Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-31 / 178. szám

T a kertszövetkezetekben Kör äl érhető ék a várost... A gazda:az Unió A!ész A kertszövetkezetek irányító­ja, érdekvédelmi szerve, „gaz­dája” itt Mi kolcon 's környé­kén az UNIÓ Áfész. Az áfészen belül a szövetkezet­politikai osztáij'. Balogh Imre os ily ver ö és Kovács látván osztályvezető-helyettes mond­ták el: — Kertszövetkezet. Nálunk a hivatalos neve kerthaszno­sítási szakcsoport. A mozga­lom, így számítjuk. 10 éves. Jelenleg 21 kerthasznosítási szakcsoport dolgozik, de most alakulóban van egy ... — Milyen gazdasági súlyuk van ezeknek a csoportoknak? — Tavaly az áfészen ke­resztül hatvan vagon zöld­séget és gyümölcsöt értékesí­tettek a szakcsoportok. Eh­hez tegyük hozzá, hogy ezek a kistermelők nem vásárol­nak a piacon, sőt értékesíte­nek is a piacon keresztül. — Mit ad a szakcsoportig- ság a termelőnek? Milyen előnyt jelent? — Agronómusaink "járják a területet, szakmai tanácso­kát adnak. 'Ellátjuk a szö­vetkezeteket, illetve szakcso­portokat propagandaanyag­gal. Nagykereskedelmi áron adjuk a tápanyagot, segítünk, bár ez még nem megoldott. Egy adat: a rendszeres ta­nácsadás mellett 54 szakmai előadást szerveztünk. — Van-e ilyen igény? — Meg kell nézni a ker­teket. Nem egy kiállítást érő van közöttük. Ismerek olyan kiskertest, aki több mint tíz mázsa almát adott el nekünk. De vettünk mázsaszám ba­rackot. zöldséget. Más: idén 150 ezer forint értékű facse­metét, 165 ezer.: tápkockás pa­lántát, 10 vagon vetőmagot, 50 ezer tasak aprómagot biz­tosítottunk a csoportoknak. Ezen túl mi vagyunk az ér­dekvédelmi szerveik is. A csoportok ugyanis építenek. Tizenöt kilométer vízvezeték, húsz kilométernyi zúzalékos út készült el. Vezetik a vil­lanyt. Mindezt önköltségi, vagy majdnem önköltségi — Mit kér az átész? — A ket'thasznositási cso­portok segítése nem üzlet. Mi a tagoktól annyit kérünk, hogy legyen egy szövetkezeti részjegyük . mintegy jogi alapját Képezve annak, hogy támogatást adhassunk. Más dolog: minden szövetkezet­nek van választott vezetősé­ge. alapszabálya, saját belső rendje. Nem véletlen, hogy manapság is alakul csoport, hogy sokan vannak, akik szí­vesen belépnének a régebbi csoportokba. — Akadály? — A különálló parcellák­kal nem tudunk mit csinál­ni, máshol pedig új terüle­tek kellenének. — Van olyan orvosi véle­mény, hogy a város egészsége szempontjából az lenne az ide­ális, ha a kertek valóban kö­rülérnék a várost. Hisznek-e ebben? — Ha a mozgalom így fej­lődik tovább, akkor igen. (bartha) Barackot termel a főorvos Fotiu Vangeli Görögországból emigrált hozzánk: ..A ker­temben otthont is találtam...” (Kovács Attila felvétele) Idézet o Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Elnökségének a kertbarát­mozgalom helyzetéről ho­zott állásfoglalásból: „A szervezettebb és anyagi alaookkal rendelkező, ter­melési célokat is megfo­galmazó közösségi forma az áfész-ek keretében működő szakcsoport, vagy jogi személyként megala­kuló, önálló beszerző és értékesítő kertészeti szö­vetkezet. A szövetkezetek­nek a jövőt illetően az is a rendeltetésük, hogy