Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-10 / 187. szám
Miskolci tó a Csorba telepi tó... a miskolciaké a szó Gyermekorvosi ügyelet — víkendkor Minden tiszteletem azoké, akik meghosszabbított munkarendben dolgoznak, akiknek pénteken délután nem kezdődik a hétvégi pihenő, akik szombatjukat, vasárnapjukat úgy töltik, hogy közben másokért, mindannyiunkért dolgoznak. Tisztelet ügyében — gondolom — mindenki egyet ért velem, mert a hétvégén dolgozó emberek ugyanolyan erőfeszítéssel, becsülettel helytállnak, mint szerdán vagy csütörtökön. Az ugyanis nehezen tudnám elképzelni, hogyha például hétfőn felelősségre vonnának egy olvasztárt, mert mondjuk nem figyelt arra, mennyi mészkövet adagolt a kohóba, s a fclelős- ségrevonást azzal hárítaná el: — szombaton—vasárnap nem tudunk figyelni a minőségre __ Non, úgy vélem; amikor tisztelettel szólunk a hétvégeken is dolgozókról, akkor sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek az emberek választott hivatásukban, munkakörükben a kötelességüket teljesítik. Sorolhatnám a példákat, s közöttük talán elsőként említeném az egészségügyi dolgozókat, az áldozatkész orvosokat, ápolókat... E kissé hosszúra nyúlt bevezetőt azért tartottam fontosnak, mert a múlt szombat este sem ingatott meg mindeme hitemben, ám abban sem. hogy annak aki jszombat—vasárnap is dolgozik, ugyanolyan minőségű munkát kell végeznie, mint a hét bármely napján. A kötelező munkát ugyanis aligha lehet vikend-módra ellátni. Legalábbis jól. nem! Példa rá: Megbetegedett a gyerek. Nagymama, nagynéni — tapasztalt anyák — lázcsillapítót. Kalmopyrint adnak neki. A láz azonban makacs, a gyerek egyre nyűgösebb, orvoshoz kell vinni, ám hétvége van. Ki kellene tehát hívni az ügyeletes gyermekorvost, ám az órákba telhet, szerencsére van a családban autó. További szerencsénk, hogy öt percet sem kell várni a Hunyadi u. 21. sz. alatti központi ügyeletes rendelőben, aholis az orvos szó nélkül lázcsillapítót és Kalmopyrint ír fel. (Szenteltvíznek bizonyult.) Nem vigasztalt az sem. hogy a többi kis beteg sem részesült nagyobb figyelemben. Még ki sem léptünk a rendelőből, amikor az előzőleg ..vizsgált ', derékig meztelenre vetköztetett gyermek édesapja riadtan tér vissza: ,.A gyerek bőrén a kiütéseket nem tetszett észrevenni, doktor úr!” . Magam sem tudtam nyugodni. Végül is telefonon kérdeztem meg dr. B. L.-t: ugyan mondja már meg, mit tegyek a gyermekkel, tulajdonkeppen mi is a bpja? Nem fedi a valór ságot ha csak azt mondom: megdöbbentett a válasz, amely igy hangzott: a hétvégi orvosi ügyelet nem azt a célt szolgálja, hogy tüzetesen foglalkozzanak a gyerekkel. Továbbá arról biztosított, hogyha az ö körzetébe tartozó gyerekről volna szó, akkor másként bánna vele ... Az én gyermekem most — hála egy ismerős orvosnak —, rendbejött. De nem ö az egyetlen gyermek a városban, s nem valószínű hogy más apróságot megkímél a víkend a betegségtől. Ezért — ha már ennyire ki vagyunk szolgáltatva a hétvégének, tisztelettel kérem az ügyeletet egyébként kötelességből ellátókat: találják ki. milyen módon lehetne a baei- lusokat, vírusokat is víkendre küldeni. Sülő Enikő A negyvenedik 500-as A Domus Áruházban vásároltunk a férjemmel egy szobaberendezést. Szorongattuk a kezünkbea 40 darab ötszáz- forintost. tudtuk, hogy ekörü’ kell majd fizetni. A bútor — mint kiderüli — 19 100 forintba került, da idegességünkben odaadtuk mint a 40 darab ö .zázforintost. Hazaszállítottuk a bútort, aztán otthon kezdtünk gondolkodni. számolni. Még a szívverésem is megállt, amikor rádöbbentem, hogy