Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

Ropognak a cédrus gyökerei Bejrut központjában — mint korábban már annyiszor — is­mét ágyuk dörögnek, gránátok robbannak, rakéták sivíianak. A sokat szenvedett közel-keleti or­szág újbó? a polgárháború kü­szöbén áll. Az 1975-ben kirob­bant, csaknem másfél évig tar­tó polgárháború nem tudta meg­oldani a felhalmozódott politi­kai-hatalmi kérdéseket, amelyek azóta is parázsként szunnyad­nak, csak egy újabb válság szél- • járására várva. Lényegében vál­tozatlanul működik a franciák­tól örökölt parlamenti-államigaz­gatási rendszer, nap mint nap újjáteremtve azokat az ellent­mondásokat, amelyek a kivéte­lezett helyzetű maronita keresz­tény uralkodó rétegek és a mu­zulmán tömegek között fennáll­nak. A központi hatalom, a bej­rúti kormány keze rövid, a kü­lönböző politikai csoportok az egyes országrészekben kiskirá­lyokként uralkodnak. A hadse­reg szétzilált, nincs olyan köz­ponti erő, amely a jobboldali vezetők „magánhadseregeivel” szemben érvényre juttatná a bejrúti kormány akaratát. A ma­ronita jobboldal a polgárhábo­rúban elért térnyerését a had­seregben is kamatoztatta. Noha a lakosságon belül a mohame­dánok vannak többségben, a hadsereg tisztikarában részará­nyuk nem évi el a 25 százalékot sem. Az „elit csapatok5’, a légi­erő, a páncélosok, a katonai hír­szerzés szinte teljesen a jobbol­dal ellenőrzése alatt állnak. KÉNYES EGYENSÚLY Mi bontotta meg az 1975- ös polgárháború után kiala­kult kényszer-egyensúlyhely- zetet? A mérleg nyelvét Tel Aviv billentette ki. Izrael minden eszközzel — a nyílt fegyveres agressziót is bele­értve — arra törekszik, hogy széttördelje Libanont, csatlós államává tegye, szétzúzza a palesztinokat, meggyengítse szövetségeseiket, a nemzeti’ hazafias erőket. Az idén ta­vasszal azért lendült mozgás, ba az agresszor hadigépezete, hogy leszakítsa Dél-Libanont, ahol aztán a falangisták ala­píthatnának államot. A másik oldalról nézve: a libanoni falangisták elérke­zettnek látták az időt, hogy az izraeli szándékokat meg­lovagolva a jobboldalon be­lül is leszámoljanak vetély- társaikkal. A cédrus orszá­gában a főként maronita ke­resztény nagy családokból, törzsekből, bankárokból, föl­desurakból. kereskedőkből összetevődő erőközpontok hosszú idő óta éles harcot vívtak a hatalomért, és csak a palesztinok, a nemzeti ha­zafias csoportok fellépése bírta rá őket, hogy — félre­téve belső ügyeiket — szem- beszálljanak a közös ellen­féllel. a haladó nézeteket val. lókkal. TONY HALALA Három „nagyhatalmú öreg” dői?t a libanoni jobboldal ügyei­ben. Pierrf Dzsemajel a falan- gistúh, a Kataib párt vezére, Camille Samun, a Nemzeti Libe­rális Párt elnöke, s végül az északi rész csaladi-törzsi szövet­ségét Szulcjmán Frandzsié ve­zeti. 19o8-ban, látva az ország­ban a haladó erők megerősödé­sét, a három öreg szövetséget kötő t, közös politikai szerveze­tét hoztak létre, a Libanoni Fror ot. Ez persze nem jelentet­te a t, hogy „az asztal alatt nem rug< osták többé egymás boká­ját”. hogy felhagytak a suba alatti „bizánci” intrikákkal, a kon umpálástól kezdve egymás poli ikai híveinek a meggviikol- tatá áig, de nagyobb szabású le­szár olásra a másikkal szemben egyik sem merészkedett. Lz mindaddig érvényben volt, amíg az idén, egv júniusi hajna­lon a Kataib Párt 600 fegyverese körülvette Tony Frandzsié (Szu- lejmán Frandzsié fia) házát és nehézfegyverekkel, lövegekkcl, aknavetőkkel néhánv nerc alatt a földdel tette egyenlővé a lu­xusvillát. Tony Frandzsié, fele­sége és hároméves kislánya a testőrökkel, a személvzettel egj-ütt halálát lelte a romok alatt. Apja válasza nem késett, néhány napra rá több tucat fa- langista vezetőt hurcol1 ak el a Fraudzsié-f*gyveresek, s Baalbek mellett egv erdőben halomra lőtték őket. Szüléimén Frand­zsié bosszúvágyát még éz sem elégítette ki. kiielentette. hogy szemet szemért, fogat fogért ala­pon. addig nem nyugszik, míg Besir Dzsemajelt. a Kataib veze­tőiének fiát családostul ki nem irtatja. Hogy az öreg Frand’^lé ezúttal is komolvan gondol ia amit mond. azt bi-mnvpia, horrv 19>7-ben. az ellenségeskedések fellangolásokor, Camitie Sarmm egyik párthívét csal^do-/,?l együtt a vasárnapi misén géppiszto- lyoztatta le. A :ÜNÖK BŰNE De mi váltotta ki a liba­noni jobboldal belviszályai­nak ilyen hirtelen és ke­gyetlen kiszélesedését? A va­lószínű válasz: Szulejmán Frandzsié, az izraeli agresz- szió által kiélezett helyzet­ben nem állt Dzsemajel és Samun oldalára, nem támo­gatta tervüket, hogy Tel Aviv-i jóváhagyással, pénzzel, fegyverekkel (esetleg fegyve­resekkel) átvegyék a hatal­mat. Frandzsié fia. röviddel halála előtt, egy interjúban kijelentette:1 családja támo­gatja az arabközi békefenn­tartó erőket, egyetért a Szí­riái törekvésekkel. Ez jelent­hette számára a halálos íté­let megpecsételesét — írja a londoni Events hírmagazin —. mert a Frandzsiék nem csatlakoztak a többi jobbol­dali erővel együtt a Tel Aviv által szorgalmazott maronita csatlós állam eszméjéhez. S ami a jobboldali vezetők sze­mében a bűnök bűne: az öreg Frandzsié elfordult a Libanoni Fronttól és kiegye­zésre készült Rasid Karami- val (a muzulmán vezetővel, aki a polgárháborúban a nemzeti hazafias erők olda­lán állott). A falangisták és Samun liberálisai megretten­tek a gondolattól, hogy az északon erős pozíciójú Frand­zsié az ugyancsak északi ha­talmi bázisú Karamival egyezségben kiszakíthatja el­lenőrzésük alól Libanon felső részét. S egy további körül­mény. ami nem mellékes: az Izraelre támaszkodó libanoni jobboldali köröknek: mind Karaminak. mind Frandzsié- nak jó kapcsolatai vannak Szíriával. Dzsema.jelék és Samunék a Frandzsié fiú meggyilkolásával meg akar­ják szerezni az ellenőrzést Libanon északi része felett is, amikor az ország déli ré­szét az izraeliek a falangis- tákkal szövetséges Haddad- csapatok kezére játsszák át. DUNAI PÉTER jjc Pontosan, szépen ... (Sólymos Jelv.) A belkereskedelmi törvény előírja Megkérdez!fik: kapnak-e alkatrészt? A kerekedő és a szolgáltató már bizakodik A tartós fogyasztási cikkek döntő többsége igen sok alkat­részből, részegységből áll, s ha ezek bármelyike elromlik, a drága masina használhatatlanná válhat. A vásárlók körében meglehetősen gyakran okoz bosszúságot, hogy éppen a javí­táshoz szükséges alkatrész tartósan hiánycikk az üzletekben, a szervizekben. Ügy tűnik, javulás várható, hiszen július 1-én hatályba lépett az a belkereskedelmi törvény, amely kimondja: az áru üzemben tartásához, illetve javításához szükséges al­katrészekről és tartozékokról a gyártónak, illetve az impor­tálónak, a kereskedelmi szervekkel együttműködve, folya­matosan gondoskodnia kell, mindaddig, amíg az adott ház­tartási gép, vagy más fogyasztási termék