Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

*j«rr-Tfrir iQ W> 4c Köszönjük, jól vagyunk... Tízórai szünet a kékmezöi idegen nyelvi táborban (Ke.ényi László felvétele) Sokan aggóduak a spanyol katasztrófa után Felrobbanhat-e a gázpalack? A spanyolországi gázrobba­nás katasztrófa óla sokunkban némileg megrendült a bizalom a palackos gázok iránt, külö­nösen, hogy a magyar sajtó is átvette azt a — rémhírnek bi­zonyult — jelentést, amely szerint „az áldozatok száma azért olyan magas, mert ebéd­idő lévén, a főzéshez hasz­nált kemping-gázpalackok hasz­nálatban voltak, és a tűz­eső hatására láncreakció sze­rűen felrobbantak ...” A te­tejébe egy téves fordítás nyo­mán az első hírek még bu- tángáz-robbanásról szóltak; csak később derült ki, hogy a felrobbant tartályautó egé­szen másféle gázt, műanyag­gyártáshoz szükséges etilént szállított. Magyarországon ma csak­nem kétmillió háztartásban — gyakorlatilag minden má­sodikban — sütésre, főzésre propán-bután gázt. röviden pébégázt használnak, és ak­kor még nem szóltunk a kemping-gázkészülékekről. E nagy szárriú fogyasztó ellátá­sára az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt üzemei napi 85—90 ezer palackot töltenek meg. A töltés helyétől a cse­retelepekig — sokszor egé­szen a fogyasztóig —. spe­ciálisan felépített, tűzbizton­sági berendezésekkel ellátott Volán-járművek viszik a pa­lackokat. Mivel az előírtnál nem­csak kevesebb, de több gáz sem lehet — éppen biztonsá­gi okokból — a palackban, automata mérlegek ellenőr­zik a töltés utáni súlyt. A méréssel persze nem ér­nek véget a biztonsági intéz­kedések. Többszöri ellenőr­zésen esik át a palack, mi­előtt a fogyasztóhoz jut. És van egy magyar „spe­cialitás", amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: nem­zetközi viszonylatban általá­ban acélötvözetböl készülnek a gázpalackok. Nálunk vi­szont szilárd alumíniumötvö­zetből. Ez nemcsak azért jó. mert így könnyebb a palack, könnyebben kezelhető, ha­nem elsősorban azért, mert az alumíniumötvözet ütő- désnél. koccanásnál nem ad szikrát, tehát a palack ön­magában nem jelentheti tűz­veszély forrását — míg ugyanez az acélötvözetről már kevésbé mondható el. További előny, hogy a fel­használt alumíniumötvözet fényes. ezüst-fehér színű. Köztudott, hogy a fehér szín hővisszaverő, kevesebb hőt nyel el, mint a sötétebb szí­nek. így még ha a palack — szabálytalanul — ki is lenne téve hosszabb ideig a tűző napra, mégsem melegszik fel annyira, hogy az a gáz hő- tágulása miatt robbanáshoz vezessen! A szállítás biztonságát fo­kozzák a néhány éve elkez­dett konténeres gázpalack- szállítási kísérletek is. Külön kérdés a kemping­gázkészülékek palackjainak ügye. Ezek eleve kicsik, ke­vés gázt tartalmaznak, befo- gadóképeségük általában nem haladja meg a 2 kg pébé­gázt. Éppen ezért, még ha valamilyen ..csoda" folytán robbannának is, annak ha­tása nagyon kicsiny lenne, a robbanás helyétől egy mé­terre sem okozhatna kárt. És ezek a palackok úgy vannak megszerkesztve, hogy ha ép­pen nincsenek használatban, külső hatásra (például égő műanyag ráhullására) nem robbannak fel! Egyébként e palackokat töltésnél, cseré­nél ellenőrzik, s ha a leg­csekélyebb hibát észlelik — nem töltik meg a palackot... Kismesterek utcája A VI. Duna menti folk­lórfesztivál kiemelkedő ese­ményeként tegnap Kalocsán a népművészet mesterei ta­lálkoztak. Az ország minden tájáról egybegyűlt népmű­vészek — mintegy százan — kicserélték tapasztalataikat, bemutatták mesterségüket. Ehhez nyújtott alkalmat a „kismesterek" utcája, ahol közszemlére tették a hely­ben készült és a már készen hozott alkotásokat. Nagy si­kerrel szerepeltek a bábké­szítők, a szíjgyártók, a pin- gálók, a fazekasok, a kékfes­tők, a takácsok, a fafaragók és a tányérfestők. A mes­terutca forgatagában meg- megálltak a látogatók a rig­mus- és mesemondók mel­lett. Felhasználva az alkal­mat, bekapcsolt magnóval járták az utcát a néprajzo­sok, az amatőr gyűjtök. Him az Országimról A Lenin Kohászati Művek szakszervezeti bizottsága gon­dot fordít a munkásszálláson élők művelődésére is. Több, mint ezerkötetes könyvtár áll az itt lakók rendelkezésére, s időről időre ismeretterjesztő előadásokon vehetnek részt az érdeklődők. Ma délután 6 órától például az Országház­zal ismerkedhetnek meg film­ről a munkásszállás lakói, majd a Józan ész az ember­telenség ellen című doku­mentumfilmet vetítik le szá­mukra. A MEZUPAISEL három éve „Kelleti az ember, mégis megírtuk a felmondólevelet” A leghasznosabb beruházás: a megkövetelt fegyelem Egymás alá írtuk a szá­mokat. 1974-ben 250-en. 1975-ben 142-gn, 1976-ban 113-an, 1977-ben 95-en. idén az első fél évben 33-an lép­tek ki a vállalattól. Az igazgató: — Három évvel ezelőtt nehéz helyzetben voltunk. El kellett döntenünk, hogy mit akarunk. Az építőelem­gyártás nagy felelősség is. A minőséget garantálni viszont csak akkor lehet, ha tökéle­tesen megbízhatunk a mun­kásainkban. Építőipari válla­lat vagyunk, nincsenek ná­lunk óriási bérek. Nyéklád- házához egy lépésnyire van Miskolc. Az elszívóhatás óri­ási. Nos, ezek ellenére azt mondtuk, hogy véget Vetünk minden munkahelyi lazaság­nak. Beszéltünk az emberek­kel egyszer, kétszer, három­szor ... A személyzeti és oktatási osztály vezetője: — Kellett az ember, de a harmadik hiábavaló beszél­getés után megírtuk a fel­mondást. Ez volt a rekord vándorlási évünk. Ugyanak­kor elkezdtünk valamit: egy év után minden fiatal tanul­hat nálunk. Akinek nincs meg, azzal befejeztetjük az általános iskolát. Aki beta­nított munkásként helytáll, és kedve van hozzá, azt gép­kezelői iskolára küldjük. A teljes létszámunk fele ma már törzsgárdatag ... A közgazdasági osztály ve­zetője: — Valóban azt kellett vállalni, hogy kevesebben le­szünk, hogy munkaerőgond­jaink lesznek. Ezt az embe­rek itt megértették. Kiala­kultak az emberi normáink, amit mindé..kitől egyformán megköveteltük. Elment né­hány olyan ember is. akiért fájt a szívünk, de aki nem akarta megérteni, hogy a gép mellé tett üve- több. mint egyetlen ember italo­zása. Példa., Az igazgató: — Izgalmas időszak volt. Sorozatban jöttek az új ter­mékeink, Gyártani kezdtük a nagyobb fesztávolságú ele­meket, egy kicsit — ezt jó­érzéssel, de dicsekvés nélkül mondom — márka lettünk. Aki valamikor üzemben dol­gozott, az tudja, hogy min­den új termék a munkásnak is gond. Jóllehet tervezőasz­talon alakul, ami lesz, de az üzemben lesz azzá. ami lesz. Minden technológiai előírás kétszerezetten fontos. Ebben az esetben a segédmunkás is az alkotói közösség része. A személyzeti és oktatási osztályvezető: — A nagyobb követelmé­nyeknek ára, pontosabban haszna is volt. Három éve az egy dolgozóra eső kereset 34 472 forint volt. Más üze­mekkel összehasonlítva ke­vés. Hetvenhétben már 39 672 forint. Vannak idei számaink is. Az első fél év­ben az egy dolgozóra jutó át­lagkereset 42 441 forint. Tu­lajdonképpen most érik be, amit mi fegyelemben megkö­vetelünk. Szakmunkásaink, gépészeink saját nevelésű A sok nem egyenlő a jóval A maszek barackja mosolygósai)!) Piaci kőrútjaimon rend­szeresen álmélkodom. Tud­niillik azon: hogy a csu­dában van az, hogy a ma­szekok túl tudnak adni mé­regdrága portékájukon? Mert nem tudom, ki engedi meg magának azt a luxust, hogy 1 kg sárgadinnyéért 100 forintot adjon? Pedig ennyi volt az ára a múlt héten. S a maszek vállalta a rizikót! Jó árul akar a pénzéért Mindenesetre jó bolt le­het maszek zöldség- és gyümölcs-kiskereskedőnek lenni — igaz, hogy meg kell dolgozni a haszonért —, de ha nem így lenne, biztosan sokan bedobnák a törülkö­zőt. Ezzel szemben legalább annyi maszek stand van a piacon, mint vállalati. Nos, évek óta visszatérő, örök­zöld témánk: a maszekok barackjai mosolygósabbak. a paradicsomjai kicsattanó pi­rosán szépelegnek, a zöld­paprikák mintha díszszemlén lennének, olyan egyformák, mintha egy tőről termettek volna. Magyarul: osztályozot­tak. S valószínű, hogy nem a kiskereskedő mossa, glan- colja az árut, hanem az. aki megtermelte. Mert a maszek is csak a neki tetsző zöld­ség- és ■ gyümölcsfélét veszi meg. S igazolódni látszik, nem minden az olcsóság. Mert inkább kinyitjuk a pénztár­cánkat. ha látjuk, hogy a csomagban nem lesz loty- tyadt paradicsom és nyál­kás zöldborsó. Ilyen, magat kínáltató árut várnánk el a ZÖH.DÉRT és az Áfész üz­leteiben és standjain is. Egy tavalyi miniszteri érte­kezleten már élesen felve­tődött a minőség kérdése. Éppen azért, mert akkor paradicsom- és paprika- dömping volt. Mondtuk: most már van mennyiség, arccal tehát a minőség felé! Kiss Lajos, a ZÖLDÉRT áruforgalmi osztályvezetője nem túlzottan elégedett a változással. Az tartja, két tűz között vannak: a ter- rryelőgazdaságok és a fo­gyasztók között. Nem köny- nyű megértetni a gazdasá­gokkal, hogy méltányossági alapon nem lehetnek rend­szeresen elnézőek. Mert a fogyasztó a pénzéért árut is akar. s manapság már nem is akármilyet. A gazdasá­gok pedig a gyengébb mi­nőséget is jó pénzért akar­ják eladni. \an rá szabvány J és törvény Kevés lenne az olyan em­ber a termelőszövetkezetek­ben, gazdaságokban, aki el­magyarázná a dolgozóknak, hogyan kell a megtermelt zöldség- és gyümölcsfélét jól leszedni. Mert hiába a jó vetés, a szakszerű gon­dozás, ápolás, a gazdag ter­més, ha a szedéssel, a szál­lítással mindezt tönkrete­szik. Olyan nehéz lenne azt megértetni, hogy a kiváló borsóhüvelyeket külön, a hi­básakat megint külön szed­jék? Valamilyen módon fel kellene rázni azokat a gaz­daságokat. amelyek még nem jutottak el a felisme­résig. hogy a sok nem egyen­lő a jóval. Mert van új bel­kereskedelmi törvényünk és szabványunk, amely min­dent előír az osztályba soro­lás feltételeiről, s azt is hangsúlyozza, hogy az áruk­nak minden szennyeződésől mentesnek kell lenni. A ZÖLDÉRT éjszakánként 20 boltnak komissiózza a portékákat lüü mázsaszám­ra. Szervezetlenség lenne, s az emberi energiával való pocséklás, ha itt még külön válogató brigádokat alkal­maznának. De nem is lehet­ne. mert nem kapni rá em­bert. De miért is kellene ugyanazt a paradicsomot kétszer, háromszor kézbe­venni, amikor egyszer is elég? Ott, a földeken kelle­ne úgy osztályozni az árut, hogy az nyomban a fogyasz­tóhoz kerülhessen. Télire tárolni se könnyű Az idei év különben sem könnyű. A zöldség- és gyü­mölcsfélék magas víztartal­muk miatt igen könnyen romlanak. Ebből így is sok a minőségi veszteség. A ZÖLDÉRT a lakosságért így is vállal rizikót. A nagy éléskamrákban felhalmoz né­hány napos készletet az eső- sebb napokra, amikor a me­zőgazdaságiak nem tudnak dolgozni. Hagymából és burgonyából több hétre ele­gendő aranytartalékunk van. De tárolni csak a jó minő­ségű árut lehet. Való igaz: a termelők fe­lelőssége még nem ment át a köztudatba. A mulasztást a felvásárlókon és a keres­kedelmen akarjuk behajta­ni. De mivel a kereskedők­kel vagyunk mi, vevők ilyen szoros kapcsolatban, csak nekik panaszkodhatunk, s mondhatjuk, hogy silány az áru. Merf fogalmunk sincs arról, melyik gazdaság dol­gozóit kellene elmarasztalni a csúnya munkáért. S a ke­reskedők már mit sem vál­toztathatnak a minőségen, hiszen egy rosszul szabott öltönyt sem alakítanak át a szaküzlet eladói... O. E. emberek. A teljes üzemet is­merik. itthon vannak, part­nerek minden jóhoz ... A közgazdasági osztály ve­zetője: — Ezt az üzemet annak idején nyolcvanmillió forint termeléséhez tervezték. Ez manapság durván egy fél év. Az igazgató: — Az idei eredményeink jók. Húsz százalékkal va­gyunk a tervezett felett. Há­rom évvel ezelőtt az volt az egyik gondunk, hogy akkor megtorpant a beruházási kedv. Most az, hogy a ha­zai piacot sem tudjuk teljes egészében ellátni. Most épül egy új 500 négyzetméteres csarnokunk, az valamit se­gít. A személyzeti és oktatási osztályvezető: — A három év történeté­hez tartozik, hogy építettünk fürdőt, hogy még ebben az évben átadunk egy munkás- szállót. hogy a környező köz­ségekből saját autóbuszaink szállítják a dolgozókat. Az alaplétszám három év alatt nem változott, a teliesítmény viszont nagyobb. Ez a na­gyobb teljesítmény pedig alap ahhoz, hogy a vállalat is többet adjon ... Az igazgató: — Azt hiszem, hogy a megkövetelt fegyelem volt a leghasznosabb beruházás ná­lunk. Olyan dolog, ami egy­szer volt nehéz, de ami azóta természetes. BARTHA GABOR Augusztus 1-től Minden na[> tiszta köpeny A Magyar Hűtőipar Mis­kolci Gyárában már az utol­só simításokat végzik a 400 személyes öltöző-fürdő komplexumban. A szociális létesítményt — amelyben mosoda és 400 személyes ét­terem is helyet kapott —. augusztus 1-én adják át ren­deltetésének. Ettől kezdve lényegesen szigorúbbak lesz­nek a higiéniai követelmé­nyek is. Az itt dolgozók ugyanis naponta frissen mo­sott, vasa't fehér köpenyt kapnak, amely műszak vé­geztével a mosodába kerül. Amint az új létesítményt át­adják rendeltetésének, meg­kezdik az irodaépület kor­szerűsítését is. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása Szirmabesenyő nagyközs Tanácsa ma délután 2 ói­tól tartja ülését. A tanácsi gok meghallgatják az elnö beszámolót, majd a nag község áruellátásának hel zetéről és a fejlesztési « képzelésekről szóló jelenté vitatják meg. Ugyancsak j leütés formájában kerül el jük az ifjúságpolitikai h tározat helyi végrehajtás nak értékelése, végül táj koztatást kapnak az ipa kereskedelmi és községié lesztési bizottság munkáj, lói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom