Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-10 / 160. szám
V A vizsgálat még tart A lecsó nyomában Kollégám, mivé! tudta, hogy lejárt szavatossági idejű konzervekkel foglalkozom, vett egy üveg zsíros, kolbászos lecsót. Ez máskor is előfordult, hisz nagyon szereti a zsíros, kolbászos lecsót. A Nagykőrösi Konzervgyár termékét. Ám ez most valahogy megakadt a torkán: igencsak más íze volt, mint az eddigieknek. Magyarán, mi laikusok megállapítottuk; a lecsó rossz. 7 íz forint sorsa — Tudja, mi lesz azoknak az élelmiszereknek a sorsa, amelyeknek lejár a szavatossági ideje? — a kérdést hat vásárlónak tettem fel, boltban, bolt előtt. A válaszokból kettőt idézünk. — Mi lenne ...? Azt is eladják. Ki látja azt a nem tudom hová eldugott dátumot, amit ha megtalálok — mivel nem vagyok titkosírásolvasó —, akkor sem tudom elolvasni, annyi szám van rajta. A boltosok ...? Hadd vigye a .vevő! Tíz közül, ha egy reklamál. Én nem, az biztos. Nem vagyok annyira gazdag, de hogy nem járok kétszer egy romlott májkrém miatt, az szent... A másik vásárló véleménye pontosan az ellenkezője ennek: — Visszavittem már olyat is a boltba, amit felbontottam. Vettem egy doboz húskonzervet, s otthon, mikor hozzáláttam volna enni, valami nem tudom leírni milyen szag csapta meg az orrom. Rögtön elment a kedvem az egésztől. Vettem tíz deka sajtot. A konzervet nagy nehezen becseréltem. Az én pénzemen ne gazdagodjon meg senki...! Hogy mi is a lejárt szavatossági idejű konzervek sorsa (amelyek még nem is romlottak) azt senki sem tudta. Mindenkit (s ez érthető is) a saját pénztárcája érdekelt, vagy nem érdekelt. Érdemes utánamenni tíz forintnak, vagy hagyjuk veszni? ... A többség, nem tudni miért, az utóbbit választja. Jobb így ...? A dátum sehol Térjünk vissza kollégám üveges lecsójára, amely zsíros és kolbászos. És rossz. Mi legyen vele? Megenni nem lehet, a becserélés is bonyolult — jegyzőkönyvet kell félvenni, mert hát szagról és ízről a „más-állapotot” megállapítani lehet, de bizonyítani nem —, ezért szóltunk az illetékesnek, a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetnek, hogy vizsgálják meg a lecsót. Ám előbb alaposan megforgattuk az üveget, hol találunk rajta valami számcsoportot, amit ha szakemberek vesznek szemügyre, akkor lehet, hogy kihámozzák a születési időt. Nos, a konzerven feltüntették az üveg tartalmát, mennyiségét, árát, s a gyártó cég nevét. Ám dátumot, ami a gyártási időt, vagy a szavatosság lejártát jelezte volna, sehol sem leltünk. Nézzük a boltot Vártunk, s jött — pár perc múlva — a vizsgáló. Sajnos, mi tudatlanok, felbontottuk a lecsót. így a könyvecskébe csak a név, a munkahely került be. No meg az, hogy hol vettük a zsíros kolbászost. Megmondtuk: a Kun Béla út 2. szám alatti élelmiszerüzletben. Mi lesz a konzervekkel, az éle' miszerékkel, amelyeknek már lejár az „idejük”? A kérdés megválaszolására most kanyarodtunk vissza. A válasz: — Ha a fogyaszthatósági, eltarthatósági, szavatossági időn túl még a polcokon találjuk, eredeti áron, akkor a boltvezetőt terheli a felelősség, ha viszont még nem járt le az idejük, s már romlott, akkor a gyártó céget. Az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, s kis részben a KÖJÁL is, megvizsgálja az ilyen élelmiszereket, élvezeti cikkeket, s vagy javasoljuk csökkentett áron való forgalmazását, - vagy megtiltjuk árusítását, s az is előfordul, hogy meg- semmisíttetjük ... A lecsónknak „lőttek”. De ott, ahol ezt vettük, nemcsak ez az egy volt: a polcon még sorakozott belőle pár darab, hátha nyáron még valaki konzervlecsót eszik. Nézzük a boltot. Felcsaptunk kísérőnek, a vizsgáló mellé. \ árjuk az eredményt A pénztáros eleinte furcsán nézett ránk, majd megunva válogatásunkat, korrektül közölte: a 25 dekás Omnia kávé árát. Megköszöntük, s válogattunk tovább. A kosárba még Arany Mokka kávé is került. A közös jellemzőjük: a rajtuk feltüntetett dátum szerint a hat hét szavatossági idő már lejárt. Olyan árukra specializálódtunk, ami már nem tartható forgalomban. A kosárba, illetve kosarakba a kávén felül tizenhét doboz Terei ere linzer, tizennégy doboz házi készítésűi?) tarhonya, s más cikkek kerültek. Rosszak. Legalábbis a pecsétek szerint. Ám, ha még jók is, a vásárlót így becsapni... Hát...! A bolt raktárában („tisztasága elfogadható”) elkészül a jegyzőkönyv. Nézzük csak: a végösszeg 1800 forint körül alakul. Ennyit tiltottak le a bolt készletéből. A vezetőhelyettes mentegetőzik, s van is benne igazság: — A FÜSZÉRT ekkor szállította — s mutatja a szállítólevelet. — Nem nézhetek végig minden csomagot, hárman vagyunk, s áruátvétel miatt a kiszolgálás nem szünetelhet oly’ soká ... (Iagaz van. De nemcsak a FÜSZÉRT a felelős.) S most újból a lecsón van a sor. Az üzlet polcáról két üveggel került le. S ezeken — hogy, hogy nem — már volt dátum: azt árulta el (öt percig magyarázták nekem), hogy a szavatosság októberben jár le. A színe — igaz, üvegen keresztül — ezeknek sem volt biztató. Jegyzőkönyv készül, s fogyasztói panasz alapján, irány a laboratórium. Megnyugtattak. A vizsgálat eredményéről értesítést kapunk. Várjuk... ILLÉSY SÁNDOR j|c Nem holdbéli táj .. A hejőcsabai cementgyár kőbányája (Sólymos felv.) A fáraó újabb lmjója A hajóépítés történetével foglalkozó nemzetközi régészeti szimpozion résztvevői igen komoly problémába ütköztek. A szakembereknek el kell dönteniük, hogy megvizsgálják-e azt a második kő,- kutat, amelyre 1954-ben. a Keopsz-piramis feltárása közben bukkantak. Az első kút- ban 27 méter mélységben, egyenként 15 tonnás kőtömbök alatt megtalálták a fáraó magánhajóját. A hajót jelenleg Gizehben, egy speciális üvegmúzeumban őrzik. Ennek ellenére a fa korhad, a hajó pusztulásra van ítélve. A tudósok feltételezik, hogy a második kút egy újabb hajót rejteget. Üveg Miskolcról Csaknem 30 000 négyzet- méter, kül- és belföldön egyaránt jól értékesíthető U- profil és színes ornament- üveget gyártottak terven felül az első fél évben a Miskolci Üveggyárban. A túlteljesítést a selejt 0,7 százalékos csökkentésével, az üzem- és munkaszervezés javításával, továbbá a technológiai fegyelem szigorításával sikerült1 elérniük. A mintegy ötmillió forint értékű többlettermék egy részét a hazai építőipari vállalatoknak, a többit pedig exportra küldte a gyár. Holdviola, bajszos sármány és bubo Kis füzet a nagy Bükkről A napokban hagyta el a nyomdát a Bükki Nemzeti Parkot bemutató kiadvány. A 24 oldalas, fekete-fehér és színes képekkel Mlusztrált füzetecske 30 ezer példányban jelent meg. Nagy szám ez, de biztosan nem jut belőle a -ükk minden szerelmesének. Néhány okos, kedves idézet annak illusztrálására, hogy a Bükk páratlan kincs, értékei pénzben kifejezhetet- lenek, s nagyon is indokolt volt, hogy 1976. december 28- án megalakuljon a nemzeti park. „A Bükk hegység a földtörténet olyan olvasókönyve. amiből több mint 300 millió évre visszamenőleg olvashatunk . .. Ha bármi elpusztul belőle, nem lehet újból előállítani... Védelmét ' természetes környezetünket súlyosan szeny- nvező nagyipar szomszédságában környezetszabályozó szerepe, de kora, sajátos, érdekes szerkezete, földtani felépítettsége, felszínformái, természeti és gazdasági értékei is indokolták. Ezek teszik vonzóvá, ezek adják báját, páratlan hegyvidéki hangulatát”. A néhány hónap múlva bizonyára hiánycikknek számító bükki útmutató nemcsak azért értékes, érdekes kiadvány, mert felhívja a látogatók figyelmét a ritka természeti kincsekre, hanem azért is, mert a megismerés és megszeretés folyamata végű! is elvezethet a kollektív védelemhez. Az erdő barátai ugyanis hajmeresztő történe teket tudnak mesélni a van dálok pusztításáról, s a hoz zá nem értésből adódó kár okozásról. A nemzeti pari; intézményesített védelme csal' akkor válhat igazán hatékonnyá, ha nemcsak a fix- fizetéses környezetvédők kímélik a tájat, hanem a bakancsos és az autós turisták is. Csak így maradhatnak % Ez a vastábla a szilvásvárán erdei múzeumban látható, s egyként állít emléket a hajdani hámornak és a pisztrángtenyésztésnek. A figyelmeztetés az orvhalászokat riogatja: TILALMAS A HALÁSZAT EBATTA. meg a növényritkaságok, mint például a holdviola, havasi turbolya, deres csenkesz, nyúlfarkfú. Csak így menthető át későbbi korokra a jégkorszakot is átvészelő fú- részlábú szöcske. Csak így nem pusztul ki erdeinkből a bajszos sármány, a kerecsen- ■ólyom, a kígyászclyv és az ihu (Bubo bubo). S végül még egy érv, amely niatt a bestsellereket megszégyenítő ovációval fogadjuk, s ajánljuk a tisztelt olvasó figyelmébe ezt a könyvszámba sem menő fizetecs- két. Megjelenése ugyanis javít azon az .arányon, amely eddi'* a Bükkről szóló publikációkat jellemezte, s hozzá járulhat ahhoz. hogy a amúgy is könyvtárnyi Bükk irodalom szakszerű, népszerí s aktív természetvédelemr intő írásokkal gvarapodjo Selye János mondta egyszr hogy a természet nem téve hetetlen. Igenis szükség vr az orvosra, a közbeavatk' zásra, mert ebben a magr se civilizált korban az aktív védelem nélkül a természet menthetetlenül elpusztul. B. I. A gyógyítás új útjai Nyugodtan járhat törött lábbal Amikor orvosi körökben tudomást szereztek a kis megyei város, Kurgana ortopéd sebészének, Gavriil Ilizarovnak a munkáiról, enyhén szólva bizalmatlanul fogadták azokat. És okkal: ez az ember szakított a csontszövet regeneratív képességeiről, a traumatológiában és az ortopédiában használatos gyógyítási módszerekről alkotott hagyományos elképzelésekkel. ítélje meg maga az olvasó: a szilánkos lábszárcsonttörést szenvedett beteg tüstént a baleset után, gipsz nélkül jár, a törött karú súlyokat emel. A húsz, sőt ötven centiméterrel rövidebb lábat, normális méretűre hosszabbítja meg a sebész. Dr: Ilizarov paciensei számos csontbetegségből és csontsérülésből 2—8-szorta hamarabb gyógyulnak, mint a szokásos módszerek alkalmazása esetén. Gavriil Ilizarov most pályájának csúcspontján van: az orvostudo- mánvok doktora, professzor, a köztársaság orvosa, -az OSZSZSZK érdemes feltalálója, Kurgana város díszpolgára, a Kurganában létesített kísérleti és klinikai ortopédiai és traumatológiai tudományos kutatóintézet igazgatója. BRUMEL 13 MŰTÉTJE ... Itt vagyok doktor Hiza- rov rendelőjében, s abban az albumban lapozgatok, amelyben a betegeiről gyógyulásuk előtt és után készült fényképek vannak. Sz. észtországi leány. Egyik lába 52 centiméterrel rövidebb. Könnyű elképzelni, mekkora szenvedéseket okozott neki ez a testi fogyatékosság. A másik kép a gyógyulása után készült: nyoma sincs az egykori fogyatékosságnak. Egy másik páciens: 50 éves férfi. Három évvel ezelőtt zárt térdízületi törést szenvedett. Két évig gipszben járt. Nem segített raita saiát csontjának átültetése sem, amit ultrahangos műtéttel haitottak végre. A következmény: krónikus csontgyulla- dás. Az orvosok kimondták a dön’ést: amputálni kell. Ilizarov intézetében két hónán alatt, meggyógyították a beteget. , ! Valerij Brumel magasugró világbajnokról sokat írtak a lapok. Közúti baleset folytán szilánkos lábszárcsonttörést szenvedett. Két és fél év alatt, 13 eredménytelen műtétet hajtottak végre raj- ’a. A híres versenyző lábát ijlső rögzítésű speciális ké- ülékbe kellett helyezni. Ilizarov klinikáién Valerii ’umel egy hónap alatt már nrmálisan tudott járni. Négy ónap múlva százkilogram- nos súlyzót fel tudott emel- íi, további egy hónap eltel 'ével pedig az edzéseken má’- sikeresen ugrotta a 2 méter 5 centiméteres magasságot túlszárnyalva a sportmesterek számára megszabott követelményt. S ki tudja, menynyire javította volna meg a világcsúcsot, ha nem éri újabb súlyos sérülés, amely a versenyzés abbahagyására kényszerítette őt. Vajon miféle módszerről van szó? — A töréseknél nemcsak a törött csontok helyes összeillesztése és rögzítése a fontos, hanem az is, hogy ebben a helyzetben az ízületek és az Izmok normálisan működjenek — mondja Ilizarov. — A gipszkötésben az ízületek és az izmok tétlenkednek, ami akadályozza normális vérellátásukat. Ennek következtében — hosszú hónapokig, sőt olykor évekig tart, míg a csontok összeforrnak. VÉKONY TŰT A SÉRÜLT CSONTBA — Mit csinálunk mi? A sérült csont minden repeszdarabján vékony tűket bocsátunk keresztül és egy speciális készülékhez rögzítjük azokat. A készülék a csontrepeszek közti távolságot szabályozza. A repeszdarabok kötésének szilárdsága olyan, hogy paciensünk nyugodtan járhat törött lábbal, akinek pedig a keze sérült, súlyokat emelhet. — Korábban az volt a vélemény — folytatja a tudós —, hogy a csontrepeszek feszítése, amikor ennek következtében rések támadnak közöttük, ellenjavait, mivel ez gátolja az össze- forrást. Számos kísérletet és műtétet végrehajtva sikerült bebizonyítanunk. hogy ez az álláspont téves. Kiderült, hogy ha a törött csontot adagolt nyújtó hatású erőfeszítések érik. akkor nemcsak hogy nem gátolja a gyógyulást, hanem kedvez a csontforradásnak. Ezt a módszert alkalmazva késztetjük a megrövidült csontokat arra, hogy napi 1—1,5 millimétert, havonta pedig 3—4,5 centimétert nőjenek. Az intézetben most folyik azoknak a módszereknek a kidolgozása, amelyek nemcsak a végtag meghosszabbítását, hanem formálását is lehetővé fogják tenni. Ez pedig igen fontos, amikor a végtag elvékonvodásával járó teleti betegséget kell gyógyítani. MEGNŐHET A TÖRPE — Nemrég egy idős újságíró keresett meg — meséli a tudós. — A fronton elvesztette a lábfejét. A csonkon járni elviselhetetlenül fájdalmas ... Egyelőre nem vállalkozom arra. hogy segítsek rajta. De csak egyelőre. Azt hiszem, sőt. csaknem bizonyos vagyok benne, hogy egy idő múlva kialakíthatjuk az elveszett lábfejet Állatokon már mindenesetre végzünk ilyen műtéteket Az emberi szervezet biológiai lehetőségeit még nem ismeriük teljesen. Már kidolgoztuk azokat a módszereket, amelvek révén a csontok növekedési zónáira hatva, szabályozni lehet az ember magasságát, vagyis az óriásoknál megállítani. a törpéknél pedig meggyorsítani a növekedőd Sz. P.