használható. A tör­vény azt is előírja, hogy az ilyen cikkek forgalmazásával egyidőben gondoskodni kell a karbantartás és a javítás fel­tételeiről is. A TIT — nyáron Ősz vége. tél, tavaszelő: ezek az „igazi” TIT-évsza- kok. A programok többsége ekkor bonyolódik le. Ám ezeket elő is kell készíteni. Mégpedig nyáron, amikor — az illetékesek szabadságon vannak. A szervezők mind­ehhez már hozzászoktak, és optimizmussal készülődnek az 1978/79. év feladatainak végrehajtásához. Már-már végleges forrpát öltöttek a szabadegyetemek programjai. A különféle klubformák tartalmi előké­szítő munkája is befejező­dött. Nem az új formákra, ha­nem a színvonal növelésére fordítanak nagyobb gondot. Ez alatt a világnézeti neve­lés különböző területeit és a politikai tartalom néhány mozzanatának előtérbe állí­tását értik. Kiemelkedik a programból a TIT 25. évfordulójára ter­vezett ünnepi elnökségi ülés. Fejük felett a cáüaps é§... Tábort zártak Rókafarmon Minden megyéből két ama­tőr csillagász érkezett Róka­farmra, hogy tíz napig árgus szemekkel figyelje az égbolt titkait. Csütörtökön véget ért a csillagászati tábor. Céljai? A Járva a hivatalokat, az irodákat, a szobákat és a hozzájuk tartozó kiszolgálórészlegeket, garázsokat, portáshelyiségeket, bizony ilt-ott elszorul az ember szíve, hogy mikkel találko­zik. Hosszú ideig uralkodott az a téves nézet, hogy a hiva­talok nem balesetveszélyes munkahelyek, ezért itt felesleges a munkásvédelem. Ezt a szemléletet alaposan felül kell bí­rálni. Hiszen például a tanácsi szervezetre utasítás írja elő ; (30—7 1969 TK 41/TO szám alatt) a dolgozók egészsége vé- de'mével kapcsolatos feladatokat. Eszerint munkavédelmi fe­lelőst kell megbízni, s a dolgozókat balesetvédelmi oktatás­ban kell részesíteni. A hivatali munkahelyeken szaporodnak az elektromos író­gépek, a számoló- és könyvelőgépek, az adatfeldolgozók, telexek. A bíróságoknál a tárgyalásokon magnetofont hasz­nálnak. A kiszolgáló konyhai, műhelyi részlegekben sok a kisgép. Sokfelé vegyszert tárolnak, izotópot használnak. Mind megannyi baleseti veszélyforrás. Hányszor látni, hogy a takarítók rozoga alkalmatosságokra állva tisztítják az ablakokat, méghozzá jól kihajolva! A vizes felmosóruhát olyan szekrényben szárítják, ahol elektromos biztosítékok és kapcsolók vannak elhelyezve. Mivel azonban a szekrényben még van hely, úgy vélik, elfér a vizes ruha is. Miért kell megvárni egy áramütést, amely halállal végződ­het? A hivatalokban is szemlézni, ellenőrizni kell, méghozzá rendszeresen. Akkor nem lesznek rozoga konnektorok, falon kívüli elektromos vezetékhálózatok, fedél nélküli elektromos berendezések, rozzant olajkályhák, pislákoló fényforrások, foghíjas létrák, háromlábú székek. Bajt okozhat akár egy fel- kunkorodó szőnyeg is ... És a garázsokban is szét kell nézni, hiszen ezek kis műhelyek, ahol szintén előírták a baleset­mentes munkavégzés feltételeit. Az sem egészséges dolog, hogy a vécékben tucatnyi ember egy törülközőbe törli meg a kezét. Kell lenni rá pénznek, hogy kapjon mindenki törülközőt, évente legalább egyszer. Ha már itt tartunk: nem élhet senki olyan kifogással, hogy a mellékhelyiség azért piszkos, mert használják. Gondoskodni kell a rendről, a tisztaságról. A hivatali kollektív szerződéseknél is van mód arra, hogy módosítsanak és a munkásvédelmi kérdéseket beiktassák. Ki kell dolgozni a megfelelő előírásokat, szabályzatokat. És azo­kat juttassák is érvényre! A szakszervezet a hivatalban is szervezhet — szerveznie kell — rendszeres munkavédelmi őrjáratot. A hivatalvezető pedig a feltárt fogyatékosságokat, a jelzett újabb és újabb veszélyforrásokat igyekezzen megszüntetni — méghozzá so­ron kívül. Hiszen alapvető kötelessége, hogy vigyázzon beosz­tottainak testi épségére. BODA ISTVÁN résztvevők mélyüljenek el a csillagászatban, végezzenek méréseket, egységes — orszá­gosan kidolgozott — mód­szerek szerint dolgozzanak ... A célokat maradéktalanul teljesítették. Mind a rádió, mind az újságok átvették „felfedezéseiket”, a napfolt-» tevékenységről végzett vizs­gálatuk eredményeit. Megfi­gyelték a csillagokat, az üs­tökösöket, a meteorokat. A további értékelés a budapesti központban folytatódik. Egy biztos; a résztvevők — zömé­ben 18—25 évesek — a felfe­dezések boldog örömével tér­hettek haza. A miskolci csillagvizsgáló azonban megmaradt. Látoga­tási napjai sem változtak. Az érdeklődők hétfőn mindig nagy tudású szakemberek segítségével kutathatják a csillagos eget, s a szakköri tagok szerdánként ott lehet­nek a távcső mellett... Városunkban a tartós fo­gyasztási cikkek forgalmazá­sával a VASVILL Nagyke­reskedelmi Vállalat és a Bor­sod; Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat foglalkozik, míg a szervizmunkákat a GEL- KA megyei kirendeltsége vég­zi. Arra kerestünk választ: mit várnak a cégek vezetői a belkereskedelmi törvény­től, várható-e jelentős és tartós javulás az alkatrész­ellátásban ? Ä VASVILL Nagykeres­kedelmi Vállalat, Barva Zol­tán kereskedelmi igazgató­helyettes: — Mi már a rendeletet megelőzően a híradástechni­kai cikkeket importáló RA- MOVILL-lal olyan szerző­dést kötöttünk az importter­mékekre, amelyekben szere­pel a kikötésünk, miszerint az importáló vállalja, hogy á forgalomba hozott készülé­kekhez a pótalkatrészeket a jótállási idő lejárta után, 3000 forintig terjedő költségű készülékek esetében 4 évig, 3000 forint feletti értékű tartós fogyasztási cikkeknél pedig 8 évig biztosítja. Meg­előzzük tehát a rendeletet, a közeljövőben sorra kerülő jö­vő évi szerződéskötéskor ezt már csak némileg kell mó­dosítanunk, ugyanis a rende­let szerint 5000 forint érték­határig 6 évig, e fölött pedig 8 évig köteles az importáló vállalat biztosítani az alkat­részellátást. Belföldi gyártás esetén a rendelet egyértel­műen a gyártó vállalatra há­rítja az alkatrészellátás fel­adatát is. El kell mondanom, hogy például a Hajdúsági Iparművekkel 1977-ben az idei szerződéskötéskor úgy állapodtunk meg. hogy ők termékeikhez a jótállási idő után is meghatározott ideig kötelesek biztosítani az al­katrészellátást. Ez tehát azt jelenti, hogy a 12 hónapos jótállást követően a jótállási jegyen feltüntetett ideig a gyár vállalja mindennemű alkat­rész biztosítását. Természete­sen azokat az alkatrészeket, amelyek kereskedelmi forga­lomban nem kaphatók, mert esetleg veszélyt jelentenek a kontár-szerelőknek, a szervi­zek rendelkezésére bocsátja a terméket előállító gyár. E rendelet az 1979. január 1- től gyártott, illetve impor­tált termékekre vonatkozik, de bízunk benne, hogy az ágazati végrehajtási utasítá­sok olyan tartalommal je­lennek meg, hogy ennek alapján jelentősen javul majd az alkatrészhelyzet. Persze ennek hatását csak 1979 má­sodik fél évben tapasztalhat­juk. 9 Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat, Gön­czi János áruforgalmi igaz­gatóhelyettes : — Nehéz helyzetben va­gyunk, ha alkatrészellátásról kell beszélni, hiszen a ter­melő vagy importáló válla­lattal mi, a kiskereskedelem nem köthetünk szerződést, nem importálhatunk. E szem­pontból a nagykereskedelmi vállalatok tevékenysége a döntő. Éppen ezért a jövő­ben a nagykereskedelemmel — e rendeletre hivatkozva — csak olyan árura kötünk szerződést, amelyhez a tör­vényben meghatározott ideig biztosítani tudják az alkat­részellátást is, jelenleg ugyanis gondot okoz, hogy száz megrendelt alkatrészből 82 a hiánycikklistákon sze­repel. Ez pedig óriási szám, s ezt leginkább a vásárlók érzik .. . • GELKA Borsod megyei kirendeltsége, dr. Duvalovsz- ky Zoltán igazgató: — Az alkatrészellátással korábban nagyon sok gon­dunk Volt. amit elsősorban a szervizeinkben javíttató la­kosság érzett meg. Sokszor bizony kellemetlen volt azt mondani, hogy nem tudjuk vállalni a ránk bízott felada­tot, hiszen szolgáltatók va­gyunk, de alkatrész hiányá­ban meg kellett tagadnunk a szolgáltatást. Ettől a rende­lettől azért is várunk sokat, mert már tarthatatlan hely­zet volt, hogy az importké­szülékekhez, -berendezésekhez nemegyszer hónapokig nem tudtunk alkatrészt beszerez­ni. Nagyon régóta időszerű volt már ez a törvény. TÓTH ZOLTÁN Kerícsskedőknek ajárdjuk Szamócát telepítünk A szamóca telepítése jú­liusban—augusztusban ese­dékes. Szamócát csak olyan területen termesszünk, amit idejében és körültekintően előkészítettünk. Ezért a sza­mócatelepítésre kijelölt te­rületeket júliusban elő kell készíteni. Szórjunk ki 10Ö négyzetméter területre 5 kg pétisót. és javítsuk a talajt a kertben készített komposzt- trágyával, majd ássuk fel a talajt. Az ásást gereblyézzük le simára. Az ásás előtt szór­junk ki. a talajra Basudin 5 G-t vagy más, talajlakók elleni vegyszert. A házi kert­ben a legjobban bevált az 50x50 cm-es telepítési távol­ság. Sűrűsíthetjük is a tele­pítést, ebben az esetben azonban kevesebb terméssel kell számolnunk. Jól gondo­zott sorok bőséges termést érlelnek. A sorközben pedig alacsony növésű, korán fel­használható zöldségféléket, salátát, zöldhagymát, hóna­pos retket termelhetünk. A sikeres szamócatermesz­tés igen fontos feltétele a ko­ra őszi telepítés. Legjobb a szamócapalántákat július- augusztusban elültetni. Ezek még az ősz során meggyöke­resednek, megerősödnek és a következő évben már termést hoznak. Ezzel szemben a ké­sőbb telepített palánták gyakran nem gyökeresednek meg kellőképpen, ezért fel­fagynak, rosszul telelnek át. és tavasszal nem hoznak ter­mést. Nem lehet helyeselni a tavaszi telepítést, mert ezzel egy évet veszítünk. Igen fontos az ültetés mélysége. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg, mert a tenyészcsúcs a föld alá kerül, befullad és elpusztul. A magasan telepí­tett palánták gy.rsar, kiszá­radnak. Ezért a palántákat olyan mélyre kell ültetni, ahogy a termő szamóca­ágyakban voltak. A házi- kertben termeszthető szamó­cafajták: Madame Moutot. Senge Sengana, Souvenir és a Surprise. Üj fajták a Go- rella. Pocahontas és a Fer- tődi korai. A palánták gyö­kereit sohase metsszük via­sza! Lehetőleg borús időben, vagy reggel ültessük el a pa­lántákat. s bőségesen öntöz­zük meg. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom