldása, a konkrét szer­vezési koncepciók kialakítása "helyi feladat. A KB-titkár- ság 1973. június 12-i határo­zata arra hívta fel a figyel­met. hogy a szervezéssel "kapcsolatos feladatok ered­ményes végrehajtása még hosszú ideig folyamatos és tartós politikai támogatóst igényel a párt- és a tömeg- szervezetektől. Célszerű ezért, hogy évenként rendszeresen térjenek vissza a pártszerve­zetek a szervezés helyzetére, problémáira, támasszanak konkrét követelményeket, el­lenőrizzék és támogassák a vállalatok szervezéskoncep­cióinak megvalósítását. Ä kezdeti lendület után A pártszervezetek szerve­ző és ellenőrző munkája: tartalmát. színvonalát és eredményességét tekintve, el­térőek. 1972-ben valamennyi pártszervezetnél ismertették a KB-hatórozatot és többsé­gük kidolgozta az abból adó­dó helyi tennivalókat. Több területen, mint pl. á MAv Igazgatóság, Postaigazgató­ság, LKM. DIGÉP, Decem­ber 4. Drótművek pártszer­vezeteinek munkájában rendszeressé vált a megha­tározott feladatok végrehaj­tásának segítése és ellenőr­zése, évenként egy-két alka­lommal gazdasági vezetők beszámoltatása. Néhány üzemben a kezdeti lendüle­tes tevékenység ellaposodott és csak 1976-tól. a kénysze­rítő gazdasági körülmények és munkaerőhelyzet kapcsán került ismét a politikai és gazdasági munka legfonto­sabb feladatai közé. Bizo­nyos mértékű javulás tapasz­talható a vállalati munka hatékonyságával kapcsolatos felvilágosító, nevelő munka eredményességét illetően, de az eddigi erőfeszítések ke­vésnek bizonyultak a mun­ka- és üzemszervezési fel­adatok végrehajtásában mu­tatkozó lemaradások beho­zására. illetve nem történik felelősségrevonás a felada­tok végrehajtásában bekö­vetkezett jelentős határidő­elcsúszások miatt. A szervező munka káder­ellátottságával összefüggő pártszervezeti javaslatok (a BÁÉV és a MÁV kivételé­vel) nem jártak kellő ered­ménnyel. Egyes területeken hátráltatják a szervezésben történő gyorsabb előrelépést a felsőbb állami szervek ál­tal kezdeményezett tervmó­dosítások, máshol a vállala­ti központ (országos közpon­tú vállalatoknál, trösztök­nél) minden jelentősebb kér­désben fenntartja a változ­tatás jogát, a helyi részleg­nek vagy telephelynek csak javaslattételi joga van. Cselekvési programok A politikai testületek több­sége — elsősorban a párt­végrehajtóbizottságok — igen alapos, a napi szervező mun­kát segítő munka- és cse­lekvési programot készítet­tek. Ezek a programok a vál­lalati szervező munka céljai­nak, módszereinek, a meg­valósítási tevékenységnek, a végrehajtás ellenőrzésének az alapjaivá váltak. A hosszú­távú programokban megfo­galmazódtak a hatékony gaz­dálkodást segítő részfelada­tok is, mint például: a meg­levő belső tartalékok terv­szerű és folyamatos feltárá­sa, hasznosítása, valamint a szervezési hiányosságok erő­teljes csökkentése. Több vállalatnál külső tanfólyamokon _ is bővítet­ték, illetve bővítik a dolgo­zók szervezési ismereteit. A szakszervezetek több helyen ismeretterjesztő előadások szervezésével járultak hozzá a felvilágosító munkához. Különböző szintű vezetői ér­tekezleteken ismertették egy- egy jól végrehajtott szerve­zési feladat alkalmazott módszereit, az elért eredmé­nyeket. A politikai testületek előt­ti beszámoltatásoknak hasz­nos tapasztalatai vannak. Ezek közül a leglényege­sebbek: a pártszervezetek vezetőségének többsége érti a munka- és üzemszervezés lényegét. képes megfelelő gazdaságpolitikai feladatokat meghatározni, azok végrehaj­tását ellenőrizni; hasznos­nak bizonyultak a rendsze­resebbé vált beszámoltatá­sok. valamint a vezetői to­vábbképzések. Fogékonyabbá teszik a gazdasági vezetőket, a gazdaságosabb üzemvitel, a korszerűbb gyártás és a dol­gozókkal való szorosabb és demokratikusabb együttmű­ködés iránt. Hiányos anyagi és erkölcsi megbecsülés Növekszik az igény az iránt, hogy a vállalati gaz­dálkodás eredményességét befolyásoló tényezőket minél többen megismerjék, mert csak így tudják a meglevő hibákat felismerni- és meg­szüntetésükre javaslatokat tenni. Növekvő azoknak a száma, akik felismerik, hogy az időben megtett szervezési intézkedések a legolcsóbb befektetéssel a leggyorsab­ban elérhető eredményeket hozhatják, melyeket külső tényezők sem befolyásolhat­nak károsan. A pozitív ta­pasztalatok mellett egy sor negatív tapasztalat is felszín­re került: így például nem részesítik megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben az olyan egyéneket és cso­portokat. akik saját munka­végzésüket teszik ésszerűb­bé. gazdaságosabbá, vagy más területen folyó munka jobb szervezésére van konk­rét javaslatuk. Különösen a kivitelezésben, illetve a ter­melésben részt vevő munká­sok véleményének kikérése és hasznosítása hiányzik a terv és a technológia ké­szítésének folyamatából. Nem kielégítő a differenciálás mértéke a jól szervezett és a gyenge szervezettségű üze­mek vezetőinek jövedelmé­ben (alapbér, prémium, ju­talom). A műszaki normák részaránya a teljesítménybé­rezett munkák között még mindig alacsony. Sok olyan terület van, ahol a munka­nap-fényképezés még mindig 55—75 százalékos műszakidő­leterheltséget állapít meg. Kevés viszont az olyan vállalatok száma, ahol kor­szerűbbé tették a termelés, karbantartás, gazdálkodás fo­lyamatait. Ahol elkészültek is a korszerű folyamatábrák, azok gyakorlatba való beve­zetését „objektív” akadá­lyokra hivatkozva halogat­ják. A vezetés — beleértve minden szintű vezetést — nem eléggé következetes a felelősségrevonásban, a több oldalról bizonyított felelőt­lenségek, hanyagságok elkö­vetőivel szemben. Rosszul értelmezett humánum A munkaerő-átcsoportosí­tások a vállalatok többségé­nél az utóbbi öt évben ke­rültek előtérbe munkaerő­gondok miatt, illetve a gaz­daságtalan termelés csökken­tése következtében, vagy új termelőegységek beindítása során. Tapasztalataink sze­rint a munkaerő-átcsoporto­sítások vontatottsága rész­ben a rosszul értelmezett humánumból ered. Néhány esetben ennek az ellentéte tapasztalható. amikor a megfelelő politikai előkészí­tés hiányában, adminisztra­tív intézkedéssel próbálják a kisebb-nagyobb munkakol­lektívákat átirányítani más területekre. Viszonylag a „legegysze­rűbb” a 30—45 év közöttiek áthelyezése, mert megfelelő üzemi tapasztalatokkal ren­delkeznek. képesek még az új technológia és technika kezelésének elsajátítására. Komolyabb problémát jelent viszont a 45—55 év közötti dolgozók átirányítása. Itt a régihez — sokszor rosszhoz — való ragaszkodás, az új­tól való idegenkedés okoz nehézségeket. A fiatalok ese­tében, ha nem megfelelő az előkészítés, illetve ha nem látnak lehetőséget a szak­mai továbbfejlődésre, evako- ri a munkahelyről való le­számolás. (Folytatjuk) KOVÁCS MIHÁLY a városi pártbizottság politikai munkatársa Ilyen nálunk nincs! h is emberekért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom