Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

Miskolcot okosan szerető nemzedék Városi vezetők és KlSZ-íialalok találkozója a (Manyikban Hat napig 420 miskolci la­kója van a csanyiki KISZ- iskolának. A város üzemei­nek, vállalatainak KISZ- titkárai, vezetői vesznek részt hatnapos továbbképzésen. Tegnap délután a tábor vendége volt Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára, Rózsa Kálmán, a városi ta­nács elnöke és Kovács And­rás rendőr alezredes, a vá­rosi kapitányság vezetője. A KISZ-iskolán, ahol évente 6000-nél is több fia­tal tanul, minden évben sor kerül hasonló találkozókra. Fülöp Péter, a KISZ városi bizottságának első titkára mondta: — Nekünk kiváló alka­lom ez a találkozásra, a kér­dezésre. Ilyen közelségben ritkán beszélgethetünk a gondjainkról. Most szerdán érkeztek a táborlakók, meg­kértük, őket és ők leírták a kérdéseiket. Az azonos tar­talmú kérdések „kiütötték” egymást. Így is rpásfélszáz téma maradt. Hadd tegvem hozzá, hogy a gyerekek egész nap igen intenzíven tanultak. Most két óránk van ehhez a beszélgetéshez. Azt hiszem, érdemes odafi­gyelni, hogy mire kíván­csiak ... Fülöp Péter köszöntötte a vendégeket. majd Drótos László kezdte a válaszadást. Az első nagy kérdéscso­port a fiatalok közéleti sze­repléséről szólt. A pártépí­tésről, a fiatalok munkahe­lyi érvényesülési lehetősé­geiről. a munkásfiatalok közéleti aktivitásáról. A válaszok magva: a párt­építés tudatos, számít a fia­talokra. az új párttagok 60— 70 százaléka munkás. A munkahelyeken egyre több fiatal kap vezető beosztást, és megállják a helyüket. Elhangzottak kérdések a fiatal értelmiségről is. Mi­lyen mértékben vesznek részt ők a város életének alakí­tásában? A vá’asz kitért ar­ra is, hogy Miskolc gyors ipari fejlődésével nem fej­lődött azonos ütemben a kultúra, az ízlés, az igé­nyesség. Ez az elmaradás ma még behozható, és be is kell hoznunk, mert ha megfeledkezünk a fiatalok képzéséről, ha ők megfeled­keznek az önképzésről, ak­kor az fenyeget, hogy a nagy értékű gépeink mellé nem lesz megfelelően kvalifikált ember. A két nagyüzemünk dolgozóinak 30—40 százaléka még az általános iskolát sem végezte el. Szó volt a színházról, a pedagógusok „népművelő” munkájáról, a városi közérzetről, s ami in­nen egy lépés: Miskolc rang­járól és szerepéről. A kér­dések lényege: megfele­lünk-e a kiemelt regionális központ rangjának? A vá­lasz: sok részben igen, de nagyon sok olyan része van az életünknek, ahol Mis- kolcnak még változnia kell. Ez a változás részben anya­giak függvénye. Az. hogy mikor lesz iskolaváros Mis­kolc, az. hogy mikor lesz te­levízióstúdiója, ebben a pil­lanatban bizonytalan. Az biztos, hogy tervezzük, és lesz kihelyezett jogi kar például Miskolcon is. Elhangzottak kérdések gaz­dasági eredményeinkről, egyes üzemek gondjairól is. A várospolitikával, város­építéssel kapcsolatos kérdé­sekre Rózsa Kálmán vála­szolt. Kérdeztek az agglome­rációról, Miskolc környéké­nek jövőjéről, az utainkról, az uszodáról, a boltok előtti kocsmázásról ... Válaszok: idén 25 méteres fedett uszo­da építése kezdődik el, meg­kezdődik a 3-as út beveze­tésének munkája, épül a te­hermentesítő. Tanácsrende­let született a boltok előtti italozás ellen ... Kérdezték: hogyan osztják el a lakásokat, hogyan ál­lunk a lakásépítéssel? Nos, a lakásoknak az előírtnál na­gyobb százalékát kapják fia­talok, nem lesz módosulás az avasi lakótelep lakásai­nak számában. Prudulcciók és viták Holnap zárul a fesztivál A Kaiincbarcikón negyedik alkalommal megrendezett ifi. Horváth István Orszdaos S n- játsiófesztivál és Nemzetközi Tanácskozás a vegéhez közele­dik. A vasárnap délutáni ünne­pélyes fesztiválzárásig (a ta­pasztalatokat Debreczeni Ti­bor, a Népművelési Intézet osztályvezetője, a zsűri elnö­ke összegzi, zárszót dr. Ve­res Lajos, Kazincbarcika vá­ros Tanácsának elnökhelyet­tese mond) még 12 — köztük egy finn és egy lengyel — együttes lép a szakmai, illet­ve a nagyközönség elé. Teg­nap a KISZ Központi Mű­vészegyüttes Színpada, a kecs­keméti Színjátszó Stúdió, a budapesti Utcaszínház és a finn együttes mutatta be mű­sorát, ma pedig a lengyel együttes, a sárbogárdi Petőfi Színpad, a szegedi Egyetemi Színpad, a budapesti Perem, valamint a Metró Színpad ad­ja elő fesztiválprogramját. A fesztiválon részt vevő együtte­sek munkájából a tokaji, va­lamint a sárospataki nézők is ízelítőt kapnak ma délután. A tegnap délelőtti szakmai tanácskozáson az előző napi' bemutatókat vitatták meg. A szegedi Tisza-parti gimnázi­um irodalmi színpadának elő­adásával kapcsolatban szinte csak elismerő vélemények hangzottak el. Shakespeare Szentivánéji álom című da­rabjának részletét ugyanis életkedvvel, trisseséggel, iga­zi kamaszhumorral játszot­ták el a szegedi gimnazisták. Nagy vitát kavart a zala­egerszegi Reflex Színpad ál­tal bemutatott Buffó miszté­rium. valamint az esztergo­mi Klub Színpad Tüzek, vi­zek, zajok című összeállítása. A csütörtök éjszaka egyik legújszerűbb, szakmai szem­pontból legizgalmasabb pro­dukciója a budapesti Stúdió „K” Woyzeck-előadása (Georg Büchner darabját felhasznál­va) volt. A fesztivál egyik legkiemelkedőbb produkció­ját Fodor Tamás rendezte. BAGI ARANKA Harminckilenc perc alatt 46 kérdésre hangzott el vá­lasz. Ebbe belefért a szállo­dahelyzet, a parkok állapo­ta, a Béke-szállóiak panasza, a távlati tervekre való kí­váncsiság. Lesz-e albérlők háza,, kiállítóterem, vidám­park, állatkert... troli... Korózs András a fiatalko­rúak bűnözéséről, a veszé­lyeztetett fiatalkorúak hely­zetéről, a forgalomirányítás­ról, a közbiztonság helyzeté­ről kapott kérdéseket. A vendégeket búcsúztató taps, s a fiatalok között a folyosón folytatódó vita, be­szélgetés jelezte, hogy az is­kolának egy nagyon jó prog­ramja volt a tegnapi. Volt rajtuk kívül még négy elé­gedett ember: Drótos László, Rózsa Kálmán. Korózs And­rás és a házigazda. Fülöp Péter. A kérdések széles ská­lájának, a kíváncsiság foká­nak örültek. Annak, hogy a kérdezőkben nemcsak indu­lat volt. hanem a szükséges tény- és helyzetismeret sem hiányzott. Annak, s ezt ta­lán így lehet összefoglalni, hogy egy, a városát okosan szeretni tudó nemzedék nőtt fel. egy nemzedék, amelyik túl azon, hogy okosan kér­dez, alakítani is akar az éle­tünkön. B. G. Rétegesen A mai módiban az a jó, hogy az a divatos, ami prak­tikus. Nézzük meg figyel­mesen e két modellt. Kezdjük illendőségből is a hölggyel. Természetesen strandra, vagy kirándulni ké­szül az, aki ilyen alkalmatos­ságot visel. A sortnadrág­hoz necc anyagból készült blúz, s alá valószínű, hogy a fürdőruháját vette fel a ma­nöken. A mostani időjárás egyáltalán nem biztosít afe­lől. hogy ha délelőtt lengén öltözve elindulunk, délutánra is alkalmas lesz ez a viselet. Kitűnően illik hozzá tehát egy bő, hosszú ujjú, elöl gom­bos ruha. A férfi maneken pedig az ing fölött sima nyakú, kö­tött pulóvert visel. A zipp- záras elejerészt natúr színű bőr díszíti, s ugyanebből az anyagból készült a zsebe is. E fölött puha, szövetből ké­szült, szintén ziyozáras meg­oldású hosszabb kabátot hordhat viselője. Any’a c Miskolci Napió munkatársa volt es A Hyppolit Lila ákác rendezője Régi miskolciak még em­lékeznek a miskolci Wechs- ler-családra. Egyesek szerint a Weidlich-házzal szemben lakott egy idős Wechslerné, mások pontosabban mond­ják: egy öreg Wechsler bá­csi az Arany Csillag kávé­ház felett lakott. Ma élő miskolci leszármazottai ról nem tudnak, néhány napja A habos tortán kívül azonban megjelent egy könyv „Hyppoiitíól a Lila akácig” címmel, és ebből megtudhatjuk, hogy él a családnak egy leszárma­zottja, ha nem is Miskol­con, de a kaliforniai Palm Springsben: ez pedig nem más, mint a könyv szerző­je. Székely István, a világ­hírű filmrendező. Ö ren­dezte — többek között — a televízió Kabos Gyula-so­rozatában látott népszerű filmet, a Hyppolit, a lakájt és a Lila akácot. Utóbbinak Mancijét játszotta Székely István felesége, Ágai Irén. És Székely István édesany­ja volt a miskolci Wechsler Mariska, aki lánykorában a Miskolci Naplónak dolgo­zott. Székely Istvánt és Ágai Irént autogramgyűjtő kisdi­ák koromban „ismertem” meg (ez persze egyoldalú is­meretség volt), amikor a Berlinből, Hitler elől haza­tért Székely — • mint köny­vében írja — már túl volt a Hyppolit sikerén és éppen a Lila ákácot forgatta. Kis autogramgyűjtő noteszem­mel a pesti Dunakorzón cserkésztem hírességek után, amikor fel tűnt előttem Szé­kely István magas, nagvba- iuszos figuráin: éppen Ágai Irénnel szálltak be eav nagy Bu 1 ck kocsiba. Nem lettem volna iea7i é’elmes grée. bn nem ugrottam volna oda. és az autó aíta'át kinyitva, sürgősen ne kértem volna Villantó autogramot tőlük. Ilyen helyzetben ezt nem is tagad­hatták meg tőlem ... Ez persze nincs benne ab­ban a nagyon szellemes kis könyvben, amelyben meg- elevenecik a magyar film­gyártás a harmincas évek második harmadában. En­nek sikerei nagyrészt Szé­kely nevéhez fűződnek. (Ha­bost is ő , hozta be”, az el­ső nagy magyar hangosfilm, a Hyppolit a lakáj főszere­pét neki adva). Székely könyvéből o<yan világhíres­ségekről is megtudunk úia- kat, mint a kiváló Dorothy Thomson amerikai úiság'ró- nő (Székelv vele ül együtt a húszas évek német külügy­miniszterének sajtófogadása­in. amikor még filmes-kora előtt úisásíró volt), aki ké­sőbb Sinclair Lewis felesé­ge és Roosewelt elnök „há­zi úiságírója” lett. Szerepel a könwben pív mondat ere­jéig Szenes Béla, a fiatalon meghalt vigjá+é,!P>ró. akinek vicclaniphan Székelv írásai is mezieleutek és akiiek nva. Szenes Anikó a II. vi- láháborúban an«ol pilótaként zuhant 1° hazánk felett fitt is van eltemetve) és Márai Sándor, akivel Berlinben eP”ütt lakott a szerző. • Ez az. önáietreiz nekünk, miskolciaknak különösen, éf­öokos hiVilághírű szér- zőiánek érlpsarlvia itt élt, «at iMoí (jiVö is itt volt. (Gondolat Ili*"** ' MÁTÉ IVAN Közgyűlés, lenisto, verseiiy Tiíianyöan A közelmúltban. Budapes­ten tartotta 1978. évi küldött- közgyűlését a Magyar Orszá­gos Horgászszövetség. A szö­vetség elmúlt évi munkájára nem térünk ki, azt a Magyar Horgász című lap júniusi száma részletesen ismerteti. Ebből mindössze annyit ra­gadunk ki, hogy a MOHOSZ- nak jelenleg mintegy 580 tag­egyesülete van, s az ország­ban csaknem 180 ezren hor­gásznak. Évről évre többen horgásznak az ország vizei­ben, s örvendetes, hogy évről évre javul a vizeink halállo­mánya. A MOHOSZ idei kül­döttgyűlése kitüntetések át­adásával fejeződött be. Bor- .odból Fodor István, a raka­tat víztároló tómestere és halőre kapta meg a szövetség kitüntető jelvényét. Néhány hal az idei rekord­listáról: csaknem 40 kilós, pontosan 38,5 kilogrammos harcsát akasztott meg kövér földigilisztával Tasi János a gáti vízterületen. A 163 cen­timéteres harcsát üvegbottal, 0,50-es francia zsinórral, s pontyozóhoroggal fogta meg a szerencsés horgász. Kere­ken tíz kilogrammos pontyot Ipgott Ladányi István, a tá- piógyörei téglagyári tóban. A hal csemegekukoricára kar pott, hossza 63, kerülete 53 centiméter volt. A hét végén a Balatonra ránduló horgászoknak ajánl­juk a következő hírt: holnap, a tihanyi Belső-tavon rende­zik meg a „Zádor István” horgászemlékversenyt. A 120 forint nevezési díj a verseny színhelyén még reggel líat órától befizethető. A halfogás nyolc órakor kezdődik, s húsz értékes díjjal jutalmazza a nyerteseket a rendező szerv, a Gázművek HwgászegyeaU- lete. Ha egy habos torta megjelenik a mozivásznon, vagy a te­levízió képernyőjén, tudhatjuk, hogy abba valaki vagy beleül, vagy belehajol, de még inkább maga a torta repül valakinek a képébe. Ez már olyan kialakult humorforrás, amin jó előre nevetünk. Ügy vagyunk a habos torta láttán, mint Pavlov kutyája. A habos torta sok-sok évtizede humorforrás, és úgy tűnik, még nagyon sokáig az marad, hiszen egy-egy filmben a habostorta-dobálásnál és hasonló humoreszközök alkal­mazásánál, például, ha leesik a nadrágja a szereplőnek, dü­börög a nevetés a mozi nézőterén. Hát ez az egyik fajta szó­rakozás. Aztán itt van a magas szőke férfi felemás cipőben, aki időnként, nagyjából úgy nyaranként, vissza-visszatér a mozi vásznára a maga kétbalkezes csetlés-botlás sorozataival és harsog a nézőtér. Meg jön a százharminc kilós Piedone, aki rettenetes ökölcsapásokat osztogat, autókat és házakat ver szét, mindenkit palancsitává lapít, s ezen nagyon jókat ne­vetünk. Jönnek új nevettetők és egyik-másik régebbiről meg­feledkezünk. Ki emlegeti ma már a moziban Norman Wisdon humorát? Pedig egy időben ő volt a nagy ,.hűzónév” a mozi- plakáton. Kinek hiányzik ma már a roppant csúnya Louis de Funes. a maga kis csendőr- és egyéb szerepeiben, amikor itt a háromszor akkora Piedone? ! Sztárok jönnek, sztárok mennek, a habos torta marad. Meg persze marad néhány, ma már klasszikus nevettető, mint a nemrég elhunyt Charlie Chaplin, vagy a magyarok közül Latabár Kálmán, Kabos■ Gyula és mások. De vajon e néhány tiszteletre méltó klasszikus nevettetőt, a hirtelenében feltűnt és múló-hulló csillagként elkönyve­lendő komikus sztárt, no meg az örök habos tortát kell-e — akárcsak a nyári hónapokban is — örök humorforrásként te­kinteni. csak ezeken szórakozhatunk? Aligha. Van a habos tortán kívül is szórakoztatási lehetőség. Túlmenően azon. hogy nem mindenkinek ugyanazt jelenti a szórakozás, nem min­denkinek ugyanaz a fajta élmény jelenti a kikapcsolódást, érdemes szélesebb skálán áttekinteni, mi is jelenthet szóra­kozást. mi lazít, mi múlasztja el fáradtságunkat, mi kapcsol ki a mindennapokból napjainkban. Itt van a mindenki által elérhető televízió. Ennek a kép­ernyőjén a legkülönbözőbb jellegű műsorok peregnek és min­den bizonnyal százezreknek jelentett kitűnő szórakozást a minap G. B. Shaw roppant szellemes játéka, a Caesar és Kleopátra. Pedig ebben nem volt habos torta. A nagy ír al­kotó humora talán még a habostorta-híveket is megfogta és lenyűgözte. S ugyanaz a képernyő hoz vetélkedőket, könnyű­zenei és komoly zenei műsorokat, a legkülönbözőbb játékokat a széles nézőrétegek, a leabeterogénebb összetételű közönség szórakoztatásának a szándékával. Éppen a minap böngésztem át a harmadik negyedév mű­sortervét. amelyben többek között tizenhárom új tévéjáté'- illetve tévéfilm. négy szórakoztató játék, öt filmsorozat é harminckilenc egvedi film bemutatása szerepel. És még nen szóltunk az aktuális, az ismeretterjesztő, a soort-, az ifjúság' és egyéb műsorokról. Lehet, hogy e filmek között nem egyber olyan szintű humor lesz. amely a habostorta-dobálást juttat­ja eszünkbe, vagy talán maga konkrétan a habos torta is elő­adódik, mégis ez a kínálat azt mutatja, van szórakozás, fa­kadhat derű. a habos tortán kívül is. Csak észre kell vennünk és tudomásul kell vennünk ... BENEDEK MIKLÓS

Next

/
Oldalképek
Tartalom