túlfizettem ... Emié eztpm rá. hogy a pénztárnál nagy betűkké van kiírva: „A pénztártól való távozás' után reklamációt nem fogadunk el.” Ennek ellenére a vásárlást követő napon felhívtam telefonon az áruházat és elmondtam a gondom. Nagyon készségesek voltak, s kérték, hogy menjek be. Pénztárzárás után ugyanis kiderült az ötszáz forintos többlet. A pénzt félretették számomra. Azóta már el is költöttem... Ezúton is szeretném ’ megköszönni a Domus Aruház vezetőinek, érintett dolgozóinak figyelmességüket, s azt a módot, ahogyan ezzel a — számukra is gondot okozó — „többlettel” eljártak. E. B.-nd Miskolc Be kell engedni a fürdövendéget! Többször foglalkoztunk lapunk hasábjain is az Augusztus 20. Strandfürdő ötven méteres — úszás oktatására is használatos — medencéje vizének a megengedettnél magasabb hőfokával, a zárórákat jóval megelőző „zárórákkal”. egyáltalán — fürdőink nyitvatartási rendjével. E témában a Borsod megyei Űszószövetség elnöke :s interpellált u miskolci strandok és fürdők felügyeleti szervénél a városi tanács építés-, közlekedés- és vízügyi osztályának vezetőjénél. Pável János osztályvezető főmérnök válaszolt a kérdésekre. Válaszának lényeget — hozzájárulásukkal — az alábbiakban közöljük: X. a Miskolci Vízmüveknek kötelessége gondoskodni arról, hoev az említet Vl méteres medencében n víz hőfoka «naná* jelleggel 23—32 C kö*#tt Jegyen. A 32 C-ot nem haladhat!» mez. Ezért sürgősen feli'! kell vizsgálniuk a kerengető és vlrha o rendszer állaootát. Véerchaltásat az osztályvezető személyesen el- lenőrzi. •» Fc»s7*lf1otláK — nemcsak ar. Augusztus 211. Strandfürdővel kapcsolatban - a vízmüvek vezetőit. hoev a város összes fürdőiében szüntessék roes azt a rossz evakorla-ot. melv szerint már záréra elfitt '■'''-két érává' meesztintetik a belepő kiadását. s ccv órá'-at korébb"" felszólítják a Mrdözőket a távozásra. A ST.ákl-zze»"zl szerv vezetője előírta: akár 15 perccel a záróra előtt Is kTi'->“ek b-- lénfltewet adnt a fürdőkbe az azt ieénvlöknek. 3. Javaslat készült arra. hogy az idcgcnfnrga'ml szezonban a tapolcai és az Aitensztns 2" Strandfürdő nyitvatartásii estei órái* hosszabbítsák me*, ugyanakkor a taooteat tér-"-’"! nyitvatartásit este 8 órái* kívánják meshossznhwianl. A té't időszakban — szentemher l.tőt ánritis 30-lg — a Szabadság fürdő vasárnap ts fogadjon für- dővendéget. Bízunk benne, hogy a szak- igazgatási szerv vezetőjének javaslatát — amellyel városunk lakossága körében igen sokan egyetértenek — az illetékesek jóváhagyják. Cuclisüveg után üvegből...? Gyakorló anyukák és apukák — no. meg az illetékes szakemberek — számára adjuk hírül, hogv a Déryné utcai Thália büfében ingyenes tanfolyamot indítottak az üvegből való ivás művészetének elsajátítására. A pedagógia legújabb, úgynevezett ..rákényszerítés” módszerét alkalmazzák a résztvevőknél, és egy óriási előnye is van: tandíjat nem kémek! Igaz. már egv kic«it türelmetlenek a „tanító nénik” — azaz az üzlet alkalmazottai —, hiszen igen nehezen szabadulnak a fogyasztók attól a „kispolgári csö- kevénytől”, hogy a helyben vásárolt kólát a vendéglátó- ipari vállalat fogyóeszköz- állományát képező pohárból igyák meg. így fordulhatott elő, hogy július 31-én, amikor is hárman — köztünk egy hétéves kislány — akartunk ilyen fura módon kólát fogyasztani, a kiszolgáló hölgy a poharakat összeszedte elölünk, hogy nem ihatjuk meg a kólát, legalábbis pohárból nem! Nem tudom milyen rendelet alapján vonta meg „szánktól” a poharat, de én a jövőben ezt módosítanám: ... vagy még az üveget sem adom ki, a kedves vendég igyon a markából; ... bezárnám az üzletet: ... vagy a személyzetet kioktatnám, a még friss belkereskedelmi törvény szellemében való kiszolgálásra! Kíváncsian várom, az illetékesek melyik javaslatomat fogadják el? Lengyel Lászlóné Miskolc, Rákóczi, u. 20. A Déli Hírlap hasábjain az elmúlt hónapokban ismételten napirendre került a város vízi életének egyik adottságnak tekinthető területe, a Csorba telepi tó, amely a városrendezési tanácskozásoknak, ankétöknak is több évtizede ad témát. A közelmúltban az Észak-magyarországi Intézőbizottság és a B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztálya is napirendre tűzte, amikor a megye területén levő kavicsbányászat következményeiről, s azok rendezéséről tanácskozott. A kialakult gyakorlat ugyanis nemcsak a városban, a megyében, hanem országosan is gondot okoz. A Csorba telepi tóról: Miskolc általános rendezési terve — amelyet az 1002 T970. (II. 3.) Korm. számú határozattal hagytak jóvá — a tó térségében zöldterületeket, azon belül pihenőhelyeket és sportterületeket irányzott elő. Megvalósításáig — megfelelő engedélyek és kötöttségek mellett — folytatható itt a kavicsbányászat. Am a Kavicsbánya Vállalat elmulasztotta a szükséges engedélyek beszerzését, igy például területfelhasználási engedélyt sem kért, s a Földhivatallal egyeztetett olyan terveket, amelyeket a városi tanács szak- igazgatási szervével kellett volna egyeztetnie. A Kavicsbánya Vállalat illetékese a DH-ban közölt levelében arra hivatkozott, hbgy nem tudott a városi tanács vb XX. 184/1971. számú határozatáról, amely tervszerű terület fel használásra kötelezi, s megtiltja a meddő visszatöltését a tóba. A rendelkezésre álló bizonylatok tanúsága szerint azonban a vállalatnak évek óta tudomása van a határozatról, hiszen például 1975. május 25 én és 1977. április 13-án is képviseltette magát a városi tanács szakigazgatási szervénél e témában folytatott tárgyaláson. Mindezek ellenére a területet tervszerűtlenül használják. Ezért — 1977-ben és 1978-ban ellenük szabálysértési eljárás kezdeményezésére került sor. Ezzel egyidejűleg a városi tanács elnöke kérte az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium illetékes vezetőinek segítségét az ügy megfelelő rendezésére, ami a közeljövőben várható. A Csorba telepi tó részletes rendezési tervének elkészítését— amely megoldaná a térségben levő vízisportterü- letek közművesítését, fejlesztésének lehetőségét is — a Kavicsbánya Vállalat akadályozza évek óta azzal, hogy nem határozza meg a terüle-" ten folytatott kavicsbányászat nagyságát, irányát, s a meddő kezelésére vonatkozó technológiát. Jóllehet, a tó jövőjét illetően a fokozott terv. szerűség, az érvényes jogszabályok, előírások és határozatok betartása minden érdekelttől joggal elvárható. Már csak azért is, mert az előkészítő tárgyalások alapján elképzelhető, hogy ez a térség lesz a város vízlsoortéletének bázisa, a lakosság pihenőterülete, ahol elsősorban vállalati és társas üdülők elhelyezése kívánatos. Szükség van a térségben sport- és versenypályákra. szabadidő-létesítményekre, kempingre, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek létesítésére. Éppen ezért szükséges hangsúlyozni azt is, hogy amíg az előirt feltételek nincsenek meg, addig mind a sportegyesületek, mind az egyes állampolgárok tartózkodjanak az engedély nélküli építkezéstől a területen. És még valamit: ahhoz, hogy a Csorba telepi tóból „miskolci tó” legyen, szemléletváltásra is szükség van. A „telepi szemlélet” helyett összvárosi, megyei, regionális és agglomerációs szemlélet hassa át a vele való foglalkozást. A vállalati termelési célok, az egyesületi kívánságok és az egyéni birtoklási vágy helyett kollektív együttműködésre, jelentős erőfeszítésekre van szükség, mert csak így érhető el, hogy kialakuljon a miskolci tó üdülőterülete, mindannyiunk egészségére. Okuljunk Mályi példájából. Dr. Horváth Béla Miskolc megyei városi Tanács V. B. főépítésze (Engedtessék meg, hogy összefoglaljuk mindazt, amit a Csorba telepi tóról az eddig általunk közöltekből kiderült. Tehát: a város- fejlesztésnek évtizedek óta tárgya a tó; több mint nyolc éve kormányhatározat erősítette meg, hogy pihenőhely és sportterülct céljaira kell fölhasználni; hét éve született a városi tanács vb-határo- zata, amely a tervszerű területfelhasználásra kötelezi a Kavicsbánya Vállalatot, s megtiltja a meddő visszatöltését a tóba; a Kavicsbánya Vállalat — állítása szerint — nem tud a határozatról; munkájuk azóta is tervszerűtlen, s a meddő jó részét azóta is visszatöltik; a várostól tcrületfelhasználási engedélyt nem kapott; a szakigazgatási szerv szerint tud a vb-határozatról, mégis kénye-kedve szerint használja- hányássza a területet; a szakigazgatási szerv türelme hét év után elfogyott, tavaly és az idén is szabálysértési eljárást kezdeményezett: az ÉVM illetékeseinek segítségével az „ügy" a közeljövőben rendeződik; mindezek után elkészülhet a részletes rendezési terv: addig — s nyilván azután is! — kollektív együttműködésre van szükség, hogy kialakuljon a „miskolci tó üdülőterület” ... Bizony mondom, türelmesek vagyunk. Nem okultunk Mályi példájából. A szerk.) Leninvárosban így csináljuk Leninvárosban is esztendőről esztendőre megrendezzük a Tiszta, virágos városért mozgalmat. Az akcióban — ugyanúgy, ahogy Miskolcon — részt vesznek a társadalmi és tömegszervezetek, az Intézmények s a vállalatok szocialista brigádjai. Felmérik a tennivalókat, s elosztják a munkát a résztvevők között. Nagy helyesléssel találkozott a Leninvárosi Tanács intézkedése a lakosság körében: az épületek, erkélyeinek, lépcsőházainak „felvirágoztatására" virágföldet és palántákat osztottak az igénylőknek. Nagy gondot fordítunk ‘a levegő és az utak tisztaságának megóvására. A szocialista várost fokozottan szélesedő, hosszú erdősávval telepítik nagy gyáraink: a TVK. a TIFO és a TEV. A belvárosban öt tonnánál nagyobb teherbírású tehergépkocsik nem közlekedhetnek. Kivételek ez alól a vendéglátóipar és a kereskedelem áruszállító gépkocsijai. A nehézjárművek a város peremútjain közlekednek. Am ott is vigyáznak az utak tisztaságára. A BÁÉV- vel, valamint a Közmű- és Mélyépítő Vállalattal szóbeli megállapodást kötöttek a tanács vezetői: a felhordott sártól rendszeresen megtisztítják az utakat. Túri Bertalan Leninváros, • Malinovszkij u. 23. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3521 Miskolc. Balcsv ZsIMns/kv ót 15. Telefonszám: W-221 A csőtörés nyomán — portenger A belvárosi lakótelepen, a Vörösmarty utcában, a július 23-1 csőtörés özönvize jókora törmelék- és szennyhalmot sodort össze. A napok óta tartó kánikulában rclszá- radt a latyak, a sár, s most portenger van a csőtörés nyomán. Két ízben is érdeklődtem a Miskolci Vízművektől telefonon, hogy mi lesz ezzel. Ígérték — július 24—28. között —, hogy másnap már kijönnek és eltüntetik a porfelhővé váló por- tenger alapanyagát. Félek, hogy karácsony „másnapra** gondoltak, mert azóta sem történt semmi. Sírj csend ez ügyben. Csak a por száll, szálldogál — rendületlenül. T. I. Miskolc, Vörösmarty u. 48. sz.