ter­melésükkel a központi áru­alapok mentesítésében és a helyi ellátásban játssza­nak növekvő szerepet .. A Hazafias Népfront tár­sadalmi és politikai mód­szerekkel segíti a kertba­rát mozgalom minden for­máját. Létrehívta a Kert­barátok Országos Társa­dalmi Szövetségét...” Az aranyérmes íeketegyémántosok A 64-es „földosztás'’ Rossz idő jár a kisgaz­daságokra is. A ZÖL­DÉRT statisztikája is ezt bi­zonyítja: az első fél év­ben a tavalyi mennyiség­nek mindössze 34 százalé­kát vették át. Júliusban mindössze a 20 százalékát. Persze a ZOLDERT-nek csak közvetett kapcsolata van a kertszövetkezetek tagjaival. Csak azt a mennyiséget viszik a kis. termelők a ZÖLDÉRT üz­leteibe, amit az áfész- boltok már nem tudnak fogadni. A példaszerűen működó kertszövetkezetek kiválóan segítettek be ko­ra tavasszal a primőrellá­tásba. Munka után irány a hegy... A kertszövetkezeti, kerf- barát-mozgaloir. szerveze­tileg kibővült a kisállatte­nyésztő szakcsoportok munkájával. 1977-es ada­tok szerint a kertszövetke­zeti, kertbarát- és kiste- nyésztöi mozgalomban érin­tett családok 26 százaléka paraszt, 28(1) százaléka • munkás, 23 százaléka ket­tős jövedelmű, vagy szel­lemi dolgozó és 23 száza­léka nyugdíjas. Megyénk­ben a kistermelői tevé­kenység 147 ezer csalá­dot érint. — Ez a terület legelő volt évtizedeken át. A második vi­lágháború után kipusztult a szarvasmarha-állomány. Vagy 25 évig állt megműveletlenül: szeder, csipke, kökény bur­jánzóit el rajta. Semmire se volt jó. Aztán jött egy gon­dolat, hogy ki kellene parcel­lázni, s kertszövetkezetet ala­kítani. Kezdetben nem na­gyon kapkodtak a földért, senki nem akart belépni. Megvallom, én sem. De régi perecesi vagyok, mindenki is­mer. Agitáltak. Ha én belé­pek, jönnek a többiek is utá­nam. No. adjatok egy parcel­lát, mondtam. Kaptam egy 334 négyszögöles telket. Aztán annyian lettek, hogy már csak 200 négyszögölesek jutottak. Most meg volna már annyi je­lentkező, ha még egyszer env- nyi területünk lenne, azt is szét tudnánk osztani. Így vall Dozsnyák János bácsi, a Fekete Gyémántok Kertszövetkezet elnöke a kez­deti nehézségekről, s a je­lenről. — A csiokebokros, semmi­re se jó területből így lett aztán virágzó kertgazdaság. Mert a legtöbb amatőr ker­tészkedő nagyon jó kisgaz­dának bizonyult. Olyan kis mintagazdaságok virágzanak itt, amelyek nemcsak önellá­tásra, hanem még a köz asz­talára is tudnak teríteni. A tagoknak évente 219 fo­rintot kell fizetni, de utat, vízhálózatot építettek. Egye­dül senki sem tudta volna fel vitetni a telkére a veze­téket. Így minden telkükön van víz. Az áfész üzletei­ben előnyösen vásárolhatnak; kedvezményes áron műtrá­gyát és növényápolási cik­keket. János bácsi például központi fűtésű kazánt vett 7000 forintért, amiből 200 fo­rintot vissza is térítettek. Mondta: kamatostul vissza­kapta a 105 forintos részje­gyet. Persze, vannak álmaik és kívánságaik a szövetkezetiek­nek, De nem is olyanok, amiket ne lehetne valóra váltani. Jó volna, ha az áfész bőkezűbb mecénás lenne. Mert lassan, öregesen megpermetezik ők a fákat, elkaoálgatnak. De az ásózás 60 éven felül — 200—300 négyszögölön — már sok. Megfizetné a szántást a tag­ság. S hogy mi a válasz? Van a társulatnak pénze, vegye meg! Igen ám. csak ahhoz kellene egy ember is, s egész évben nem tudnák gazdaságosan kihasználni a traktort sem. A Fekete Gyémántok Kert­szövetkezet 700 tagot szám­lál. Körülbelül 20 százalékuk nyugdíjas. Az évek folya­mán egyre nőtt a gazdagsá­guk. S az erkölcsi, az anyagi elismerésből is szépen kiju­tott. A társulat elnyerte a Bereczky Máté aranyplaket­tet és ezzel 2000 forint ju­talmat. János bácsi szintén aranyérmes kistermelő lett. De az úttörő munkáért is szép summa járt. Az áfész- nak ugyanis nem volt jó, ha a szövetkezeti tagoktól 10 kg ilyen, 10 kg amolyan pa­radicsomot vett meg. Orszá­gosan elsőnek kezdeményez­ték, hogy termeljenek egy­séges palántákat, s akkor fajtára és minőségre is ugyanazt adhatják át. Ezért az ötletért kaptak 116 ezer forint támogatást, s ebből fóliatelepet és háromhelyisé­ges raktárát építettek. O. E. Előttem a bordó műbőrbe kö­tött történelem. A könyv máso­dik oldalán ez a szöveg áll: Be­számoló a Hazafias Népfront Miskolci Kertbizottságának mun­kájáról. A terjedelmes beszámo­lót 1972. február 10-én állította össze dr. Adorján Imre igazgató­főorvos, a kertbizottság vezető­je. ... Így került sor 1964. április 1-én az előzetes felmérések, tá­jékozódás és hangulatkeresés után a megfelelő személyek ki­választására, a „kiskert-akció- mozgalom” beindítására ... ... megalakult a városi kert- bizottság; Tagjai: Dr. Adorján Imre, Igaz Zoltán, Munkácsi Gyula. Szolnoki Jenő, Katócs Kálmán és Oravecz Antal... Az oldalakat továbblapozva tá­jékoztatók a kiskertmozgalom pillanaté yi helyzetéről, újság­cikkek, levélmásolatok a taná­csokhoz, a földhivatalhoz, a mi­nisztériumokhoz, beadványok, melyekkel a kertszövetkezetek elnökei jogi segítséget kérnek a bizottság vezetőitől, meghívók, munkatervek. A miskolci kiskertek meg­álmodója, megalapítója, dr. Adorján Imre: — Akkoriban nem volt szabad estém, de sokszor napközben sem volt megál­lásom. Emlékszem, az ötve­nes években milyen volt a város környéke. A dombolda- alkon bozót, gaz, parlag. Szo­morú volt nézni is. Sokat foglalkoztam akkoriban az­zal a kérdéssel, hogy miként lehetne megoldani a dolgo­zók szabad idejének hasznos, egészséges eltöltését, és a va­don hagyott, kitűnő fekvé­sű városkörnyéki területek hasznosítását. így jött a gon­dolat a kiskertmozgalom meg­alakítására. A Hazafias Nép­front igen hathatós támoga­tásával végül is 1964-ben megalakult az első kertszö­vetkezet. — Kik jelentkeztek első­ként, hogy földet igényelnek, és hogyan szervezték meg a 64-es „földosztást”? — Az indulás után roha­mos fejlődésnek indult a mozgalom. A fő ok tulajdon­képpen az érdekazonosság volt. Akkoriban igen sokan özönlöttek vidékről a biztos megélhetést nyújtó gyárak, nagyüzemek környékére, a városba lakni. Megszokták falun a kertet, természetes, hogy hiányzott mindenkinek ök voltak az elsők, akik je­lentkeztek. A módja pedig általában az volt, hogy az üzemi szakszervezeti bizott­A kertbarátmozgalom, az első kertszövetkezetek meg­alakulásakor