Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-11 / 161. szám

Lent és fent Talán önkényesnek tűnik közös tanulságokat levonni há­lom olyan eseménj bői. amelyeknek dokumentumai csaknem egyszerre kerültek a kezembe... De végülis egy csónak­ban ülünk. Egyéni és országos dolgaink kinek-kinek vérmér­séklete szerint okoz gondot, fejtörést vagy éppen elégedett­séget. s az is lehet, hogy az egyén közérzete jobb, magabiz­tosabb mint a társadalom közérzete. Az országgyűlésen, eredményeinket és helyzetünket érté­kelve a kormány elnöke. Lázár György mondotta: „Az el­múlt években is a gazdasági építőmunka állította elénk a legnagyobb erőpróbát. A szocialista építés évtizedeire vissza­gondolva azt mondhatjuk, önmagában véve ebben semmi új nincs, hiszen tapasztalatból tudjuk: minden felődési szakasz­nak megvoltak a maga nehéz és bonyolult feladatai. Ez igaz. Mégsem túlzás, ha azt állítjuk, ma többről és másról van szó, mert egyidejűleg van jelen, egymást erősíti az a belső okokból és a megváltozott világgazdasági helyzetből fakadó szorító igény, hogy minőségileg magasabb színvonal­ra emeljük a gazdálkodás minden elemét,” Eddig az idézet, de ismételten szeretném felhívni az olva­só figyelmét arra a kitételre, hogy ma többről és másról van szó... Terveink feszesek, céljaink változatlanok. A gátló körülmények leküzdése viszont minőségileg új munkát, új gondolkodást és újfajta mentalitású embert kíván. Ne tűn­jön patetikusnak a megállapítás, de egy országnyi népet kell mozgósítani. Ne mérsékelje az egyéni ambíciót az a tény, hogy jelenleg 110 milliárd forint van a takarékban! Ne nyír­ja körül a kényelmesség a többre, jobbra törekvő vállalati terveket, hogy nincs pénzszűkében a gyár főkönyvelője... Egy definíció szerint az egyén a társadalom idegvégződése. Az egyes embernek is tudnia, éreznie kell a társadalom ba­jait, s cselekednie is a gyógyulás érdekében ajánlatos. Huszár István, a kormány elnökhelyettese mondta nem­rég egy interjúban: „A lényeg, hogy jó irányban befolyá­soljuk az embereket Nekünk is meg kell tanulni manipulál­ni a közvéleményt. Tudom, kényes a kérdés, lesznek, akik felhördülnek, hiszen túlságosan megszoktuk e kifejezés el­marasztaló voltát. Beszéljünk magyarul: ha lehet rossz ügy érdekében befolyásolni, irányítani a közvéleményt, akkor jó ügyért miért ne volna szabad. Nálunk is előfordul, hogy jó ügy ellen manipulálunk.” A fenti dokumentumok ismereté­ben olvastam el azt a nyilatkozatcsokrot, amelyet a félévi eredményeket mérlegelve tettek a miskolci vállalatok veze­tői. A gazdasági kollektívák felelőseinek nyilatkozatában a termelési százalékokat illusztráló felsőfokú jelző több volt, mint az alapfokú jelző a kormány elnökének abban a beszá­molójában. amelyet az ország gazdálkodásáról terjesztett elő. Másként fogalmazva: a vállalatvezetők optimizmusa sokkal felhőtlenebbnek tűnik, mint az ország összes vállala­tának eredményeit összegző parlamenti beszámoló. Olcsó dolog lenne most mindenféle, bölcsnek tűnő tanul­sággal traktálni az olvasót. Az azonban a kinyilatkoztatás gyanúja nélkül is állítható, hogy a jelzők használata, a si­kerek és sikertelenségek kommentálása, eredményeink és gondjaink számbavétele: fent és lent nem teljesen egyfor­ma. Pedig azt tudja az is, aki a torony aljánál áll, hogv ma­gasabbról messzebbre látni... BRACKÓ ISTVÁN A rendkívüli időjárás rend­kívüli féladat elé állítja a termelőszövetkezeteket, ál­lami gazdaságokat. Különö­sen nehéz a megdőlt gabo­nát aratni. A kombájnok szárfelszedő egységei maga­sabban vannak, mint az idei nyárban „letarolt" búza- és árpamezők. Nagyon sok he­lyen szinte a sárból kell fel­szedni a kalászokat. Ho­gyan? Erre a kérdésre a MEZŐGÉP Vállalat vezetői adtak felvilágosítást. El­mondták, hogy mintegy öt éve gyártják a szovjet típu­sú kombájnokra erősíthető csúszó emelőt. Évente majd­nem kétezerre érkezett ed­dig megrendelés. A mostani nyár rendhagyó: viharaival, zivatarjaival. Ezért a mező- gazdasági egységek még két­ezret rendeltek. (Az NDK- kombájnok hasonló beren­dezéseit közvetlenül hozzák be.) A soron kívüli többlet­rendelés gyártása felett' a felsőzsolcai gyár KISZ-bi- zottsága vállalt védnökségei. I asía&abb lesz az egészségügyiek boríték ja i jobban gyoi, többet kap A Minisztertanács határo­zata alapján október 1-től újabb 85 ezer egészségügyi dolgozó részesül béremelés­ben. azok, akikre a tavalyi bérpolitikai intézkedés nem vonatkozott. Akkor elsősorban a három műszakban dolgozó ápoló­nők és fizikai dolgozók fize­tését emelték, és rendezték, az ügyeleti, készenléti díja­kat. is. A mostani béremelés a költségvetésből gazdálkodó szerveknek az egészségügyi bérrendelet alá tartozó egyes dolgozóira vonatkozik, s nem érinti a más — kutatói, fel­sőoktatási. * államigazgatási és egyéb — bérrendelet alá tar­tozó egészségügyi munkakör­ben foglalkoztatottakat. HÁNY SZÁZALÉKKAL? A béremelés évi összege 840 millió forint. Az orvosok és az egyéb felsőfokú vég­zettségűeké átlagosan mint­egy 20. a tavalyi központi béremelésben nem részesült egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan mintegy 17, a gazdasági és az ügvvit 'i dolgozókét átlagosan mint­egy 10 százalékkal emelik Ezenfelül a főfoglalkozású traumatológusi. valamint is­kola- és sportorvosi munka­körökben munkahelyi pótlé­kot folyósítanak. E rendelkezés értelmében a meglevő pénzösszeget az intézetek, az intézmények kö­zött differenciáltan osztották fel. A további lebontás során viszont a határozat értelmé­ben ügyelni kell a kereseti arányok javítására; a szak­mai és munkaerő-gazdálko­dási célok megvalósításának segítésére és az egyes me­gyék. városok egészségügyi ellátási színvonalának javí­tására. MISKOLCON: TÍZMILLIÓ FORINT Dr. Fövényi Mihálytól, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjétől kap­tuk a tájékoztatást. — Az idén 100 százaléko­san megvalósul tehát az egészségügyi dolgozók bér­rendezése. mindenki fizetés- emelést kap. aki nem része­sült a tavaly októberi bér­emelésben. Valamennyi or­vos. rendelőintézeti szakdol­gozó és az alapellátásban közreműködők. Az üzem- egészségügvben. a körzeti és a gyermekkörzeti gyógyá­szatban szolgálatot teljesítő szakdolgozók. Érinti a bér­rendezés a szociális ellátás­ban. külső területen — az­az nem a szociális otthonok­ban — dolgozók fizetését is. A városi tanács egészség- ügyi osztásához tartozó in- tézmépyek 1376 dolgozóját érinti e központi bérrende­zés. köztük 479 orvost. 29 egyéb egyetemi és főiskolai végzettségű dolgozót. 283 te­rületi szakdolgozót, 415 ren­delőintézeti asszisztenst, és 170 gazdasági, műszaki., ügy­viteli dolgozót. Ez évente annyit jelent, hogy összesen 10 140 000 ezer forinttal ke­resnek többet, mint ennek előtte. A szétosztható keretet orvosonként ezer forintban állapították meg. amelv le­hetővé teszi a differenciálást is. Ebből viszont kötelező emelni a kezdő orvosok bé­rét 500. a 2—10 év között praktizálókét 600. a 10 év fölöttiekét pedig 700 forint­tal. Ugyanennyi a keret az egészségügyben dolgozó más diplomásoknak is. A területi munkát végző szakdolgozóké 400, a rendelőintézeti asszisz­tensek, gazdasági, műszaki és ügyviteli dolgozók keretét pedig 350 forintban állapí­tották meg. KERETEK ÉS IRÁNYELVEK Az egészségügyi dolgozók helyi szakszervezetével egyet­értésben már megtörtént a keretelosztás, és rögzítették a bérrendezés irányelveit is. Holnap az intézetek képvi­selőivel és szakszervezeti megbízottaival tartandó ta­nácskozás során az intézetek is megkapják a felosztható keretet. Van tehát bő két hó­nap arra, hogy az illetékesek személyre szólóan vitassák meg, hogy munkája után ki. mennyit érdemel. A határo­zat értelmében ugyanis a sze­mély szerinti bérek megálla­pításakor az átlagosnál na­gyobb mértékben kell emel­ni a kiemelkedően dolgozók, valamint a területi és a szo­ciális munkát végzők alap­bérét. Az azonos munkakö­rökön belül kifejezésre kell jutnia a munkakörülmények és a munkafeltételek külön­bözőségének is, sőt méltá­nyolni kell a munkakör ne­hézségi fokát, a terhelést, a nagyfokú felelősséget és az ellátandó terület nagyságát. O. E. 11a megílől a búza. Csúszó gabonaemelő Rossz az idő, kevesebb a vendég (5 Bánkút nemcsak télen tu­ristaparadicsom, hanem nyá­ron is. Illetve csak akkor, ha száraz az idő, és a turisták szombaton, vasárnap neki mernek vágni a távnak, a két, két és fél órás gyalog­úinak. Mint a turistaház ve­zetőjétől megtudtuk, a rossz idő igencsak visszavetette a forgalmat. Mármint az étter­mét, mert a házat jó előre lefoglalják: most is egy út­törő- és egy egyetemista cso­port lakja. Csak ágy „ játszásiból” Elismerem, nem szép dolog rosszat kí­vánni valakinek, én mégis kívántam már egyet és mast — magamban — a flegma, udvariatlan pincéreknek, bolti eladóknak. Ne vegyék bűnömül az égtek, de még kapi­talizmust is. No persze, nem olyan nagy, igazi, totális kapitalizmust, csak időlegest, aidcorkát, hogy megtanulják — az idősebbek­nek pedig eszébe jusson —, milyen is az, amikor az udvariasság, figyelmesség egzisz­tenciális kérdés a kiszolgáló, eladó számára. És tessék, most már a bosszúnak ezzel a csendes ártalmatlan módszerével sem él­hetek, nem mondhatom magamban sem: majd megtanítanák őket... Az a helyzet ugyanis, hogy ott is baj van az udvariasság­gal, ahol kapitalista tulajdonos diktálja a tempót és a munkanélküliség réme fenyegeti a dolgozókat. Olvasom egy külföldi lapból átvett újságcikkben, hogy egyre több gon­dot okoznak az amerikai vendéglősöknek, áruháztulajdonosoknak a mogorva pincérek, blazírt eladók. Egy család 15 percig várt a pincérre az üres vendéglőben. Nem bírták tovább cér­nával. f elálltak és tüntetőén kivonultak. Még akkor sem szólt utánuk senki. Pedig a pincérek mindvégig ott ácsorogtak az ét­terem sarkában és kedélyesen csevegtek. A történet ismerősnek tűnhet, pedig Miskolc- tól elég messze. Houstonban játszódott le. Az áruházkonszernek. ■ vendéglátó vállalatok tulajdonosai természetesen nem nyugszanak bele alkalmazottaik profitcsökkentő maga­tartásába és a legkülönbözőbb módszerekkel próbáll:oznak. hogy visszahozzák divatba a mosolyos kiszolgálást. Eddig nem sok si­kerrel. Van azonban egy figyelemre méltó meg­állapítása az udvariasság-ügyben USA-szerte végzett felmérésnek: egyik-másik vendéglő túlajdbnosa -L napi néhány órás elfoglalt­sággal — diákokat alkalmaz, és az ő maga­tartásuk ellen semmiféle kifogás nem me­rül fel. Jókedvűen dolgoznak, kedvesek a vendégekkel. Az egyik cég igazgatója így magyarázza a jelenséget: ..Tudják, hogy ez a munka csak ideiglenes kereseti forrás a számukra és éppen ezért sohasem elégedet­lenek Mélyen elgondolkoztatott a szóban forgó újságcikk, hiszen hasonló jelenséggel nálunk is találkoztunk. A diákok, katonák általá­ban lelkesen, lelkiismeretesen dolgoznak a beruházásokon és a közös gazdaságok föld­jein. Arról nem is beszélve, hogy mennyi, de mennyi odaadást, szorgalmat tanúsítanak a felnőtt dolgozók, ha egy kis külön pénz­ről. fusi-munkáról van szó. Minél többet gondolkoztam, annál erőseb­bé vált bennem a meggyőződés: szélesebb körben kellene hasznosítani e tapasztalatot. Ha megtáltosodik mindenki, mihelyt nem a kenyéradó vállalatánál, „profi hivatásban’’ dolgozik, akkor talán az amatőrizmusra kel­lene építeni az £CI(?<f/> (jn rrT n pn rjj giinket. A blazírt pincérek bizonyára meg­nyerő modorú, szorgos viráakertészek len­nének. az aktatologató, rest hivatalnok keze alatt égne a munka a sóderbávnéban ólom­lábú focistáink alighanem martukra találná­nak a mezőgazdaságban stb Nem kétséges, hogy a helycserés termelőmunka mindenkit gyönyörködtetve — kivéve talán azokat, d: k úgy vélik, hogy egyenesen emellé az íróasztal mellé születtek, ahol most ülnek. (Azon még gondolkoznom kell hogy ők ho­gyan vehetnének részt az orszáoos szintű csereberében.) Persze, van egy másik megoldás is: min denki úgy végezné a rendes munkáin mintha különmunka lenne, és mondtuk n passzióból tett volna szórakoztató kirándv lást vállalatához. Nem lehatva megpróbál kozni vele? Csak úgy ..játszásiból’’ ibekes) A fiatalok érdekképvisele­tével és érdekvédelmével foglalkozó tíznapos ifjúság- politikai nyári egyetem nyílt tegnap Salgótarjánban. A részvevők — megyei és nagyüzemi KISZ-bizottságok munkatársai, vállalati okta­tási előadók, ifjúsági felelő­sök. közművelődésben dol­gozók. szakmunkásképző in­tézeti igazgatók — az ország különböző részeiből érkez­nek a városba. A nyári egye­temen előadások hangzanak el többek között a szakszer­vezetek szerepéről az ifjúság érdekvédelmében, az üzemi demokráciáról, az ifiúság politikai közé'eti aktivitásá­ról. A hallgatók üzemi ifiú- sási klubokat keresnek fel. ellátogatnak többek között a karancsberényi jfeN^abadu- lási és partizán emlékmúze­umba. i sf: Az Eszperantó téri játszópark, madártávlatból (Farkas Ida felvétele) Helyszíni szemle Ülést tart ma délután az Ózdi városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A tanács­kozásnak egyetlen napirendi pontja van: megtekintik az Ózdi Kohászati Üzemek be­ruházásainak munkálatait. Munkásakadémia £ a természet játéka. -(Sólymos László felvétele) A Diósgyőri Gépgyárban holnap folytatják a munkás­akadémia-sorozatot. Ezúttal ..A Szovjetunió hatása a vi­lággazdaságra és a fejlődő országokra” címmel lesz elő­adás 13 órakor, a Munkás- akadémia előadótermében. i fíjísásioStikai nyári m

Next

/
Oldalképek
Tartalom