Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-11 / 188. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! Eszak-Amerika autóútjain Kerülő iit nines... Gombát, csak vizsgálva! Gyilkos galócát ettek — mind a négyen meghaltak. A hír oroszlányi keltezésű. S egy másik eset Szombathely­ről: gyilkos galócát főztek ebédre '— kórházba kerültek. Állapotuk súlyos. A család öttagú, az orvosok mindent megtesznek megmentésükért. Az utolsó mondat a jelentés­ből: a gombát maguk szed­ték! Hetente kopog hasonló je­lentéseket a telexgep. s uyen- kor — sajnos, csak ily >nKor! —. minőig eszünkbe ju* f. ti- gyeimeztető mondat: gom­bát csak vizsgálva i Tavaly százöten haltak meg gomba­mérgezésben ! Azt hiszem, ehhez a megdöbbentő szám­hoz kommentár nem szüksé­geltetik ... A TOMEGGYILKOS GALÓCA Szeretem a gombát, sokan szeretik . . . Idén pedig külö­nösen sok gomba lesz, van. Az esős időjárás megsokszo­rozza a termést. S ezzel együtt a veszélyt is ... — Tudom, hogy jó, én mindig jó gombát szedek, vi­szont. ha már itt vagyok, nézzék meg .. . A műanyag tasak tartalma az asztalra kerül: látszólag a három-négy kilogrammnyi frissen szedett gomba — mint ahogy a turista bizony­gatja — jó. Ám amint a ma­gabiztos ember tekintete a gombavizsgáló kezéről az ar­cára kúszik, maga is elsápad, s azt a bizonyos szót már nem bírja állva végig hall­gatni: — Gyilkos galóca! Mind! A történet tavaly látszó- dott le, azóta a Búza téri „Ez rókagomba" — ellenőriz a Búza tér két gombavizs­gálója ... (Sólymos László Jelvételei) gombavizsgálóba nem vittek gyilkos galócát. Egy szám, hogy legyen mihez hasonlí­tani azt a három kilónvi mennyisége». Egy darab gyil­kos galóca hét ember halálát okozhatja. „OKOS” TURISTÁK — Van amikor naponta hat mázsa, s van olyan, hogy csak húsz kiló gombát kell megvizsgálnunk — mondja Károly Istvánná és Ducsai Károlyné a Búza téri Vásár- csarnok két gombavizsgálója. — Most hatvankilenc kiló róka- és szegfűgombát néz­tünk át. s csak ennyit nem hagytunk árusítani — mu­tatnak az asztalon heverő kis kupacra. — Ez is tó. csak földes, töredezett. Árulni pe­dig csak az egészséges gom­bát szabad. A Búza térre még nem hoztak mérges gombát. Ám annál többet a lillafüredi, a taoolcai és a vasgyári vizs­gálóba. — Nem az árusokkal van a baj. hanem a turistákkal. Nálunk is jobban akarják is­merni a gombafajokat. S hogyha azt mondiuk. hogy a szerintük zöldhát galamb­gomba gyilkos galóca, akkor a mi szakértelmünket kérdő­jelezik meg. Vitatkoznak, hogy ők már ettek ilyet, igaz. egy kicsit hányingerük volt... Í!W)W^i4^lÍljjÍ8ílÍppp»i'111 'fráteré»-«:; .v.--:.«rrr-T>r?rr sommimm p o rjc Naponta öt óra hosszat vizsgálnak ebben az irodában, de többen a lakásukon keresik fel a gombavizsgálókat. — Mi nem csak a gallérról és a bocskorról különböztet­jük meg a gombákat, hanem nagyon sok más egyébről is, amit csak a szakember szeme fedez fel. Délelőtt tíz óráig vizsgál­ják a gombákat a Búza té­ren. De mi van akkor, ha valaki később hozza a „ka­laposokat, tölcséreseket"? A kérdésre Károly Istvánná vá­laszol : — Volt már olyan, hogy a lakásomra hozták a gombát, hogv nézzem meg... A pi­acellenőrök. a helypénzsze- dők nem engednek annak árulni, akinek nincs papírja a vizsgálatról... CSAK A VESZÉLYESTI A mai napon gyenge a fel­hozatal. A 69 kiló gom­ba hamar elkel. Mindössze egy-két helyen látni nagyobb kupacokat a Vásárcsarnok alatti elárusítóhelyeken. — Hajnalban szedtem a2 aggteleki erdőben a csirke­gombát — mutatja a hivata­los árusító papírt a rudabá- nyai Pogány Mária. — Csak azt szedem, amiről tudom, hogy micsoda. Én félek a leg­- jobban, ha meglátok egy gyilkos galócát. Messze el is kerülöm. Hetvenkét éves va­gyok, s eddig csak jókat ad­tam el... A papíron az árus neve, lakcíme, a gomba fajtája, mennyisége. — Naponta többször lejá­runk ellenőrizni a mennyisé­get is, mert elég gyakran előfordul, hogy megvizsgál­tatnak két kilót, s innen ki- menve még hozzáöntenek vagy .ötöt. Ha ilyet találunk, az egész gombát a szemétbe öntjük. A gombavizsgálók szavai ezek, s nem csak ők, mi sem értjük, hogy miért cselekszenek többen így, ve­szélyeztetve sokunk életét. Hisz a vizsgálók csak attól veszik el a gombát, akinél veszélyes fajtát találnak. (illésy) Urbanisztikai Húrom menye határún Leniirás zöldség- és picscllé Nyári Egyetem Tegnap Szombathelyen megnyílt az urbanisztika kérdéseivel foglalkozó Sava- ria Nyári Egyet zm. A tizen­egyedik éve működő kurzu­son 14 ország 240 hallgatója ismerkedik napjaink világ­jelenségével, a városiasodás­sal, illetve ezen belül a város és környéke összefüggéseivel. A hagyományoknak megfe­lelően — Vas megyei üze­mek és intézmények — az idén is alapítványokkal se­gítették elő dolgozóik rész­vételét a nyári egyetemen: 27 gazdasági szervezet együt­tesen 49 hallgató számára tette lehetővé ily módon a „beiratkozást”. (Tudósítónktól) Leninváros mintegy uui. főnyi lakosságát nagyobb­részt a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat há­rom üzlete látja el zöldséggel és gyümölccsel. A város kü­lönböző pontjain épült boltok több csatornán át szerzik be árujukat. Az üzletvezetők szerint a zöldség 70, és a gyü­mölcs 35—40 százalékát a ZÖLDÉRT Vállalattól kap­ják. A további mennyiséget pedig szabad felvásárlás út­ján. háztáji kisegítő gazda­ságokból szerzik be. Előnyös a város szempontjából, hogy három megye határán fek­szik. Sőt, nemcsak st szom­szédos megyékből jut áru a vegyészvárosnak, hanem el­látogatnak ide a gy ulai, sze­gedi, sarkadi kistermelők is. A megye kistermelői az idén a vártnál kevesebb gyümöl­csöt adtak át a szocialista városunknak. A korai gyü­mölcsök között sláger volt a szomolyai cseresznye, de szí­vesen vásárolták a háziasszo­nyok a Nyékládházáról érke­ző meggyet és zöldségfélé­ket is. Hédi Ernőtől, a Leninvárosi Tanács osztályvezetőjétől meg­tudtuk, hogy az idén a ked­vezőtlen időjárás ellenére is mintegy 10—15 százalékkal javult az ellátás az elmúlt év azonos időszakához képest Tovább javíthatná az ellátási és az áruválasztékot, ha a Borsodi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat nem korlá­Mcg a nyugat-európai or­szágok közlekedését, kor­szerű autóútjnit ismerő au­tós is megdöbben olykor- olykor Észak-Amerlkában, pontosabban Kanadában és az USA északi részén, ami­kor szemtől szembe találja ma<rát a hatalmas forgalom­mal. a minden kénz-'ctet felülmúló úthálózattal. Meg­hívóm autótával mintegy 3 ezer kilométeres ulat. Illetve tettünk aminek kü- ríllhplttl evvTia-medá* én ve­zettem vé"lg. Igv kKzveUen benyomásokat szerezhettem az ott-ni közlekedési viszo­nyokról. Lakóhelyünkről. Montreali­ból ellátogattunk a tarto­mány fővárosába. Quebecbe, az állam fővárosába. Ot»ová- ba. ecv-két északra fekvő hegyi kirándulóhelyre, s tet­tünk eay körutat Montreal — Torontó — Niagara Falls — Bufalló — Erie — Pitts­burgh — Washington — New York —- Albany — Montreal útvonalon. Nem számítva természetesen a helyi, mont- reáli közlekedésünké' Gyorsan hajtani lehetetlen Nem kis drukkal ültem be első alkalommal a hatalmas, hathengeres, automata Ply- mouthba. Szerencsére vasár­nap délelőtt volt, viszonylag gyérebb forgalommal. Fél óra leforgása alatt rájöttem, Montrealban tulajdonképpen nem nehéz közlekedni. A széles utcákon a nagy ko­csikból is elfér egymás mel­lett 2—3, s gyorsan hajtani pedig lehetetlen. A jobb- kézszabálvt ugyanis nem is­merik, ahelyett úgyszólván minden útkereszteződést vagy lámpával,, vasv mind a négy oldalról stoptáblával védenek. Mivel úgyszólván száz méterenként van útke­reszteződés, szabályos közle­kedés mellett tehát szinte lehetetlen felgyorsítani. Ez természetesen nem jelenti azt. hoey Montreálban nem lehet gyorsan autózni. A vá­Mérik a veszteségidőt Az idei esztendőben 3300, az LKM különböző üzemei­ben dolgozó egyént vonnak be a munkanap-fényképezés­be. Ennek célja a veszteség­idők felmérése, a munka ész­szerűbb megszervezése. Az első fél évben 2104 dolgozó­nál végeztek felméréseket. Az eredmények és következ­tetések alapján 60 dolgozót más munkakörbe, Illetve munkaterületre csoportosí­tottak át. rost keresztülszeli egy, a földbe süllyesztett és egv másik, föld alatti autópálya is (2x2, sok helyen 2x3 sáv­val). Amikor például ezek és a leágazások találkoznak egy csomópontnál, a legkor­szerűbb úthál zaterdőt látja az autós. Jó utak — kevés baleset Csúcsforgalomban aztán minden feje tetejére áll. au­tó autó hátán, parkírozó he­lyet pedig úgyszólván ara­nyért sem találni, különösen bent, a belvárosban. Ilyen­kor csak kóvályogni lehet, addig míg véletlenül nem akad egy üres hely. Hogy karambolt egyetlen alkalommal sem láttunk öt hét alatt, abban minden bi­zonnyal szerepe van a jó utaknak, s a sebességkorlá­tozásnak is. Amikor a világ legjobb autóútjain. 6—8 hen­geres hatalmas kocsikkal is csak 90—100 km ^óra sebeség­gel lehet haitani (Kanadá­ban 100, USA-ban 90 km o a maximális sebesség az au- tóutakon!...), nem csoda, hogy viszonylag kevés bal­eset fordul elő. Csak egy pél­da az utakra: Torontóba pél­dául több kilométeren ke­resztül 8 sávon halad (be- és kifelé- is) a forgalom, külön két gyorsforgalmi sáv van a személygépkocsiknak, külön kettő a teherjárműveknek. s további négy vegves), vagy például New Yorkba is hat sávon haladtunk befelé. ...aki karambolozik és ittas Ami az amerikai autóve­zetőket illeti, más a hely- fzet. A KRESZ nem tiltja az ‘italfogyasztást, s így sokan vezetnek italosán (sokan pedig kábítószer hatása alatt). Indekszelés nélkül vágnak át az ember orra előtt egyik sávból a másik­ba, s általában nem udva­Augusztus 21-én hozza forga­lomba a posta a verne Gyula riaskodnak, mert nincs is rá idő. Útkereszteződésben pél­dául (ahol négy stoptábla van) az indul elsőnek, aki elsőként érkezett. A jogosít­ványt számunkra szinte el­képzelhetetlen könnyű vizs­gával lehet megszerezni, s emiatt sok a rendkívül rosz- szul vezető, a manőverezni szinte képtelen autós, főként a nők és az idősebbek. Az autóknak nincs kötelező mű- szakivizsga-kényszerük, s ezért meglepően sok. oly­kor valósággal romhal m,»-- nak tűnő autó közlekedik a luxuskocsik között. A közlekedési rendőrség a sok lazaság ellenére is meg­próbálkozik a „rend” fenn­tartásával. Lesben állnak az autóutakon, s a sebességtől- léoést azonnal 20 dollárral büntetik, természetesen na­gyobb sebességtől lépésnél nagyobb összeggel, sőt ahai- tási engedély bevonásával. Jaj annak is. aki karambo­lozik és ittas, vogv ha fel­bontott üveget találnak a kocsiban! Az óriásira nőtt oarkiro7*si gondok mia't Montreálban létrehoztak e°v külön szervezetet. Ennek taciai egyformára festett au­tóikkal járják éi,jel-nappal az utcákat, utakat, s kere­sik a szabálvta'onul parkí­rozó autókat. Más joguk nincs, mint az ilyen autó tu- laidonnsát b“'”ben megbün­tetni (10 dollár) vagv a ko­csi rendszámát felírni. * M°g egv érdekesség: Ka­nadában mindén évben új rendszámtáblát kell vásá­rolni. Ezt összekötik az adó­fizetéssel. az adózás ellenőr­zésével. Mivel a különböző takarékossági mozgalmak ott is hódítanak, az idén először csak az autó hátuljára ad­tak ki rendszámot, előre nem. Állítólag ezzel sokezer tonna lemezt megspórolnak... Egyébként takarékossági szempontból rendelték el a fentebb már említett sebes­ségkorlátozásokat is. NYIKES IMRE pertónla vlláRévről meRem'i-k.-ö 1 Ft-os bélyeget. A bétyejj álló téglalap alakú, készült három- szinű (fekete, kék és vörös) of­szetnyomással a PénzjeRynyom- (tában. 2 136 000 fogazott és 5400 rogazatlan példányban. 30 bélye­get tartalmazó bclyejffvekbcn. Widerkomm Ervin eraftkusmíl- vész terve alapján. A bélyea keskeny fekete keretben, fehér alapon stilizált emberi testet áb­rázol. fekete színnel, kék és vö­rös vérkörökkel, középen a hi­pertónia vlláeév emblémájával. A bélyeg bal oldali felső sarká­ban az ERészséRtlsyi Világszer­vezet emblémája fekete, a jobb sarokban az értékjclzés vörös színnel látható. A bélyegkép ke­rete alatt 1978. HIPERTÓNIA VILAOEV vörös, alatta M s r-*-, tt POSTA, balra 1978. jobbra a ter­vező művész neve fekete színnel olvasható. T. «V, tozná a felvásárlásban üzlet­vezetőit. Egy rendelkezés sze­rint ugyanis egy üzletvezető egy kistermelőnek naponta csak 3000 forintot fizethet készpénzben, az ennél na­gyobb összeget a vállalat utalja át a kistermelőnek, a gyakorlat szerint 7—8 nap átfutással... Az elkövetkező héten egyéb­ként a boltvezetők szerint to­vább javul Leninváros zöld­ség- és gyümölcsellátása. A háztáji kisegítő gazdaságok­ban ugyanis megkezdődik a kültelki termékek felszedése ami tovább bővíti a zöldség gyümölcsboltok választékát Megérkeztek a városba az első sárga- és görögdinnye- szállítmányok Is. T. B. születésének 130. évfordulójáról megemlékező 20 Ft-os bélyeg­blokkot. A blokk több színű of- szetnyomásnal az Állami Nyom­dában készült. 272 300 fogazott és 8500 sorszámozott fogazatlan példányban. Varga Pál grafikus­művész terve alapján. A bélyeg­blokk fekvő téglalap alakú. A blokk kerete okker színű amelynek felső részén és jobb oldalán tudományos-fantasztikus szerkezetek láthatók több szín­nel, legalul három sorban díszí­tő mintával „150 éve született verne GYULA*' felirat fekete -zínncl olvasható. A bélyeg kes­keny fekete színű keretben, ok­ker és fehér háttérszínben Ver­ne Gyula regényének korából» illusztrációját, mellette portréját ábrázolja fekete színnel. Ugyancsak augusztus 21-én hoaaa forgalomba a posta a hl­BÉLYEGGYŰJTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom