Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

Kertész hedőknek afánljuk Bolívia — puccsország Csupa szomorú rekordot mondnatnak magukénak a bolí-' Maiak: övék a kontinens egy főre eső legalacsonyabb nemze­ti jövedelme; náluk a legma­gasabb (közel hatvan százalék) az analfabétizmus; s állítólag itt zajlott le a függet’enség el­nyerése óta a legtöbb puccs, amiért is a latin-amerikai saj­tó egyszerűen puccsországnak nevezi azt az államot, amely felszabadítójától, Simon Bolivár­tól kölcsönzte nevét. A puccsország megjelölést mulatságosnak találhatnánk, •ha a napi események nem emlékeztetnének az egymást követő gyors elnökváltozások (150 esztendő alatt 161 kato­nai puccs) véresen komoly hátterére, s a bolíviai népet sújtó súlyos következmé­nyekre. A La Paz-i elnöki palota „forgóajtaján” bevonu­ló Juan Péreda még ezre­desi rangjelzést viselt, ami­lrnr> Vi nHpnrűrfKol i olÄl iomiQ bárki is megkérdőjelezze a vá­lasztások „demokratikus” vol­tát, kü; földi megfigyelőket hí­vott La Pazba. A választási komédia és az azt követő események azonban le­rántották a leplet a tábornok és az őí támogató amerikaiak való­di szándékáról. A dolog azzal kezdődött, hogy a válást'kör- zetek jelentős részét csak a szavazás előestéjén hozták nyil­vánosságra, minek köv',t''-e™-1' • ben a választók közül sokan azt sem tudták, hol adhatják le voksukat; a vidéki szavazóhe­lyiségeket katonp^is^t'»- «- meg, ők „tájékoztatták” az analfabéta lakosságot, kire kell szavazni. tJgy látszik, mindez nem segített, a hadseregnek ke’- lett ahhoz beavatkoznia, s a szavazócédulákat tartalmazó ur­nákat begyűjtenie, hogv Juan Pereda saját magát kiálthassa ki győztesnek. Hernan Siles Sua- zó a baloldal közös jelöltje — a választási hadjárat tényleges esélyese — találóan fogalma­zott, amikor kijelentette: „Meg­nyertük a választásokat, de a szavazatok összeszámlálásánál vesztettünk”. Bolívia órák alatt felbolydult ^ Dolgoznak a gépek a mono ki határban. (Kozák felv.) r Úgy mennek, mint az óra Árainak a vendégkombájnosok ÍVŰI IldUöci CjjUCil Ciuíjcu úja, Banzer tábornok megfosztot­ta hatalmától Juan Jose Tor- réz mérsékelten haladónak tartott kormányát. Az állam­csíny előkészítésében és vég­rehajtásában Pereda aligha­nem jelentős érdemeket szer­zett, ennek köszönhette, hogy néhány hónapon belül bel­ügyminiszter és Banzer bizal­masa lett. A bolíviai ezüstbányák (amelyekből annak idején a í ianyol uralkodóházak az ud­vartartás és a háborúk költ­ségeit fedezték) rég kimerül­tek, az ezüst szerepét az ón vette át, a spanyolok helyé­be pedig amerikaiak léptek. Uralkodásának hét esztende­je alatt Banzer szabályszerű­en kiárusította nekik az or­szágot. Bolívia a csőd szé­lére jutott. Ilyen körülmények között a hazsftias erők mind határozot­tabban léptek fel, gazdásági re­formokat, amnesztiát és demok­ratikus választásokat követelve. A baloldali fordulat megelőzé­sére eszeltek ki Banzer múlt év őszi washingtoni látogatásakor azt a tervet, amelynek az lett volna a célja, hogy látszaten­gedményekkel kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából. Aiig tért haza Egyesült Alla- mok-beli látogatásáról a tli,4 - tor, meghirdette a „demokrati­zálási’* programot. Első lépés­ként amnesztiában részesítette a politikai elítélteket, engedélyez, te a külfö'dre menekült ellen­zéki vezetők hazatérését, továb­bá a szakszervezetek működé­sét. Banzer az elnökválasztást ez év július 9-re tűzte ki, és be­jelentette, hogy 5 maga nem in­dul a választásokon, azonban Juan Pereda tábornok, a légi­erő parancsnoka személyében hivatalos jelöltet állít. S nehogy méhkassá változott. Miután nem sikerült a választási komédia, erőszakkal ültették az elnöki székbe a diktatúra folytonossá­gát biztosító Pereda tábornokot. Július 22-én Pereda pucs- csoi; imitálva bevonult az el­nöki palotába, s nyomban ki­jelentette, hogy folytatja elődje politikáját, amit már csak azért is el kell neki hinnünk, mert első tényke­dései közé tartozott, hogy is­mét illegalitásba kényszerí­tette politikai ellenfeleit, több mint száz embert pedig letartóztattak. Sokatmondó tény, hogy azokban a napokban Wa­shingtonban hallgattak. Csak a hátalomátvétel után egy héttel hangzott el az első hivatalos amerikai állásfog­lalás: Washingtonban tanul­mányozzák a helyzetet, az új kormány politikáját, s attól teszik függővé az esetleges lépéseket — mondta Hodding Carter külügyi szóvivője. De hát miért is csodálko­zunk? Hiszen történelmi pél­dák egész sorával bizonyít­hatnánk, milyen gyorsan tud­nak cselekedni Washington­bai, ha a vélt vagy valódi amerikai érdekek úgy kíván­ják, s milyen hosszú ideig képesek „tanulmányozni” egy ügyet. A bolíviai nép elleni ösz- szeesküvés lelepleződött. A nemzetközi közvélemény és a bolíviai hazafias erők aligha nyugszanak bele a történtek­be. KANYÓ ANDRÁS íspíreniíeB: a szerazés Gyakori gondjuk ma a kert­barátoknak, hogy nem tud*ák azt a faj .ájú gyümölcsfát be­szerezni, amire szükségük vol­na. A kívánt fajtát szemzéssel most biztosítani tudják. A 4)szemzés az oltásnál egysze­rűbb, könnyen elsajátítható, ivartalan szaporítási módszer. Nagy előnye, hogy — ha szü’- séges — megismételhető. Az anyafán termelt szemeket gya­korlat a g újra és újra át le­het ültetni a gazdag gyökér- zetű. erőteljesen fejieti és be­tegségeknek ellen álló ala­nyokra. Lehetőleg több éven át megfigyelt fáról szedjünk hajtásokat. Azokat a szeme­ket alkalmazzuk, melyek a kifejlett levelek hónaljában helyezkednek el. A szemzés legfontosabb eszköze az élesre fent kés. Szemzés előtt jó, .ha az alanyt kétszer-háromszor meglocsol­juk, mert így a héját köny- nyebben felfejthetjük. Az előkészített alanyokon egy T-alakú bemetszést készí­tünk, és két oldalt a héját fölhajtjuk. A szemző hajtást ebbe a nyílásba dugjuk, hogy maga a szem a „T” vízszin­tes szára alá kerüljön. A szem behelyezése után raffiá- val, vagy pamutszállal bekö­tözzük a sebet. Hat-nyolc nao múlva meggyőződhetünk a sikerről — vagy a balsi­kerről. Ha a levélnyél csonk­ja könnyed nyomásra levá­lik és különösen ha a szem már kissé duzzadt, biztosak lehetünk a sikerben. A meg­eredt szemzés kötözését vág­juk fel, nehogy az alanyban kárt okozzon. Ha magoncot szemeztünk be, akkor vágjuk vissza azt biztosító csapra és a leendő gyenge hajtást majd ehhez kötjük. A kertben mindig a nyár végén szemezzünk. Az alany­ba ültetett szemek megered­nek ugyan, de nem hajtanak ki; alva maradnak a követ­kező tavaszig. Ezért nevez­zük ezt a szemzési módot al­vó szemzésnek. A négy-ötéves fák vala­mennyi vázágába szemez­zünk. Az idős fákat előzőleg meg kell ifjítani úgy, hogy maradjon az ágakon bemetsz­hető hajtás. A vérségi kapcsolatokra a szemzésnél is figyelemmel kell lenni, mert csak a szár- mazásilag és rendszertanilag egymáshoz közel álló gyü­mölcsfajok szövetei forrnak össze. Egyik-másik gyümölcsfán a nyár folyamán mézgás sebek keletkeznek. A fáról a méz­gás váladékot vágjuk ki, tisz­títsuk meg és utána fedjük be sebvédő kátránnyal. SZOLNOKV JENŐ mezőgazdasági mérnök Augusztus második hetét jelzi a naptár. Más években ilyenkor már itt, az északi tájakon is alig-alig van arat­ni való, most pádig me­gyénkben — a legfrissebb adatok szerint — még mint­egy 20—25 ezer hektár ka­lászos várja a kombájnt... Jól és jókor jött tehát az a segítség, amely — az orszá­gos és megyei irányító szer­vek