már ott volt. ma a mozgalomban dolgozik Szol­noki Jenő agrármérnök: — Hogy mit mondanék el? A változó tájat. Én szakkört vezetek, előadásokat tartok. A szakember élménye: eltűn­tek az odvas fák, a haszon­talan óriáslombú koronák. Értőbb ember, aki a kertben dolgozik ma. — ön ennek az értésnek egyik részese, alakítója ma is... — Ide az ország legjobb szakemberei jöttek előadáso­ságok kihirdették, lehet tel­ket bérelni. Százával jöttek. — Dr. Adorján Imre nevét nemcsak mint orvosét, ha­nem a kiskertmozgalom fő patrónusáét ismerik csaknem minden miskolci üzemben... Az indulás éveiben, de ké­sőbb is, szinte minden egyes üzemet, gyárat, intézményt végigjártam, jelentkezőket toboroztam. No, ez nem je­lenti azt, hogy vonakodtak volna az emberek, de nem mindenütt tudtak a kiskertek létezéséről. A jelentkezőkkel azután szemlét tartottunk a leendő területen, megválasz­tottuk az intéző bizottságo­kat, küvetkezett a parcellá­zás, útépítés, villanyvezeté­kek kiépítése, megszerveztük a jogi képviseletet. — Mit termel kertjében dr. Adorján Imre, amikor ép­pen erre is jut ideje? — A Bábonyi-bércen ker­tészkedem, és "büszke vagyok szőlőmre, szépen termő 150 négyszögölnyi őszibaracko­somra. Míg gyermekeim ki­csik voltak, szinte minden szabad idejüket kinn töltöt­ték, és ették, ami érett volt. Magasabbak és erősebbek is jóval, mint én . .. Sólymos László kát tartani, innen az egész országot bejártuk. Ez nem elméleti képzés: bemutatók sora előzte meg azt. hogy ma mintakertek vannak Mis­kolcon. Különben, aki a Kis­kertek között iár, az hallia szidni az áfészt, az eset­leg hallja szidni a tanácsot, annak esetleg fáj a szíve a fajták s^egényesedése miatt, de aki. ott jár. az érzi eb­ben az egészben a jó türel­metlenséget ... Ha most kellene • az üze­meket járni, ha most kez­dődne a szervezés? — Csinálnám ugyanúgy . .1 Külön világ, vagy csak egy nagyon szép része? A perecesi Perecesre, a lyukói Lyukóvölgyre, a pingyomi Pingyomra eszküszik. Aki szőlőt termel a szőlőt, aki almát, az az almát, aki a zöldséget, az a zöldséget dicséri. Túlzás? Nem hiszem. A kertszövetkezetek négyezer par­celláján majd négyezer, a kertjébe szerelmes ember él. Barangolván Miskolc közvetlen környékén nem a külön­bözőségeket, hanem mindenütt a hasonlót kerestem. — Minket itt összehozott a kert.. . ■ Panaszoljuk az új lakótelepek életét, azt, hogy az emberek ismerni sem akarják egymást. Itt foglalkozástól, életkortól függetlenül szövődnek barátságok, s legfeljebb mutatóban vannak akik kilógnak a közösségből... Persze, versenyez is a másikkal az ember. Kinek a kertje szebb. Nekem egy könyvtárra való könyvem gyűlt már ösz- sze a szakirodalomból... És így van ezzel szinte mindenki. — Műhelyben dolgozom. Zárt levegőn. Amíg nem volt ez a kert, azt se tudtam igazán, hogy mit ér a levegő. .. Ülőfoglalkozásúak mondják el, hogy azt se tudták, hogy mit ér a mozgás. Egészséges srácok kicsattanó arca mondja el, hogy mit ér a mozgási lehetőség. Az átírt, megváltozott, immáron hasznot adó táj bizonyítja, hogy mit ér az ember. _ _ B. G. Eli a iákat dicsérem

Next

/
Oldalképek
Tartalom