Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
Hatszáz vagen gyümölcsszörp-#■ A címkeragasztók munkáját is gép végzi majd Pincében érlelik, mini a bort A gyümölcs beérése után, 15—16-féle terméket dolgoznak fel az Erdei Termék Vállalat Miskolci Gyáregységében tavasztól őszig. Munkájuk kettős: préselik a beérkező szamócát, málnák fekete ribizlit, somot, vadkörtét, és még sok más vitamindús. ízletes gyümölcsöt, majd a sűrítés, derítés, és egyéb szakmai eljárás után alkalmassá teszik szörpgyáf- tásra. És a másik nagy feladat: a pincészetükben szigorú receptúra szerint, a borérleléshez hasonlóan készítik és palackozzák tizenötféle szörpterméküket. Most egy alapos rekonstrukcióra készül a miskolci gyáregység, melynek vezetője Balabán Péter: — Szörpgyártó gépsorunk elhasználódott, az igényeknél jóval alacsonyabb kaoacitá's- sal termelhetünk rajta. Így született meg a rekonstrukció terve, melyet két léncső- ben bonyolítunk le. Nyéklád- házára helyezzük ki a gyümölcsfeldolgozó részlegünket, az így nyert belső szabad területet a kiszolgáló tevékenység számára alakítjuk át. A régi gépeket új. NDK gyártósorral cseréljük ki. Módo- sítiuk ugyanakkor a csomagolást és a szállítást is. Az eddigi kartondobozok helyett áttérünk a műanyag rekeszek használatára, és bevezetjük a rakodólapos szállítást. A gyáregység nagy részét érintő beruházás 42 millió forintba kerül. A munkálatok a jövő év közepéig tartanak. Az új gépsor üzembe helyezésével természetesen megnő a termelékenység is. Az eddigi évi 400 vagonos szörp- termelést, amelynek értéke tavaly 100 millió forint volt, a tervek szerint 600 vago- nosra növelik, és 180 milliós termelési értékre számítanak. Az új, korszerű berendezések szakképzett kezelőket is kívánnak. Szeptember 15-én leállnak a gyáregység gépei, és megkezdődik az átalakítás, szerelés. (Kisebb rekonstrukciós munkák most. a termelés mellett is folynak.) A gépszerelés miatt a termelés két hónapig szünetel majd. A dolgozók egv része részt vesz az- átahrtcítúsr munkálatokban. a többieket más üzemekben foglalkoztatják az újraindításig. (Például a Mátrában, a parádi gyümölcsfeldolgozóban.) Az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskolával együttműködve, intenzív képzés keretében ismertetik meg a leendő gépsoron dolgozókat az új berendezésekkel, és. betanított munkás képesítést szerezve állnak majd újra munkába a régi helyén dolgozó, új üzemben. (sólymos)-#• Ma még a jelen, de nemsokára már a múlt. Megszűnik a kartondoboz; műanyag rekesz veszi át a helyét „Amilyen a ház tájéka — olyan annak a lakója” Virággyilkosok Gyógyít a parádi víz A megbetegedések okainak statisztikájában előkelő helyet foglal el a por, a környezeti ártalom. Elsősorban a légutakat károsítja. A vasgyári kórházban új gyógymóddal kísérleteznek. Szeptembertől a légúti megbetegedésben szenvedőknek porlasztóit parádi vizet kell belélegezniük. A tapasztalatok szerint ugyanis az nagy hatással gyógyítja a károsodott légutakat. Tervpályázatok Az Epffésöü.vi és Városfejlesztési Minisztérium ti Somogy megyei cs a nagyatádi tanáccsal, a nagyatádi városközpont beépiié- si tervének előkészítésére hirdetett pályázatot. Az érdeklődök már átvehetik a pályázati kiírást az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s terveiket legkésőbb november 20-ig kell elküldeni. ^z ÉVM, a Fejér megyei és a székesfehérvári tanács Székesfehérvár Felsővárosának rendezőiére hirdetett pályázatot. A pályázati kiírást a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben kapják meg az érdeklődök. A kész terveket legkésőbb november s-ig ucll elküldeni a Székesfehérvári városi Tanács műszaki osztályának. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására 380 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság decemberben hirdeti ki a pályázat eredményét. Jól emlékszem a Stadion utcai Kertész brigádra. Amikor cikket írtam róluk, példaként állítottam a gyerekeket más bérházak. más lakótelepek gyerekei elé. Általános iskolások, óvodások Hadai Lászlóné nyugalmazott tanítónő vezetésével ..szocialista brigádot'* alakítottak, amelynek tagjai — a Miskolci Kertészeti Vállalat segítségével — lakóházuk környékének parkosítását, rendben tartását tűzték ki célul. Kaptak szerszámot, virágot, s aztán dolgoztak, parkosítottak. Ismerkedtek a jól végzett munka nagyszerű örömével, s közben körülöttük gyönyörű virágágyak nőttek ki a földből; megtisztultak a bokrok aljai, gyarapodtak a szép rajzok, bejegyzések a közösséggé kovácsolódó brigád naplójában. S most kaptam' egy levelet. A'feladó a brigáddal foglalkozó nyugdíjas tanítónő, Hadai Lászlóné. Engedjék meg, hogy szó szerint idézzem: „A brigád tagjaiból a kislányok, néhány szépórzékü szülő segítségével ismét szemet gyönyörködtető virágoskertté varázsolták a ház elejét. Aki csak arra jött, megállt. gyönyörködött. A kislányok büszkék is voltak kertjükre: locsolták, gyomlálták, az eldobált papírokat összeszedték; szóval féltve őrizték. büszkék voltak rá. Egyik este a sötétség leple alatt irigy kezek nagy tarolást végeztek a virágok között: összetörték, letaposták, tőből kirángatták a színpompás törpedáliákat, a most virágba boruló őszirózsákat,.. Milyen ember az, aki abban leli örömét, hogy a szépet vandál módon tönkreteszi?.' Városunk milliókat költ a „Tiszta, virágos Miskolcért”, de ha egyesek így viselkednek, hiába a' város vezetőinek, lakóinak minden erőfeszítése. Kérem önöket, rázzák fel az ilyen vandál módon viselkedő emberek lelkiismerétét! Nemcsak az ajtón belül kell széppé tenni egy lakást, hanem a környékét is. Ez a kultúra egyik alapvető feltétele. Egy régi közmondás szerint: amilyen a ház tájéka, olyan annak a lakója." Nem először írunk arról, hogy garázda elemek virágot tördelnek, lopnak a várost széppé tevő virágágyakból. Ám ez esetben, amikor csöppségek szorgos munkájának, várost szépítő „játékainak” tönkretételéről van szó, elszorul az ember torka, s ökölbe szorul a keze. Mert sajnos, azoknak a lelkiismeretét, akik a Stadion utcában pusztítottak, aligha lehet felrázni... Azok — ha szemtől szemben látnánk őket — szigorú büntetést, megszégyenítést érdemelnének. Ny. I. A magas vérnyomás ellen Az Egészségügyi Világ- szei vezet az inéi esztendőt a magas vérnyomás elleni küzdelem évének nyilvánította. Lnne* jegycuen — magyar kezdemenyezcsre — a Szovjetunió, Kuba es az NDK egyúitinuKódesével nagyszabású vizsgálatok kezdődtek. A széles körre kiterjedő, nagy apparátust igénylő tevékeny seggei mintegy 85—40 ezer seruüio vérnyomását regisztrálják. Az előreláthatólag több évig tartó munkát az Országos Kardiológiai Intézet koordinálja. Az intézet igazgatója, Gábor György, egyetemi tanár mondotta: — Az orvostudomány területén világszerte egyre általánosabba válik az a nézel, hogy a legKülönbözobb íoimákoan fellépő megbete- gedeseket elsősorban nem gyógyítani, hanem lehetőség szerint megelőzni kell. Ezt a nagyon helyes és korszerű álláspontot kívántuk mi is érvényesíteni, amikor a 14— 18 éves serdülő korúak mindenre kiterjedő, alapos és rendszeres vérnyomásmérésé* kezdeményeztük. Választásunk nem véletlenül esett rájuk. Azért éppen őket szemeltük ki, mert tapasztalataink szerint ebben a korosztályban a tünetmentesség szinte általános ugyan, de az ebben a korcsoportban vizsgálandó alanyok életmódjából már következtetni lehet a később kialakuló szervi rendellenességek eshetőségeire. — A kiegyensúlyozott, normális vérnyomásnak és a rendszeres ellenőrzésnek azért tulajdonítunk nagy fontosságot, mert a magas vérnyomás a szív, a vese és az agy ereinek elváltozása következtében számos szervezeti ártalom forrása lehet. A kívántnál magasabb vérnyomás az orvostudomány mai állása szerint a leggyakoribb és egyben a legnagyobb ve- szélyeztetettségi tényező. Önkiszolgáló gépkezelők Mintha kétbalkezes varázsló pálcájának intésére történne, sorra állnak le a gé^ek a műhelyben. Furcsa átalakulás kezdődik; a gépkezelők rakodnak, ládákat húzgálnak, anyagot készítenek a kezük ügyébe, s amit megmunkáltak, azt az épület végén levő tárolóba hordják. A művezető a targoncát vezetve int oda kísérőmnek, aki viszont nekem azt magyarázza: nincs egy segédmunkás sem, immár harmadik hete, s jobb híján e képtelen munkamegosztás lett a kiút; önki- szolgálók a gépkezelők. S a kérdésre, mennyibe kerül ez, mármint veszteségben, a drága berendezések állásidejében, húzza a vállát .. Ismerős helyzet. Olyannyira az, hogy iparágtól, iparcsoporttól függetlenül jellemző lehet az ipar bármely területére. Az önkiszolgáló gépkezelők e fura intézménye azonban meglehetősen sokba kerül, mert amíg a gép áll, addig áru sem készül, s a bot-, valójában a szervezetlenség csinálta segédmunkások átkozódva teszik azt, ami nem a dolguk, amihez értelemszerűen semmi közük nincsen. Lassan mégis megszokják a megszokhatatlant, mert mi mást tehetnének? Ügy vélik, olyan ez, mint a sorscsapás. Az a baj, hogy irányítóik is így vélekednek. Miközben azon siránkoznak, hogy nő, növekszik a gyárban a kisegítő tevékenységen foglalkoztatottak létszáma, s apad az alaptevékenységen dolgozóké. Hol vannak akkor ezek az emberek? Például éppen ott, a műhely végében, ahol órák óta kínlódnak a falbontással, az új enei - giakábel helyének kialakításával: vésővel és kalapáccsal ügyködnek. Van ilyen feladatokra célszerű kézigép! Igen, de arra nem futotta még. S abból hány ilyen eszközre telnék, ami termelési értékként elvész az önkiszolgáló gépkezelés miatt? Látszólag ellentmondva az eddig leírtaknak: az iparban tavaly a fizikai foglalkoztatottak 40,2 százaléka végzett ún. kisegítő tevékenységet, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas, kedvezőtlen arány. A kisegítők e népes tábora elsősorban anyagot mozgat, javít, karbantart, tehát — vélhetjük — hasznos, szükséges feladatokat lát el. Igaz, csak éppen meghökkentően alacsony hatékonysággal, gépek, esz- köíök, szervezettség híján jórészt kézzel téve mindezt. S mert ugyanakkor gyarapszik az iparban — az alaptevékenységben — a gépi munkahelyek száma — ami a kétségtelen korszerűsödés jele —, egyre gyakoribb, nogy az új műhely drága termelőberendezései azért állnak, mert a kiszolgálás eszközeire már nem futotta a pénzből. Elgondolkoztató tényeket tárt fel az a vizsgálat, mely az új beruházásoknál a kisegítő tevékenység helyzetét, színvonalát kívánta megállapítani. Kiderült, hogy a jelentős fejlesztési összegek ellenére növekedett ezeknek a helyeknek a többségén a kisegítő tevékenységet folytatók aránya, vagy jobb esetben változatlan maradt, csökkenést viszont alig néhány. esetben lehetett tapasztalni...! S nem ott a magyarázat, hogy azért terjed a fura önkiszolgálás, mert hiányzik a munkaerő, hiszen ott van „valahol” a gyárak kapuin belül, csak éppen onnét tűnik el, ahol a legjobban kellene. A bűvösnek látszó kör úgy alakul ki, hogy a rendelkezésre álló munkaerő tevékenységének megszervezése riasztóan kezdetleges, s ugyanakkor a beruházásoknál csak huszadrangú szerep jut a szállítás, anyagmozgatás, raktározás, javítás, karbantartás, s a más hasonló, kisegítő feladatok gépesítésének. V. T. Kistermelők, állattartók figyelem! Sertés és baromfi etetésére kiválóan alkalmas lavalrostot (zsírolvasztás mellékterméke) árusítunk 1978. augusztus hó 21 -tői kis és nagy tételben, korlátlan mennyiségben, több napra tartósítva a régi vágóhídon (Miskolc, Vágóhíd utca 16.) a kapunál } Ara: 1,30 Ft kilogrammonként hétfőtől—péntekig, reggel 7-12 óra között. A rost elszállításához kérjük, göngyöleget (hordó, műanyag zsák) a vásárolni szándékozók hozzanak magukkal. Tárolása hűvös helyen Értesítjük a már rendszeresen vásárlókat, hogy a Fonoda utcai üzemünkben augusztus hó 21-töl ilyen terméket nem adunk ki. BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT MISKOLC, KÖZPONT
