Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

19TB Az LKM-ben így cöiuálják Több az újítás, több a haszon is Az elmúlt év első felében 230, az idén 364 újítást fo­gadtak el a Lenin Kohásza­ti Müvekben. A bevezetett újítások száma ugyanakkor 211-ről 280-ra nőtt. Emelke­dett az utókalkulált gazdasá­gi eredmény is. az összeg ta­valy 5,7 millió, most pedig 14.6 millió forintot tett ki Jó) jártak maguk az újítók is, akik a tavalyi félszázezer forint helyett 1978. első felé­ben 1,2 millió forint újítási díjat vehettek fel. Az újítási mozgalmon be­lül különösen jól fejlődik az LKM-ben az „Egy brigád — egy újítás” mozgalom. Az el­múlt esztendő első felében a brigádok 200, az idén 281 újí­tását fogadták el, a beneve­zett újítások száma pedig 109-ről 218-ra emelkedett Még szembetűnőbb az utó­kalkulált gazdasági eredmény, amely 4,7 millióról, 12,4 mil­lió forintra nőtt. 3+e Vasárnap délelőtt rendezték a tartalékos honvédelmi ver­seny megyei döntéjét a Csanyikban. Két csoportban 15—15 csapat indult. A négytagú, jól összeszokott együttesek — korosztálytól függően — 3000, illetve 4800 méter távon, 16 állomáson mérték össze erejüket. Elméleti és gyakorlati fel- készültségükről egyaránt számot adtak. A verseny során tér­képkészítés, gépfegyverszétszedés és -összerakás időre, lövé­szet pisztollyal és puskával, valamint gránátdobás szerepelt. A legnehezebb talán a vegyi szakasz volt, ahol a versenyzők vegyvédelmi öltözetben végezték a feladatokat. (Kovács Attila felvétele) 1978: a jubileum éve Napszám — Kaláka és társadalmi tisztessé« r> Sok idős embernek súlyos emléket idéz a szó: napszám. Az úgynevezett „boldog bé­keidőkben” megélhetést je­lentett a napi nyolcvan fil­léres, pengős kereset, s ha a családfő rágós szalonnát is kapott a bérhez, abból falat­nyit hazavitt madárlátta, jó­ízű örömnek. Napszám 1978. — írtam fel címként, mert történt, hogy szombaton napszámost fogadtam, vasárnap napszá­mot szolgáltam. Igaz, nem pirkadáskor kezdtünk, ha­nem hét óra tájt. Nádtető alatt érlelt szalonnával, májkrémmel és bolti kol­básszal, pincehideg, pohárfa­lat harmatozó kisüsti szilvá­val. Csak ezután kezdtük el fedni a pajtát. Tizenegykor ki-ki kapott egy üveg sört, és amikor már csak a nyo­matékfák hiányoztak a ná­dat takaró fóliáról (maibb manapság a pajta is), akkor tyúklevest ettünk, csigával, főtt tyúkot kenyérrel, és töl­tött káposztát. Sör járt eh­hez is, egy üveg, mert hét méter magas a tető... Három óra körül már ide­je volt a bérfizetésnek. Egy napszám — falun — ma 180 —200 forintot ér. Azaz érne, ha kapni lehetne napszá­most. Pénzént találni, azt vi­Mit kaptunk, mi többiek? A házigazdánk két fia előző nap dohányt tört nálunk, s hiába volt nálunk is tyúkle­ves. sör és reggeli koccintás, eladósodtunk egy nappal. Jövő vasárnap kerítést épí­tek ... * A szociológiai érdeklődésű ember eltűnődhet. Pénzért napszámos nincs. Jóllehet, ha a 180 forintot megszoroz­zuk 26 munkanappal, az 4600 forintos fizetést jelentene, tisztán. És ezért még utaz­ni, távol élni sem kell. Ott, fenn a tetőn kiszá­moltuk, hogy a 4600 forint az igaz, munka is kerülhet éppen elég. de a napszámmal nem jár a „más”. Ennek a másnak sokféle neve van. A prémiumtól a törzsgárdaju- talomig, a szakmák rangjá­tól a közösséghez tartozás öröméig ... Kilencünk közül ketten ta­nulnak. Egy ember nemrég fejezte be az általános isko­lát. Hárman voltak olyanok, akik a mai munkahelyükön szereztek szakmát. Pénzt venni fel a napszámért, meg­alázó lenne. A segítségre vi­szont szükség van. A lét­számban fogyatkozó, korban módú háttér, A falusi nap­számrendszer ma is hihetet­len pontosságú elszámolás­sal dolgozik. Családok órá­kat tartanak számon, és adott esetekben ezeket az órákat egy év után is visz- szakapják, ha kérik. Minden esetben kérik. Ami különös ebben, hogy behajthatatlan adósság nincs, hogy tisztesség dolga meg­adni minden szolgálatot, s hogy erre oly gonddal figyel­nek, mint egykoron a lány­gyermekek erkölcseire. * Miért lehet nekem témám itt Miskolcon a falusi kalá­ka-rendszer? Miért izgat az elszámolások hihetetlen pon­tos volta? Nos, kilencen vol­tunk a tetőn, ebből hárman miskolciak voltak, négyen pestiek, és csak ketten hely­beliek. A különböző statisz­tikák aprólékosan dokumen­tálják, hogy a kisgazdaságok n 't adnak a népgazdaságnak. Egyes termékféleségekből jó­val 30 százalék felett, de egy pajta tetejéről messzebb­re látni. Az a pajta, ahol a megtermelt dohány megszá­rad, munkáskezekkel épült, és bármilyen furcsa, az, ami megtermett otthon, Budapest is, ,3zeged is, Győr is és Mis­kolc is ... Az mi vagyunk ... A% AFOR jövője Az idén 30 éves az ÁFOR, az a vállalat, amellyel min­den gépjárművezető kapcso­latba kerül. Az 1948 óta el­telt 30 év alatt szinte mér­hetetlenül nagyot fejlődött a hazai ásványolaj-kereskede­lem és az ÁFOR Ásványolaj­forgalmi Vállalat. A kezdeti 600 ezer forintos alaptőkével megindított vállalat napja­inkban több mint 30 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolít le, és sokoldalú ke­reskedelmi tevékenységével aktív részese gazdasági éle­tünknek. Tradíciói egyben meghatározzák a jövő fejlő­dését is. Erről a jövőről kap­tunk tájékoztatást a vállalat sajtóosztályán. liós olajkályhá-állömányt is. Az ÁFOR feladata az úgy­nevezett gerinchálózat, to­vábbi kiépítése, ezért a ter­vezett új benzinkutakat — 1980-ig hatvanhat — elsősor­ban a településhálózat cso­mópontjain és a főközlekedé­si utak mentén építik fel. A rohamos ütemben növekvő üzemanyag-forgalom zavar­talan kielégítéséhez természe­tesen szükség van a szolgál­tatások körének további ki­bővítésére is. E területen négy szempont az irányadó; bővíteni kell az úgynevezett mellékes és szerviz-szolgálta­tásokat, kiterjeszteni a szak- tanácsadást, összkomfortos útellátó központokat kialaki­‘UgVaricsák az' ÁFOR to?, vábbi ' programjába tartozik az újabb, nagy kapacitású tankautók besaerzése, vala­mint a vezeték műszer és te­lemechanikai rendszerének fejlesztése­Az V. ötéves beruházási tervnek megfelelően 1978- ban elkezdik a vépi 10 ezer köbméteres és a kecskeméti 17 ezer köbméteres tárolóte­rek bővítését, valamint a dombóvári bázistelep 20 ezer köbméteres tárolóterének építését, amely a teljes prog­ram első üteme. Ny. i. szont lehetetlen. * Kilencen voltunk pajtafe­dők. Elvégeztünk vagy há­romezer forintot érő mun­kát. Jómagam, a tollforgató, kevesebbet. Segédmunkás­ként csak nádkévéket for­gattam és adogattam, ■ de volt közöttünk ács, laka­tos, esztergályos és egyete­mi hallgató, szerszámhoz ér­tő bányász és éjjeliőr. Egyetlen egy ember volt iga­zi szakmabeli, a falusi ezer­mester, aki pénzben kapta a háromszáz forintját. Ö súlyt nem emelt, de „bejárta” a tetőt. öregedő községek a népgaz­daság össztermelésében ma még jelentős szerepet játszó kis- és kisegítő gazdaságok belefulladnának a munka­erőhiányba, hiszen számtalan olyan munka van, amit egyedül elvégezni nem le­het. * Az élet alapvetően egész­séges, és mint a jószág, amelyik betegen, ösztöneivel találja meg, hogy milyen fű­ből harapjon, a falu is meg­találta a. maga gyógyszerét, és visszacsempészte életébe a kaláka-rendszert. Hét vége­ken én segítek, nekem segí­tenek. A kisüsti, a sör, a le­csapott tyúk, csak a jobb­Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Az Élet és Irodalom hasáb­jain országos vita bontakozott ki a feltalálók, újítók meg­próbáltatásairól, a közhasznú találmányok, újítások társa­dalmi, népgazdasági haszno­sításának útvesztőiről. A lap augusztus 6-i számában Eöt­vös Pál saját, korábbi tapasz­talatai alapján miskolci, bor­sodi jó példákkal érvel a vi­tában. „GYŐZVE SZEMÉLYES PRESZTÍZSÉRDEKEKEN” Mondandójának veleje: című folyóirat új számában olvasható, hogy a Szakszerve­zetek Elméleti Kutatóintéze­tének kutatócsoportja az Óz­di Kohászati Üzemek dolgo­zóinak művelődését és az Óz­di Népművelési Intézmények tevékenységét vizsgálta. ,,Özdi kutatócsoportunk szinte milliméterről milliméterre feltár­ta a városban és az üzemben fo­lyó közművelődési tevékenysé­get. .. Feltérképezték a különbö­ző munkásrétegek, csoportok helyzetét. Olyan rétegeket vizs­gáltak, mint például a több ge­nerációs munkáscsaládok, a 13— 20 éve a városba költözött és az üzembe került munkások, a fia­talok, a különféle munkakörök­ben, munkahelyeken dolgozó nők.’* Meg'különböztetett figyel­met fordított a kutatás a be­járó dolgozókra, és a tekin­télyes arányú cigánymun­kásságra. „Fontos pontja volt a kutatás­nak a . . . műszaki értelmiségiek műveltsége, művelődése és hatá­suk a munkások művelődésére.v összeállította: BERECZ JÓZSEF Korszerű telephálózat A feladatok teljesítése termé­szetesen ezután is nagy erőfeszí­tést kíván az AFOR dolgozóitól. A vállalat vezetői és dolgozói ezzel tisztában vannak és gaz­dasági, társadalompolitikai ter­vüket ennek ismeretében készí­tik rövidebb és hosszabb távok­ra. Nem könnyű feladat a válla­lat tevékenysége iránt egyre nö­vekvő társadalmi igény és a nem túl bőséges fejlesztési lehe­tőségek miatt még mindig meg­levő feszültség feloldása. 1980-ig évente 4—5 ezer tonna forgalom- növekedéssel számol az AFOR. Pontosan ezért a jövőben első­sorban a tárolótér és a szállító- kapacitás fejlesztését kívánják szorgalmazni. Az ásványolaj-ke­reskedelem egyik alapvető fel­tétele, hogy a telephálózat és ter­mészetesen a kiszolgáló finomí­tók megfelelő mennyiségű úgy­nevezett fehérárukészlet tárolá­sára alkalmas tartályparkkal rendelkezzenek. Az új telepeket ezért mindenütt a több évtized­re várható igényekre méretezik, sőt a terveket már úgy készítik, hogy a továbbfejlesztés lehetősé­ge is adott legyen A jelenlegi elaprózott és még mindig rész­ben elavult telephálózat helyett a jövőben viszonylag kevés szá­mú, de korszerű és nagy kapa­citású telepet kíván építeni az AFOR. ól) új benzinkút A lakossági fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló benzinkúthálózatot is a kor­szerű igények szerint kíván­ják fejleszteni. 1980-ra már 900 ezer személygépkocsival, 1 millió motorkerékpárral. 150 ezer tehergépkocsival és 13 ezer autóbusszal számol­nak a szakemberek, de ide­sorolják a több mint 2 mil­tani a korábbi benzinkutak helyett, és tovább szervezni a háztartási tüzelőolaj házhoz szállítását­Az 1978-as program Az 1978-as évben 6—7 közúti töltőállomás építését fejezik be. Ezek között van a kecskeméti AFOR—Britich Petrol közös szer­vizes állomás, amely e program utolsó állomása. A meglevő benzinkutak közül újabb kilencnek önkiszolgálóvá való átalakítását is tervezik. Az új töltőállomások építésénél — az adott lehetőségek figyelembe­vételével — a hagyományos tí­pusok helyett önkiszolgáló rend- szerűekre térnek át. zavartalan és folyamatos áruellátás érdekében tovább fej­leszti tárolótereit és termékveze- ték-hálózatát. 1978-ban befejező­dik — csak a legjelentősebbeket említve — a székesfehérvári kö­zéptelep, amely 31 ezer köbméter tárólóterületű, az ebesi középte­lep, 17 ezer köbméteres tároló­terének építése. Ugyancsak 1978- ban fejeződik be a TIFO—Ebes közti terméktávvezeték és a Székesfehérvár—Dombóvár—Pécs ; x'onalon húzódó terméktávveze- > ték építése is. Ezek a beruházá­sok már eddigi — részleges — üzemelésükkel is segítették kör­zetük kőolajtermék-ellátását, be­fejezésükkel jelentősen megjavul a biztonságos forgalmazás. A keleti termékvezeték nem­zetközi átadó-átvevő állomása műszakilag elkészült. Hatósági hitelesítése és engedélyeztetése után lehetővé teszi — az eddigi gyakorlattól eltérően —, hogy újszerű módszerrel, volumetrikus méréssel vegyék át a szállított fehérárut és ennek alapján tör­ténjék az elszámolás is. 1978-ban folytatják a tarlálv- park bővítését. A szaioli bázis- teledet, amelv 160 ezer köbméter tnrtálynarkkal rendelkezik, to­vább bővítik, varmint a pécsi tárolót eignet is újabb 25 ezer köbméterrel. ,,A magyar kohászat két nagy központjában, Diósgyőrben és Ózdon például azért tudnak ősré­gi berendezéseken lenjegesen több acélt előállítani annál, mint amennyire ezek a berendezések eredetileg készültek, mert szisz- tematikus fejlesztéssel, műszaki leleményességgel, a lelemények alkalmazásával az évek során százezer tonnákkal növelték a Martin-kemencék teljesítőképes­ségét. Győzve személyes presz- tízstérdekeken. féltékenységen, érdektelenségen.” f FILMFORGATÁS MISKOLCON Az Üj Tükör legutóbbi — a most vasárnap megjelent«32. — számában a készülő Csont­váry-film forgatókönyvírója, Császár István tesz közzé ön­vallomást a Huszárik Zoltán rendezésében szalagra kerülő film forgatásáról. Az író rész­letesen tájékoztat egy Mis­kolcon felvett részlet kapcsán a film művészi megvalósulá­sának „kulisszatitkairól”. „Nemrégen Miskolcra utaztam a forgatócsoporttal, ezzel a po­koli társasággal, amelyben min­den embernek szüksége van az összes többire, és amelyben a rendező, az ooeratőr, a díszlet- tervező, a színész, a kellékes és a világosító, mindenki nagyon ma­gányos. .. Nem pusztán szórako­zásból és kíváncsiságból utaztam. A miskolci színházban felvételre kerülő jelenetet már korábban át kellett írni, anélkül, hogy a je­lentése megváltozna, sőt, éppen a forgatókönyv laza utalásainak pontosabb és összetettebb meg­formálásának érdekében. .. Mis­kolci tapasztalataim alapján el­mondhatom, hogy az én váratla­nul feltalált szövegmódosításaim jótékonyan igénybe vették az érintettek szellemi energiáját a felvételek megkezdése előtt.” KÖZMŰVELŐDÉSI KUTATÁSOK ÓZDON Ózd nemcsak műszaki té­mában szerepel az országos sajtó lapjain. A Népművelés * Túl a munka utáni mosa­kodáson, ennek a kaláka- rendszernek a szigorú rencJT jéről beszélgettünk. Egészén, pontosan arról, hogy a múlt­ból mentett erkölcsiség sze­rint nemcsak a munkát, a májkrémet és a bolti kol­bászt is vissza kell adni... Szégyen nem visszaadni. írtam fentebb, hogy a 4600 forintért sem mennek haza az emberek napszámosnak., Itt bent a városban, a bér­hez jár valami más. Ezt a mást viszont sajnos nem tartja számon semmiféle ki­sebb közösség. Semmiféle egészséges kaláka-rendszer.... Érdemes lerjne a végére járni ennek és kiszámítani, hogy társadalmilag mit érne a pénzzel fizetett munkahe­lyeken is az az adok-kapok, annyit adok, amennyit ka­pok elkötelezettség? Hiszem ugyanis, hogy ha úgy tud­nánk nézni a világot mi be­járók, itt bent a városban is, mint otthon, akkor a társa­dalom is jól járna, és senki sem járna rosszul. Nekünk így sem adósunk a világ. Mi vis-ont néha — itt bent, ahol nem figyelnek —, adó­sak vagyunk. BARTHA GÁBOR Sörözhetnek a sofőrök Csak üdítő hatású... A Borsodi Sörgyárban megkezdték az alkoholmen­tes sör palackozását. Az or­szágban egyedül itt gyártott szeszmentes ital ízre, zamat­ra, sőt még illatra is szinte teljesen megegyezik a „ha­gyományos” árpalével, és an­nak még kesernyés zamatát is megőrizte. A kellemes, üdítő hatású italt a gépko­csivezetők is ártalom nélkül fogyaszthatják. A világos, valamint barna változatban néhány napon belül forgalomba kerülő al­koholmentes sörből a tervek szerint az idén csaknem száz­ezer hektolitert készítenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom