Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-08 / 159. szám
Miskolcot okosan szerető nemzedék Városi vezetők és KlSZ-íialalok találkozója a (Manyikban Hat napig 420 miskolci lakója van a csanyiki KISZ- iskolának. A város üzemeinek, vállalatainak KISZ- titkárai, vezetői vesznek részt hatnapos továbbképzésen. Tegnap délután a tábor vendége volt Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára, Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke és Kovács András rendőr alezredes, a városi kapitányság vezetője. A KISZ-iskolán, ahol évente 6000-nél is több fiatal tanul, minden évben sor kerül hasonló találkozókra. Fülöp Péter, a KISZ városi bizottságának első titkára mondta: — Nekünk kiváló alkalom ez a találkozásra, a kérdezésre. Ilyen közelségben ritkán beszélgethetünk a gondjainkról. Most szerdán érkeztek a táborlakók, megkértük, őket és ők leírták a kérdéseiket. Az azonos tartalmú kérdések „kiütötték” egymást. Így is rpásfélszáz téma maradt. Hadd tegvem hozzá, hogy a gyerekek egész nap igen intenzíven tanultak. Most két óránk van ehhez a beszélgetéshez. Azt hiszem, érdemes odafigyelni, hogy mire kíváncsiak ... Fülöp Péter köszöntötte a vendégeket. majd Drótos László kezdte a válaszadást. Az első nagy kérdéscsoport a fiatalok közéleti szerepléséről szólt. A pártépítésről, a fiatalok munkahelyi érvényesülési lehetőségeiről. a munkásfiatalok közéleti aktivitásáról. A válaszok magva: a pártépítés tudatos, számít a fiatalokra. az új párttagok 60— 70 százaléka munkás. A munkahelyeken egyre több fiatal kap vezető beosztást, és megállják a helyüket. Elhangzottak kérdések a fiatal értelmiségről is. Milyen mértékben vesznek részt ők a város életének alakításában? A vá’asz kitért arra is, hogy Miskolc gyors ipari fejlődésével nem fejlődött azonos ütemben a kultúra, az ízlés, az igényesség. Ez az elmaradás ma még behozható, és be is kell hoznunk, mert ha megfeledkezünk a fiatalok képzéséről, ha ők megfeledkeznek az önképzésről, akkor az fenyeget, hogy a nagy értékű gépeink mellé nem lesz megfelelően kvalifikált ember. A két nagyüzemünk dolgozóinak 30—40 százaléka még az általános iskolát sem végezte el. Szó volt a színházról, a pedagógusok „népművelő” munkájáról, a városi közérzetről, s ami innen egy lépés: Miskolc rangjáról és szerepéről. A kérdések lényege: megfelelünk-e a kiemelt regionális központ rangjának? A válasz: sok részben igen, de nagyon sok olyan része van az életünknek, ahol Mis- kolcnak még változnia kell. Ez a változás részben anyagiak függvénye. Az. hogy mikor lesz iskolaváros Miskolc, az. hogy mikor lesz televízióstúdiója, ebben a pillanatban bizonytalan. Az biztos, hogy tervezzük, és lesz kihelyezett jogi kar például Miskolcon is. Elhangzottak kérdések gazdasági eredményeinkről, egyes üzemek gondjairól is. A várospolitikával, városépítéssel kapcsolatos kérdésekre Rózsa Kálmán válaszolt. Kérdeztek az agglomerációról, Miskolc környékének jövőjéről, az utainkról, az uszodáról, a boltok előtti kocsmázásról ... Válaszok: idén 25 méteres fedett uszoda építése kezdődik el, megkezdődik a 3-as út bevezetésének munkája, épül a tehermentesítő. Tanácsrendelet született a boltok előtti italozás ellen ... Kérdezték: hogyan osztják el a lakásokat, hogyan állunk a lakásépítéssel? Nos, a lakásoknak az előírtnál nagyobb százalékát kapják fiatalok, nem lesz módosulás az avasi lakótelep lakásainak számában. Prudulcciók és viták Holnap zárul a fesztivál A Kaiincbarcikón negyedik alkalommal megrendezett ifi. Horváth István Orszdaos S n- játsiófesztivál és Nemzetközi Tanácskozás a vegéhez közeledik. A vasárnap délutáni ünnepélyes fesztiválzárásig (a tapasztalatokat Debreczeni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője, a zsűri elnöke összegzi, zárszót dr. Veres Lajos, Kazincbarcika város Tanácsának elnökhelyettese mond) még 12 — köztük egy finn és egy lengyel — együttes lép a szakmai, illetve a nagyközönség elé. Tegnap a KISZ Központi Művészegyüttes Színpada, a kecskeméti Színjátszó Stúdió, a budapesti Utcaszínház és a finn együttes mutatta be műsorát, ma pedig a lengyel együttes, a sárbogárdi Petőfi Színpad, a szegedi Egyetemi Színpad, a budapesti Perem, valamint a Metró Színpad adja elő fesztiválprogramját. A fesztiválon részt vevő együttesek munkájából a tokaji, valamint a sárospataki nézők is ízelítőt kapnak ma délután. A tegnap délelőtti szakmai tanácskozáson az előző napi' bemutatókat vitatták meg. A szegedi Tisza-parti gimnázium irodalmi színpadának előadásával kapcsolatban szinte csak elismerő vélemények hangzottak el. Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának részletét ugyanis életkedvvel, trisseséggel, igazi kamaszhumorral játszották el a szegedi gimnazisták. Nagy vitát kavart a zalaegerszegi Reflex Színpad által bemutatott Buffó misztérium. valamint az esztergomi Klub Színpad Tüzek, vizek, zajok című összeállítása. A csütörtök éjszaka egyik legújszerűbb, szakmai szempontból legizgalmasabb produkciója a budapesti Stúdió „K” Woyzeck-előadása (Georg Büchner darabját felhasználva) volt. A fesztivál egyik legkiemelkedőbb produkcióját Fodor Tamás rendezte. BAGI ARANKA Harminckilenc perc alatt 46 kérdésre hangzott el válasz. Ebbe belefért a szállodahelyzet, a parkok állapota, a Béke-szállóiak panasza, a távlati tervekre való kíváncsiság. Lesz-e albérlők háza,, kiállítóterem, vidámpark, állatkert... troli... Korózs András a fiatalkorúak bűnözéséről, a veszélyeztetett fiatalkorúak helyzetéről, a forgalomirányításról, a közbiztonság helyzetéről kapott kérdéseket. A vendégeket búcsúztató taps, s a fiatalok között a folyosón folytatódó vita, beszélgetés jelezte, hogy az iskolának egy nagyon jó programja volt a tegnapi. Volt rajtuk kívül még négy elégedett ember: Drótos László, Rózsa Kálmán. Korózs András és a házigazda. Fülöp Péter. A kérdések széles skálájának, a kíváncsiság fokának örültek. Annak, hogy a kérdezőkben nemcsak indulat volt. hanem a szükséges tény- és helyzetismeret sem hiányzott. Annak, s ezt talán így lehet összefoglalni, hogy egy, a városát okosan szeretni tudó nemzedék nőtt fel. egy nemzedék, amelyik túl azon, hogy okosan kérdez, alakítani is akar az életünkön. B. G. Rétegesen A mai módiban az a jó, hogy az a divatos, ami praktikus. Nézzük meg figyelmesen e két modellt. Kezdjük illendőségből is a hölggyel. Természetesen strandra, vagy kirándulni készül az, aki ilyen alkalmatosságot visel. A sortnadrághoz necc anyagból készült blúz, s alá valószínű, hogy a fürdőruháját vette fel a manöken. A mostani időjárás egyáltalán nem biztosít afelől. hogy ha délelőtt lengén öltözve elindulunk, délutánra is alkalmas lesz ez a viselet. Kitűnően illik hozzá tehát egy bő, hosszú ujjú, elöl gombos ruha. A férfi maneken pedig az ing fölött sima nyakú, kötött pulóvert visel. A zipp- záras elejerészt natúr színű bőr díszíti, s ugyanebből az anyagból készült a zsebe is. E fölött puha, szövetből készült, szintén ziyozáras megoldású hosszabb kabátot hordhat viselője. Any’a c Miskolci Napió munkatársa volt es A Hyppolit Lila ákác rendezője Régi miskolciak még emlékeznek a miskolci Wechs- ler-családra. Egyesek szerint a Weidlich-házzal szemben lakott egy idős Wechslerné, mások pontosabban mondják: egy öreg Wechsler bácsi az Arany Csillag kávéház felett lakott. Ma élő miskolci leszármazottai ról nem tudnak, néhány napja A habos tortán kívül azonban megjelent egy könyv „Hyppoiitíól a Lila akácig” címmel, és ebből megtudhatjuk, hogy él a családnak egy leszármazottja, ha nem is Miskolcon, de a kaliforniai Palm Springsben: ez pedig nem más, mint a könyv szerzője. Székely István, a világhírű filmrendező. Ö rendezte — többek között — a televízió Kabos Gyula-sorozatában látott népszerű filmet, a Hyppolit, a lakájt és a Lila akácot. Utóbbinak Mancijét játszotta Székely István felesége, Ágai Irén. És Székely István édesanyja volt a miskolci Wechsler Mariska, aki lánykorában a Miskolci Naplónak dolgozott. Székely Istvánt és Ágai Irént autogramgyűjtő kisdiák koromban „ismertem” meg (ez persze egyoldalú ismeretség volt), amikor a Berlinből, Hitler elől hazatért Székely — • mint könyvében írja — már túl volt a Hyppolit sikerén és éppen a Lila ákácot forgatta. Kis autogramgyűjtő noteszemmel a pesti Dunakorzón cserkésztem hírességek után, amikor fel tűnt előttem Székely István magas, nagvba- iuszos figuráin: éppen Ágai Irénnel szálltak be eav nagy Bu 1 ck kocsiba. Nem lettem volna iea7i é’elmes grée. bn nem ugrottam volna oda. és az autó aíta'át kinyitva, sürgősen ne kértem volna Villantó autogramot tőlük. Ilyen helyzetben ezt nem is tagadhatták meg tőlem ... Ez persze nincs benne abban a nagyon szellemes kis könyvben, amelyben meg- elevenecik a magyar filmgyártás a harmincas évek második harmadában. Ennek sikerei nagyrészt Székely nevéhez fűződnek. (Habost is ő , hozta be”, az első nagy magyar hangosfilm, a Hyppolit a lakáj főszerepét neki adva). Székely könyvéből o<yan világhírességekről is megtudunk úia- kat, mint a kiváló Dorothy Thomson amerikai úiság'ró- nő (Székelv vele ül együtt a húszas évek német külügyminiszterének sajtófogadásain. amikor még filmes-kora előtt úisásíró volt), aki később Sinclair Lewis felesége és Roosewelt elnök „házi úiságírója” lett. Szerepel a könwben pív mondat erejéig Szenes Béla, a fiatalon meghalt vigjá+é,!P>ró. akinek vicclaniphan Székelv írásai is mezieleutek és akiiek nva. Szenes Anikó a II. vi- láháborúban an«ol pilótaként zuhant 1° hazánk felett fitt is van eltemetve) és Márai Sándor, akivel Berlinben eP”ütt lakott a szerző. • Ez az. önáietreiz nekünk, miskolciaknak különösen, éföokos hiVilághírű szér- zőiánek érlpsarlvia itt élt, «at iMoí (jiVö is itt volt. (Gondolat Ili*"** ' MÁTÉ IVAN Közgyűlés, lenisto, verseiiy Tiíianyöan A közelmúltban. Budapesten tartotta 1978. évi küldött- közgyűlését a Magyar Országos Horgászszövetség. A szövetség elmúlt évi munkájára nem térünk ki, azt a Magyar Horgász című lap júniusi száma részletesen ismerteti. Ebből mindössze annyit ragadunk ki, hogy a MOHOSZ- nak jelenleg mintegy 580 tagegyesülete van, s az országban csaknem 180 ezren horgásznak. Évről évre többen horgásznak az ország vizeiben, s örvendetes, hogy évről évre javul a vizeink halállománya. A MOHOSZ idei küldöttgyűlése kitüntetések átadásával fejeződött be. Bor- .odból Fodor István, a rakatat víztároló tómestere és halőre kapta meg a szövetség kitüntető jelvényét. Néhány hal az idei rekordlistáról: csaknem 40 kilós, pontosan 38,5 kilogrammos harcsát akasztott meg kövér földigilisztával Tasi János a gáti vízterületen. A 163 centiméteres harcsát üvegbottal, 0,50-es francia zsinórral, s pontyozóhoroggal fogta meg a szerencsés horgász. Kereken tíz kilogrammos pontyot Ipgott Ladányi István, a tá- piógyörei téglagyári tóban. A hal csemegekukoricára kar pott, hossza 63, kerülete 53 centiméter volt. A hét végén a Balatonra ránduló horgászoknak ajánljuk a következő hírt: holnap, a tihanyi Belső-tavon rendezik meg a „Zádor István” horgászemlékversenyt. A 120 forint nevezési díj a verseny színhelyén még reggel líat órától befizethető. A halfogás nyolc órakor kezdődik, s húsz értékes díjjal jutalmazza a nyerteseket a rendező szerv, a Gázművek HwgászegyeaU- lete. Ha egy habos torta megjelenik a mozivásznon, vagy a televízió képernyőjén, tudhatjuk, hogy abba valaki vagy beleül, vagy belehajol, de még inkább maga a torta repül valakinek a képébe. Ez már olyan kialakult humorforrás, amin jó előre nevetünk. Ügy vagyunk a habos torta láttán, mint Pavlov kutyája. A habos torta sok-sok évtizede humorforrás, és úgy tűnik, még nagyon sokáig az marad, hiszen egy-egy filmben a habostorta-dobálásnál és hasonló humoreszközök alkalmazásánál, például, ha leesik a nadrágja a szereplőnek, dübörög a nevetés a mozi nézőterén. Hát ez az egyik fajta szórakozás. Aztán itt van a magas szőke férfi felemás cipőben, aki időnként, nagyjából úgy nyaranként, vissza-visszatér a mozi vásznára a maga kétbalkezes csetlés-botlás sorozataival és harsog a nézőtér. Meg jön a százharminc kilós Piedone, aki rettenetes ökölcsapásokat osztogat, autókat és házakat ver szét, mindenkit palancsitává lapít, s ezen nagyon jókat nevetünk. Jönnek új nevettetők és egyik-másik régebbiről megfeledkezünk. Ki emlegeti ma már a moziban Norman Wisdon humorát? Pedig egy időben ő volt a nagy ,.hűzónév” a mozi- plakáton. Kinek hiányzik ma már a roppant csúnya Louis de Funes. a maga kis csendőr- és egyéb szerepeiben, amikor itt a háromszor akkora Piedone? ! Sztárok jönnek, sztárok mennek, a habos torta marad. Meg persze marad néhány, ma már klasszikus nevettető, mint a nemrég elhunyt Charlie Chaplin, vagy a magyarok közül Latabár Kálmán, Kabos■ Gyula és mások. De vajon e néhány tiszteletre méltó klasszikus nevettetőt, a hirtelenében feltűnt és múló-hulló csillagként elkönyvelendő komikus sztárt, no meg az örök habos tortát kell-e — akárcsak a nyári hónapokban is — örök humorforrásként tekinteni. csak ezeken szórakozhatunk? Aligha. Van a habos tortán kívül is szórakoztatási lehetőség. Túlmenően azon. hogy nem mindenkinek ugyanazt jelenti a szórakozás, nem mindenkinek ugyanaz a fajta élmény jelenti a kikapcsolódást, érdemes szélesebb skálán áttekinteni, mi is jelenthet szórakozást. mi lazít, mi múlasztja el fáradtságunkat, mi kapcsol ki a mindennapokból napjainkban. Itt van a mindenki által elérhető televízió. Ennek a képernyőjén a legkülönbözőbb jellegű műsorok peregnek és minden bizonnyal százezreknek jelentett kitűnő szórakozást a minap G. B. Shaw roppant szellemes játéka, a Caesar és Kleopátra. Pedig ebben nem volt habos torta. A nagy ír alkotó humora talán még a habostorta-híveket is megfogta és lenyűgözte. S ugyanaz a képernyő hoz vetélkedőket, könnyűzenei és komoly zenei műsorokat, a legkülönbözőbb játékokat a széles nézőrétegek, a leabeterogénebb összetételű közönség szórakoztatásának a szándékával. Éppen a minap böngésztem át a harmadik negyedév műsortervét. amelyben többek között tizenhárom új tévéjáté'- illetve tévéfilm. négy szórakoztató játék, öt filmsorozat é harminckilenc egvedi film bemutatása szerepel. És még nen szóltunk az aktuális, az ismeretterjesztő, a soort-, az ifjúság' és egyéb műsorokról. Lehet, hogy e filmek között nem egyber olyan szintű humor lesz. amely a habostorta-dobálást juttatja eszünkbe, vagy talán maga konkrétan a habos torta is előadódik, mégis ez a kínálat azt mutatja, van szórakozás, fakadhat derű. a habos tortán kívül is. Csak észre kell vennünk és tudomásul kell vennünk ... BENEDEK MIKLÓS