közbenjárására — az utóbbi napokban érkezett az ország déli megyéiből. Jelen­leg 80 vendégkombájnos dol­gozik Borsodban. — Hozzánk, az Ónodi Rá­kóczi Tsz-be vasárnap dél­után érkeztek meg Baranyá­ból a vendégkombájnosok, egy John Deer 970-essel, két Claas 105-össel és egy szere­lőkocsival. Hétfőn reggel áll­tak munkába, hogy segítse­nek a még lábon álló 170 hektárnyi kalászos betakarí­tásában. Jelenleg a Gombos dűlőben aratnak — tájékoz­tatott Bene József téeszelnök és Csirmaz Elek főkönyvelő. A vendégek a Gombos dű­lőben Kontra László főagro- nómus — táblaügyeletes — irányításával vágják a szö­vetkezet 40 hektáros tavaszi árpáját. — Ügy mennek, mint az óra ... — Egyenletesen, pon­tosan, szépen, szinte megállás nélkül. . . Kitűnő gépek, nagy­szerű emberek — mondja a főagronómus és mutatja a távolodó kombájnokat, ame­lyek csak addig állnak meg, amíg ürítenek. — Nekünk az idén 520 hektár aratnivalónk volt. Négy darab, kalászemelővel ellátott SZK 5-ösünkkel csak július 20-án kezdhettük meg az aratást. A kalászosok víz­tartalma még ekkor is 30 százalékos volt. Azóta 320 hektáron már learattunk, a víztartalom csökkent, jelen­leg 18—20 százalékos víztar­talmú árpát vágunk, amit 30—40 fokos hőmérsékleten szárítunk a Bocsi Sörgyárnak. A járulékos munkákkal elég jól állunk. Két szalmalehú- zónk és egy rendfelszedőhk folyamatosan dolgozik, a tar­lót 80 százalékban Tornádó 5-ös műtrágyával megterítet­tük. Egy T—150/K típusú traktorunk éjjel-nappal, vál­tott műszakban üzemel, és eddig 270 hektáron sikerült elvégezni a tarlóhántást is. A hozamok jobbak az előző évekétől, kár, hogy kalászo­sainkat, kukoricánkat és napraforgónkat 30 százalékos jégkár érte — tájékoztat ál­talánosabban is a főagronó­mus. Ismételten hangsúlyoz­za, hogy a segítség jókor jött, ha az időjárás engedi, napo­kon belül végeznek az ara­tással. Most azonban még arat­nak. Mellettem a John Deei éppen szemet ürít. Felkapasz­kodom a nagyteljesítményű gépre, s a vezetőjével ismer- kedek. — Szemelyácz Mihály va­gyok, Baranyából, a szalántai Hunyadi Tsz-ből — mondja, de máris indít. — Ha nem zavarba, közben is beszélget­hetünk, mert minden perc drága... Megértem. — Nálunk, Szalántán júli­us 30-án mér végeztünk az aratással. 1700 hektár kalá­szost 12 nap alatt vágtunk le. Hallottuk, hogy itt szükség lenne a segítségre. Brigá­dunk, a November 7. szoci­alista brigád szívesen segít. Három nap Királyegyházán dolgoztunk, aztán — a borso­diak kérésére — most itt va­gyunk. — Hányán jöttek Ónodra? — Pavics Tibor, a kombáj- nosok brigádvezetője (itt most szerelő), Lőrincz Lajos kom- bájnos, a November 7. szoci­alista brigád vezetője, Leh­mann Sándor kombájnos, Koráik László kisegítő kom­• bájnos és én. — Fogadtatás, elhelyezés, ellátás ? — Szereltei fogadtak, és minden tel^tetben kifogás­talanul gondoskodnál? rólunk. Mintha otthon lennénk... — Máskor is szívesen jövünk, ha netán szükség lenne rá. A házigazdák hálásak a se­gítségért. Mégis azt mond­ják: soha ne legyen rá szük­ség!... CSÉPÁNYILAJOS KÉZI CÍMZÉS FELADÓ: PeÁve Jüibéd« SWLUiíA Tóq£a, Jt-9. H­CÍMZÉS KÜLFÖLDRE tdh- rHotJ XcUUOMJUy Sb)r- -fT­EGOD X-ET KÉZZEL AZ ELSŐ KERETBE , A POSTA . JÁJÉKOZTATJAÖNT;: Külföldre szóló leveleit címezze az ottani előírások szerint, ugyanúgy, mint eddig. Kérjük azonban a mi gépünket figyelmeztesse a címzés utolsó sorába írt X-szel, hogy ezzel a levéllel nincs dolga, mert ez külföldre megy. Kérjük, nézze meg ezt a két borítékot. Címezzen e minták szerint! A külföldre szóló levelekre, a feladó irányítószáma elé - úgy, amint eddig egy H betűt szíveskedjék írni GÉPI CÍMZÉS r f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom