Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

környéke * A vizsgálati anyagot táptalajba oltják, s kiderül, kinek van kórokozó r. kezén. (Herényi László felvétele) Miskolc munkaerő-gazdálkodásának helyzete A városi párt-vb ülése A városi párt-vcgrehajtóbizottság tegnapi ülésen — töb­bek között — Miskolc munkaerő-gazdálkodásának helyze­téről és feladatairól tanácskozott. A témában a megyei pártbizottság 1976. október 22-én hozott határozatot, amelyet megtárgyalt a városi párt-vb, illetőleg az alsóbb pártszervek is, és nekiláttak a végrehajtás megszervezésének. Fagylalt és A köténye ropogós, de a keze piszkos Helyszín: a Capri cukrász­da, kora délelőtt. Két hölgy, akár vendégek is lehetnének, hűtőtáskával érkezik. De nem ülnek le. hanem egyből a fagylaltospult mögé állnak. S meg kell hagyni, avatottan bánnak az adagolókanállal. Üvegek, kémcsövek kerül­nek elő a hűtőtáskából, s a vendégek érdeklődéssel fi­gyelik, hogy valami vizsgá­lat következik. Fagyi kerül az üvegekbe, és vattás pál­cikákkal is tesznek-vesznek. Csak KÖJÁL-osok lehetnek — konstatálják egy szomszéd asztalnál. Keresik a kórokozót Dr. Gaál Zoltánná és Jas- kó Ilona valóban közegész­ségügyi és járványügyi ellen­őrök. Mintát vesznek a fa­gyiból. és alaposan megvizs- gá „ák a tisztaságot, a higié- n át. De nem ám pusztán a szemükkel mustrálják végig a íagylaltos kislány kezét, körmét, meg a munkaruhá­ját. A baktériumoknak ugyan­is megvan az a rossz tu­lajdonságuk, hogy szabad szemmel nem láthatók. Nos, a sterilen tartott vattatam­pont. amit ebből az úgyne­vezett D-csövekből — mi kémcsőnek ismerjük — elő­húznak, fiziológiás konyha­sóoldattal megnedvesítik. Ezzel egy körülbelül 100 négyzetcentimét ^rnyi terüle­tet pásztáznak végig: tányé­rokat, poharakat, a fagylal- tos-lányok, -asszonyok kezét és munkaköpenyét, a fagy- laltöspultot. Ha kórokozó bújt volna meg valahol, 48 órán belül kiderül. Dr. Lévai Viktória, a vá­rosi KÖJÁL vezető főorvo­sának helyettese viszonylag kedvező hírrel fogad. Miskol­con négy fagylaltkészítő üzem és 57 elárusítóhely mű­ködik, s ebben a negyedév­ben már valamennyit feltér­képezték, de kórokozó bakté­rium sehol sem tenyészett ki a fagylaltból. Ez egyrészt an­nak köszönhető, iiogv a fő­zött fagylalt naoia leáldozott. Ma már Miskolcon csak fagv- laltoorból és konzervből ké­szítik a nyárí fnvenc«4c’pt. Persze, a fagyi még így is ké­nyes édesség. Elsősorban ma­gas víz-. fehé,-ie- és szénhid­ráttartalma miatt jó tántala- ja lehet a baktériumoknak. Nos. a vállalatok, az üzletek vezetői belátják, hogy nem érdemes reszkírozni, hiszen rendszeres az ellenőrzés ... \ itte a ki ollót Baj van viszont a tiszta­sággal, a higiénés követel­mények betartásával. Ez vég­ső soron a munkaerő-hely­zetre s a munkafegyelem Ip—Wtgrirg is visszavezethe­tő. Mert a 64 tisztasági min­bányászoknak A Borsodi Szénbányák Vállalat, az eredményesen dolgozó bányászokat igyek­szik la; rs-'oz juttatni. Az el­múlt két é :en vállalati se­gítséggel 589 lakás épült fel, s tavaly ebből 979 et adtak át. A lakástulajdonosok több­sége — a kormányprogram elveinek megfelelően — fizi­kai dolgozó, illetve fiatal szakmunkás. tából 19 volt kifogásolható. Jóllehet szabad szemmel ta­lán semmi sem tűnt piszkos­nak. mégis ki tenyésztek a cóli-baktériumok. A vállalat vagy a KÖJÁL az ilyen esetekben figyel­mezteti a dolgozót, vagy el­járást indít ellene. A fara­muci a helyzetben csak az, hogy ilyen mulasztásokért is az üzletvezetőnek is kell tar­tania a hátát. Pedig elképzel­hetetlennek tűnik, hogy még azt is ellenőrizze: a beosz­tottja kellőkéopen megmos- ta-e a kezét? Sőt, még ez sem elegendő, mert fertőtle­nítenie is kell. A fagylaltkedvelők népes tábora kényes arra, hogy a körme és a ruhája tiszta le­gyen annak a kiezoleálónak. aki kéz a kézből élelmiszert ad. Dr. Lévai Viktória annak idején még kisollóval járt ellenőrizni. Mert ebben a szakmában tiltott dolog a hosszú és a lakkozott kö­röm ... Inkább kínálják • a pénztárcát A vizsgálatok különös ese­tekre derítenek fényt. Van, ahol úgy tűnik, hogy pedáns rend van és mipden kiszol­gáló nett, de ezt megcáfoliák a laboreredmények. Például az Avasi fagylaltsaroknál. Jóllehet kikeményített, ropo­gós kötényben szolgálják ki a fagyit, de egy valaki — ők tudják, hogy ki — nem mo­sott kezet a vécé használata után. A Napsugár cukrászdá­ban a rendkívüli nagy forga­lom okoz gondokat. S ott sem minden kiszolgáló kis­lány vagy asszony arany, aki fénylik ... A városi KÖJÁL-nak nincs saját laboratóriuma. A KÖ­JÁL megyei laboratóriumá­ban vizsgálják a mintákat. Sajnos, az átfutási idő egy hét, s az intézkedés így el­húzódik. (Persze,, dia valami súlyosabb kórokozó baktéri­um ütné fel a fejét, rögtön csörögne a telefon!) Valószí­nű, hogy komolyabb eset nem fordul elő ebben a fagyi­szezonban sem. Mert igaz ugyan, hogy a szigorú táro­lási és higiénés előírások miatt ugyancsak ki kell nyit­niuk a vállalatoknak a pénz­tárcájukat, de ma már in­kább a költséges óvatosságot, mint az esetleges büntetést választják. A Miskolcon levő vállala­tok a határozat megjelenése után újból felülvizsgálták az ötödik ötéves tei ✓ létszám- szükségletét. Az ipari válla­latoknál az eltelt majdnem két év alatt azonos szinten maradt a létszám, illetve kis mértékben csökkent. Az épí­tőiparban viszont erőteljes a csökkenés. A nagyobb vál­lalatoknál a következő évek­ben a többlet-létszámhiányt belső átcsoportosításokkal igyekeznek megoldani. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a teljesítménybér­ben dolgozók létszámának növelésére hozott intézkedé­sek jó eredményt hoztak. Az 1977. július 1-vel nevezeteit műszakpótléknak a vártnál szerényebb a hatása a mun­kaerő-gazdálkodásra. Vi­szonylagosan mérsékelte a több műszak munkaerő­gondjait, de nem javult szá­mottevően a második és a harmadik műszakban dolgo­zók aránya és ezzel összefüg­gésben a termelöberendezé- sek kihasználtsági foka. KISGÉPEK ÉS ÜZEMI REKONSTRUKCIÓK A vb megállapította: a ne­héz fizikai munkahelyek számának csökkentése, a munkakörülmények javítása érdekében tettek legtöbbet a vállalatok. Egyre több ra­kodó- és szállítógép könnyíti a munkát. Szaporodnak a kisgépek, daruk, targoncák. Jelentősek a különböző üze­mi rekonstrukciók is. A vállalatok többségénél az tapasztalható, hogy belső munkaerő-átcsoportosítással oldják meg legnyomasztóbb munkaerőgondjaikat. Ez azonban nem fejlődött álta­lánossá és rendszeressé, bár a felszínen jelentkező mun­kaerőhiány feloldására az egyik legjobb lehetőség. Sok múlik e tekintetben az üzemi szintű vezetők jószándékán és megértésén. Általában megfelelő a vál­lalatok kapcsolata a szak­munkásképző intézetekkel és siakközépiskolákkal, Az in­tézmények azonban nem tud­ják kielégíteni az utánpótlás igényeit. A vállalatok úgy segítenek magukon, hogy al­kalmaznak szakma nélküli fiatalokat és tanfolyamon képzik őket. Emellett szük­séges a felnőttképzés, illetve átképzés is. Fontos megállapítás, hogy a vizsgált vállalatoknál ki­alakultak és megfelelően mű­ködnek az üzemi demokrácia fórumrendszerei. A szocialis­ta brigádmozgalom gyarapít­ja és erősíti a vállalatok törzsgárdatagságát, fejleszti a vállalathoz való kötődést, a fiatalok beilleszkedését — ily módon enyhíti is a válla­latok munkaerő-gazdálkodási gondjait. SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK Helyénvaló, hogy a válla­latok egy része rendszeres kapcsolatot tart a hasonló profilú vállalatokkal. Igye­keznek egymás munkáját megismerni, s a hasznosítha­tó módszereket átadni. A vál­lalatoknál azonban mindmáig nem terjedt el az a szem­lélet, illetve módszer, hogy a saját tevékenységüket a legjobb vállalatok műszaki, szervezettségi színvonalához, lélszámfelhasználásához, ter­meléséhez, egyéb mutatóihoz viszonyítsák. Hiba, hogy a munkaerő­gazdálkodás szervezeti és személyi feltételeinek kiala­kításában nem történtek lé­nyeges intézkedések, túl azon, hogy a különböző tovább­képző tanfolyamok révén a meglevő személyi állomány szakmai képzettségi színvo­nalának emelésére töreksze­nek. (Az LKM-nél hoztak létre a határozat megjelenése óta egy húszfős munkanap­fényképező csoportot és szak­mailag is megerősítették a munkanormázás, munkaerő­gazdálkodás személyi állo­mányát.) Ismételten fel kell vetni a munkaügyi apparátu­sok megerősítését. A mun­kaügyi szervezetekben dol­gozók létszáma elegendő a feladatok ellátásához, azon­ban szakmai összetételük, kvalifikáltságuk — néhány vállalat apparátusától elte­kintve — nem megfelelő. ÖSSZHANGBAN A KOMPLEX TERVVEL A városi tanács — a hatá­rozat alapján — felmérést készített a Miskolc és térsé­gében kialakult agglomerá­ciós folyamat helyzetéről és annak a város munkaerő-el­látottságára gyakorolt hatásá­ról, A munkaerő-kínálat ala­csony, fejlődés nem várható, s a tanácsnak sok gondot okoz az érvényben levő mun­kaerő-közvetítési és -tobor­zási szabályzat is. A tanács és a jelentősebb vállalatok között jó munkakapcsolatok, alakultak ki. A városüzemel­tetés szempontjából fontos kommunális, szolgáltató vál­lalatok munkaerő-ellátását, a feszültségek feltárását a ta­nácsi szervek megfelelően se­gítik. A végrehajtó bizottság azt kéri a tanácstól, hogy hatásköri lehetőségeinek fel­használásával, továbbra is segítse elő a munkáltatók indokolt munkaerő-kielégíté­sét, a pályaválasztási tevé­kenység javítását, a lányok beiskolázási lehetőségeinek növelését. Tovább kell lépni a város munkaerő-gazdálko­dásának fejlesztésében, össz­hangban a városfejlesztés hosszú távú komplex tervé­vel. A több húsért Putnokon, a szakközépis­kola tanácstermében holnap délelőtt 10 órától az Észak­magyarországi Húsmarha- tartási Rendszer irányítói, va­lamint a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Kutató Inté­zetének szakemberei találkoz­nak a rendszerhez tartozó mezőgazdasági üzemek veze­tőivel. Két napirendet vitat­nak meg. Először a húsmar- hatartó ágazat takarmány­termesztési, -telepítési kérdé­seiről lesz szó (különös tekin­tettel a négy- és dombvidék adta lehetőségekre), majd a rendszerhez tartozó üzemek tevékenységét értékelik, OLÁH ERZSI Kopár folt a gyepsdvhán Ha kinézek szérkesztösógi szobám ablatcán, a Bajcsy-Zsilinszky utat sze­gélyező parksávban egy kopár foltot lá­tok. Szembántó az üde zöldben a mint­egy négyzclméiernyi csupaszság. Pár heie van így. Több napos munkával vertek szét itt egy öreg betonkockát, amiből rozsdás vascsonkok meredeztek. A szerkesztőségbe jövet, vagy menet, vagy éppen ablakomból mindig láthat­tam. Sőt, ismertem korábban is, amikor még nem állt e helyen a sajtóház tömb­je. Ügy tűnik, mindig láttam, amióta csak a mai Bajcsy-Zsilinszky úton járni lehet. ' A betontömb az egykor itt állt Hercz- gépgyár maradványa lehetett. Hercz Jenő Vasöntöde és Gépgyár —, ez volt a neve a jobbára mezőgazdasági gépeket gyártó középüzemnek. Ekéit, vetögépek, szölöprések, darálóit, egye­bek készültek itt, de az öntöde igen nagy tömegben készíteti például bányá­ba való csillekerék-öntvényeket a ki­sebb bányavállalatok részére, amiket aztán a helyi gépműhelyekben dolgoz­tak ki nyersöntvényből használható ke­rékké, meg sokezres szériában gyártot­ta ez az üzem a városi csatornanyilások kör alakú fedőlapjait. Néhány helyen még ma is kiolvasható talán ezeken a gyárió cég neve. Az öntöde és gépgyár a Zsolcai ka­putól a Tele.gdi — ma Kőris Kálmán — utcáig, illetve a Szinva partjáig húzó­dott, megakadályozva évtizedeken ke­resztül a Gróf Tisza István utca kiépí­tését. Ez a tervezett útvonal egybeesett a mai Bajcsy-Zsilinszky, az 1952-ben végre megnyitóit rovidebb út vonalá­val. Két csonkja már a húszas években megvolt: az egyik a Baross utcánál, a fürdő mellett, a másik a Király-hidnál — ma Ady-hid — a Katalin utcáig. A város belterülete és a Tiszai pályaud­var közötti forgalom emiatt a Zsolcai kapun, a Gömöri sorompón, a Vay úton — József Attila utca — és a Baross ut­cán át bonyolódott, s arra járt az egy­vágányos villamos is. Ahol ma a nyom­da üzemi bejárata van a Zsolcai kapu­ban, két kisebb bolt, illetve telek volt: egy . hentes — Kerékgyártó — és Edels­tein Herman sírkőüzeme, meg egy kes­keny udvar, vagy tucatnyi rossz lakás­sal Utána következett a Hercz-gyár be­járata. A kaputól jobbra földszintes iro­da, balra bemutatóterem. Ezt a Han­gya szövetkezet raktárudvara követte, majd a II. sz. állami polgári fiúiskola, illetve később az annak helyén felépült rendőrpalota. A gyár észak—déli irány­ban — mint említettem — a Szinváig nyúlt. Több méter magas deszkakerítés övezte. Keleti oldala a Fa- és Fémipari Szakiskola tanműhelyével volt határos. Az 1948-as államosításkor a gyárból Borsodvidélti Gépgyár lett, a profilja is nagyrészt megváltozott. Pár év múlva, a kettős vágányú villamosvonal és a Bajcsy-ZsHínszky út kiépítésekor betel­jesedett a sorsa: az ni út kettévágta. Az úttól délre eső területet elvesztette. Ott van most a játszótér. Ennek ellen­súlyozására a korábbi keskeny telek ki- szélesedett a Zsolcai kapu és az új út között. Eltűnt a kőfaragó, meg a hen­tes, el a keskeny udvar sok rossz laká­sával, sőt a Hangya raktára is. Új ön­töde épült, nagyjából azon a helyen, ahol most a sajtóház főbejárata van. Éjjel-nappal magasra törő lángnyelvek hirdették az üzem eleiét. Nehány év múlva a fejlesztésre alkalmatlannak tű­nő üzem önállóságát megszüntették, a DIMAVAG — később Diósgyőri Gép- gyár — egyik gyáregysége lelt belőle, majd a hatvanas évek második felében megszánt. Ekkor épült fel a BORSOD- TERV székházának előbb a négyemele­tes tömbje, majd mellé a Sajtóház. Jó tíz éve, 1968 februárjában vettük bir­tokba. A Bajcsy-Zsilinszky út 1952-t köve­tően rohamosan fejlődött. Még az el­lenforradalom előtt megépült a Katalin utca és a Kun Béla út sarkán álló tömb, a rendelő már korábban itt volt, elké­szült a 3—11. számú házsor. Néhány év­vel később, 1959—1960—1961-ben pedig a 6—20. számú blokk, valamint az 1-es, loggiás ház és az Ady Endre utca 14-re számozott toronyház az Ady-hídnál. Az egykori gépgyárból visszamaradt beton­csonk rendületlenül állt a helyén. Park­sáv épült köré, virágágyás is volt egy- időben, lánckorlát védte a gyepet, tel­jesen átalakult a környék, de ez a be­tonkocka csak maradt, közömbösen nézte évtizedek változásait. Most ez is eltűnt. Helyét, a ma még kopár négy­zetméternyi foltot, hamarosan benövi a fü. BENEDEK MIKLÓS

Next

/
Oldalképek
Tartalom