Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

Cemenci Nagydíj

Esőben, sárban

Vasas Kupa ’78

*

Borsod megye legjobbjai

Egyéniben

Szombaton, a DVTK-stadion- ban fejeződött be a XI. Vasas Kupa versenysorozata. A versenyt a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók

Szakszervezetének Borsod megyei Társadalmi Sportbizottsága rendezte.

A csapatok felvonulása után a megnyitót Szegő István, a vasasszakszervezet Borsod megyei szervezője tartotta. Ismertette a Vasas Kupa történetét, szólt a mostani versenyről, amelynek különös jelentőséget és hangsúlyt az adott, hogy 1978. az országos sportnaDok éve. A versenyeket két részben bonyolították le: áprilisban (sakk. asztalitenisz, teke. tollaslabda) és az elmúlt szombaton (atlétika, férfi és női kézilabda, röplabda, lövészet és férfi kispályás labdarúgás sportagakban).

Az ünnepélyes megnyitó után elvonultak a csapatok a versenypályákra, hogy megküzdjenek a „Borsod megye legjobbja” címekért. Sportáganként a legjobbaknak vándorserleg járt, de a helyezettek ezenkívül oklevelet is kaptak, sőt valamennyi résztvevő emléklappal búcsúzhatott.

A verseny célja: a munkahelyi spartakiádok keretében rendezendő „Vasas Kupa” 1Ö- megsportversenyeken lehetővé tenni a vasipari dolgozóknak, hogy az általuk kedvelt és igényelt sportágakban rendszeresen sportolhassanak. Lehetőséget adni az „Edzett ifjúságért” sportra egálom feltételeinek teljesítésére. Elősegíteni a szabad idő hasznos, egészséges eltöltését, népszerűsíteni a testnevelési és sportmozgalmat.

Az eddigi győztesek neveit a kupákon olvashattuk, elsősorban a nagvvállalatokét: LKM. DIGÉP, ÖKÜ, MEZŐGÉP, ELZETT, Borsodi Hőerőmű . . . (Azért, hosv a „nagyok” a jövőben ne taSúlylökésben Farkas Gyula (LKM) győzött, 12,80 m-es eredménnyel.

(Szabó felv.)

roljanak le” mindent, a rendezők ebben az évben három kategóriát „találtak ki”. Külön értékelték és díjazták a nagy-, a közép- és kisvállalatokat.)

A vállalati szintű versenyeken — előzményként — több tízezren vettek részt. A legjobbak áprilisban mintegy háromszázan, szombaton pedig 750-en képviselték üzemüket, vállalataikat.

A pályákon közben folytak a versenyek, időnként meg-mee:induló esőben, sárban. fülledt, párás melegben. A labdajátékokban különösebb meglepetés nem született — a csapatok többször találkoznak egy évben.

jól ismerik egymás gyengéit, hibáit —, tálán csak az tűnhet meglepetésnek, hogy a korábbi években „zsinórban győztes'’ ÖKÜ nem tudta megnyerni sem a női, sem a férfi kézilabdát. Atlétikában sem született kiemelkedő eredmény — nem is ez volt a cél —, de érdemes megemlíteni, hogy a férfi négyszázon a győztes ideje: 58 másodperc.

Eredmények:

Atlétika, nők: 100 m: 1. Bállá 14.9; 400 m: 1. Zubik (ELZETT) 75.0; 4xloo m: 1. LKM; távolugrás: 1. Barnáné (ÖKÜ) 4?4 cm; magasugrás: 1. Ádám (Mezőkövesd, Kismotor); súlylökés: 1. Farka* F.-né (LKM) 9.28 m.

Atlétika, férfiak: loo m: 1. Ve- lezdi (MEDICOR) 12.6; 400 m: l. Barczi (M.-kövesd, Kismotor) 58 mp; 4x100 m: 1. LKM: távolugrás: l. Farkas 605 cm; magasugrás: l. Tatai (LKM) 180; súlylökés: 1. Farkas (LKM) 12,80 méter.

A náp legizgalmasabb atlétikai versenye a 10x200 méteres váltófutás volt. Győzött az LKM, s megnyerte az atlétikai pontversenyt is — az ELZETT és a Kismotor előtt.

Kézilabdában mind a nőknél, mind a férfiaknál az első helyen ugyancsak az LKM végzett. a második helven pedig az ÓKü. A női 3. a DIGÉP, a férfiaknál pedig a MEZŐGÉP. Ez a négy csapat osztozott a lövészet helyezésein is — LKM-, illetve DIGÉP-győzelmekkel. A kispályás labdarúgást ózd nyerte — a DIGÉP és az ELZETT előtt. Röplabdában szintén az LKM női csapata lett az első, második a Kismotor. 3. a miskolci MEDICOR. Férfiaknál a sátoraljaújhelyi ELZETT győzött. megelőzve az LKM-et és a DIGÉP-et.

A nagy-, közép és kisüzemek összesített pontversenyét az LKM. a mezőkövesdi Kismotor- és Géngvár. illetve a MEZŐGÉP nyerte.

(d. tóth)

Csathó

győzött

Negyedik alkalommal rendezték meg Szekszárdon a Gemenci Nagy díj elnevezésű nemzetközi kerékpáros versenyt.

Szombaton és vasárnap három futamot bonyolítottak le. Először az 1400 m-es hegyi (egyenkénti indítású) versenyt fejezték be. Szombaton késő délután a háztömbkörüli kritérium-versenyre került sor, 1400 m-es pályán, 30 körrel. A hegyi szakaszon nem remekelt Csathó. de a háztömbkörüliben a 15. körben Hóborral együtt (Bp. Építők) megugrott. és tetemes előnyre tett szert. Már úgy látszott, fíogy az elsőséget egymás között döntik el, mikor az üldözők utolérték őket, s a miskolci fiú végül is nem került az első hat közé.

Ezután jött a III. szakasz, a dombokkal, erős kaptátokkal tarkított 140 km-es táv. A 128 induló közül ezt a szakaszt az MVSC-s Csathó nyerte 3 óra 21:30-as idővel. A szakaszgyőzelme egyúttal azt is jelentette, hogy az ösz- szetett egyéniben az első helyen végzett, 9 másodperccel jobb idővel, mint a BKV Előre versenyzője, Takács.

Tehát a Gemenci Nagy díj összetett egyéni bajnoka: Csathó (MVSC) 4 óra 22:41.

Bünletörúgások döntöttek

Miskolcon maradt as Agria Kupa

tje Doi os László, a hevesiek gyiii ajéien

(Szabó István felvétele)

Négy megye, három sportág

Borsod nyerte a serleget

Második alkalommal ren- tezték meg a KPVDSZ Észak Kupa küzdelmeit három sportágban: kézilabda, róp- 'abda, kispályás labdarúgás férfi, női), négy meg ve részvételével: Hajdú, Szabolcs, Heves, Borsod.

Áz előző évben a kupát Sorsod megye nyerte, de akkor a versenyekre Miskolcon került sor. Az idén Debrecenben találkoztak a sportolók, s a borsodiaknak sikerült az ismétlés. Ismét övék lett a kupa.

Atlétika

Aramérem

J

Debrecenből

Debreceen adott helyet a magyar—lengyel—román ifjúsági atlétikai viadalnak szombaton, vasárnap. A magyar válogatottban a DVTK ;fjú atlétái is szerepeltek, és rlamennyien pontot hoztak, it egy aranyérmet is.

A DVTK-versenyzők eredményei:

Férfi távolugrás: ... 5. Ve- -czki 692 cm; 10 km gyalog- sí ... 5. Angyalost 49:51,1; )0 m síkfutás: ... 3. Szabó 53,7.

A női magasugrást Csörsz verte 180 cm-rel.

'A Borsod megyei Lapkiadó Vállalat a MÉMTE- sporttelep két kézilabdapályáján vasárnap rendezte meg hat kelet-magyarországi szerkesztőség újságíróinak immár hagyományos kispályás , labdarúgótornáját, az Agria Kupa ’78-at.

A sorsolás alkalmával két csoportot alakítottak ki. Az elsőbe Nyíregyháza, Debrecen és a házigazda Miskolc került, míg a második csoportot Eger, Békéscsaba és Szolnok csapatai alkották. Érdekes, színvonalas küzdelmeket hoztak a csoportmérkőzések. Miskolc csapata 1:0-ás félidő után Soltész (3), Krisztián és Doros (2—2) góljaival fölényes 7 :ö arányú győzelmet aratott Debrecen ellen, és fél lábbal már a döntőben érezhette magát. A „banánhéj” azonban csaknem közbejött, hiszen Nyíregyháza ellen — l:l-es félidő után — a második félidőben kezdő rúgásból — óriási kapushibából — gólt kaptak, s noha lényegesen többet kezdeményeztek a hazaiak, végül nehezen sikerült Krisztián góljával egyenlíteni. Nagy volt az izgalom a Nyíregyháza—Debrecen mérkőzésen, hiszen biztos volt: gólarányon múlik, ki lesz a döntős. A nyírségiek végül 4:l-re nyertek, így Miskolc vívhatta a döntőt. A másik csoportban is bőven volt izgalom. Szolnok együttese félidőben még 3:l-re vezetett Békéscsaba ellen, de elfáradt, s végül 5:4-re kikapott. Miután Eger legyőzte Békéscsabát (ismét csak nagy küzdelemben, 1:0- ra), a Szolnok—Eger találkozóra maradt a döntés. Félidőben a hevesiek 2 :o arányú vezetést szereztek, de a végén még örülniük kellett a 2:2-es dönletlen- nek, bár ez is elég volt a döntőbe jutáshoz.

A helyosztók már mintegy száz néző előtt kezdődtek. Az ötödik—hatodik helyért Debrecen nagy csata után 2:l-re nyert Szolnok ellen, míg a harmadik-negyedik helyért Békéscsaba 4:l-es félidő után 4:3 arányban győzte le Nyíregyházát.

„Gigászi” küzdelmet hozott az Eger—Miskolc döntő. Äz egriek szereztek vezetést a második félidő elején, ezt Krisztiár egyenlítette ki. Miután 1:1 ma radt a végeredmény, kétszer ö' perc hosszá bbítás következet! Krisztián góljával már a mis kolciak vezettek, de fél perccel a hosszabbítás vége előtf védelmi hiba után egyenlítettek az egriek. így öt-öt büntetőrúgással dőlt el. ki őrzi egy évig az Agria Kupát. A hevesiek háromszor hibáztak, ugyanakkor Doros L„ Soltész Gy. és Tóth Z. biztosan értékesítették a hét- métereseket, s nyerték el ismét ezzel a díszes ólomkristályserle- get.

Az Agria Kupa ’78 végeredménye: t. Miskolc, 2. Eger, 3. Békéscsaba, 4. Nyíregyháza, 5. Debrecen, 6. Szolnok. A győztes csapat tagjai: Doros László. Kármán István, Kolaj László (Észak-Magyarország), Tóth Zol- ■án (Déli Hír*ap), Krisztián József, Soltész Gyula, Kiss András (Borsodi Nyomda).

A torna legsportszerűbb csapata Debrecen, a gólkir *lya Szabó János (Szolnok) és Balogh Géza (Nyíregyháza) 6—6 góllal, a legjobb játékosa Krisztián József és legjobb kapusa Noszticius Ferenc (Eger) Veres Mihály tói, a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat igazgatójától díszes ajándéktárgyat vetlek át.

Az Agria Kupa ’79 tornát Nyíregyháza rendezi.

Kibernetika

(Mező István rajza)

Fogamzásgátló spray

A fogamzásgátló tabletták után egy napon antibébiorr- spray is megjelenik.

A Nature angol tudományos folyóirat arról tudósít, hogy Üj-Delhiben dr. Anand 1 lumar vezetésével indiai kutatócsoport dolgozik ezen a módszeren. A tudósok kísérleteik során abból a feltételezésből indulnak ki. hogy a szexuális hormonok a belélegzéssel gyorsabban hatnak az agyra és gyorsabban gátolják meg ezáltal a fogamzást. mintha tabletták formájában nyelnék le őket.

Az indiai tudósok ezenkívül azt is feltételezik, hogy. a spray esetében talán kisebb hormonadagokra .van szükség. A csoport jelenleg nősténymajmokon kísérletezik.

Wolf-Dieter Lehmann professzor, az ulmi egyetemi nő- gyógyászati klinika endokri- nológusa szerint a Német Szövetségi Köztársaságban még nem próbálták ki ezt a módszert. „Nyilván arról van szó, hogy más formában juttatják a szervezetbe a szexuális hormonokat, melyék a fogamzásgátló tabletták esetében szájon keresztül az emésztőcsatornába kerülnek, míg a spray alkalmazásakor az orrnyólkahártyán keresztül a vérkeringésbe jutnak és az agyalapi mirigyen és a köztiagyon keresztül megakadályozzák a fogamzást.” Lehmann ez utóbbi eljárást tartja -ajánlatosabbnak.

Kormányozható léghajóval a Venuson?

A naprendszerhez tartozó bolygók kutatásának a nehézségei arra késztették a tudósokat, hogy felfigyeljenek egy régi szállítóeszközre: a léghajóra. Most azt tervezik, hogy a szovjet „Vénusz” űrállomást léghajókkal szerelik fel, s ezeket a bolygó felszínétől bizonyos távolságra, körülbelül 40 kilométer magasságban engedik útjukra. A tervet a Francia Országos Űrkutatási Szervezettel közösen dolgoznák ki.

A Venuson a légköri nyomás százszorta nagyobb a földinél, a hőmérséklet pedig eléri az 500 Celsius-fokot. Ilyen körülmények közepette nvilvánva- lóan lehetetlen áTonnást építeni a bolygó felszínén. Negyven kilométer magasságban viszont a helyzet egészen más: itt a hőmérséklet és a légnyomás megközelíti a földi értékeket.

Amennyiben a ballont radarberendezéssel szerelik fel, lehetővé válik a Venus domborulatainak a megfigyelése, sőt a sugár a felhőtakarón is áthatol, s így vizuális megfigyelésekre is mód nyílik.

Az automaták után ember által kormányzott léghajók is elrepülhetnek „a „rejtélyes bolygóhoz”. A nagy teljesítményű, kormányozható léghajó a bolygó felszínétől 40 —45 kilométer távolságra repülve rendkívül értékes adatok gyűjtését tenné lehetővé az „utasok” számára. És miután a Venus légköre főképpen nehéz széndioxidból áll, a léghajót nem a veszélyes hidrogénnel, hanem valamilyen

egyéb, nehezebb, éghetetlen gázzal kellene feltölteni. A kormányzott léghajó mozgatását, feltölté- sét atom meghajtás végezné, de emellett

az erős szél is szállíthatná a készüléket. A kutatások befejeztével egy nem különösen erős rakéta elszállíthatná az űrhajósokat az anyaűrhajóhoz, amely a keringési pá’yán várakozna. Az „elhagyott” léghajó automatikus üzemmódban gyűjthetné tovább az adatokat.

Érdeklődésre tarthat számot ennek az elképzelésnek az alkalmazása a Jupiter és a Szaturnusz kutatására. E két bolygó felszínét aligha közelítheti meg ember által készített test, mert gravitációs erejük rendkívüli. Egy kormányozott léghajó, amely 120— 140 kilométer magasságban repülne a hatalmas bolygó légkörében, rendkívül sokat segíthetne. És ha a léghajót sugárzásbiztos anyagból építenék, akkor biztos menedéket jelentene az ott tartózkodó emberek számára.

Ajtó, mint motor

Amikor a húszas években az egyik New" York-i felhőkarcolóban négy óriási forgóajtót szereltek fel. az épületben dolgozók csodálkoztak: az ajtók állandóan-forogtak, a ki- és bemenők szüntelen áramlata mozgásba tartotta azokat. Számításokkal kimutatták, hogy ha anponta százezer ember lök egyet az aj- ' ín, ezzel annyi erőt fejtenek ki. amely teljes mértékben elegendő lenne az egész felhőkarcoló villamosenergia-el- látásához! Ahogy annak idején a lapok megírták, a tervet elkészítették. Csak az nem ismeretes, hogy megvalósult-e...