Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-17 / 166. szám
„Nem volt semmi élményem*’ "«■■■■!■■................. ...................................... ............................. Lakótelepi gyerekek A napközi még a tanításnál is fárasztóbb... Hogyan élnek ma a lakótelepi gyerekek? Erre keresett választ és erről írt tanulmányt Csöregh Éva, a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Hiányzik a grund A kutató három, más-más kerületben levő lakótelepi iskola tanulóinak életmódját, szabadidő-felhasználását, nevelését vizsgálta az 1970-es évek derekán. Az újpalotai Kontyfa utcai, az erzsébeti Attila utcai és a csepeli Ligeti utcai Általános Iskola több száz felsotagozatos gyermeke válaszolt a szakember kérdésére. Csőregh Éva elsősorban a diákok napirendjére volt kíváncsi. A gyerekek leírták, hogyan töltik el egy-egy napjukat, majd arra is választ adtak, miként szeretnék szabad idejüket, felhasználni. A valós és a képzelt program összehasonlításából érdekes következtetéseket vont le a kutató. A tanulók közül sokan arra panaszkodtak: unalmasak, szürkék a napjaik. Többen az iskolától várják, hogy tartalmas programokat, kirándulásokat, klubfoglalkozásokat szervezzenek szabad idejük hasznos eltöltésére. A megkérdezett lakótelepi iskolások nagy hányada nem lódul ki csengetéskor az iskola kapuján, mert nincs hová menniük. Hiányoznak a grundok, a játszóterek, legfeljebb az autóparkolók betonján játszhatnak — állapítja meg a tanulmány. Csak ennyi...? Egy-egy osztálynak majdnem a fele így válaszolt arra a kérdésre, hogy mi volt a legnagyobb élménye: semmi, semmi, semmi. Idézet a válaszokból: „Élményem nincs semmi, mert nem' emlékszem rá”; „Sajnos, nem volt élményem ebben az évben, csak az, hogy sokat nevettünk hülyeségeken”. „Nem volt semmi élményem, csak egy jó foci”. Érdemes azonban elgondolkodni az „élményt adó” válaszokon is: „Nekem a legjobb élményem az volt, amikor elmentünk a napközivel moziba". „A legtöbb élményem a tanulás volt”. „Egyik legnagyobb élményem. hogy kémiából hármasról ötösre javítottam. Ezt csak a kémia tanárnőnek köszönhetem, mert bevett a tanfolyamra”. Mindhárom lakótelepi iskola váltott műszakos. Egyedül Csepelen nem tudták megoldani a felsőtagozatosok napközijét. A napköziről kü- lön-külön véleményt alkottak a kikérdezettek. Sajátos gyermeki kritika, hogy a tartalmatlan foglalkozások miatt sokan nem a program jobbá tételét, hanem a napközi megszüntetését kérték. A tanulók zöme a napközit még a tanításnál is fárasztóbbnak tartotta. „Reggel álmosan ébredek” A lakótelepi fiatalok fáradtság miatt is panaszkodtak. Életritmusukat ugyanis nagymértékben befolyásolja a szülők munkabeosztása. Legtöbbjük szabad idejének nagy része vásárlással, takarítással. főzéssel telik el. Sokan bölcsődébe, óvodába viszik kistestvéreiket. Egyik csepeli ötödik osztályos kislánynak így telik a napja: „Reggel álmosan ébredek. Meglepődve látom, hogy hat óra van. Apuék már elmen-- tek dolgozni, s még egy párszor átolvasom a leckét. Aztán felkeltem a testvéremet, í'elöltözködünk és negyed nyolckor indulunk az iskolába. Tanítás után fél kettőkor hazamegyek* előveszem az ebédjegyemet és megyek a Vasas bisztróba ebédelni. Negyed óra alatt végzek az ebéddel, utána három órán át tanulom a leckét, közben apuék is hazaérkeznek, öt órakor elindulok a testvérem elé, hogy el ne gázolja az autó. Amikor hazaérünk, vacsorázunk és megmosakszunk, utána lefekszünk és nézzük a tévét”. Hasznosan töltsék el a szabad időt Csőregh Éva a tanulók napirenddolgozatain kívül interjúkat is készített a gyerekekkel és szülőkkel, kérdőíves felmérést is végzett, és ezek alapján állította össze nevelésszociológiai tanulmányát. Az elkészült mű segítséget adhat a jövő lakótelepének tervezéséhez. További kutatásokhoz is hasznosítható: a jövőben például vizsgálni kívánják, hogy milyen feladatokat kell átvállalnia az iskolának a gyermek szabad idejének hasznos eltöltése érdekében. Kutatják majd azt is. hogv milyen formákban, eszközökkel valósítható ez meg. Az új pedagógiai programok kidolgozásakor ugyanis feltétlenül figyelembe veszik a lakótelepi iskolások megváltozott életmódját, életvitelét. kárpáti miklós Hajnali szemétégetők az Ady-hídnál Idő: ma reggel három perccel fél hét előtt. Helyszín: Ady Endre utca 14. Pontosabban annak sötét, zugivókat rejtő kapualja. Most nem róluk, a kctdccisekct, féllitereseket kortyolgatókról van szó. Munkába menők, autóbuszhoz, villamoshoz igyekvők torpantak meg pillanatokra a kapualj előtt. Minden okuk megvolt rá: sűrű füst gomoly- gott a tetők felé. Értesíteni kellene a tűzoltókat, javasolta valaki. Szólni kellene a házfelügyelőnek, toldották meg többen, de volt aki így vélekedett: olvastam, hogy városrendezési okokból lebontják, mindegy akkor, nem? Egyesek ezek szerint hozzákezdtek a szanáláshoz. Most éppen a szemétégetésnél tartanak. A város közepén, az egyik legforgalmasabb ponton, az Ady-híd közvetlen közelében. A füst közben sűrűsödik, az égő-üszkösödő szemét bűzlik... S. L; Százéves japánok Japán 111 millió lakosából majdnem 700-an elérték a százéves kort, vagy még annál is idősebbek. A nők döntő fölényben vannak, 575-en a 122 férfival szemben. ^ Most valaki röpülni fog a levegőben ... •• Ütések és pofonok Pankráció a ringben Középen egy férfi áll, és síppal a száj auu.ii le s fel rohangál. Körülötte mázsányi suiyú emoerek üldözik, mi több: ütik egymást. Az egyikük a föiure Kerül. Nem kell megijedni, nem r.agyok azok az ütések. A közönség azonban így is élvezi. Ilyet még úgysem látott!... Cirkuszvilág — hirdetik Budapest-szerte a plakátok, immár több hónapja. A Fővárosi Nagycirkusz nemzetközi műsora nagy siker. Különösen öt kisportolt, izmos férfi produkciója, akik pedig nem csinálnak mást, „csak” ütik-vágják egymást egy negyedórán át. .. Néha nagyokat huppannak a ringben, de folytatják a verekedést. A közönség persze jókat derül mindezen. A végére kisimulnak az arcok, lecsillapodnak a kedélyek, és az öt „dühös” ember békésen mosolyogva elköszön. A cirkusz öltözőjében beszélgetek Wéber Árpáddal, a pankrációcsoport magyar származású vezetőjével. A pankrátor alacsony termetű, zömök, csupaizom ember. — Nem fáradt? — Á, dehogy — legyint.— Hozzászoktunk már mi az ilyen bunyókhoz. — Mióta csinálja? — Tizenkét éve. Azelőtt idehaza, Magyarországon sportoltam, és sokáig a birkózóválogatott kerettagja voltam, majd néhány évig a spanyolok legjobbjainak edzéseit irányítottam. A pank- rációval Amerikában ismerkedtem meg. Két éven át rengeteget gyakoroltam, sőt a szó szoros értelmében szenvedtem, míg eljutottam idáig— Mennyire népszerű ez a produkció külföldön? — Óriási keletje vari odakint, a közönség nagyon Wéber Árpád, a „fő- pankrátor” kedveli ezeket a mérkőzéseket — válaszolja. — Szerte a világon mintegy kétezren űzik, köztük néhány magyar is. Nincs kigondolt műsorunk, minden produkció más és más. Mondhatnám, ahogy jön, úgy puffan . .. — Elég „csendes" a műsoruk — jegyzem meg kissé félve. — Nyugaton nem ilyen szelíd körülmények között dolgozunk. Ott igen gyakran vér folyik és csont reped. Én sem panaszkodhatom, eddig körülbelül negyvenszer volt csonttörésem. Magyarországon nem szoktak az ilyesmihez a nézők.----Hogyan alakult a csoport és kikből áll? — Nemrég jöttünk össze erre a közös műsorra. Munkánkat a Nemzetközi Profi Birkózó Szövetség irányítja. A fiúkkal természetesen már régóta ismerjük egymást, így válogattam össze őket a budapesti szereplésre. Angel Grey Peruból. Antonio Moreno Kolumbiából, Don Go- yonechi Brazíliából és Oscar Lago Argentínából érkezett a magyar fővárosba. A csoport átlagéletkora 30 év; erejükből még körülbelül 10— 15 évre futja. — Milyen a jó pankrátor? — Láthatta, ez igen kemény sport. Kondíció, ruganyosság és gyorsaság nélkül elképzelhetetlen megélni a ringben..-. Beszélgetőpartnerem naponta több órát edz, elfogyaszt 1,5—2 kilogramm húst és több üveg sört a (pontos mennyiséget nem árulta el). Testsúlya jelenleg 100 kilót nyom, de csak azért ennyit, mert fogyott. A ringben azonban így is félelmetes. Műsoruk augusztus közepéig tekinthető meg a Fővárosi Nagycirkuszban. TEMESI LÁSZLÓ Miskolc m. város Tanácsa V. B. I. kerületi Hivatala (elvételre keres jogi végzettségű dolgozókat gyámügyi csoportvezetői és ügyintéző munkakörökbe Jelentkezni lehet a hivatal titkárságán: Miskolc, Petőfi u. 1—3. I. em. 122. Valaha, a Búza tér sarkán A miskolci Búza tér délnyugati sarka az útépítés zajaitól hangos. Közlekedése megbénult. Elzárták a forgalom elől, csak a bátor, s a piacot megközelíteni kénytelen háziasszonyok és más gyalogosok „turistáskodnak” az építési területet szegélyező palánkok, terelőlécek labirintusában. Aluljáró épül itt, amely majd — ha elkészül — megkönnyíti a közlekedést, s talán — a lehetőség határain belül — a környezetet is esztétikusabbá teszi. Most még csak elképzel, ni lehet, milyen lesz, Nézem a sürgés-forgást, a feldúlt úttestet, a torlódást, s az jut eszembe, milyen is volt ez a sarok régebben, diákkoromban A nagyon vegyes képet mutató házsorokon kívül egyetlen dolog őrzi itt a régmúlt idők emlékét: egy sínpár csonkja, amely az Ady-hídnál benyúlik még a főútvonalba is, és többszöri aszfaltozás, útátépítés ellenére, makacsul elő- előbúvik, mintha mondaná: mai miskolciak, emlékezzetek, valaha erre járt a villamos! Ne szidjátok hát a mai villamosközlekedést, gondoljatok arra, milyen is volt, amikor egy vágányon járt, kitérőkben várakozott, s a Zsolcai kapuban előbb a páros oldalon haladt, majd a Katalin utcától kezdve átívelt a vásárcsarnok elé, onnan nagy ívben balra fordult a Lichtenstein László — korábban Király, ma Ady Endre — utcára, hogy a Király-hídnál (Ady-hid) jobbra kanyarodva, elérje a Széchenyi utcát, és a mai borbélyműhely előtt, a kitérőben kicsit kiszuszogja magát. A közelében állt az a fehérmandzsettás közlekedési rendőr, aki a Széchenyi—{Munkácsy—Lichtenstein utca találkozásának forgalmát irányította, nem messze tőle társa a Búza tér mos felbontott sarkán jelezte a szabad utat a lovas kocsiknál', a villamosnak, meg a nagyon kévés autónak. Akkor nagyképűségnek halott a kettős forgalomirányítás, mostanában jó lett volna. No, majd ha elkészül az aluljáró... Állok a bontás mellett, szemben a Zsolcai kapuval. Az Arany Kasza vasárubolt még megvan, híres cégére ugyan hiányzik, pedig de szépen is csillogott a napfényben! Nincs meg már viszont a szomszédságában Nagy Albert MÁV pályaórás műhelye és boltja, amelynek a kirakatában álló órához volt célszerű igazítani az órákat, ha a legpontosabb időt akartuk tudni. Nincs meg mellette az Iványi cukorka „en gross et detail”, azaz nagyban és kicsinyben. Átalakultak a rövid Ady Endre utca boltjai is, már nem is tudom teljesen pov tosan meghatározni, hol volt a Szunyogh és Lefkovics cég, talán valahol Berzy kávépörkölőjével és boltjával szemben Nem látom már a Szendr'ey utca és a tér sarkán az egykori lőszerraktárat, ahol unatkozó bakák silbakoltak, meg mellette a lapos épületet Lustig fotóműtermével, ahol a bakák és a vasárnapló cselédlányok fényképeztették magukat. A Gyors étterem is elfoglalta részben a_ Gólya áruháznak nagyképűsködött boltocska, részben egy kisvendéglő helyét. Mögöttem ásítóan üres telke,:. A Nyár utca — ma Szűcs Sámuel utca — sarkán a felszabadulás után dolgoztam is egy kis ideig. Az évszak-utcák felszívódtak, a bontással nagyrészt eltűntek, belső csonkjaik még vegetálnak a mai Beloiannisz utca szomszédságában. Változik, alakul a Búza tér környéke is. A vásárcsarnok környéke ma is zajos, igaz, nem súgják a járókelő fülébe sziszegő hangon, hogy „tűzkő, szaharin”, mert ezekből annyit lehet kapni, ameny- nyi kell. A csarnok környékén másfajta '■■ülkereskedelmi ügyletek bonyolódnak le napjainkban. Nem rója útját az őrszemes rendőr sem a Gömöri-sorompó meg a vásárcsarnok között, mert a sorompó is eltűnt, követve az állandó őrszemes rendőrt. Elhagyom az építési helyet, megállók az Ady-híd egyetlen korlátjánál. Patak már nincs alatta, csak vízzel is teli szemétgödör. Bizonyára hamarosan feltöl- 'ik azt is, hiszen itt jön be a Búza tér felé a Vándor Sándor utca folytatása. A hídnak, meg a híd-elnevezésnek nem lesz semmi értelme. A hajdani rosszhírű Véndiófa kocsma, a későbbi Lottó cukrászda épületének is megszámláltat- tak napjai, megváltozik ez a környék is. Talán az egykori villamos vágánycsonkja is eltűnik, s talán Ady emléke méltóbb környezetet kap. amely nevét utcatáblán hirdeti. BENEDEK MIKLÓS
