Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-26 / 174. szám
Az LKM jelentős exporttermékei a vasúti kerekek abroncsai. melyek a korácsoló gyáregységben készülnek. Jelenleg Egyiptom és Görögország szamára adnak át jelentős meny- nyiségben. még a héten egy kisebb tételt kovácsolnak le Burma számára. Az üzem abroncsgyártó gépsora egyébként 30-án nagyjavításra három hétre leáll. (Herényi felv.) Zöld borsó re kord Tegnap a hűtőházban Soron kívül száz vagon hasábburgonya Tegnap reggelig 82<i vagon árut gyártottak a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárában. Már-már fenyegetett a veszély, hogy dugig lesznek a raktárak, ám ettől már két okból sem kell tartaniuk a hűtőháziaknak. Egyrészt, mert a gyártott termékeket mint a cukrot, viszik a nyugati vásárlópartnerek, másrészt mert néhány nap múlva már megkezdhetik az első termékek heszál';*á«át az új, ezervagonos hűtőtárolóba is. Mindezt — mint egy gyorsjelentést — Szarka József áruforgalmi osztályvezetőtől tudtuk meg, aki kalauzunkul szegődött tegnapi látogatásunkkor. A gyárudvaron továbbra is meglehetős elővigyázatosságra vap szüksége minden közlekedőnek. Kamionok és tehergépkocsik váltják egymást. Az egyik teherautón zöldbab, a másikon málna, meggy érkezik, egy kocsival odább már a kamionba rakják a Svédországba tarló gurulós málnát, a mélyhűtött zsenge zöldborsót. Apropó, zöldborsó! Vasárnap befejeződött a feldolgozása. s minden eddigit meghaladó mennyiséget mélyhűtöttek. A kedvező termés lehetővé tette, hogy 164 vagonos rekordot állítsanak fel a hűtőháziak. Megkezdődött — éppen hétfőn — a zöldbab feldolgozása is. Az automatasorhak csak az elején van szüksége az asz- szonykezekre, amíg a ládákban érkező zöldbabot a szállítószalagra öntik. Innen automatikusan a mosóba, majd a hegyezőbe kerül a zöldbab: a két végét itt automata kések szelik le. ezután a vágódobokban 26 milliméteresre darabolja a körvágókés a szálakat, amelyek a főzősorról vízsugárral jutnak fel a mélyhűtőbe, majd a csomagolóba. Százötven vagonra számítanak belőle. A gyümölcsök közül még 'a meggy érkezik, 68 vagonnal már feldolgoztak, még 7 vagonnal várnak. A málnafeldolgozási terv 55 vagonról szólt, eddig 52 került a raktárakba, de remény van rá. hogy a közeli napokban újabb 12 vagonnal érkezik. Két hét múlva megjelenik a szántóföldi paradicsom és paprika, ebből 100 vagonra szerződtek, augusztus közepén pedig 100 vagon szilvát várnak. Továbbra is egyik legkedveltebb terméke a miskolci hűtőháznak a pirított, mélyhűtött hasábburgonya. Augusztus 21-én ismét megindulnak a sorok, hogy soron kívül 100 vagonnal gyártsanak nyugati megrendelésre. Az elmúlt évi termésből készített 800 vagonnyi roseibni már csaknem elfogyott. Egyre nagyobb iránta a kereslet; a háziasszonyok, s a vendéglátóipar is megkedvelték. 1 Üjság még a hűtűházban, hogy íeltöltötték az új. ezer- vagonos hütőtároló első kamráinak hűtőrendszerét, megkezdődött a próbaüzem. Ha minden a tervek szerint alakul. a jövő hét első napjaiban megkezdik az első 250 vagonos hajó feltöltését mélyhűtött árukkal ... TÓTH ZOLTÁN A mérleg nyelve Irta: Kolláth Sándor, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára Az év első felén megalapozott reményekkel és tervekkel, ezek valóraváltását szolgáló kemény munkával jutottunk túl. Szükséges most városszerte és valamennyi termelő, gazdálkodó egységnél egyeztetni terveinket az elért eredményekkel. Ezt a munkát végezte el a városi pártbizottság végrehajtó bizottsága is az eddigi gyakorlatnak megfelelően, de nem a szokott módszerekkel, hanem a mai helyzet megkövetelte nézőpontból és új módon. A korábbi vizsgálat alapján elégedettek lehetnénk, ha az első félévi munkát a korábbi meny- nyiségi szempontok alapján vesszük számba. Ma azonban ez a módszer nem bizonyul alkalmasnak, helyette más mércét kell választanunk: a munka hatékonyságát, minőségét kifejező mérési eszközöket. Így tárult fel az első félévi munka reális képe, amely mennyiségi szempontból elfogadható, de nem kielégítő a hatékonyság, a minőség oldaláról tekintve, s így egyértelműen a jövő, a feladatok felé mutató helyzetképet ad. Nem nyugtathat meg bennünket az a megállapítás sem, hogy a város első félévi munkájának eredménve összességében és irányát tekintve a megyei helyzettel egyező, vagy hasonló. Ott sem elégítik ki a mai követelményeket ezen eredmények. Még nagyobb gondot jelent az átlagértékek mögött jelentkező egyedi, vállalati kép, amely nagymértékű szóródást mutat. Munkánk eredményei — amelyeket lebecsülni sem szabad — a vállalati politikai és gazdasági szervek, valamennyi dolgozó együttes munkájának a gyümölcse. Létrejöttükben nagy szerepet játszott a Láng-gépgyári dolgozók felhívását követő, városunkban is kibontakozott eredményes munkaver- seny-mozgalom, a tömegpolitikai munka, a város dolgozóinak növekvő aktivitása a termelő- és a városfejlesztő munkában. Csak növelheti mindezen eredmények értékét az a megállapítás, hogy lényegében változatlan — kedvezőtlen — külgazdasági, közgazdasági környezetben értük el mindezeket. Az ipari vállalatok és szövetkezetek bruttó termelési értéke 1977. I. fél évéhez képest mintegy 14 százalékkal nőtt, amelynek forrását a belépő termelőkapacitások és a termelékenység növekedése jelenti. Nem lebecsülendő azonban e tényezők mellett az év elején végrehajtott termelői árváltozás sem. amely mintegy 5—6 százalék erejéig játszik szerepet a növekedésben. A vállalatok termékeinek értékesítése nem egyértelmű tevékenységet takar. A belföldi értékesítés a tervezettnek megfelelő, mintegy 18 százalékkal nőtt, azonban az exportértékesítés az elmúlt évek kedvező fejlődése után, az I. félévben jelentősen visszaesett, hiszen a bázistól és a tervezettől egyaránt 1.2—13 százalékkal elmaradt. A termelőgazdaságok készlete 15 százalék növekedést mutat. Az előző tényezőkhöz szorosan kapcsolódik a nyereség alakulása is. amely a tervezetthez képest mintegy 73 százalék. A termelés fenti mértékű növekedését a vállalatok és szövetkezetek mintegy 2 százalékkal több foglalkoztatott dolgozóval érték el, s a kifizetett munkabérek összege megközelítően 12 százalékkal haladja meg a bázis adatait. Az áruforgalom növekedése 11 százalék. A fenti számszerű mennyiségi egybevetés a régi módszert idézi. A hatékonyság növelésének mai, követelményei azonban megkövetelik, hogy tartalmi összefüggéseket. a gazdálkodás végső, nettó eredményét kifejező megállapításokat keressünk. A város termelőegységei a népgazdaság szerves része, tervszerű eleme, így a nép- gazdasági egyensúly fokozatos megteremtésének követelményeit mai eredményeink nem elégítik ki, hiszen azok a termelési-gazdálkodási folyamat általános belső ösz- szefüggéseinek, megkövetelt arányainak sem felelnek meg mindenben. Ez a helyzet a korábbinál céltudatosabb, hatékonyabb és előretekintő, szervezett, fegyelmezett munkát igényel az előttünk álló II. fél év során. A gazdasági munka melv területére irányítsuk a figyelmet? Az előző gondolatokból szükségképpen fakad az a következtetés, hogy a gazdálkodás egészére — a tervezés, beszerzés, termelés, készletezés. értékesítés területeire —. oly módon, hogy a szigorúan összehangolt tervek alapján, valamennyi vállalati, szövetkezeti dolgozó együttes és egybehangzó munkáját igényeljük, és teremtsük meg hatékony alkalmazásának feltételeit. Ezen általános igényen belül azonban mégis kiemelnék néhány részterületet, amelynek első félévi alakulása különleges figyelmet, az eddigiektől eltérő módszerek alkalmazását követeli meg tőlünk. Szélesedő körben és egyre gyakrabban mondogatjuk, hogy a termelői árrendszer és az egyes termékek ára ma nem teszi lehetővé a gazdasági tisztánlátást. Ez a nézet azonban egyes dolgozókat — úgy tűnik — teljesen „felment” az előrelátó tervezés, a helyes gazdálkodás és a népgazdasági érdekek elsődleges megvalósításának felelőssége alól. Helyzetünk ma korántsem ilyen áttekinthetetlen. Ezt bizonyítja többek között kohászati termékek termelői árának végrehajtott emelése, amely egycsapásra jelentős változást hozott a korábban kedvezményezett tőkés export és a belföldi — kevésbé gazdaságos — ellátás között. . Nem tapasztalhatók még azok a vizsgálódások, amelyek az egymást helyettesíthető, de árban eltérő termékek alkalmazását jelenthetik. Szűk körben alkalmazzák azokat a módszereket, amelyek a költségkímélő technológiát és termelési megoldásokat célozzák. A Központi Bizottság múlt év októberi határozata nyomán pártbizottságunk is foglalkozott a termelési szerkezet javításának és a hosz- szú távú külgazdasági politika városi alkalmazásának feladataival. Az első fél év során még csak két üzemi pártbizottság tárgyalta meg e témát, a többi nagyüzemben ez a második félévre maradt. Az időközben megjelent kormányzati, ágazati intézkedések ma már a konkrét felméréshez, cselekvéshez gazdasági oldalról is lehetőséget adnak. Mindez, a politikai szervek egyértelmű állásfoglalásával együtt, a .tervező, végrehajtó munka jó alapját képezi. A termelési szerkezet javítása azonban a mai körülmények között, a jelenleg érvényes szabályozó rendszer feltételei mellett már ez évi feladat is, hiszen az élet bizonyítja, hogy ugyanezen feltételek mellett egyes vállalatok nagy előrehaladási kiváltó eredményeket érhetnek el. E munkában elsődleges szempont a piaci viszonyok jobb ismerete, az értékesítési munka javítása legyen, mind a belföldi, mind az exportértékesítés területén. Nem elegendő, ha valamely vállalat azzal „büszkélkedhet”, hogy nem raktárra termei, termékei eladhatók, hanem egyidejűleg vizsgálni kell a körülményeket, hogy a termékek milyen módon, mennyiért és meddig lesznek eladhatók a jelenlegi műszaki, közgazdasági tartalmukat tekintve. A foglalkoztatott munkaerő, a jövedelmek es az élet- színvonal oldalúról tekintve helyzetünket, a figyelmet arra kell irányítani, hogy végre mindenütt döbbenjenek rá az extenzív fejlesztési lehetőségek kimerülésére, a külső forrásból származó munkaerőpótlás megoldhatatlanságára. Már az elmúlt években is foglalkoztunk az V. ötéves tervben előirányzott, de megalapozatlan létszámnövelési tervekkel. A pártszervezetek nevelő, szervező munkája nyomán az ez évi operatív tervekben már kisebb mértékű létszámbővítéssel találkozhattunk. A féléves gyakorlat azonban mást mutat, a terveket egy más irányú munka követte. A városi tanács munkaügyi osztályán több mint ezerrel növekedett a bejelentett munkahelyek, munkaerőigények száma, ezzel szemben a kiközvetített, a vállalatok számára rendelkezésre bocsátott munkaerő • több mint 1100 fővel csökkent. A kiemelt szakmáknál a bejelentett igények egyti- zedét, jobb esetben egyhar- madát tudták csak kielégíteni. Az elmúlt évben néhány ágazatban bevezetett műszakpótlék alkalmazása sem hozta meg ez ideig a mindkét oldalon várt eredményt. Egyik oldalról ugyan elismeri a második és harmadik műszakban, vagy a folyamatos munkarendben dolgozók munkájának többletterhét, más oldalról viszont nem eredményezte a műszakszám, a gépek és berendezések időalapjának növelését, illetve jobb kihasználását. A munkaerő-gazdálkodást érintő előbbi megjegyzések mellett, a műszakpótlék ez év július 1-ével történő ki- terjesztése más ágazatokra még tovább szűkíti a munkaerőgondok megoldásának külső lehetőségét. Ez egyértelműen a belső erők megtartására. a munkaidő jobb kihasználására, a dolgozók egyes munkakörökből történő felszabadítására és átcsoportosítására, a belső szakképzés és továbbképzés fokozására hívja fel a figyelmet. Joggal számolhatunk azzal a gonddal, amelyet a kötelező bérminimum-tételek 1979. január t-jével történő biztosítása jelent. Ezen intézkedés végrehajtása úgy old meg feszültségeket a különböző szakmák és dolgozok között, hogy újabb belső feszültségeket is kelt. A vállalat politikai és gazdasági szerveire, az üzemi demokrácia fórum-rendszerére hárul az a feladat, hogy jó előkészítéssel, és a jövő évre, évekre szóló előretekintéssel oldják meg az év második felében ezt a feladatot is. A városfejlesztés, városépítés még a mai gyakorlat szerint is bizonyos kétarcúságot mutat. Rendkívül elismerésre méltó eredményeket értünk el a lakásépítés terén, hiszen az ez évre tervezett lakásszámnak mintegy 48 százalékát már az I. f.él évben műszakilag átadtuk, ennek több mint 80 százalékát üzembe helyeztük, és az építők mindent megtesznek annak érdekében, hogy decemberre már ne maradjon hátra egyetlen lakás műszaki átadása sem. Ha változott is, de korántsem a kívánt mértékben a helyzet a másik oldalon: a közműfejlesztés, a kereskedelmi és egyéb szolgáltató intézmények építése területén. Igaz, hogy több mint kétezer négyzetméter kereskedelmi és mintegy 350 négyzetméter szolgáltatási célú létesítményt adtunk át az I. fél évben (az előző évekből származó adósság törlesztéseként), de az oly fontos északi tehermentesítő út építése nem kezdődött meg, és a 3- as út bevezető szakaszának átépítése is lassú ütemben halad. Mivel számolhatunk a második fel évben? A népgazdasági egyensúly mai helyzete, a beruházások tervtől eltérő alakulása és a hatékonyság foka a termelőmunkában, további kormányzati intézkedéseket hoz magával, várhatóan még ez évben. Ezek hullámszerűen hatnak nemcsak a közvetlenül érintett, hanem a vele sokirányú, gazdasági kapcsolatban álló más vállalatokra is. Az I. félévi munka vállalati szintű értékelése is számos területen újabb, az eddiginél hatékonyabb intézkedéseket kíván meg. Ez a helyzet a termelő- ágazatok politikai és gazdasági szerveitől az eddiginél is következetesebb munkát igényel. A pártszervektől és pártszervezetektől mindenekelőtt azt követeli meg, hogy az ez évre szóló cselekvési programot alkotó jelleggel, az I. fél évben kialakult helyzetre tekintettel hajtsák végre. Ha szükséges, ne vonakodjanak a célokat — részcélokat — és a módszereket is újrafogalmazni. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozók egészével ugyanúgy értessék meg, fogadtassák el az új helyzet szabta feladatokat, mint tették ezt az ev elején. A második fél évben úgy kell valamennyiünknek dolgozni, hogy az éves feladatokat, a terveket komplexen, valamennyi összefüggésében kell teljesítenünk, olv módon, hogy az év végi mérlegelés azt mutassa: sikerrel jutottunk túl az V. ötéves terv félidején, jól vetettük meg az alapjait a további előrehaladásnak.
