Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

Cupido, a dramaturg Agiicú játékok Évről évre nagy érdeklődés­sel utazunk Égerbe, ahol az egri vár gótikus palotája előtt (és már délután a Dobó té­ren) a magyar drámairodalom kezdeti időszakának egy-egy müve elevenedik meg. Maga a törekvés, hogy felfedezzük, s közkinecsé tegyük korai drá­mai értékeinket, rendkívül di- eséretes. Az eredmény azon­ban nagyon is vitatható. Példa erre a most bemutatott, XVIil. századból származó ismeretlen magyar szerző műve, a Cons­tantinus és Victoria, és Simái Kristóf A szerelem-féltők című müve. (Az utóbbi Gyapai Már­ton, avagy: Szerelem-féltő gyá­va lélek címen ismertebb.) Ai.Agria Játékszín művé­szeti vezetőjének. Romhányi Lászlónak, a magyar színész­társadalom számos, jeles képviselőjét sikerült az idén is megnyerni közreműködő­ként. Rajtuk kívül felvonul­tak a főiskolások is. tgy hát minden reményünk megvolt arra, hogy ízléses, izgalmas játékoknak lehetünk majd ta­núi. Ennek az sem mond el­lent. hogy a Constantinus és Victoria — ez a késői re­neszánsz dráma — nem több. mint a korabeli szerző ujj­gyakorlata. Gondolom, a kor művelt ifjai — stúdiumként is — egyre-másra írtak eh­hez hasonlókat a jól ismert recept szerint. Az 1792-ben — tehát a magyar színészet el­ső lépéseikor — született Sze­relem-féltők már jobban ma­gán viseli az ismert piarista vigjátékíró egyéniségét, aki Moliére erős hatása alatt ír- ta művelt. A színpadra állítóknak (a Constantinus és Victoria ren­dezőjének, Szirtes Tamásnak és a Szerelem-féltők megfor- málójának, Romhányi László­nak) mindenekelőtt azt kel­lett volna eldönteniük, hogy milyen stílusban, modorban elevenítik meg a két drá­mát. Ebből a törekvésből vaj­mi keveset látunk; mindkét mutatvány eklektikus. A ren­dezők ugyan némileg igye­keztek megidézni a kort. melyben a két dráma cselek­ménye játszódik, s erősítésül felhasználták a Tolcsvay együttes zenéjét is, de nem sikerült megtalálniuk a já­tékok igazi ízét, naiv báját. A Constantinus és Victoria egyébként arról szól, hogy miként sikerül egy nemes ifjúnak a thessaliai herceg fiatal leányát, Victoriát — akitől óriási rangkülönbség választja el, s Victoria szü­zességi fogadalma is akadá­lya a frigynek — meghódí- .ania. Persze, meg kell ad­ni,’ hogy drámáról tulajdon­képpen szó sincs, hiszen a cselekmény mozgatója Cupi­do, aki egy-egy nyíllövéssel segít mindenféle dramatur­giai bonyodalmon. Ennek el­lenére — a látottaknál job­ban — lehetett volna érzé­keltetni a szerelembe esés varázslatát, s a szerelmesek már-már komikus epekedé- sct. Ehelyett naiv romantika1 jú hajóúttal s látványos tű­zijátékkal ( a szüzesség pró­A Constantinus és Victoria kéziratának címlapja 1648-ból bája) igyekeztek a történe­tet elfogadhatóvá tenni, A szerző Constantinussal szem­ben egy másik kérőt is állít. Ez (Szacsvay László) és szol­gája. (Körmendi János) biz­tosítja az előadás humorát, dramaturgiailag azonban alig van kapcsolata a cselekmény fő vonalával. így Szacsvay és Körmendi mulattató kettő­se (kettőjük közül Körmendi János ötletgazdag komédiá- zása különösen emlékezetes), mint külön játék valósul meg. Mellettük Bencze Ilona, Ma­ros Gábor, Lehoczki Zsuzsa és Kertész Péter holdnéző epekedése unalmassá és ér­dektelenné vált. A több szín­házból származó, más-más iskolázottságú művész egyéb­ként sem tud együttessé vál­ni: ki-ki saját elképzelése szerint formálja meg szere­pét. A produkció egyetlen igazi erőssége a jó zene. A Szerelem-féltőkből vi­szont már hiányzik a zene (csak néhány számot hal­lunk). s ha jobb. dramatur­giailag felépítettebb is a törté­net, azért messze van az elő­adás attól a vérbő komédiá­tól. amivé formálni lehetett, kellett volna. Mindemellett szívesen dicsérjük Szabó Gyula, Psota Irén és Kör­mendi János sajátos, karak­terteremtő készségét, mellyel megformálták szerepüket. A Constantinus és Victoriával szemben igen jó a Szerelem­féltők díszlete is. A tervező sikeresen használja fel a gó­tikus palota adottságait. Az egri premier után vé­gül is legelégedettebbek az „ingyenes néznivaló játék­kal”, a Kocsonya Mihály "há­zassága című játékkal lehe­tünk, amelyet a főiskolások — sajnos, túlságosan szaba­don kezelik Csokonai szöve­gét — nagy komédiázó kedv­vel elevenítettek meg, a vá­sári játékok stílusában. (gyár mali) Illetlenek Erre is ritkán van példa: jó­ízűen kinevetgélhettük magun­kat a vasárnap esti tévéműso­ron . . . Fokozza az örömün­ket, hogy a produkció magyar író regénve alánján készült (Mocsár Gábor PávaiplI című kötetében jelent meg 1966-ban), s hogy a rendező (Mamcserov Frigyes) tényleg alig hagyott pihenést a rekeszizmainknak. Ezúttal csak dicsérni tudjuk a forgatókönyvírót (Mamcserov) és a dramaturgot (Benedek Ka­talin), akik tömörebbre fogták, s kissé burleszkre hangok ák a 200 oldalnyi regényt. Ami ab­ban gondolat volt. éles sza­tíra, az a kénernyőn látvány­ként nevettetett. Néhány hete a ..Nyitott könyvcímű műsorban mondta el a szerző, hogv mi is a célja a szatírával. Olyan jelenségekre kívánja felhív­ni a figyelmet, amelyekre nem figyelünk eléngé oda a . komolyabb” műfajokban. Furcsamód a tévé akkor mégsem egy szatírát válasz­tott a Kék barlang című kö­tetből. hanem egy szomorú históriát, mintha cáfolni, s nem illusztrálni kívánná az író szavait. Most „kárpótlást” kapott az író is, a néző is. Félreértés ne essék: a sza­tíra halálosan komoly és fon­tos műfaj. A hangsúly nem is annyira a nevettetésen van, mint inkább a gondolkod- tatáson. Miután kinevettük magunkat, rádöbbenünk, hogy a dolog, az ügy. nagyon is komoly és a miénk. Az, amit „túlzásnak” véltünk, a dolog lényegét tárja fel a torzító tükörben. Mocsár alapötlete: a meztelenség — noha nem egészen új — kitűnő. A ru­háitól, címeitől megfosztott emberről hirtelen kiderül, hogy milyen esendő, hogy nem ér annyit, mint ameny- nyit ő maga, vagy a környe­zete hitt róla. Az életben mindennapos eset ez, ti. ami­kor meztelen a király, de gyávaságunk, szolgalelkűsé- günk, kényelemszeretetünk, vagy éppen a haszonlesés mi­att ezt nem merjük kimon­dani. A meztelenséget: az ürességet, butaságot, a kor­rupciót, a hozzánemértést stb. felcicomázzuk hazugsággal, hízelgéssel, s csak a folyosón vagy a fröccs mellett könyö­kölve merjük nevén nevez­ni, kinevetni vagy éppen csak bosszankodni rajta. Ha jól figyeltünk, Mocsár Gábor több típust és nagyon jól is­mert betegséget, közéleti je­lenséget meztelenített le kí­méletlenül. Terítékre került a pitiáner anyagiasság (a 31 Ft napidíj okozza a bonyo­dalmat ...): az üres tekintély­tisztelet és tekintélytelté:; (lásd: az egyenruhások); a blőd tudományoskodás (a pszichiáter), az üres nagyot- mondás (az újságíró), az ul- tiparti-alibi munka (a tűz- őrök); a ceremónia-ünneplés mánia (fogadás az állomá­son) ; a hivatali fontoskodás, ügytúlbonyolítás (a katonai nyomozó) és még sok min­den más is. Természetesen itt a regényről beszéltünk, amiből — helyesen — csak a pergő cselekményt, a hely­zeteket vitte a képernyőre a rendező. Volt néhány percnyi üresjárat is benne (pl, a tanyai, a kórházi, a színházi jelenetek), de ezeket hamar és szívesen elfelejtjük, hisz magyar produkcióban eleve többhöz szokott a néző. Vé­gezetül jegyezzük meg a négy főszereplő nevét: Harsányi Gábor, Holtai Kálmán, Ker­tész Péter, Tímár Béla, akik láthatóan jókedvűen komé- diáztak. (horpácsi) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.21O: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.56: Nyomkereső. — 14.46: Éneklő Iijűság. — 15.00: Hirek. — 15.10: Orosz Júlia és Szabó Miklós Le­hár Ferenc—Kulinyi Ernő Paga­nini című operettjéből énekel. — 15.34: Egy szigetközi nótafa: Szakáll István. — 15.44: Magya­rán szólva. — 16.05: Megéri a pénzét? — 16.30: Leonard Bern­stein Debussy-müveket vezényel. — 17.00: Hirek. — 17.07: Fiatalok stúdiója. — 17.31: Mozart: D-dúr vonósnégyes K. 490. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Magyar opera­énekesek. — 20.05: Nemzetközi Gyerekek a Rónaiban A hónap elején kezdődött a Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Központban a nyári gyermekfoglalkoztatás, amelynek keretében, pedagó­gusok felügyelete mellett, változatos szórakozással töl­tik a szünidőt az iskolások. Az intézménynek ezt a hasznos szolgáltatását álta­lában harmincötén, negyve­nen veszik igénybe, de to­vábbi jelentkezőket is szí­vesen fogadnak. A gyere­kek reggel kilenckor talál­koznak a művelődési köz­pont földszinti klubjában, és a mai garadnái kirándulás után holnap a Béke mozi­ban az Abba együttest be­mutató filmet nézik meg. Csütörtökön a Gusztáv-soro- zat vetítése, pénteken asz- talitenisz-versenv, szomba­ton pedig strandolás szere­pel a programban. jfc Az együttes vezetője, Köllő Miklós egy régebbi miskolci fellépésen (Kerényi László felvétele) Három nap pantomim Köllo Miklós és a Dominó A diósgyőri várban Nagy várakozás előzi meg — mint évek óta mindig, amikor Miskolcra jönnek — Küllő Miklós pantomimmű­vész és Dominó együttese háromnapos vendégszereplé­sét. Három este három pro­dukciót láthat a diósgyőri várban a közönség. Holnap este Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényének pantomim­változatát mutatják be. a két főszereplő Köllö Miidós és Preisinger Éva. (Az öreg ha­lászt .annak ideién már sze­rették volna Miskolcon el­játszani, de technikai okok miatt az előadás meghiúsult.) Csütörtökön este ismét megtekinthetjük a tavaly már nagy sikerrel játszott Gogol Panoptikum című összeállí­tásukat, melynek zenéjét — a múlt hónapban lezajlott NSZK-beli pantomimfeszti­válra — felújították. Pénteken, utolsó fellépésü­kön ugyancsak miskolci pre­mierre kerül sor. Áprilisban, Sopronban volt a Don Quijo­te ősbemutatója, ezzel a da­rabbal zárul a háromnapos pantomimparádé. (A Don Quijotének két érdekessége is van: az egyik, hogy két változatban játssza az együt­tes, gyerekeknek, illetve — Miskolcon ezt láthatjuk — felnőtteknek, A másik, hogy nem játszik benne a rende­ző, koreográfus Köllö Mik­lós. (A főszereplők: Kulcsár Lajos (Don Quiíote), Dóra Gábor (Sancho Pansa) és Kasovitz Tünde (Dul-inea). Valamennyi előadás 8 óra­kor kezdődik. Ha közbeszól­na az időjárás, és a műsoro­kat nem a várban rendez­nék meg, erről tájékoztatjuk olvasóinkat. Sí— műsor alukaleídoszkóp. — 20.35: Fél óra a KaláKa egy ültesse). — 21.05: húszas stúdió. — 22.01): Hírek. — 22.15: Iddüsúás a v.vó Vo-rol. — 22.28: A lengyel kultúra hete. — 22.ŐU: Meditáció. — 23.00: s.,nuonikus zene. — 21.00: hí­rek. — 0.10: Pickwick. Petőfi ráúiú: 12.00: Varázske­ringő. — 12.50: Hirek. — 12.33: Alekopak a szlovák irodalomból. — I2.0J: Zenekari muzsika. — 18.28: Barkácsolóknak. — 13.33: Orooz népdalok. — 14.00: Kellő­től hatig. — 18.00: Harminc perc íock. — 18.30: Hírek. — 18.88: Beszélni nehéz. — 18.45: A berügymlnisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi zenekara játszik. — 12.15: Véleményem szerint. — 19.25: Jó estél, gye­rekek! — 15.30: Csak fiatalok­nak! — 20.30: Hívek. — 20.33: A velőimkor és a szabausag- liarc Irodalmának hetei. — 21.00: Magángyűjtemény. — 22.00: Nóták. — 23.ou: Égy óra dzsessz. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, idój„raj. — Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — hangképek az orszá­gos honismereti diáktáborból. Riporter: Varsányi Zsuzsa. — 10.00—18.50: Észak-magyarországi Krónika (Gyorsabb a közleke­dés Kazincbarcikán — Érkezik-e • gabona a fai vásárlóheti re?) — Ütitaruy Tibor operaáriálcat éne­kei. — Hírek, lapeíozetes. Televízió, 1. műsor; 10.15: Hí­re:. — 10.20: Cherbourg: eser­nyők. — 17.50: Óvodások fllm- müsora. — 18.20: Postatlók 250. — 18.40: Bolgár magazin. — 19.10: Esti mese. — I0.2O; Idő­sebbek is elkezdhetik. — 19.30- Tv-liíradó. — 20.00: Gazdag em­ber — szegény ember. — 20.45: Közgazdasági kislexikon. — 20.55: Színházi Album. — 21.55: Vívó VB. — Kb. 22.40: Tv-hir- adó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ze­nes ajándékkosár. — 21.03: Tv_- hiradó 2. — 21.25: Az ember és környezete. — 21.35: Alkóny. Szlovák televízió: 17.50: Hi­rek. — 18.05: Orvosi tanácsok. — 18.13: Megszületett a Pemaerit- ritól. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Erjedő bor. — 21.30: Tv-híradó. — 22.10- Havannai VlT-krónika. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Amatőr képzőművészek lo­mmá. — Miskolci Galéria (10— 18): Keleti szőnyegek. — Mis­kolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emléltklállítás. — Zichy Mihály-illusztrációk. — Herman Ottó-emlékház (10—13): Herman Ottó élete és munkássá­ga. — Herman Ottó Múzeum (10 —iá): Ember és munka. — A Szi­lágyi-gyűjtemény. — Diósgyőri vár (9—19): A diósgyőri vár tör­ténete. — Pénzek Diósgyőr éle­tében. — Déryné-ház (9—19): Déryné Széppataky Róza- és Lé- vay Jozse:-emlékszobák. filmszínházak BÉKE: ABBA Szí. svéd—ausztrál film Másfél helyár! Kezdés: 14, hh6 és 8 ónkor KOSSUTH: Police Python 357. Szí. írancla—NSZK film Másfél helyár! Kezdés: í3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: O. tibaba Japán film 16 éven felülieknek! Kezdés: 13 és n órakor FÁKLYA: Indiánkalanil Ontarlóban Mo, szí. román—NSZK film Felemelt helyári Kezdés: 6 és 8 órákor PETŐFI: Tavaszi behívó Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5 és í'7 órákor SZIKRA: Cséplő Gyuri Szi. magyar film Kezdés: 18 és ft órakor TÁNCSICS: Vigyázat, vadnyugat: Szi. olasz—francia film Másfél helyár! Kezdés: f3 és f7 órakor TAPOLCA, KEBTMOZ1: A dominó-elv Mb. szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor SAQVARI: Pillangó 1—It. Szí. amerikai film Dupla és másfél helyár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 16 órakor VASAS PARKMOZI: Katharina Blunt elvesztett tisztessége Mb. szí. NSZK film 10 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor GÁRDONYI IFJ. PARKMOZI: Osceola Mb. szi. NDK filrtl Kezdési 8 órakor GÖRÖMBÖLY, KRÚDY: Kihajolni veszélyes I Szi. magyar film Kezdés: 0 órakor SZERDA Kossuth rádiói 8.09: Hírek. — 8.25: Tanuljunk gyermeknyel­ven! — 8.35: Labirintus. — 9.10: Beszélni nehéz. — 9.22: Magyar művészek operafelvételeiből. — 10.00: Hírek. — 10.08: Gyerme­keknek, — 10.34: Válaszolunk halgatóinknak. — 10.49: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00,: Hírek. — 8.03: Az Ex 1 Antiquis együttes műsorából. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30; Hírek. — 8.33: Á mikádó. — 9.30: Harminc pere alatt a Föld körül. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Sza­bói család. A haloítlátó a miskolci filmszínházakban A HALOTTLATÖ című színes magyar dokumentumfilm vetíté­sének helyei és időpontjai a miskolci filmszínházakban: Július 19., szerda: Fáklya film­színház, du. 6 órakor. Július 3d., csütörtök: Hévcsy Iván Filmklub, de. 9 és 11 óra­kor, Szikra filmszínház, du. 4 órakor, tfártcsics filmszínház, tű­it tél 9 órakor. Július 31., péntek: Hevesy Iváó Filmklub- de. 9 és 11 órakor, Ságvári filmszínház, este 7 óra­kor. Július 22., szombat: Heresy Iván Filmklub, de. 9 és 11 óra­kor, Petőfi fiimszíitháí, du. 5 órakor. Július 23., vasárnap: Szikra filmszínház, du. i órakor. Jegyéit az illetékes filmszí** házaknál válthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom