Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

Szüleik anyanyelvét tanulják A csodaszarvastól napjainkig — Miért beszél ön törökül? — Mert szobámban egy tö­rök . .. — Mit csinált ma mérges Ann? — Veszekedett mér ... A hazai olvasók a legna­gyobb könnyedséggel meg­fejtik ezt a tréfás felad­ványt. a külföldön élő — s a magyar nyelvvel ismerke­dő — gyerekeknek azonban nyilván okoz némi feltörést. Végtére is rágós mellékne­veinkkel nem könnyű meg­birkózni. A munkafüzetet, mely a „Magyar szavak vi­lága” címet viseli, a Magya­rok Világszövetségének sá­rospataki táborában fedeztem fel, sok más hasznos kézi­könyv között. (Ezekről egy­szer érdemes lenne külön is szólni, sőt biztos vagyok benne, hogy egviket-mási- kat az itthon élő magyar gyerekek is öi-ömmel forgat­nák.) Patakon azonban nem annyira a kézikönyvek, in­kább az ifjú vendégek érde­keltek, akik itt nálunk — Sárospatak történelmi kör­nyezetében — sajátítják el a magyar nyelvet. Ami a környezetet illeti, némi csa­lódást okozott, hogy a ven­dégeket nem a híres Iskolá­kért úgynevezett angol kol­légiumában helyezték el. ha­nem az általános iskolai di­ákotthonban. Pedig nagyon fontos volna, hogy a kör­nyezet is (a kert szobraira, a kollégium közelségére gon­dolok) nap mint nap hasson rájuk. De így is van idejük, módjuk felfedezni Patakot, és nemcsak a régi iskola­várost, hanem a megyét is, hiszen a programban né­hány tanulmányi kirándu­lást is beiktattak számukra. • • Egy élőre szeretném megfigyel, bi a gyerekeket (akik persze már nem is annyira gyerekek, hiszen zömmel 18—18 évesek), s Hajdú István tanár ür engedő, tyével (ő a tanfolyam vezetője, s régi oktatója) leülök az elő­csarnokban. Kisvártatva jönnek is a növendékek, akik — leg­alábbis külsőleg — semmiben sem különböznek a mi fiaink, tói—lányainktól; farmerben, pa­pucsban, mindenféle feliratot vi­selő trikókban s eléggé zajosan lepik él az előcsarnokot. Szü­netben fesztelenebbek, mint a mi gyérekeink, de órán (erről később meggyőződtem) f egy el. mezetlebbek. Sárospatakon a mostani, á. hetedik ilj’en tábor; a. növendékek létszáma ötvert- hét — 33 lány és 24 fiú. Az fJSA-bél, Kanadából, Francia- országból, a Benelux államok­ból, az NSZK-ból, Norvégiából és Svédországból jöttek. De van közöttük egy afrikai és egy Szí­riái is, A szülők természetesen magyarok. Külföldié szakadt honfitársainknak általában má. só A Hí, ritkábban a harmadik generációját képviselik. Nagyon reméljük, hogy talán majd az ő gyérekéik is éljönhék egykor az óhazába. • • Az előcsarnokban magyar szót alig hallani. Általában angolul érintkeznek egy­mással. Egyszer aztán vala­ki egészen szép magyar ki­ejtéssel hangosan énekelni kezd: „Éljen a magyar sza­badság, éljen a haza!” A többiek is átveszik a szöve­get. a dallamot; érzem, hogy mindannyiuknak friss élmé­nye a Kossuth-nóta ... Az ének egyébként az it­teni tantárgyak legfonto­sabbika. Igyekeznek a gye­rekekkel minél több nép­dalt, nótát megtanítani. Ezenkívül természetesen a nyelvi ismeretekre koncent­rálnak, s tartanak úgyneve­zett historizáló órákat, me­lyeken a magyarság törté­nelmi múltjáról, nemzeti kultúránkról hallanak a ven­dégek. Az ötödik csoport­ban (a növendékeket asze­rint csoportosítják, hogy ki milyen fokon ismeri a ma­gyar nyelvet) magyarul fo­lyik az oktatás, itt hallgatok meg egy historizáló — ma­gyarságismeret — órát. • • A teremben mindössze kilen. cen ülnek, így jut hely nekem is az egyik asztalnál, s míg a tanár néhány mondattal hangu­latot kelt, böngészem a padkar- cokat; „Susie, Love, Zoltán”. Né­mi fantáziával bájos kis regényt lehetne kerekíteni a három szó­ból, de hát erre most nincs idő, mert a tanár úr „feleltetni” kezd. Komolykodva még a noteszét is előveszi, de hát ezzel természete­sen nem lehet megfélemlíteni a gyerekeket. Meglepődöm, hogy mennyi mindent tudnak már, hi­szen a tanfolyam csak július 17- én kezdődött (augusztus 12-ig tart). Idézgetik a magyarság ere- detmondáját; beszélnek a csoda- szarvasról, Attiláról. Árpádról, a vérszerződésről. Tudják a fogód­zóként feltétlenül szükséges év­számokat (a honfoglalás dátumát, az Arpád-ház kihalásának évét, hallottak Anonymusról és a Ges- ta Hungarorumról. A tanár kez­deteinktől egészen az Aranybul­láig átismételteti az eddig tanul­takat, s bár a cél kétségtelenül az, hogy reális történelemszem­léletet alakítson ki növendékei­ben (kalandozások, s ennek kö­vetkezményei. a keresztén v ség felvétele, államalapítás stb.), azért jócskán hallunk Bolond­ról, Lehelről — ügyes koncent­rációval még a jászberényi Le­hel Hűtőgépgyárról is —a szent- galleni Haríbaldról és így tovább. Az óra új anyagával nem könv- nyű megbirkózni, hiszen az Aranybullától egészen Nagy La­jos hódításaiig kell eljutni, de Hajdú István nagy leleménnyel, érdekfeszítően magyaráz; kite­kintve természetesen az egyete­mes történelem eseményeire is. így a gyerekek nemcsak az Aranybulláról, hanem a Magna Chartáiról is hallanak A tatár­járásról beszélve értesülhetünk a nomádok jellegzetes harcmodorá­ról, fegyverzetéről, a magyar vé­delmi rendszerről és így tovább. Az óra az Aniou-iegendárium idézésével fejeződik be. A gyerekek végig aktívak; mindenki szívesen szerepel. • • Óra után együtt maradok Farkas Katival. Rácz And­rással. Derkovics Irénnel, (a család távoli rokonságban van, híres művészünkkel) Szecsődi Anikóval és Vessz Tamással. — Eredetileg biz­tosan Vész volt a család ne­ve — magyarázza a Toron­tóból jött Tomi —. de az idők folyamán lekopott az ékezet. Olvasmányélmé­nyeikről beszélgetünk. Mind­annyian olvasták a Pál ut­cai fiúkat, a Légy jó mind- haláligot és az Egri csilla­gokat. Molnár Ferenc és Móricz Zsigmond művét leg­inkább angolul, de a Nyu- gat-Németországban élő Szecsődi Anikónak például 30—40 magyar könyve is van. Egyedül ő született Magyarországon, a többiek az USA-ban, Svédországban, Kanadában látták meg a napvilágot. Az oberwarti Rácz Andris tanítónak ké- 7 szül, az Unterwartból jött bájos, szemüveges kislány, Derkovics Irénke. szociális gondozó lesz. ókét egy-egy magyar közösség küldte a tanfolyamra (fizetve a költ­ségeket is), a többiek ma­gánszorgalomból jöttek. Mindenről beszélünk, ami­ről tizenévesekkel szokás és lehét. Vessz Tamás tizenkét magyarországi rokonával di­csekszik, Irénke rendszeres olvasója a Magyar Hírlap­nak, Rácz Andris elmondja, hogy. most tanul — a gitár és a gordonka után — cite- rázni. A magyar konyhát kicsit zsírosnak tartják, ezt a speciális iskolát nagyon kellemesnek. Megtudom, hogy a külföldi intézetekben sem szabad dohányozni, és hogv nagyon szigorúan bün­tetik a diákok alkoholfo­gyasztását. Jönnek-e jövőre is? — kérdezem. Tomi válaszol: ..Hallot­tam. most már majd később nem lesz vízum, vagyunk mi egymáshoz egyre köze­lebb. Érted ugye? (gyarmati) A „Király llus” népviseleti baba- és hímestojás-pályázatra az idén több mint 150 díszes kiállítású babát és mintegy fél­ezer himes tojást küldtek be a népi iparművészek. A leg­szebb babákat és himes tojásokat a Duna menti folklór fesz­tivál alkalmából július 22-én megnyílt kiállításon mutatják be. A képen látható kisze-bábus palócbabákkal Papp Ferenc- né budapesti népművész második dijat nyert. (Fényes Tamás felvétele) Matyó tárlat Tegnap -nyitották meg a Matyó Képzőművészeti Kör kiállítását a Mezőkövesdi Művelődési Központban. A világhírű matyó népművészet folytatói legszebb darabjai­kat vonultatják fel. Nem egy olyan alkotással is találkoz­hatunk közöttük, amellyel az alkotók a Kis Jankó Bori­pályázatra is nevezni kíván­nak, A kiállítást hétfőig le­het megtekinteni. SZERDA Kossuth rádió: 12.Uü: Dcii Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Brigádnapló. — 13.10: Boross La­jos népi zenekara játszik, Le/ite Lajos /nótákat énekel. — 14.07: Gyötrelmem, . gyönyörűségem, Budapest. — 15.00: Hírek. — 15.10: A Kubai Köztársaság nem­zeti ünnepén. — 15.39: Kurtág György müveiből. — 16.10: A reformkor és a szabadságharc Könyvespolc Serlozo Simon: Amíg élünk Egyetlen összetett mondat­ban össze lehet foglalni Ser- főzö Simon riportkötetét. A mondat egyik fele maga a kö­teteim, a másik a kötetzáró riporté: „Élhetnénk nyugod- tabban”. Ezek az emberek: a riportok alanyai, a zagyvaré- kasi parasztok azonban soha nem éltek nyugodtan. Min­denkor „hajtották magukat”. Valamikor azért, mert nem tehettek mást: meg kellett élniük, ösztökélt a szerzés, a gyarapodás vágya és kénysze­re; ma pedig még öregsé­gükben se tudnak leállni. A munka alapeleme, sót fundamentuma a paraszti életnek. Olyan erkölcsi pa­rancs és érték, amelynek el­avulását, pusztulását (a szó fizikai értelmében) nem kis riadalommal regisztrálja a szerző. Serfőző Simon ismerői — a versei alapján —. jól isrr»e- rik Zagyvarékast, ezt a kiter­jedt tanyavilággal rendelke­ző jászsági falut. A kötet — a maga nemében — mégis meglepetés, egysz.ersmind ma­gyarázat is a versekhez. Nem is elsősorban Zagyvarékas topográfiájával, mint inkább azzal a mikrorealizmussal, amellyel bejárja és leírja a zagyvarékasi határt és annak a múltját. Serfőző módszere az, hogy egy-egy jelenséget jár körül a bennszülött tény­ismeretével, de annak elfo­gultsága, indulata nélkül. Ez azonban messzemenően nem azt jelenti, hogy a szerző szenvtelen, hogy nem foglal állást! De Serfőző Simon nem is­meri az idillt és a paraszti életmódot ábrázoló írásokat sokszor olvashatatlanná tevő lelkesedést, pátoszt, vagy közvetlenkedést. A szerző otthon van ezen a tájon, és ebben a témában, íróként is. Városlakóként, írástudóként is „Zagyvarékasban” gondol­kodik, azaz tudatosan vállal­ja és verseiben meg is énekli a parasztok és a bejáró-in­gázó munkások gondját-ba- ját. Nem esik az oly gyakori hibába, amely a körutakról nosztalgikusan szépnek látja az idilli falut. Serfőző azt mondja, hogy nem „szép” ez az élet, soha nem is volt az, de tiszteletet parancsol a küzdés maga. Küzdés elsősorban valóban az. elemekkel: az időjárással, a sárral, a hideggel, hőség­gel, a jószágokkal. s‘ nem utolsósorban az ..elvégezhe- tetlenül sok dologgal”. A ta­nyasi ember nem ismeri a pihenést, erkölcstelennek tartja azt, hiszen az önellá­tásra. kisárutermelésre kény­szerült, vagy berendezkedett ember csak ereje és ideje koncentrált kihasználásával, nemegyszer végsőkig való megfeszítésével tudott csak megmaradni. A kívülállónak talán kis­szerű és irracionális is ez az állandó tevékenykedés — s valóban ma már az is sok­szor —, ám ott: kint a ta­nyákon csak ez a mindenre kiterjedő alaposság és vas­szorgalom maradhatott élet­ben. Ez a lényegesebb, az elemi ösztön: a megmaradá­sé — mondja a Serfőzö-ri­port —•, ez tartotta meg év­századokon keresztül a táj­ban az embert a történelem viharveréseiben, de ez ter­melte meg azt a pluszt is terményben, sőt emberben is, amely „a városokat eltartja”. Panaszkodnak ugyan, hogy már nem lehet befektetni, nem lehet gyarapodni, de dolgoznak a gyerekeikért, akik odahagyták őket és a városokba húzódtak a „ké­nyelembe”. (Segítség otthon­ról) A Serfőző-írások értéke az, hogy ezeket a tényeket, gon­dokat a szemtanú hitelessé­gével és szenvedélyével mond­ja el. De ez a korlátja is. Példaként a Mivel tüzelnek a tanyasiak? című írását említenénk. Arra példa ez, hogy a hajdani kényszerűsé­get. nyomorúságot hogyan szépíti erénnyé a nosztalgia? Talán inkább a témával való azonosulás. Bármilyen ked­ves lehetett a kemence, ma már egy meghaladott, m.ea- haladandó állapot rekvizitu- ma. Mert ha igaz, hogy nem minden változás fejlődés, az is igaz. hogy nem kell min­dent elriasztanunk, ami el­múlik: legyen az tárgy, szo­kás. vagy szemlélet. Végezetül ne hagyjuk szó nélkül a riportok ízes nyel­vét. stílusát. Az élőbeszéd fordulatait azonban irodal- miaskodó fordulatok, jelzős szerkezetek rontják, mintpo- cokszaladásos, varjúkárogá- sos stb.. amelyeket aligha használnak a jászok! IIORPÁCSI SÁNDOR Ii'.WTVJ irodalmának hetei. — 17.00: Hi­tet. — ii.uT: íviozgástercK. — I1..2: Hayun-iiiuvett. — ití. 15: Uuy Tipor: Bjabo napok hor­daléka. — 10.30: Esti Magazin.— 10. la: Bagoiy a cégiuoian. — 3o.3a: A Bfciúgynllniszieiium Du­na Művészegyüttesének népi ze­nekai a játszik. — 21.11: Kis ma­gyar néprajz. — 21.10: Nagy si­ker von. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Dzsesszrel- véteiekooi. — 22.45: A holnap alapanyagai. — 23.05: Euiyanthe. — _4.üu: Hűek. — 0.10: Népsze­rű lilmdaiok. Pelöli rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Szökte­tő* a szerájbol. — 13.33: iVtu­szorgszklj-müvek. — 14.03: Ket­tőtől ötig. — 17.00: Mi, az első nemzedék. — 17.50: Kapcsoljuk a Havanna utcát. — 18.00: Meg­beszeltük a dolgozókkal. — 18.10: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — iü.30: Hírek. — 18.33: Népdalkorusok, népi hangszerszólok. — 19.00: Moszk­vai slágerkoktél. — 19.35: Jó estét, gyerekek! — 19.40: Roman­tikus operákból. — 20.30: Hírek. — 20.33: Iránytű. — 21.43: A Rá­dió operettjeiből. — 22.30: Hírek. — 22.53: Barokk zene korabeli lűvóshangszereken. . — 22.50: Verbunkosok, nóták. — 23.30: Gyulai Gaál Ferenc szerzemé­nyeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 10^ pere mezőgazda­ság. Hogy minden szem magiár­ba kerüljön. Riporter: Borsodi Gyula. — Horváth István ci- gánydalokat énekel. — Vendég­ségben a brigádnál ... (A Mis­kolci Közlekedési Vállalat ..Má­jus 1.” szocialista brigádjánál. Riporter: Pongrácz Judit.) — Slágerpanoptikum. — Sport. — 13.00—13.30: Eszak-mggyarorszä­gi Krónika. (Munkáslakás-ákció az LKM-ben... — Eredmények az egri Épületkarbantartó Szö­vetkezetnél.) — Eugen Cicero zongorázik. — Lap- és műsor- előzetes. Televízió, i. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.33: Prokofiev: Péter és a farkas. — 17.00: Hogy a gvé­reknek jobb legyen. — 17.30: Főszerepben a víz. — 18.00: VIT— Kuba. — 18.30: Képek a trálcok földjéről. — 18.45: Szé­pen. jól magvarul. — 19.10: Es­ti mese. — 19.20: idősebbek is el­kezdhetik. — 19.30: Tv-hlradó. — 20.00: Jogi esetek. — 20.35: Egy hang és néhány maszk. — 21 30: Családi kör. — 22.20: Tv-híradú 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Fák- lyásmenet. — 21.40: Tv-híradó 2. — 22.10—22.40: Világsztárok a discóban. Szlovák televízió: 10.45: Hírek. — 16.50: Pozsonyi híradó. — 17.'’0: Látogatás a XI. VIT or­szágában. — 17.50: Autósok, mo­torosok. — 18.70: Dokumentum- műsor. — 13.35: Vetélkedő. — 13.40: Esti mese. — 19.00: Tv- hiradó. — 10.30; Szórakoztató műsor. — 20.13: A másik Maxi­mo. — 20.45: Dokumentumműsor. iveiiselméleti nyári egyetem A közművelődés közügy, nemcsak a népművelők, de a társadalmi szervez étek, a gazdasági vezetők is felelősek, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a dolgozók is­mereteinek bővítéséhez — hangsúlyozták többek között a TIT művelődéselméleti nyári egyetemének tegnapi, szegedi megnyitóján. Az MTA szegedi biológiai központjá­nak előadótermében Koncz János, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára tartott bevezető előadást. A tíznapos kurzuson ösz- szesen tizenhat előadás hang­zik majd el. A referátumok lényegében bárom témakört érintenek. Szólnak a közmű­velődés üzemi feladatairól, a felnőttoktatás tennivalóiról és a művelődési otthonok prog­ramjairól. Már most nagy érdeklődés nyilvánul meg a Mezőkeresz­tesen szombaton este 7 órakor megnyíló, s vasárnap egész nap nyitva tartó lengyel- magyar népművészeti kiállí­tás és vásár iránt. A lengyel népművészeti remekek mel­lett, elsősorban a Matyóföld legszebb termékei kapnak helyet a kiállításon. A nagy­községi tanács dísztermében bemutatott áruk a helyszínen meg is vásárolhatók. — 21.25: A rendőrség nyomoz. — 21.30: Tv-hiradó. — 22.00: ViT- króaika. Kiállítások: Mini-Galéria (Ki­lo) : zai11a.iut kep^ümu vcoi.dk íU- luuia. ivüSAUiCi Galena (lu— lo) : ivextíii sÉ,uuytgeK. — József z-vnua íviuoxvoüy v tcir (lu—lőj: rwClUCily Z.UUUI'1 Llp00iaÍUb ÚiJUr idocu — ivj.iaivui.ei ívcpcar ilu— la) : a a a. szabad magyar festészc- te. — Koiiuor r>cict-euiicKiCiaiu- tas — Zicny íviihaiy-iiiusztraciók. — Herman Ouo-emiéknaz (lü— ib): iierman Otto eiete es mun­kássága. — Herman utto Muze- uin (iu—1U): üjiftoer es muhka. — A bzuágyi-gyUjtémény. — Diósgyőri var (0—19): A oiós- gyoii var története. — Pénze* uiusgyor életeden. — Déryné- haz (9—19): Déryné Széppataki ituza- és Lévay juzseí-emiekszo­Udk. filmszínházak BLKL aiiBA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyarl Kezues: r*, nnö, 8 órakor Az esti előadáson ABBA* liHÜJíüUki.1 SOiaOiUilA. KI. KOSSUTH Szarvacska, manócska Mü,t szí. szovjet finn Kezdés: t3 órakor A bűn története I—II. Szí. lengyel film Dupia es relemelt helyár! lö even felülieknek! Kezdes: ima es 7 orakor ART-KINO, Szabadtéri vetítés Rítus svéd film lö even felülieknek! Kezdes: 8 órakor TAPOLCA, KERTMOZI Néma dosszié Szí. magyar Ilim Kezdés: ö órakor SÁGVARI Játszd újra, Sam: Szí. amerikai film Kezdés: 7 orakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUDMOZI Pillangó I—II. Amerikai film Dupla és másfél helyár! 18 even felülieknek! Kezdés: Í5 órakor SZIRMA A vadember Mb. francia film Másfél hely ári Kezdés: fii órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.25: Kerinyök fúvószenekarra. — 8.44: Muszorgszkij: A szoro- csinei vásár. — 10.00: Hírek. — 10.05: Ballagó idő. — 11.12: Ko­vács Dénes Vivaldi-szonátákat hegedül. — n.40: Jókai Mór éle­te és kora. PctőM rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Hegedűs Lászlóné népdalo­kat énekel, Pribojszky Mátvas citerázik. — 8.20: Tíz perc kül­politika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Francia madrigálok. — 8.45: Sla- germúzeum. — 9.30: Népek me­séi. — 10.00: Zenés műsor üdü­lőknek. — 11.51; Gyermekik könyvespolca. Népművészeti kiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom