Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-03 / 181. szám

N

„Magyar" épület u Szovjetunióban

«oral

Imijoraft

A leninogorszki Automatizálási Eszközök Gyára hamarosan „magyar” iroda- és szociális épülettel gyarapodik. Magyar intézetet bíztak meg a tervezéssel, kivitelezéssel sőt az építőanyagok jó részét is hazánkból rendeltei- A Beton- és Vasbeton- ipari Művek Alsózsolcai Gyára aíjgusztus 15. és november 15. között csaknem 1200 darab UNIVÁZ és módosított UNIVÁZ elemet, valamint 7450 négyzetméter va- kc'atmentes födémpanelt szállít a szovjet megrendelőnek.

Drótgyári pillanatkép

(Kerényi László felvétele)

így Iái jók a vendéglátók

Harmadszor a Gyöngy cukrászdáról

Eddig két ízben foglalkoztunk a hajdani Fórum presszó helyén, a közelmúltban megnyitott Gyöngy cukrászdával. Először — nemcsak a saját véleményünket tolmácsolva — hangot adtunk annak, hogy némi csalódást keltett az új üzlet. Azt reméltük ugyanis, hogy kihasználva a presszó tágas helyiségét, olyan cukrászda születik a belvárosban, ahol ülve, kellemes körülmények között fogyaszthatja el a habos kávét, süteményt, fagylaltot a vendég. Cikkünkre irt levelében Ferencz István, az ÉSZAKTERV belsőépítésze kifejtette, hogy ö sem így képzelte el eredetileg az új cukrászdát, ám végül is a megrendelő szava döntött. Most dr. Sugár Jánosnak, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesének a leveléből idézünk. Teljes terjedelmében sajnos, nem közölhetjük a hosszú levelet, de reméljük, hogy főbb gondolatai nem sikkadnak el a rövidítés miatt.

Bevezetőül arról szól dr. Sugár János, hogy az Ady utca sarkán levő Lottó cukrászdát — városrendezési okokból — rövidesen szanálják. Részben ennek a pótlását, részben ■ a Napsugár cukrászda zsúfoltságának enyhítését szolgálja a Gyöngy.

A tervezés időszakában két megoldás kínálkozott: vagy egy „klasszikus”, ülőfogyasztásra berendezett, hangulatos cukrászdát alakítanák ki, vagy a tömegforgalmat tartják szem előtt, ám emellett — mint az igazgatóhelyettes megfogalmazta — szűkített formában az ételbár profilt is megteremtik. Először az utóbbi megoldás mellett dön. töttek, és ennek jegyében tárgyaltak kezdetben a belsőépítésszel is. Később azonban elvetették a kettős protilt, a következő indokok alapján: a nagyméretű

vendégtér mögött rendkívül minimális a gazdasági és szociális rész. A jelenlegi követelményeket kielégítő feltételek megteremtése az adott területen a vendégtér igen jelentős csökkentését igényelte volna, és hogy az adott területen a meglevő portálkialakítás mellett egyáltalán megoldható lett volna, már nem is vizsgáltuk. Ügy gondoltuk —, hogy egy tömegigényeket kielégítő,

alapvetően állófogyasztásra berendezett cukrászdát kell kialakítani.” '

* *

A továbbiakban arról tájékoztat bennünket a levélíró, hogy a Lottó cukrászda és a mellette levő épület lebontása után saroképületben lesz a Gyöngy és az előtte levő téren kerthelyiséget is létesítenek. Terveik közölt szerepel továbbá olyan üzletek építésé — például a belvárosi lakótelepen —. melyek amellett, hogy kielégítik a tömegforgaiom igényeit, garantálják az intim hangulatot is.

Cikkünkben kritizáltuk a Gyöngy cukrászdában elhelyezett állópultokat. És nem- . csak azért, mert csúnyák, hanem azért is, mert — mint fényképen bemutattuk — a gyerekek nem érik fel ezeket, és igen kényelmetlenül tudnak l'agylaltozni, süteményt enni mellettük. Ezzel kapcsolatban így ír dr. Sugár János: „A vendégtérben elhelyezett magas asztalok olyan MOBIL-berendezések, melyeket sok helyen tudunk hasznosítani. Ezt azért mondom, mert nem tekintjük végleges megoldásnak, a forgalmi helyzet mást fog kívánni.” Majd kissé meglepő fordulattal hozzáteszi: „Az

említett cikkben megjelent loton látható kislányt az üzletben széken, asztal mellett ülve is lencsevégre lehetett volna kapni. Hogy miért nem így történt, annak okát nem ismerjük.”

Szívesen szolgálunk tájékoztatással: mint az igazgató- helyettes világosan kifejtette, a cukrászda a tömeglor- galmat szolgálja, és ennek megfelelően mindössze né- ' hány asztalt tettek be — valószínűleg a Fórum régi bútoraiból —, melyeket gyorsan körülülnek. A többségnek nem jut hely, csak az állopultok mellett, tekintet nélkül arra, hogy szálfater- metű felnőttek, avagy pöttöm gyerekek a vendégek. Pedig a cukrászdáknak legalább annyira kell szolgálniuk az utóbbi korosztályt, mint az előbbit.

* *

Megértjük a vállalat — tágabb értelemben a szakma — nehéz anyagi helyzetét. Az ésszerű takarékoskodás sem szolgálhat azonban elfogadható indokul a túlzott igénytelenségre. Vigaszul csak az szolgálhat a számunkra, hogy — mint fentebb idéztük —, a vállalat vezetősége sem tekinti végleges megoldásnak a Gyöngy cukrászda mai berendezését. Várjuk az új üzleteket is, és ha azok olyanok lesznek, mint ígérik, akkor nemcsak „remélheti” dr. Sugár János, hogy: „ .,. • a fogyasztókat

együtt tájékoztatjuk, esetleg hangoljuk.” A „hangolás" ugyanis csak akkor sikerülhet — dicsérje bár agyba- t'őbe az új üzletet az újságíró —, ha magának a cukrászdának a berendezése, hangulata ugyanazt „mondja" a vendégnek.

(bekes)

i hármas Hírek jól vannak

Jó egészségnek örvendenek a pécsi Orvostudományi Egyetem szülészeti klinikájának legnépszerűbb lakói, a szombaton született hármas ikrek és édesanyjuk. Borbás Gézáné. A kis Melinda. Renáta és Krisztián különleges gondoskodást élvez nemcsak a klinikán, ahol életük minden mozzanatát figyelemmel

kísérik, de szüleik munkahelyén — a MÁV Pécsi Igazgatóságán és a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetnél is. A vasútigaz- gatóság és a szakszervezet 4000 .forint gyorssegélyt utalt ki, a szocialista brigádok hasonló összegű ajándékban részesítették a 7 gyermekesre gyarapodott családot.

Magyar—NSZK eszterga

Egyorsós, automata rúd- esz.ierga sorozatgyártását kezdték meg tegnap a SZIM Székesfehérvári Köszörűgép- gyárában. A kis alkatrészek pontos megmunkálására alkalmas új forgécsológépből, amelyet a nyugatnémet Traub céggel együttműködve készítenek, az idén összesen 170-et exportálnak.

Sajtáros

kategóriában

Hetvenegy termelőszövetkezet és öt állami gazdaság kapott meghívót az ifjú gépi fejők szakmai-politikai vetélkedőjének III. megyei döntőjére.

A nevezéseket július 31-ig kellett beküldeni; körülbelül 100—120 résztvevőre számítanak a rendezők. A sa.itá- ros fejés kategóriában sorra kerülő versenyre minden tehenészettel rendelkező gazdaság két-két gépi fejőt és a csapat felkészítőjét küldheti el. A gépi fejőket egyéni, illetve csoportteljesítmény szerint értékelik, a résztvevők elméletből és gyakorlatból egyaránt vizsgáznak. A gyakorlati — fejé- si — munka során a következő szempontok szerint értékel a zsűri: a munkaművelet végzésének korszerűsége, a fejés higiéniája és az állatokkal való bánásmód, a fejési munka folyamatossága. A legjobbak jutalmul egyhetes belföldi üdülésen vehetnek részt.

Augusztus 15-én délelőtt a Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőházban rendezik meg a verseny elméleti — írásbeli és szóbeli — részét, délután lesz a gyakorlati verseny, a fejés, a Szerencsi Állami Gazdaság Vincze-tanyai tehenészeti telepén.

A bábolnai példa

A rádió hétfői sajtókonferenciáján a gazdasági ösztönzőkről és szabályzókról, a kockázatvállalás lehetőségéről kérdezték az újságírók a bábolnai mezőgazdasági nagyüzem vezérigazgatóját. Azt firtatták a meghívottak, hogy mi ösztönzi a kívánatosnál még mindig kevésbé ösztönző gazdasági feltételek között a világhírű cég vezetőit arra. hogy szüntelen próbálkozzanak, kockáztatva a kudarcot is. Példaként emlegették föl a kecskét, amelynek tenyésztéséhez éppen most kezdtek hozzá ...

Jótól érdeklődtek! Dr. Burgert Róbert nemcsak nagyvonalú. s a kockázattól sem visszariadó vezető, hanem rutinos nyilatkozó is. Azt mondta, hogy a bábolnaiak a mostaninál kevésbé ösztönző gazdasági körülmények között is mertek vállalkozni. Miért ne tennék ezt most is? Persze, a vezérigazgató nem hallgatta el, hogy a szinte évenként változó szabályozók közepette nem egyszerű a változó piaci helyzethez alkalmazkodni. Miért kell a gazdálkodás amúgy is sok ismeretlenes egyenletét még egy ismeretlennel szinte megoldhatatlanná tenni?

A műsor Bábolnán készült, de nemcsak a bábolnaiakról és nemcsak a bábolnaiaknak. A kérdések gordiuszi csomójával minden vállalat és minden vállalatvezető szembetalálja magát. E tervidőszak lezárása utáni évek lényeges változásokat sejtetnek és követelnek meg. A vezetési stílusban is és a gazdálkodás teltételeiben is. Persze, ez nem megy egyik napról a másikra, nem megy varázsütésre. Munkánk. termékeink, gazdálkodásunk gyengeségei a robbanásszerűen változó világpiaci feltételek között markánsan rajzolódtak ki már 1973-ban. s ezek leküzdésére, illetve mérséklésére eddig is törekedtünk. Olyan apróbb változtatások láncolatáról van szó, amelynek végén (tehát a nyolcvanas évek elején) az árrendszer reformja áll. A gazdasági szakértők többsége ettől kardinális változásokat vár, illetve enél- kül elképzelhetetlennek tartja a vállalatok hatékonvságának, jövedelmezőségének és exportképességének számbavételét, lehetetlennek tartja a világpiaci értékítéletet is kiálló hazai termékstruktúrát.

Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke „Az árrendszer tökéletesítése" című, nemrég megjelent cikkében láthatatlan kéznek nevezi azt a rendezői elvet, amely az ár piactisztító szerepére támaszkodva egyensúlyban tartja a keresletet a kínálattal. A szocialista tervgazdaságban is működik a láthatatlan kéz, írja a szerző, de itt állami (társadalmi) tudatosság szabja meg működésének feltételeit. Az állam irányítja a gazdasági folyamatokat. Ami a szabadpiaci árugazdaságban az ár természetes tulajdonságának tűnik, az itt a normatív szabályozás követelménye.

Az új árviszonyok (értékarányos árak) újfajta áruviszonyokat eredményeznek. A népgazdaság számára hasznos tevékenységet, terméket fölértékeli, előnyben részesíti a gazdaságtalan és szükségtelen munkával és termékkel szemben. Sokan tartanak a mostaninál liberálisabbnak vélt árrendszertől. Pedig félnie és változtatnivalója csak annak van, illetve lesz, aki középszerű a munkában és a gondolkodásban. A többre törekvő szándékok több támogatást és elismerést kapnak, s remélhetően néhány év múlva a bábolnaiak kísérletező kedve, kockázatvállalása, sikere nem lesz unos-untalan emlegetett, kivételes példa.

B.

Konzervhez való üveg

Tavaly rekord zöldség- és gyümölcstermés volt. ami fokozott erőfeszítésre kénysze- rí tette a konzervgyárakat, és minden üvegtartalékukat felhasználták. Még azt a mennyiséget is, amivel ebben az évben az idényt kellett volna kezdeni. Az év első 'felében tehát az üveggyáraknak a tervezettnél több üveget kell gyártani és szállítani.

A Saiószentoéteri Üveggyár 1978. évi terve 150

millió zöld és 150 millió fehér. azaz konzervüveg gyártását irányozza elő. Eddi®, ha nem is sokkal, de túlteljesítették a tervet és az év végéig eleget tesznek a feladatnak: a mintegy 600 millió forintos termelési érték előállításának. Jelenleg gondot okoz ugyan, hogy az egyik kemencét átépítik, de így is teljesítik a konzervgyárak megrendeléseit a III. negyedév végéig.

Egy kalap alatt

Mennyit keres a fodrász?

Ki mennyit szépít, annyit is keres a fodrászoknál. Illetve az után kapja a százalékot. Ez a bérrendszer három évtizede változatlan.

Egyeseknek ma igen jól megy a bolt, holott vannak kezdők is, akik eldugott helyen tétlenkednek, s fizetéskor éppen hogy lapul valami a borítékban. Az ..előkelő", azaz felkapott belvárosi szépészeti intézményekben — legyen az az ország bármelyik városában- — a befutott frizőröknek és kozmetikusoknak viszont szép summa jut. A fodrász- és kozrnetikusversenyek dobogós helyezettjeiért kapkodnak a vendégek. Még akkor is. ha órákig kell üldögélni, a sor-' sukra várva.

Ha egy kezdő periférikus területre került, elveszett ember volt. lgv fordulhatott elő. bogy a pályakezdők 700 —800 forintos fizetésével szemben van, aki ennek az

ötszörösét, hatszorosát megkeresi.

Eddig, azaz harminc éve soha nem vizsgálták, jó-e ez a rendszer így. ahogy van. Nem differenciál, mindenkit egy kalap alá von. Nos. a Könnyűipari Minisztérium megbízásából a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutatóintézet szakemberei a fodrászok és a kozmetikusok ösztönzőbb bérrendszerének kialakításával foglalkoztak. Kidolgoztak egy ú,i bérezési modellt. Ezzel azt szeretnék elérni többek között, hogy egy-egy üzletben arányosabban osztódjék el a munka a dolgozók között. anélkül hogy az új bérrendszer vis7- sz.afogná a teljesítményt. A cél az, hogy ne álljon érdekében senkinek sem a vendégkörét a kollégái rovására és olyan mértékben növelni. hogy az már fékezze a kulturált és gyors kiszolgálást.

Ma, Budapesten szakmai

értekezletet tartanak az új bérrendszerről. Az előzetes tájékoztatást igen vegyes érzelmekkel fogadták az érintettek. De mint minden újnak, ennek is meg kell küzdeni a létért. A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet főkönyvelőjének. Solymosi Lajosnak az a véleménye, hogy ma még egy kicsit komplikáltnak látszik az új bérrendszer, de úgy tűnik, mindenkinek kedvezőbb lenne, mint a hagyományos. Az idősebbek joggal félnek, hogy rá kell dolgozniuk a fiatalokra. De a bérük semmiképpen nem csökkenne. Ezzel talán meg is nyugtathatok az aggályoskodók.

Az új bérrendszer lényege az lenne, hogy a fizetés 75 százaléka lenne az alapbér. az úgynevezett biztosított bér. rs 25 százaléka lenne a mozgóbér, amit az üzlet forgalmától függően kapnának a dolgozók

O. &

Ki lúd jobban géppel fejni